Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-23 / 119. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. május 23. Szolgáltatóházak vidéken Hat község ellátását javítják Bizonyára megsértődne Kovács László, ha eddigi pályáját a csodagyerekekéhez hasonlítanánk. Először is szerénysége tiltakozna a minősítés ellen, aztán meg az a tudat, hogy csodagyerekként a mozarti zseniket tartjuk számon, akik hat-nyolc évesen versenyműveket adnak elő, vagy komponálnak. Ám a gyorsuló idő a művészeteket is utolérte, s ma legalább az egykori csodagyerekek karrierjéhez mérhető az a siker, amit ő elért. Néhány fontos adat: Nyíregyházán született 1956-ban, alsó fokú zenei tanulmányait a nyíregyházi zeneiskolában kezdte, majd 1971-től a debreceni • zeneművészeti szak- középiskola növendéke volt harsona és zongora szakon. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1974-ben kezdte el tanulmányait, 1979-ben diplomázott harsona szakon, majd az ezzel párhuzamosan végzett karmesterképző szakon 1980-ban végzett. A most 26 éves művész az Operaházban dolgozik, foglalkozása: vezénylő korrepetitor. A rövid életrajzhoz tartozik még: a nagyközönség a; második nemzetközi karmesterversenyen találkozhatott vele a tv adásaiban, az Operában pedig számos sikeres előadást dirigált. Találkozásunk előtt néhány nappal tért vissza Moszkvából, ahol Szimonov, a Balsoj Tyeatr főzeneigazgatójának módszerét tanulmányozta, s éppen újabb hazai feladatokra készült. Két jelentős állomás között az indíttatásról, a pálya nehézségeiről, művészi elképzeléseiről kérdeztük. — Tulajdonképp volt indíttatás a családból, hiszen a szüleim is zenével foglalkoznak, de ez inkább a zene Fizetőpincér volt az Arany- szarvas étteremben Nyíregyházán Laskai István 23 éves helybeli lakos. Az étteremben ún. franciablokkos elszámolás volt, azaz a pincérnek a vendégek által rendelt ételek és italok árát ebbe írták, ezt kapta a standos, vagy a konyha, a másolati példányokon pedig a főpincér összegezte, s vitte esetenként átvitelként a további oldalra, ö maga a vendégeknek adott számláról másolattal is rendelkezett. Ennek az elszámolásnak volt egy jelentős hibája: a franciablokkokat és a fizető által kiállított blokkok másolatait sohasem ütköztették. Ezt használta ki Laskai. Rájött, hogyha a franciablokkos tömbből kitép egy-egy lapot, a kutya sem veszi észre. így is cselekedett, és — később a szakértő, más támpont híján, átlagolva számította ki, — ezeket a laponként hozzávetőlegesen ezer forintot érő másodpéldányokat kiemelte, a pénzzel együtt. Az igazsághoz tartozik, hogy a pénzből nem egyedül ő részesült, övé volt a dicsőség, hogy ő mindig több borravalót osztott a pincértársaknak, mint az ellentétes műszakszeretetének nevezhető. Tőlük ezt tanultam. Aztán Babka Józseftől zongorát, Tonté Lászlótól pedig pozant. Mindezek együtt segítettek ahhoz, hogy harmadik után felvételizhettem, de előbb le kellett érettségiznem. — Jelentős állomás volt első munkahelyem a miskolci zenekarnál, ahol segédkarmester voltam Mura Péter mellett. Az Operába Kóródy András vitt be, aki a zene- akadémián tanárom volt, de ha őt említem, meg kell neveznem Simon Albertet is, akinek sokat köszönhetek. — Csodálatos völt a „mélyvíz”. Kodály-, Mozart, Ros- sini-műveket vezényeltem egyedül, szemtől szembe a nagy tudású karmesterekhez szokott zenekarral. Mi az, amire a jó dirigensnek szüksége van? Eddigi tapasztalataim alapján elsősorban arra, hogy százszázalékig ismerje a partitúrát, tehát fölényesen birtokolja a teljes darabot — ez a zenekari része. Ezután jön a másik rész, a művészi. Az ugyanis kevés, hogy a karmester beinti a dallamot, szükség van valami újra, egyénire, mert egyedül a karmester kezében van a darab. Koncertnál ez talán köny- nyebb, de operaelőadásoknál még ott van a plusz zavaró körülmény, a színpad, a kórus, szóval egy sereg