Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-30 / 125. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. május 30. f------------------------------------------------------------------------------------------------------------v A brit csapatok partraszállása nyomán súlyos harcok folytak a Falkland- szigeteknél. Képünkön: helikopteres bevetésre váró katonák a Hermes fedélzetén. (Kelet-Magyarország telefotó) Áz események címszavakban HÉTFŐ: — Az iráni csapatok visszahódítják Khorremsharr városát — Mitterrand francia államfő látogatása az Elefántcsontparti Köztársaságban ■— Szocialista párti győzelem Dél-Spanyol- ország Andalúzia tartományában KEDD: — Damaszkuszban Asszad szíriai elnökkel és Arafattal, a PFSZ elnökével tárgyal Nicolae Ceausescu — izraeli—amerikai hadügyminiszteri találkozó Washingtonban — Budapesten befejeződik a magyar—mexikói külügyminiszteri tárgyalás SZERDA: — Leonyid Brezsnyev az osztrák államfővel tárgyal, miközben megerősíti a szovjet—amerikai csúcstalálkozó jelen- * tőségét — Mitterrand hazaérkezik afrikai kőrútjának utolsó állomásáról, Szenegambia fővárosából — Papandreu görög miniszterelnök Belgrádban tárgyal CSÜTÖRTÖK: — Leonyid Brezsnyev fogadja Dzsalludot, a második számú líbiai vezetőt — A Szocialista Internacionálé Tanácsa helsinki ülésén felhívással fordul a szovjet és az amerikai vezetőkhöz, mielőbbi találkozójuk érdekében — Az ENSZ- főtitkár felszólítja Irakot és Uránt a háború befejezésére PÉNTEK: — II. János Pál pápa megkezdi angliai látogatását és találkozik II. Erzsébet királynővel — Általános sztrájk Olaszországban — A Falkland-vitával foglalkozik az amerikai államok szervezetének külügyminiszteri tanácsa — Havannában tanácskoznak az el nem kötelezett országok képviselői SZOMBAT: — Kircschläger osztrák »szövetségi elnök befejezi szovjetunióbeli látogatását — Heves harcok a keleti Falkland- szigeteken, az angolok döntő áttörését adják hírül a londoni hadijelentések Á hét három kérdése O Hitelt érdemelnek-e az újabb békülékenyebb washingtoni hangok? A héten a Fehér Házból, vagy általában Washingtonból a nyilatkozatok, interjúk, állásfoglalások ismételten az USA tárgyalási készségét hangoztatták. Sőt, Ronald Reagan a hamburgi Die Welt és még néhány más nagy, nyugat-európai jobboldali lap hasábjain azt is kilátásba helyezte, hogy amennyiben a genfi tárgyaláson sikerül megállapodást elérni a Szovjetunióval, akkor az USA kész lemondani a sokat emlegetett „eurórakéták”, a közép-hatótávolságú nukleáris rakéták telepítéséről. Persze, tudnivaló, hogy Genfben a reagani előfeltétel ama bizonyos „nullamegoldás” lenne, •azaz a szovjet SS—20 rakéták eltávolítása vagy leszerelése ... Nem lehetetlen, hogy egy héttel a nyugat-európai kőrútjának megkezdése, azaz a versailles-i hetes nyugati csúcstalálkozó és a bonni NATO-csúcstalálkozó előtt a nemzetközi közvélemény jóindulatát szeretné megnyerni az amerikai elnök. Erre utalt Arbatov akadémikus, a nagy tekintélyű szovjet Amerikaszakértő, amikor egy sajtó- értekezleten foglalkozott a két ország viszonyával és egy szovjet—amerikai csúcstalálkozó lehetőségével. „Tudathasadásos” jelenségekre mutatott rá az amerikai politikában. Elmondta, hogy amíg Reagan csúcstalálkozót javasol, addig kormányzatának, vagy környezetének egyes tagjai újabb tömegpusztító fegyverek gyártását sürgetik. Az elnök is értésre adta, hogy Bonnban újból fel fogja hívni a nyugat-európai államokat: mondják fel a Szovjetunióval kötött „földgázt csövekért” szerződést. Viszont — hangsúlyozta Arbatov — ha az amerikai vezetés ma elfogadja a Szovjetunióval meginduló tárgyalás gondolatát, akkor ez pozitív jelenségnek Ítélendő. A szovjet Amerika- szakértő rámutatott arra, hogy csúcstalálkozót