Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-04 / 102. szám

1982. május 4. Kelet-Magyarország 7 HORGÁSZOKNAK Ötvenöt mázsa sporthal Á patisszon termesztése házikertben Kertbarátok találkozója Nyírbogáton... Nylrbogáton április 26-án a Hazafias Népfront megyei bi­zottsága mellett működő Kert­barátok és Kistenyésztők megyei Társadalmi Szövetsé­ge kezdeményezésére, a me­gyei-városi művelődési köz­pont közreműködésével kert­barátok találkozójára került sor. Dr. Balogh József, a klub elnöke, — aki egyben a „Rá­kóczi” ' Termelőszövetkezet háztáji főagronómusa is — köszöntötte a megjelenteket és ismertette a klub működé­sének eddigi eredményeit. Dr. Széles Csaba, a szövetség elnöke adott átfogó táiékoz- tatást a megyei kertbarát és kistenyésztől mozgalom hely­zetéről, valamint az elkövet­kező termelési időszak fel­adatairól. Ezt követően dr. Varga Im­re, a mezőgazdasági főiskola kandidátusa tartott előadást a fólia alatti termelés módoza­tairól. Megállapította, hogy megyénkben e téren még korlátlan lehetőségek van­nak. Érdemes a fólia alatti primőrök, palánták nevelésé­vel akár fűtéssel, akár anél­kül is foglalkozni, mert kis területen jelentős árbevételt is biztosít. Kapocs Sándor, a MÉSZÖV munkatársa tartott nagy érdeklődéssel kísért elő­adást a méhészettel kapcso­latos tudnivalókról, a méhek hasznosságáról. Az előadásokat követően a Móricz Zsigmond Színház öt kiváló művésze teremtett re­mek hangulatot. Varga Ferenc megyei szervező titkár A patiszonnak a spárgátokhoz hasonlóan van egy indás és egy guggonülő változata. A guggonülő változata csak a tenyészidő má­sodik felében szokott — eseten­ként — indát fejleszteni. Termé­se jellegzetes csillag, illetve korong alakú, melynek 10 vagy 12 sekély karéja van. Melegigényes növény, 22—25 C-fokon fejlődik legintenzíveb­ben. A hideget nem kedveli, vi­rágai 0 C-fok körűi, levelei 0,5 C-fok körül már károsodhatnak, elfagyhatnak. Vízigénye elég jelentős. ‘ Fosz­for és nitrogén adagolását meg­hálálja. Ezért az öntöző vizébe célszerű 0,05 százalékos Wuxált tenni, mert a Wuxál harmonikus arányban tartalmazza mindazo­kat a makro- és mikroelemeket, melyek a patiszon számára oly fontosak. Házikertekben az Övári fehér a legismertebb fajta, elsősorban palántaneveléssel, ,de helybeve- téssel is szaporítható. A palánta- nevelés — tüzdelés nélkül — 4—5 hetet vesz igénybe. A májusi fa­gyok elmúltával célszerű a táp­kockás anyagot — előzetesen fé­szektrágyázott területre — kiül­tetni. Tenyészterülete 80X80 cm vagy 100X100 cm lehet. Ha helybevet­jük, úgy legkésőbb június végé­ig végezzünk e munkával. Egy- egy fészekbe 4—5 cm mélységbe 3—4 magot tegyünk, 80X80 cm vagy 100X100 cm tenyészterüle- tet számítva. A szaporítás időpontjától füg­gően 40—70 nap szükséges a vi­rágzásig. A nővirágok megjelené­se után 10—12 napra szedhető a patiszon. A gyomok károsan be­folyásolják a növények fejlődé­sét, ezért 2—3-szor meg kell ka­pálnunk a patiszont, de a há­rom-négyszeri lombtrágyás keze­lésről vagy Wuxálos öntözésről sem szabad megfeledkezni. A külső élősködő gombabetegségek közül gyakran sanyargatja a pa­tiszont a lisztharmat, fehéres „penészbevonat” formájában. Száraz, meleg időjárás esetén különösen nagymérvű a liszthar­mat kártétele. A fertőzés követ­keztében, a levelek fonákén és szülén egyre inkább elhatalma­sodhat — ha