állandó hibalehetőség. Nagyon fontos, hogy a zenekar elfogadja a karmestert. Hogy vezetőnek ismerje el, tehát valami olyanfajta újdonságra van szükség, amire mindenki felkapja a fejét. Vajon elégedett-e az eddigiekkel? — Inkább úgy monanám: boldog vagyok. Egy karmester akkor legyen elégedett, ha állandóan és jól dolgozik .. . Baraksó Erzsébet ban dolgozó fizetőpincér. Ily módon 1980 elejétől — ma már pontosan nem határozható meg, mikortól, — 1981. júniusáig Laskai 57 lap franciablokkot emelt ki, a szakértő átlagszámítása alapján 57 934 forint értékben, ennyivel károsítva meg a társadalmi tulajdont. Laskait a Nyíregyházi ÁFÉSZ elbocsátotta, ő pedig a büntető eljárás során nem tagadta, amit csinált, sőt a kár összegét is körülbelül ezen a szinten ismerte el. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Laskait nagyobb értékre üzletszerűen elkövetett sikkasztás miatt egy év börtönre büntette és egy évre eltiltotta a közügyektől. Kötelezte a bíróság Laskait, hogy a megállapított kárt térítse meg az ÁFÉSZ-nek. Az eljárás során szintén felelősségre vont Vida Etelka éttermi adminisztrátort a bíróság a hanyag kezelés vádja alól felmentette, mert bebizonyosodott, hogy őt az egyeztetésben gondatlanság nem terheli, nem az ő munkája volt rossz, hanem az ellenőr- zási rendszer. Az ÁFÉSZ ezt azóta megfelelően szabályozta. Az ítélet jogerős. (k) A megyei tanács VI. ötéves fejlesztési és pénzügyi tervének jóváhagyásakor 8 millió forintot irányoztak elő a kisipari szolgáltatóházak létesítésének támogatására. A szolgáltatóházak létesítését a KIOSZ megyei titkársága szervezi, az érintett megyei szakigazgatási szervekkel egyetértésben. A tervidőszakban megvalósítandó szolgáltatóházak folyamatosan készülnek el. Az első létesítmények építése Tiszavasváriban, Tisza- dadán, Apagyon és Ajakon már 1981 második felében megkezdődött. Ezek támogatására a megyei tanács végrehajtó bizottsága 1,6 millió forint támogatást hagyott jóvá. Az említett négy községben a szolgáltatóházak ebben az évben elkészülnek. A KIOSZ megyei titkársága 1982-ben újabb hat helységben — Tiszadob, Ibrány, Dombrád, Fehérgyarmat, Levelek, Vásárosnamény — indította el az előkészítést. A A Thália Színházat jelölték ki a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház bemutatkozása színhelyéül a fővárosban, ahol már megkezdődött a színházi napok rendezvénysorozata. Célja, hogy a vidéki társulatok az évad jelentős produkcióival bemutatkozzanak a fővárosi közönség előtt is. Milyen érzésekkel készül a budapesti bemutatóra Bozóky István, a Móricz Zsigmond Színház igazgatója, a Csongor és Tünde rendezője? — A sors különös kegyelméből épp nekem sikerült itt egy társulatot létrehozni, s úgy vélem, a mi előadásaink országos viszonylatban sem a leggyengébbek. Ez a színház a puszta létével messze a várakozásokon felül bizonyított mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban. Ezt a fővárosi bemutatkozáshoz alapvetőnek tartom. — A szabolcsi közönség már jól ismeri a Csongor és Tündét. Most (beszélgetésünk idején) túl vagyunk a hatva- nadik'^lőadásonvEgyeS' -pontokon érett, más helyeken lazult, vagy könnyebb lett a darab. A mi előadásunk helyszíne egy szabolcsi almáskert, ahol egy boldogságkereső tündérjáték szemlélői vagyunk. Népi tündérmese egy szabolcsi almáskertben? Ehhez bizonyos dramaturgiai változtatásokat láttam szükségesnek. S mivel népi játékról van szó, a lehető legegyszerűbb eszközökkel dolgozunk, tehát bizonyos fokig meg is fosztja a rendezés az eredeti darabot attól a csodáNépművelők Dombóvárén A Magyar Népművelők Egyesülete művelődési otthon szakmai szervezete május 29- én és 30-án Dombóváron szervez továbbképzést. A kétnapos rendezvényre a falusi és lakóterületi művelődési házak munkacsoportjának tagjait várják. A szakmai találkozó iránt érdeklődők a megyei és városi művelődési központban