Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-11 / 108. szám
Magyar—ciprusi tárgyalások Szpirosz Kiprianu fogadta Púja Frigyest A béke- is barálsághénap negyei negayitéja Kisvárdán A nagygyűlés elnöksége. Beszédet mond Hosszú László. Ünnepség a Győzelem Napján Magyar—ciprusi tárgyalásokat tartottak hétfőn Nicosiában. Púja Frigyes külügyminiszter ciprusi kollégája, Nikosz Rolandisz meghívása? ra vasárnap érkezett háromnapos hivatalos látogatásra a Ciprusi Köztársaságba. Hétfőn Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köztársaság elnöke hivatalában fogadta a magyar diplomácia vezetőjét. A rendkívül szívélyes, baráti légkörű találkozón Kiprianu kiemelte, hogy országaink államközi kapcsolatai problémamentesek és harmonikusan fejlődnek. A ciprusi elnök és a magyar külügyminiszter aggodalommal 6Zólt a nemzetközi helyzet romlásáról. Szpirosz Kiprianu tájékoztatta Púja Frigyest a ni- cosiai kormánynak a ciprusi válság megoldására tett erőfeszítéseiről. Púja Frigyes a magyar nép és kormány ismételt támogatásáról biztosította á ciprusi probléma rendezését célzó erőfeszítéseket. Kiemelte: helyre kell állítani Ciprus területi egységét, hogy az ország független, szuverén, el nem kötelezett és demilitari- zált legyen. Púja Frigyes a találkozó után koszorút helyezett el a néhai Makariosz érsek-elnök emlékművénél, majd rövid látogatást tett Georgisz La- dasznál, a képviselőház elnökénél. A két külügyminiszter tárgyalásán áttekintették a nemzetközi helyzet több időszerű kérdését és a kétoldalú kapcsolatok alakulását. Púja Frigyes a délutáni órákban koszorút helyezett el a nicosiai Szabadság emlékműnél, majd elvtársi megbeszélést tartott Ezekiasz Pa- paioannuval, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) Központi Bizottságának főtitkárával. Este Nikosz Rolandisz külügyminiszter vacsorát adott Púja Frigyes tiszteletére. A Győzelem Napja alkalmából, május 9-én Kisvárdán nyitották meg a béke és barátság hónap megyei rendezvénysorozatát. Az ünnepségre szovjet testvérmegyénkből, Ukrajna Káxpátontúli Területéről politikai delegáció érkezett, amelyet Vaszilij Sztyepanovics Jarosovec, az Ukrán Kommunista Párt területi bizottságának másod- titkára vezetett. A Szabolcs megyei politikai delegáció vezetője Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára volt. A szovjet vendégeket ZáAlkalmazkodni az intenzív fejlődés követelményeihez Koszorúzás a kisvárdai szovjet hősi emlékműnél. Megtartották a TIT megyei küldöttgyűlését Vasárnap tartották meg Nyíregyházán a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat VIII. megyei küldöttgyűlését az MVMK nagytermében. A küldötteket, a meghívottakat — köztük Soós Gábor államtitkárt, a TIT alelnökét és Ekler Györgyöt, a megyei párt- bizottság titkárát — Hársfalvi Péter levezető elnök köszöntötte. Külön üdvözölte a szervezet örökös tagjait, majd a jelenlévők egyperces néma felállással adóztak azoknak az egykori ismeretterjesztőknek, akik az elmúlt öt év során haltak meg. Fábián Lajos, a TIT megyei elnöke fűzött ezután szóbeli kiegészítést a szervezet megyei elnökségének írásos beszámolójához. A beszámolók többek között megállapították: az elmúlt fél évtizedben tovább fejlődött, gazdagodott Sza- bolcs-Szatmárban az ismeret- terjesztő munka. Az előző ciklushoz képest több mint 40 százalékkal emelkedtek a különböző ismeretterjesztő foglalkozások, öt év alatt csaknem 53 ezer előadást, tanfolyami foglalkozást, egyéb rendezvényt tartottak, s ezeken 1 millió 357 ezren vettek részt. Növeli mindennek értékét, hogy gyorsan változó körülmények között sikerült fokozni az érdeklődést, az ismeretterjesztés hatását Szabolcsban. Az ismeretterjesztés ma szorosan kötődik á falvakban, a városokban az építőmunka helyi feladataihoz, a tudatformálásban pedig ■ a közművelődés nélkülözhetetlen tényezője. Szélesedett a kapcsolatrendszer az üzemekkel, a társadalmi és tömegszervezetekkel. A társadalomtudományos ismeret- terjesztésben a termelést segítő tevékenység állt az első helyen. Amíg a munka- és üzem- szervezés, valamint a gazda- . sági elmélet kérdéseiről három éve még csupán 34, addig tavaly már közel 350 előadást igényeltek a különböző üzemek, intézmények. Előrelépés, hogy az elmúlt öt évben közelebb kerültek egymáshoz a különböző tudományágakat képviselő szakosztályok. Ez elsősorban a marxista—leninista világnézet terjesztésében, a szocialista erkölcs és közéletiség kérdéskörében éreztette jótékony hatását. A hazafiságra és a szocialista internacionalizmusra nevelés területén igen sokat tett a történelmi, az irodalmi és az anyanyelvi ismeret- terjesztés. A természettudományos ismeretterjesztés teljesítette azt a