nem védekezünk — a fehéres, lisztszerű lesz a gom- bafonal-bevonat. Az erősen fer­tőzött levelek elszáradnak, s a lombfelület csökkenése következ­tében a termés kényszerérett lesz. Sok jó hatású növényvédő szer áll rendelkezésünkre a liszt­harmat ellen, de kiszórásakor, illetve a termés betakarításakor mindig legyünk figyelemmel az élelmezés-egészségügyi várakozá­si időkre. A nedvesíthető kén 0,3 százalékban (0 nap), az Afu- gán 0,1 százalékban (3 nap), a Morestan 0,03 százalékban (7 nap), a Karathane FH—57 0,1 százalékban (14 nap), a Topsin Metil 70 WP 0,1 százalékban (21 nap) és a Chinoin Fundazol 50 WP 0,12 százalékban (21 napos várakozási idővel) szórható ki. A legújabb, szisztemikus gom­baölő szerek közül a 0,04 százalé­kos Rubigan 12 EC (4 nap) igen kedvező hatékonysággal hasz­nálható a lisztharmat ellen, film­szerű permetlé bevonat formájá­ban. A gondozást a patiszon bő ter­méssel hálálja meg; négyzetmé­terenként 3—4 kg-ra is számítha­tunk. Kora reggel «vagy késő dél­után, 3—4 naponként célszerű szedni, majd osztályozni a pa­tiszont. A tárolást jól bírja, hűtőszek­rényben 6—7 napig, szobahőmér­sékleten 2—3 napig, üdén el­tartható. Dr. Széles Csaba Zöldtakarmányok a nyulak részére A nyúltenyésztők száma a me­gyében meghaladja a 3500 főt, át­lagosan naponta több mint 95 ezer darabot etetnek. A zöldta- karmányok segítségével olcsób­ban, gazdaságosan lehet előállíta­ni a piacra kerülő vágónyulat. A zöldtakarmányok előnyei kö­zött megemlíthetjük, hogy termé­szetszerűen, általában serkentik az ivari életet, fokozzák az anyanyulak tejtermelését, vita­mintartalmuk révén javítják az életképességet, általában jó ét­rendi hatásúak, minél több leve­let és minél kevesebb elöregedett szárrészt tartalmaznak, annál több bennük az emészthető fe­hérje. Hátrányos tulajdonságaik azonban szintén bőven vannak, helytelen tárolás során könnyen befüllednek, ezért hasmenést, bélbántalmakat, felfúvódást okozhatnak. Kezdetben a zöldtakarmányt szénával keverve etetjük, majd a széna arányát fokozatosan csök­kentjük. A pillangós zöldtakar­mányokat általában célszerű kis­sé fonnyasztva etetni. A kaszá­lástól számítva 12—24 órás fony- nyasztás elegendő abban az eset­ben, hogy ha a kaszált zöld nem ázik meg. A fonnyasztást terít­ve végezzük, 1 kg élősúlyra na­ponta 100—100 gramm zöldet szá­mítunk etetés céljából. A zöldta­karmányok között legfontosabb a lucerna, sok fehérjét tartalmaz, elsősorban is levelei értékesek, mészben, vitaminban gazdagok. Vemhes és szoptató anyák, va­lamint növendékek részére szin­te korlátlanul adagolható, lehe­tőleg virágzás előtti állapotban kaszálva. Fontos tudnunk, hogy a lucerna mésztartalma nagy, ezért foszforpótlásról kell gon­doskodni. Tapasztalat, hogy egész nyáron át tartó lucernaetetés hatására szaporodási zavarok jelentkez­ne^, ilyenkor azonnal foszforhi­ányra kell gondolnunk és ÁP—17 ásványpremiksz etetés után a bajok többnyire meg is szűnnek. Fontos pillangós zöldtakarmá­nyunk még a vöröshere és a bí­borhere is. A vöröshere puffasz­tó hatása erősebb, mint a lucer­náé, jó nyúltakarmánynak minő­sül a baltacin és a nyúlszapuka. A pillangósok mellett, nyulaink igen nagyon szeretik a réti füvet is, természetszerű és jó takar­mány. Különböző fűfélékből te­vődik össze, így változatos, a nyúl az ízletességének megfelelő­en tud válogatni az