kérhetnek részletesebb tájékoztatást. területek igénybevétele már megtörtént. A leendő műhelybérlő kisiparosokkal a szerződést a KlOSZ-alapszerve- zetek megkötötték. Valameny- nyi községben a kivitelezési kapacitás megvan. A tervezett szolgáltatóházak megvalósításához — a saját és a KIOSZ központi forrás kiegészítéseként — a megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén szolgáltatóegységenként 400— 400 ezer forintot hagyott jóvá, illetve a vásárosnaményi gépkocsijavító létesítéséhez 1,6 millió forintot szavaztak meg. Az elfogadott határozattal az V. ötéves tervre előirányzott 8 millió forintból az idén 3,6 millió forintot használnak fel. Ez a támogatás is jelentősen hozzájárul, hogy több tízezer falusi lakos helyben jusson olyan szolgáltatásokhoz, amely eddig hiányzott, illetve jobb körülmények között vehesse igénybe a kisipari szolgáltatást, (cs. b.) tói, mely itt zavaró volna, vagyis valóságosabb, egyszerűbb és játékosabb lesz ez a csodáknak nem kevés humorral átszőtt világa. — örülünk annak, hogy a színházi hetek rendezőbizottsága ezt a darabot választotta, mert mi nem reklámcélból szeretnénk jelen lenni egy budapesti színház színpadán, hanem őszinte szeretettel próbálunk bemutatkozni, s reméljük, ezt a pesti közönség sem fogadja másképpen. Nem tudom, lesz-e sikerünk, vagy nem, de vitathatatlan, hogy mindazok, akiknek érdekében ez a mi színházunk megszületett, azok, akiknek minden előadásunk szól, azok megszerették és szívesen fogadják műsorainkat. Reméljük, így lesz a fővárosban is. Kórustalálkozó Fehérgyarmaton Fehérgyarmaton találkoznak ma megyénk ének—zene tagozatos általános iskoláinak kisdobos és úttörő kórusai. Az egész napos program a résztvevők bemutatkozásával kezdődik. A megyei Ifjú Gárda-zenekar indulóira fölvonuló kórusok a Május 14-e téren gyülekeznek, majd a közel 900 résztvevő Szabó Dénes karnagy vezetésével egy összkari számot ad elő. A városi tanács elnökének köszöntője után délelőtt 10 órától az iskola tornatermében ad műsort a találkozóra érkezett 16 kórus. Ebéd után Fehérgyarmattal ismerkedhetnek a vendégek, s ezt követően 16 órakor a program eredményhirdetéssel zárul, ahol a résztvevőket Schmidt Sándor vásárosnaményi fafaragó népi iparművész alkotásaival ajándékozzák meg.------------!----- d9[§ • • ' ß Uvegügyben Vonaton utazva, utcán járva egyre több üveggyűjtővel találkozom. Ki szatyorba, ki pedig — nem riadva vissza a súlyos kilóktól — műanyag zsákokba gyűjti az üvegpalackokat. A nyíregyházi városi stadionban labdarúgómérkőzések után kis brigádokban gyerekek fésülik át a lelátó padsorait és aki keres az talál: pálinkás,- sörös, és borosüvegeket. Felnőttek és gyerekek egyaránt betétet gyűjtenek. Sok kicsi sokra megy és miért is ne, hiszen jól jövedelmező, pénzkereseti lehetőség, és népgazdasági szempontból sem elhanyagolható, a takarékosság ilyen formája. Magyarországon évente átlagosan 310 ezer tonna élelmiszercsomagoló-üveget és palackot használnak fel, ám ez a számtanilag nagy meny. nyiség sem elegendő a növekvő igények kielégítésére. így az utcán eldobált és összetört üvegek nemcsak a fogyasztó kára, de népgazdasági szempontból is jelentős pazarlás. Az üvegbetétgyűjtők így — bár lehet, hogy nem tudatosan — jelentős összeget takarítanak meg egyrészt önmaguk, másrészt a nagy közösség számára. ^-----------------------------------------^ Heti bosszúságunk Aszfalt Szerda reggel kezdődött, amikor a piacra indult a friss zöldségre, gyümölcsre éhes városlakó. Az újdonsült piaccsarnok bejáratát egy spárga, persze nem a mifelénk szokatlan zöldségféle, hanem egy hétköznapibb, inkább madzagnak ismert spárga zárta el, s mivel kifeszítői joggal vélték, hogy kevés lesz a vásárlókat „elküldő” tábla, élő tilalomfát is állítottak, aki jobbra-balra küldte a vevőjelölteket. Bár a bejárat átrendezésének okát senki nem adta tudtunkra, töprengenünk sem kellett rajta, elég volt a hatalmas aszfaltozó gépekre nézni, a gőzölgő, kátrány szagú masszát lapáttal egyengető munkásokra tekinteni, magunk is megoldhattuk a rejtélyt. A csarnok átadásakor félig elvégzett útburkolati munkák befejezésén dolgoztak. Hogy mi a bosszúság ebben, amikor örülni kellene? Csupán az, hogy a piaccsarnok nyitása óta eltelt bő másfél hónap, meg az előttünk lévő hétköznapok épp elég alkalmas időt kínáltak jfVölna, de az aszfaltozást vég- vállalat $ piacnapot vá- , Osztotta erre. Ölyan nagy dolog, hogy csak oldalról, vagy hátulról léphettünk be a csarnokba? Korántsem, sőt volt akinek kifejezetten öröme telt benne, hiszen „hátulról jönni” nem minden nap a(Jló- dó alkalom. Midössze az okozott gondot, hogy bármilyen gyorsan megkötött, megszilárdult a betonalapra rakott burkolat, mégis égett talpunk alatt a talaj. Persze, elképzelhető az is, hogy nem véletlenül választották az aszfaltozok a szerdai napot. így legalább sokan láthatjuk, hogy dolgoznak, s eszünkbe sem jut mérgelődni az úton-ütfélen található kátyúk miatt. Egy dolog azonban mégis borúlátóvá tesz: a betonalap miatt ugyanis az eddig közelről is, messziről is szürkének látszó piac az aszfaltozás óta — fekete piac lett. Éppen az idegenforgalmi szezon kezdetén . . .? B. J. Csempészárukról, no meg a csempészekről a legkülönfélébb híreket hallhattuk, olvashattuk már. Mi tagadás, az embert egy kis káröröm keríti hatalmába, amikor arról hall, hogy itt, vagy ott miként fülelték le a törvények kijátszóit. Az a „csempészet” viszont, amelyről e héten értesülhettem egy nyilvánosan közzéteti panaszos levélből, nem a devizabüntettek fogalomköréhez tartozik. Sok mindenről hallottam már ugyanis, amit egyesek csempészni akartak a bundától az aranyneműn át egészen a kvarcóráig, de hogy valakik szemetet csempésszenek, ez már önmagában is elítélendő. Nem feszítem tovább a húrt: az történt, hogy Nyíregyhá: zán, a Pacsirta utcán lévő óvoda előtt nemrég gyönyörűen parkosították a teret. Am nem sokáig örülhettek a gyerekek és a közelben lakók a rendnek, á tisztaságnak, mert a parkosítást követő reggelre már mindenféle szeméttel tele volt a terület. Az éjszaka leple alatt valakik odacsempészték a szemetet. Szemét egy dolog — gondolhatták joggal azok, akik álmukból ébredvén megbizonyosodtak a történtekről. Okkal feltételezhették, hogy mindezt valakik a mások bosszantására követték el. Mellesleg magam is hasonló véleményen vagyok, és mély részvétet érzek az érintettek iránt. Nem tudom, hogy kik lehettek a tettesek, abban viszont bizonyos vagyok, hogy nem a közterület-fenntartó vállalat emberei, voltak, hogy most elverhetnénk rajtuk a port. Józan ésszel aligha fogható fel ugyanis, hogy az utcaseprők éjszaka azért nem alszanak, hogy másnapra munkát adjanak maguknak. Mondom, rajtuk most nem lehet elverni a port, amit sokan előszeretettel tesznek, ha egy papírgalacsint röpít tova a szél a járdán. Gyanítom viszont, hogy olyanok csinálták ezt a heccet a sötétség leple alatt, akiken — sajnos — a legritkább esetben verik el a port. (angyal) V ______________________> B. E. (császár) A Magyar Autóklub szabolcs-szatmári szervezete a napokban üzembe helyezte Nyíregyházán a Hatzel téren műszaki állomását. A megyében egyedül itt van lehetőség arra, hogy munkaszüneti napokon a tulajdonosok közlekedés biztonsági vizsgálatokat, illetve kisebb javításokat elvégeztessenek.A klubtagoknak húszszázalékos kedvezményt biztosítanak, és lehetőség van helyszínen a tagok sorába lépni. A műszaki állomás naponta 7 órától 16 óráig van nyitva, péntek délután 17 órától vasárnap 22 óráig telefonügyeletet tart a ll-429-es számon. Képünkön: A „sárga” kocsi menteni indul. A fizetőpincér trükkje Borravaló sikkasztásból Vendégségben Tháliánál • Színházunk bemutatója Budapesten Vannak-e ma csodagyerekek? II Nyírségből az Operába