fő célját, hogy a munkásképzéshez, a szakoktatáshoz adjon nagyobb segítséget. A fizikai dolgozóknak öt év alatt több mint 48 ezer órában tartottak ismeretterjesztő rendezvényeket. Hasonlóan előrelépés volt a mezőgazdasági ismeretterjesztés, kiváltképp a háztáji és kistermelő gazdaságokban felhasználható tudományos eredmények közreadásában, öt év alatt az összes ismeret- terjesztő előadásnak több mint a fele az ifjúsági korosztályt érintette. A különböző TIT-fórumok jelentősek az értelmiség szakmai továbbfejlődésében, politikai, világnézeti nevelésében, közéleti aktivitásának felkeltésében. Szóltak a beszámolók az ismeretterjesztés különböző formáinak megújításáról, az előadássorozatok népszerűségéről, a szabadegyetem, a nyári egyetem, az idegennyelv-oktatás iránti érdeklődés növekedéséről. Végigtekintették és méltatták a különböző társszervekkel meglévő kapcsolatokat és értékelték az öt éve választott testületek -munkáját. A beszámoló után Kovács Tibor, az ellenőrző bizottság jelentését terjesztette elő. majd Margócsy József az alapszabály módosításával kapcsolatos megyei állásfoglalásra tett javaslatot. A vitában többek között felszólalt Soós Gábor, aki a TIT Országos Elnöksége nevében köszöntötte a jelenlévőket és köszönte .meg a végzett munkát a két küldött- gyűlés között. Elmondta: Szabolcs-Szatmárban a tudományos ismeretterjesztés nemcsak számszerűen, hanem minőségileg is sokat fejlődött. Ezt a megyei szervezetet úgy tartják számon, mint amely nagy munkát végez, igényesen, szervezetten. Jelenleg országszerte bonyolult gazdasági, társadalmi körülmények között dolgozunk, amit Szabolcs-Szatmárban tovább nehezít. hogy itt most egy igen komoly gazdasági és társadalmistruktúraváltozás megy végbe. Az iparosítás nem csupán gyártelepítést, hanem munkáskultúra születését is jelenti, míg a mező- gazdaság iparszerű termelése nagyarányú ismeretszerzést feltételez. A legfontosabb feladatok között említette: még jobban kell igazodni a társadalmigazdasági változásokhoz, gyorsan választ kell adni a jelentkező kérdésekre. Fő cél, hogy az ismeretterjesztéssel a társadalom széles rétegeinek segítsünk eligazodni a nemzetközi és a hazai, belpolitikai élet kérdéseiben. Differenciáltabb munkára van szükség, s erősíteni kell a TIT munkaorientáló szerepét. Miután a TIT az értelmiség teljes palettáját magába tömöríti, még jobban se(Folytatás a 2. oldalon) A küldöttek egy csoportja Jelenet a kultúrműsorból. (Elek Emil felvételei) honyban ünnepélyesen fogadták. Ezt követően Kisvárdán megkoszorúzták a szovjet hősi emlékművet a megye, a város, a járás párt-, állami és társadalmi szervezeteinek képviselői, a fegyveres testületek, az MSZBT- tagcsoportok, valamint a szovjet delegáció tagjai. A koszorúzást követően a kisvárdai művelődési házban ünnepi nagygyűlésre került sor. A magyar és szovjet Himnusz elhangzása után Gulyás Emiiné, a népfront megyei bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, köztük Kraszarm Ivanovics Ivanovot, a Szovjetunió debreceni fökonzuiját. Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára tartott ünnepi beszédet. — A haladó emberiség — közte a magyar nép is — immár 37. alkalommal emlékezik meg a hitleri Németország fölött aratott történelmi jelentőségű győzelem évfordulójáról — kezdte beszédét Hosszú László. 1945. május 9-én ért véget a II. világháború, a Szovjetunió hadseregének győzelmes előrenyomulása és a szövetséges hadseregek csapásai következtében megsemmisült a hitleri fasizmus. A fasizmus ellen küzdők diadala az emberiség erejének eddigi legnagyobb összefogása volt. A győzelemnek minden nép csak nyertese lehetett, beleértve a háborúban vereséget szenvedett országok népeit is. Az antifasiszta koalíció nagy fegyvertényét május 9-én méltán ünnepük a Győzelem Napjaként, társadalmi berendezkedésüktől függetlenül a világ különböző országainak népei. A Szovjetuniónak a Nagy Honvédő Háború alatt véghez vitt óriási erőfeszítéseit, emberfeletti küzdelmét ismertette a továbbiakban az előadó, majd így folytatta beszédét: A fasizmus és a reakció erői fölötti győzelem eredményeképpen hallatlanul megnőtt a szocializmus eszméinek és gyakorlatának hatása, példátlan lendülettel bontakozott ki a nemzeti felszabadító, demokratikus, an- tiimperialista mozgalom. — A felszabadított területeken a szovjet katonák segítettek a lakosságnak a gazdaság helyreállításában, az ellátás megszervezésében. Minden feltételt megteremtettek a felszabadított országokban ahhoz, hogy a népek saját akaratuk szerint válasszák meg a helyi hatalmi (Folytatás a 4. oldalon) XXXIX. évfolyam, 108. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1982. május 11., kedd