egyes fűfé­lékből. Ennél a tulajdonságánál is fontosabb az, hogy az egyik növény pótolni tudja azt a táp­láló anyagot, ami a másikból esetleg hiányzik. A fűfélék be­gyűjtése terén azonban gondol­nunk kell arra, hogy az árokpar­tok, útszélek fűtermése többnyi­re poros, vegyszerekkel, gyom­irtókkal szennyezett, így köny- nyen okozhat emésztési zavaro­kat, illetve elhullásokat. Ha min­denképpen irféh takarmányt kell etetnünk, járjunk el óvatosan, kisebb mennyiséget adjunk nyu­laink elé. Jó eredménnyel etethetjük a takarmányozott zabosbükkönyt, zabos borsót, valamint az édes csillagfürtöt is. ősszel nagy mennyiségben áll rendelkezésre a leveles répafej és a répalevél. Felhasználhatjuk ezeket is a nyúl takarmányozásában, azon­ban nagyfokú óvatosságot kell biztosítani. A nyúl nagyon sze­reti a kertészeti, kerti hulladé­kokat, káposzta, karalábé levele­ket, ami természetszerű, emel­lett gazdaságos, olcsó takarmá­nyok. Etetésük igen nagy óva­tosságot igényel. A spenótot korlátlan mennyi­ségben etethetjük, ugyanígy a sóskát, salátát is. Valamennyi­nél fennáll azonban a puffasz­tó hatás veszélye, esetleg hasme­nés is jelentkezhet. A lombta­karmányok közül elsősorban is az akáclomb jöhet számításba1, ami augusztusig eléggé jó takar­mányt biztosít, később már fá- sodik és a nyulak kevésbé szí­vesen fogyasztják. Az akáclomb mészben dús, ezért foszfor ki­egészítéséről kell gondoskodni az etetése mellett. A zöldtakar­mány etetése igen nagy gondos­ságot és figyelmet igényel a te­nyésztőktől. Semmi esetre se etessük frissen kaszált pillangó­sokkal, sáros, szennyezett főze­lékfélékkel, kertészeti, kerti hul­ladékokkal, befülledt takarmá­nyokkal nyulainkat. A zöldtakarmányt hasonlóan a száraz takarmányhoz, a szénás- rácétfh keresztül jutassuk el a nyulakhoz. Rendellenesség ese­tében a zöldtakarmány etetését azonnal meg kell szüntetni, kér­ni kell a tapasztalt nyúltenyész- tő véleményét, illetve állatorvos­hoz kell fordulni. Mikulás András MÉSZÖV Új meggyfajták A meggy igénytelenebb gyü­mölcsfaj, mint a cseresznye — a kárositóktól kevesebbet szenved, a szárazságot és téli hideget is jobban tűri. Az északi félteke csaknem valamennyi országá­ban termesztik. Európában Dal­máciától Moszkva vonaláig, Ang­liától az Ural hegységig szinte mindenütt előfordul. Termesztésének és növekvő fo­gyasztásának az a körülmény ad fokozott jelentőséget, hogy a hosszú téli-tavaszi gyümölcssze­gény időszak után, a szamócával együtt a meggy az első gyü­mölcs, amelyet fogyaszthatunk. Pest, Bács-Kiskun és újabban Szabolcs-Szatmár megyében fo­kozott telepítési és termesztési kedv figyelhető meg. A meggy számottevő mennyi­ségben tartalmaz vitaminokat (A, pi, B2, C). Cukortartalma körülbelül 9 százalék, citromsaV- tartalma 1,6 százalék. Felhaszná­lása széleskörű: nyersgyümölcs­ként, konzervként, hűtőipari nyersanyagként, gyümölcsbor­ként használhatjuk, de szörp, il­letve üdítő ital készítésére is al­kalmas. A meggyültetvényekben a leg­kedveltebb fajták: az önmeddő Pándy meggy kiónok (érési idő­szak: június 25—július 5.), az öntermékenyülő Meteor korai (érési időszak: június 3—10.), az öntermékenyülő és önmeddő Ci­gány meggy kiónok (érési idő­szak: június 15—30.), az önter­mékenyülő Érdi bőtermő (érési időszak: június 15—21.), és az igen keresett öntermékenyülő Üjfehértói fürtös (érési időszak: június 23—30.). Az árutermelő házikertekben az adott vidéken a legjobban bevált, legnagyobb arányban termesztett fajtákat célszerű ültetni, melyek felvásár­lása is biztosított. Az új fajták bevezetésekor a továbbiakban is alapvető köve­telmény, hogy azok biztonságo­san öntermékenyülők legyenek. Akár friss fogyasztásra, akár ipari feldolgozásra kerül a meggy, csak az egészséges, kár­tevőktől mentes árut lehet jó áron értékesíteni. Nagyon vi­gyázzunk arra, hogy a meggy fertőzéstől, a cseresznyelégy nyű­veitől mentes legyen. A cseresznyelegyek májusban rajzanak ki a bábokból, s a nős­tények a zsenge gyümölcsbe rak­ják tojásaikat. A rajzási időt minden évben rajzásbiológiai megfigyeléssel lehet meghatároz­ni. A tojásokból átlalában 8 nap múlva kelnek ki a nyűvek, ame­lyek a kikeléstől számítva 10—12 nap alatt érik el teljes (7—8 mm) nagyságukat. Egy gyümölcsbe a nőstények több tojást is elhe­lyezhetnek, de többnyire csak egy nyű fejlődik ki. A nyű a mag körüli részt el- pépesíti, a fertőzött meggy meg­puhul (a kártétel, ha nem véde­kezünk megfelelően, 25—40 szá­zalékos is lehet). A lárva a meggyben szellőző nyílásokat ké­szít. Ezáltal lehetőséget ad a mo- nilia megtelepedésére. A bábozó- dásra érett nyűvek elhagyják a meggyet, a talajra vetik magu­kat, majd a talajba furakszanak és ott bábozódnak. A bábok te­lelnek át. Előfordulhat azonban, hogy a bábok elfekszenek, és csak a második tavaszon lesz belőlük imágó, azaz légy. A különböző meggyfajták kü­lönböző érési időpontjai miatt egységes időpontot nem lehet meghatározni a védekezésre. A helyes időt évenként rajzásbio­lógiai megfigyelés alapján álla­píthatjuk meg. Ha például 100 vizsgált bábból az előjött le­gyek száma eléri a 3—5 egyedet, meg kell kezdeni a védekezést. Elhúzódó rajzás esetén a véde­kezést 7—10 nap múlva meg kell ismételni! Nagyon ügyeljünk azonban a felhasznált növényvédő szerek élelmezés-egészségügyi várakozá­si idejének betartására. A 0,15 százalékos Anthio 33 EC-nek 14 nap, a 0,2 százalékos Ditrifon 50 WP-nek 10 nap, a 0,1 százalékos Unifosz 50 EC-nek csak 5 nap a várakozási ideje. A várakozási idő letelte után a meggy nyu­godtan szedhető és fogyasztha­Sz. Cs. a késés ellen Jobb munkával Halasítás illa lemfeloldással Az aktív pihenés egyre jobban elterjedő formája a horgászás. A megyében is egyre nő a sport- horgászatot kedvelők száma. Sza­bolcs-Szatmár egyik legfiatalabb horgászközössége a Komorói Ba­rátság Horgász Egyesület. A két évvel ezelőtt alakult egyesület tagsága a környék — Mándok, Záhony, Kisvárda — egyesületei­ből igazolt át. Ezért is volt fel­tűnő, hogy a tavaszi közgyűlésen a felszólalók közül sokan fog­lalkoztak a horgászrend, a fegye­lem, a horgászetika, a környe­zetvédelem betartásának a kér­déseivel. Az idén nemcsak a tél volt hosszú és szigorú, de nem ked­vezett a zöldséget termelő ker­tészeknek a tavasz sem, amely napfényben szegény, és a sok évi átlagnál jelentékenyen hide­gebb volt. Ennek következtében a zöldségfélék palántázása meg­késett, hiszen a hideg talajban a palánták gyökerei amúgy se eredtek volna meg. A késői palántázás kétségkí­vül meg fog mutatkozni a zöld­ségpiacokon is, mert minden pa- lántázott termény —, de a mag­ról vetettek is— később fognak megjelenni a kereskedelemben és természetesen a háztartásokban is. Ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a szo­kottnál későbben palántázott — növények gyorsan meggyökere­sedjenek, lendületesen növe­kedjenek, és minél előbb érlel­jék meg termésüket. A szorgalmas kertész ősszel felásta a veteményeskert tala­ját, tehát most az ásás megis­métlésére nincs szükség. A pa­lántázásra váró terület talaját azonban most ajánlatos alaposan meglazítani, mert ez a föld fel- melegedését segíti elő. Kapáljuk teíhát meg mélyen azokat az ágyásokat, amelyeket be fogunk ültetni palántákkal, majd egyen­gessük el a talajt gereblyézéssel. Ezt megelőzően célszerű négyzet- méterenként 2—3 dekagramm nitrogén műtrágyát kiszórni, és azt a gereblyezéssel a talajba ke­verni. Csak megbízható helyen ve­gyünk palántát, mert a *palánta alapján nagyon nehéz a fajtát megállapítani. Az pedig igen­csak kellemetlen meglepetés, ha valaki elraknivaló paprikát akar termelni és cseresznyepaprikája terem! Azt már ránézéssel is meg tud­juk állapítani, hogy a palánta elég fejlett-e. Csak erőteljes szá­rú, sötétzöld lombozató, zömök, bojtos gyökérzettel rendelkező palántát érdemes elültetni. Meg­nyúlt szárú, világoszöld levelű, hervadt, ritka gyökerű palántát ne vegyünk, és ne ültessünk el, mert ezek nehezen erednek meg és későn hozzák gyenge termé­süket. Igen előnyös, ha a palántákat tenyészedénybe (műanyag pohár, fóliazsacskó), vagy az újabban terjedőben lévő Paperpotban ne­velték elő. Az ilyen palánták gyökérzete a kiültetés során ugyanis nem sérül meg, fejlődé­sük lendülete nem áll le, vagyis korábban várhatjuk kiteljesedé­süket. A palántákat minél gyorsabban ültessük el, és semmiképpen se hagyjuk őket a nápon szikkad­ni. Különösen a palánták gyö­kerét óvjuk a napfénytől és a kiszáradástól. A legtöbb palántát olyan mé­lyen kell ültetni, ahogy a pa­lántaágyban állott. Ez alól kivé­telt csak a paradicsom képez, amelynél a mély ültetés azért előnyös, mert a szárnak a föld­be kerülő része is gyökereket ké­pez, és ennek következtében a növény nagyobb felületen ke­resztül táplálkozhat. A hosszú, megnyúlt paradicsompalántákat akár le is lehet a földbe fektet­ni úgy, hogy a hajtáscsúcs ke­rüljön a talaj felszíne fölé. Az ültetés fontos követelmé­nye az, hogy a palánták gyöke­réhez alaposan hozzányomjuk a földet. A palánta akkor áll jól, ha két ujjunkkal megfogva a levelét, nem tudjuk a főidből ki­húzni. Ültetés után azonnal öntözzük be alaposan a palántákat, és szá­raz idő esetén az öntözést he­tenként ismételjük meg. A továbbiakban könnyen fel­vehető nitrogén műtrágya kiszó­rásával, rendszeres talaj lazítás­sal, a gyomok irtásával segít­sük elő, hogy a viszonylag ké­sőn földbe került palánták gyor­sabban növekedve behozzák azt az elmaradást, amit a késői ta- vaszodás okozott. Vajon hol lenne a legjobb? (ÉS) A kisvárda Daru-szigeti tónál a horgászok nagy tömege várta a te­lepítés kezdetét. (Fotók: S. I.) Á halasítást társadalmi munkából fedezik A beszélgetésből úgy űnt mint­ha a horgászalapismereti beszá­molókat a tagság nem vette vol­na elég komolyan, így ismere­teik hiányosak. Sok a fegyelem- sértés az egyesületnél. Ez zömé­ben a nem két bottal való hor­gászás és a mennyiségi, meg a méretkorlátozás megsértéséből adódik. Sok horgász félremagya­rázza a halászati termelőszövet­kezet tagjainak a tevékenységét. Ez rossz horgász, halász közér­zetet szül. Gond az is, hogy az egyesület