nem szabad rögtönözni, hanem csak alapos előkészítés után lehet rendezni. Az előkészületek során a két ország külügyminisztere is találkozhatnék. O Hogyan folyik a „Falk- Iand-csata” a diplomáciai küzdőtéren? Pérez de Cuellar, az ENSZ perui származású, tehát latin-amerikai, főtitkára a Biztonsági Tanács döntése alapján ismét hozzálátott az angol-argentin viszály diplomáciai rendezéséhez. A kísérletnek egyheti határidőn belül kell eredménnyel járnia. Nagy kérdés: elég-e hét nap? Az ENSZ székhelyén többségben vannak azok, akik kételkednek a főtitkár akciójának sikerében ... A tárgyalás alakulását természetesen befolyásolja a hadi helyzet. Láthatóan csak akkor lesz hajlandó a tűzszünetre a londoni kormány, ha a szigetek fölött szinte mindenütt újra a brit lobogó leng majd. Egyelőre a hadi jelentések szokásos ellentmondásosságának tanúja a világ: London áttörést jelent, Buenos Aires az angol támadás visszaverését ... A diplomáciai küzdőtéren egyelőre mindkét fél szövetségeseket igyekszik magának szerezni. Nagy-Britannia mindinkább számíthat az USA támogatására, a Közös Piac országai pedig — Olasz- és Írország kivételével — meghatározatlan időre meghossza- bították az Argentína elleni szankciók érvényét. Az argentin diplomácia az amerikai államok szervezetét használja fel, hogy annak külügyminiszteri tanácsában vádiratot szövegezzen, Anglia és a londoni kormányt támogató USA ellen. A leendő NA- TO-tag, Spanyolország az argentin ügy mellé áll ki. Többé-kevésbé diplomáciai közvetítési feladatra vállalkozik II. János Pál pápa is, aki Angliában tartózkodik. A történelemben ő az első pápa, aki angol földre lépett. Eredetileg a katolikusok és az anglikánok ökuménikus megbékélését szolgálta volna útja. A katolikus Argentínában megütközés fogadta II. János Pál londoni utazásának a hírét, mire a pápa sietett bejelenteni, hogy június 10- én Buenos Airesbe is elutazik, hogy „ott is imádkozzék a békéért”. O Hogyan kuszálódott tovább a közel- és a közép-keleti'helyzet? Miután az iráni csapatok újra elérték a két ország közötti határvonalat és visszahódították Khorramsharr városát, tulajdonképpen kialakulhatna az iraki—iráni háború befejezésének földrajzi alapja. Khomeini ajatollah azonban vátozatlanul Irak teljes kapitulációját és az iraki elnök lemondását követeli. Ez a politikai előfeltétel útjában állítat a rendezésnek. A nehéz helyzetbe került iraki hadsereg némely arab országoktól vár segítséget. A közelmúltban elsőnek Husz- szein jordániai király ígért katonai támogatást, aztán egyiptomi „önkéntesek” jelenlétéről írtak a bejrúti lapok, most pedig Szaúd-Arábia biztosította segítségéről Irakot, olyanyira, hogy egyenei sen „szent háborúra” szólított fel Irán ellen. Az arab államok egy csoportja Iránnal rokonszenvez, köztük a Szilárdság Frontjának országai, az előbb említett szaúd-arábiai—jordániai—egyiptomi koalíció viszont mind nyíltabban Iraknak fogja pártját. A képet szinte áttekinthetetlenül kuszává teszik az olyan ellentmondások, hogy — amint ezt a héten az izraeli parlamentben hallani lehetett —, Izrael fegyvereket adott el Khomeini országának, holott az mindig nyomatékosan hangoztatja a maga anticionista meggyőződését. Az Izraellel Camp Davidban megegyezett Egyiptom viszont Irak oldalán sorakozik fel... Maga Izrael újabb fegyvereket vár az USA-tól, amely mintegy kétmilliárd dollár értékű katonai segítséget hajlandó adni neki. Sáron izraeli hadügyminiszter a héten Washingtonban tárgyalt, feledtetve azt a „haragszom- rád”-ot, amelyet az Egyesült Államok és Izrael először az iraki atomreaktor elleni izraeli támadás után, majd a Golan-fennsík annektálását követően játszott. Az amerikai—izraeli stratégiai együttműködési megállapodás alighanem rövid időn belül újra életbe lép. Pálfy József ÉSZAK : DAKOTA [OREGONI DEL DAKOÍA WYOMING NEBRASKA NEVADA; n / „> sfr&sí COLORADO KANSAS MEXIKO' 1 CONNECTICUT 2 MASSACHUSETTS 3 NEW HAMPSHIRE 4 RHODE ISLAND HAWAII 5 VERMONT LASZKA 10% felett LJ 8-9.9% W] 6-7.9% = I I 6% alatt fl gondok délen is szaporodnak! A gazdasági bajok, a gondok fokozódása 1982. elején elérte a korábban még virágzó déli államokat is. Tavaly még azt tanácsolta Reagan elnök a munkanélküliek népes seregének az északi és a közép-nyugati államokban, hogy belső vándorlással segítsenek magukon. Ez a tanács azonban 1982-re már elavultnak látszik. Azon tizenkét állam közül, ahol a munkanélküliség aránya évi két százalékkal, vagy ennél nagyobb mértékben emelkedik, hat déli állam is található (Alabama, Arkansas, Kentucky, Tennessee, Mississippi és Dél-Carolina) és ezek arra kényszerültek, hogy a kormánytól a munkanélküli segély alapjának felemelését kérjék. Még az energiahordozókban gazdag Texas és Oklahoma államokban is nehéz munkát találni, pedig az elmúlt években e két helyen nem volt hiány a munkahelyekben. Az 1970-es években ugyanis az alacsonyabb bérek és adók csábításának engedve számos kisebb vállalat tette át székhelyét északról a déli államokba. Ezeket a cégeket sújtja most a legkeményebben az erős verseny és a gazdasági recesszió. A gazdasági élet súlyos problémái már a mezőgazdaságban is jelentkeznek. További gondot okoz a déli államokban a közép- és délamerikai országokból nagy számban — sokszor illegálisan — érkező bevándorlók elhelyezése és munkahellyel való ellátása. A szövetségi szociális program 1981-ben történt csökkentése, valamint az 1982-re Reagan elnök által tervezett teljes megszüntetése (az elnök a szociális terheket teljes egészében az egyes államokra akarja áthárítani) szinte megoldhatatlan gondot jelent az egyes államok számára, s kétségbeejtő helyzetbe juttatja a munkanélküliek egyre növekvő táborát. Kölcsönös érdekek Peking és fokié jé viszonyra törekszik — Bárhogy alakuljanak a kínai—amerikai kapcsolatok, Peking jó viszonyra és együttműködésre törekszik Japánnal. A kétoldalú viszonyt oly módon kell tovább erősíteni, hogy ne legyen kitéve a nemzetközi diplomáciai hullámzások veszélyeinek — egyebek között ezt hangsúlyozta japán újságírók előtt a közelmúltban Csao Ce-jang kínai miniszterelnök. A pekingi kormány vezetője május 31-én hatnapos hivatalos látogatásra Tokióba érkezik. S bár a diplomáciai naptárban az ilyen gyorsaság szokatlannak számít, Szuzuki Zenko japán kormányfő már szeptemberben viszonozni akarja e látogatást: Pekingbe utazik, hogy részt vegyen a kínai- japán diplomáciai kapcsolatok felvétele 10. évfordulójának ünnepségén. Egy korszak lezárult A két magas szintű látogatás jelzi, hogy Kína és Japán között véget ért a bizalmatlanság időszaka. A diplomáciai kapcsolatok felvétele óta a normalizálódás — kisebb zökkenőktől eltekintve — töretlen. Fontos állomás volt ebben 1978 augusztusa, amikor a két ország „béke- és barátsági szerződést” kötött egymással. Az államközi konzultáció tulajdonképpen ettől az időponttól vált rendszeressé, s a politikai-diplomáciai érdekegyeztetés mellett mindenkelőtt gazdasági és katonai területre terjed ki. A felfokozott japán érdeklődés aligha szorul különösebb magyarázatra. Néhány hónap óta ugyanis olyan politikai áramlatok érezhetők, amelyek nagy hatással lehetnek az ázsiai, és ezen keresztül az egész nemzetközi helyzet alakulására. S minthogy a kétoldalú kapcsolatok kiegyensúlyozottak, a japán érdeklődés középpontjában a kínai- amerikai, illetve a kínai- szovjet viszony jövője áll. E kapcsolatok alakulása elválaszthatatlan Japán érdekeitől. Japán közvetít? A kínai—amerikai kapcsolatok vonatkozásában Tokió a közelmúltban több ízben adott hangot aggodalmának amiatt, hogy Tajvan kapcsán feszültség támadt Peking és Washington viszonyában. A japán kormány mindent elkövet a tajvani fegyverszállítás okozta viszály elsimítására. Még közvetítő szerepet is vállal. Megfigyelők nem utolsósorban a tokiói erőfeszítés sikerének tudják be azt, hogy a Reagan-kormány — bár kitart a katonai felszerelés leszállítása mellett — elállt a legkorszerűbb fegyverek, elsősorban modern vadászgépek Tajvannak történő eladásától. A japán fővárosban minden bizonnyal megkönnyebbüléssel vették tudomásul, hogy a pekingi fenyegetőzés ellenére — legalább egyelőre — nem értékelték le a kínai—amerikai kapcsolatokat. Másfelől viszont hiába szólította fel Peking „külföldi barátai” között Japánt arra, hogy vállaljon közvetítő szerepet a Tajvannal való újraegyesítés céljából — Tokió ez ügyben nem mozdul. Any- nyi mindenesetre bizonyos, hogy Tokió kizárólag a tajvani probléma békés megoldásában érdekelt. Választ várnak A japán vezetők több ízben hangoztatták azt is, hogy erősen érdekeltek a szovjet— kínai kapcsolatok normalizálásában. Tokióban most azt várják Csao Ce-jangtól, hogy minden eddiginél világosabban fejtse ki ez ügyben a pekingi álláspontot, nevezetesen azt, hogy miképp reagál Kína a Leonyid Brezsnyev által előterjesztett bizalomerősítő, a kétoldalú viszony javítását célzó javaslatra? Vajon a korábbinál valamelyest „határozatlanabb” pekingi elutasítás jelenthet valami változást Kína „Szovjetunió- politikájában”? Vagy Peking csak az Egyesült Államokkal szemben próbálja kijátszani a „szovjet kártyát”? A japán fővárosban választ várnak arra is, hogyan vélekedik Kína a kétoldalú fegyverkorlátozással kapcsolatos szovjet, illetve amerikai elképzelésekről. Végezetül a napirend szintén nem mellékes pontja: Peking leküzdte „gazdaságkiigazítási”, illetve fizetési nehézségeit és most már újabb japán hitelek folyósítását szeretné. Tokió pedig szintén érdekelt — nem utolsósorban kínai nyersanyagok miatt — a kínai piacon. Pietsch Lajos Pija Frigyes Kanadába látogat Púja Frigyes külügyminiszter Mark Macguigan kanadai külügyminiszter meghívására május 31-én hivatalos látogatásra Kanadába utazik. Kanadai tárgyalásait követően a magyar külügyminiszter New Yorkba utazik, ahol részt vesz az ENSZ-közgyűlés ÍI. rendkívüli leszerelési ülésszakán. (Folytatás az 1. oldalról) kisebbek körében is sikerült népszerűsíteni a vöröskeresztes munkát. A balesetmentes közlekedésért című mozgalomban 3500 kisdiák vesz részt. Mátészalkán és a mátészalkai járásban öt év alatt az alapszervezetek száma 72-ről 88-ra nőtt. A taglétszám 5344-ről 6094-re emelkedett. A vezetőség minden évben egy kiemelt témára mozgósítja a bővebb létszámú tagságot. 1979-ben a gyermek- és ifjúságvédelem, 1980-ban az ipari és mezőgazdasági dolgozók egészséges életmódra nevelése, tavaly a balesetek megelőzése volt az aktivisták legfontosabb feladata. Üzemekben és lakóterületeken 1400 előadást szerveztek, a hallgatók száma több mint 44 ezer volt. Az egészségügyi szakszolgálattal közösen eredményesen szervezték meg az egészségügyi heteket, hónapokat. A városi-járási vezetőség 1978-ban együttműködési megállapodást kötött a városi tanács egészségügyi osztályával. A megállapodás értelmében főleg az idős embereket segítik közösen. A vöröskeresztes aktivisták 120— 140 idős ember életét segítik rendszeresen. A MOM, az ÉRDÉRT, az IS®, a bútorgyár dolgozói, valamint Csenger, Hodász, Nagydobos és Nyírmeggyes lakói különösen hozzájárultak a véradó mozgalom sikeréhez — hangsúlyozták az értekezleten. Ezzel véget értek megyénkben a városi-járási küldött- értekezletek. A megyei küldöttértekezletre június 12-én kerül sor.