vezetősége sem teljes. Az egyik legfontosabb reszortra, a pénztá­rosi posztra nem találtak meg­felelő embert. A tagság létszámából egyértel­műen kiderül, hogy kis egyesü­letről van szó. A tagsággal foly­tatott megbeszélésen viszont Pa­pik József, az egyesület titkára arról tájékoztatta a tagságot, hogy a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztá­lyától ígéretet kaptak a saját horgászvíz odaítélésére. Az ígé­ret szerint az egyesület a halá­szati termelőszövetkezettől meg­kapja a község határában elte­rülő mintegy tizenkét hektáros Lencsés holtágat. A saját víz megszerzésének le­hetőségét a tagság nagy öröm­mel fogadta. Elhatározták, hogy a holtág halasításának költségei­re a helyi termelőszövetkezettel együttműködési szerződést köt­nek. Ennek értelmében a hor­gászok vállalják mintegy 100—120 darab almafa metszését, és ősz­szel a leszedését. így a tervek szerint a tagság mintegy 20—30 ezer forintos bevételhez juthat, amelyet majd a halasitásra for­dítanak. így az egyesület tagsá­ga nem várja, hogy ,,a szájába repüljön a sült galamb**, hanem munkával bizonyítja tenniakará­Aprilis 24-től 30-ig horgászás! tilalmat rendeltek el a MOHOSZ Szabolcs-Szatmár megyei Intéző Bizottságának császárszállási hor­gászvizén. Az intéző bizottság döntését több tényező befolyásol­ta: egyik ilyen, hogy április 24- én a Hortobágyi Állami Gazda­ság Tógazdasága leszállította az ősszel vásárolt és bérben tárolt pontyot. Köztudott, hogy a szál­lítás után a hal nehezen aklima- tizálódik, sokáig akar élni a ré­gi körülményekhez hasonlóan, és nagy csapatokba verődve kis te­rületen mozog. Ezért kellett el­rendelni a ponty fogási tilalmát Pontyon kívül amur is van a császárszállási horgászvizben. Az is közismert, hogy a tó biológiai egyensúlya messze elmarad a kívánalmaktól. A helyzetet javí­tandó a Felső-tiszai Vízügyi Igazgatóság április elején tíz má­zsa kétnyaras amurt telepített a tóba. Május első felében az in­téző bizottság 35 mázsa növény­evőt, 25 mázsa kétnyaras amurt és 10 mázsa kétnyaras busát te­lepít a horgászvízbe. Horgászberkekben köztudott, hogy a 4 kg-on aluli amu­rok fogási tilalmát az intéző bi­zottság erre az évre már koráb­ban elrendelte. Viszont az orszá­gos horgászrendtől eltérően sza­bályozta a ponty fogását. Az in­téző bizottság a megyei tanács Császárszálláson kezdődik a te­lepítés. Egy oxigénes tartályból a csúszdán 7 mázsa ponty zúdul a tóba. mezőgazdasági és élelmezési osz­tálya vadászati és halászati fel­ügyelőjének hozzájárulásával a ponty fogási tilalmát a tilalmi időszakra feloldta. így Császár­szálláson ebben az évben az egyébként érvényben lévő fajla­gos, méret, mennyiségi és éjje­li fogási tilalmakat betartva le­het horgászni. A május és június első felére is engedélyezett fogási lehetősé­gek biztosítását indokolja az a tény, hogy vízügyi okokból — víz minőség-javítás és partmun­kálatok végzése — a tározót ok­tóber 15-ig le kell halászni. Ezt követően a * tározó egy hónapi száraz állás után kerül ismét fel­töltésre, majd halasitásra. ★ A SZÁÉV Horgász Egyesület nyírturaf legelői horgászvizét szintén április 24-én halasították. A 3 hektáros vízbe 8 mázsa ponty került. A fogási tilalom feloldá­sáról az egyesület veztősége a tagság egyetértésével a nyár fo­lyamán dönt. Sigér Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents