Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-28 / 123. szám

4 Kelet-Magyarország 1982. május 28. BÉCS Haderőcsökkentési tárgyalások Csütörtökön megtartották Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről fo­lyó tárgyalássorozat 306. ple­náris ülését. A tanácskozáson felszólalt Stanislaw Przygodski lengyel nagykövet rámutatott: a kül­döttségek akkor fejtenének ki célravezető tevékenységet, ha hozzálátnának az első haderőcsökkentési megálla­podás megszövegezéséhez, mivel ily módon — menet közben — tisztázni lehetne a meglévő nézetkülönbségeket is. Ezzel szemben a nyugati résztvevők az említett megál­lapodás véglegesítését olyan kérdésektől — a létszámada­tok tisztázásától, illetve a kí­sérő intézkedések rögzítésétől — teszik függővé, amelyek nem érintik közvetlenül az első szakaszban tervezett haderőcsökkentést. A nyugati fél szóvivője a csütörtöki ülésen elhangzot­takat kommentálva újólag hangsúlyozta: az esetleges el­ső megállapodás megszövege­zésének csak akkor van ér­telme, ha az előbbréviszi a bé­csi tárgyalások menetét. A. NATO-országok azonban úgy vélik, hogy a létszámkérdés tisztázása, valamint a kísérő intézkedéseket érintő állás­pontok közelítése nélkül nincs esély a megegyezésre. Visszatekintve a haderő­csökkentési tárgyalások kö­zelmúlt történetére — jegyzi meg az MTI bécsi tudósítója — megállapíthatjuk, hogy a nyugati résztvevő országok gyakorlatilag korábbi állás­pontjuk módosítására, a már korábban egyeztetett, kérdé­sekben foglalt nézeteik visz- szavonására készülnek. A következő plenáris ülést jövő csütörtökön tartják meg. ■ ■ Ülést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) szerűsítés, korszerű szerke­zetek, anyagok általánosabb alkalmazása a sajáterős la­kásépítésben is. Tapasztala­tok bizonyítják, a házgyári panelok itt is alkalmazhatók. Terjed a NO-FINES techno­lógia és előkészítés alatt áll több új építési módszer al­kalmazása. Az eddiginél szé­lesebb körben alkalmazható a félkész-lakásépítés is. Itt kapcsolhatók be a lakásépí^ tésbe a leghatékonyabban a részkapacitások, amelyeket a munkáltatók, az építtetők, a kisiparosok és másók tudnak biztosítani. A hagyományos, házilagos kalákakivitelezés­nél sokat segíthet a tájegy­ségi ajánlott és típustervek alkalmazása. A házilagos ki­vitelezés segítésének egyik lényeges eleme az építkezés­hez szükséges eszközök, gé­pek szervezett kölcsönzése. Gazdasági fejlődésünk je­len szakaszában komoly sze­repük van az új vállalkozási formáknak. Ezek most ala­kulnak. Minden bizonnyal pozitívan fogják szolgálni la­kásprogramunk végrehajtá­sát. A lakásépítés gyorsítá­sát, jobb bonyolítását segít­heti a lakosság rendszeres tá­jékoztatása. Az ÉVM ezért is szorgalmazza a magánlakás­építési tanácsadó, szervező és építési tanácsadó, szervező és szolgáltató bázisszervek lét­rehozását. Csak a fontosabb módsze­reket említettük, amellyel se­gíteni, gyorsítani lehet a ma­gánlakásépítést. Az eddiginél a lehetőségeink nagyobbak, ezért gondosabban kell tarta­lékainkat feltárni. A napirend vitájában Kör­téig Sándor megyei tanács­tag, az OTP megyei igazga­tója egyebek között elmond­ta; a magánlakásépítés céljai megvalósításának egyik zálo­ga a tanács és az érdekelt vállalatok, intézmények jó együttműködése. Az OTP a megyében épülő lakások 90 százalékához valamilyen mó­don kapcsolódik. A VI. öt­éves . terv idején az OTP csak a telek-előkészítést, több mint 200 millió forint hitellel segíti. Berki József tanácstag a hagyományos családiház­építés előnyeiről szólt. Ez a forma rejtett tartalékokat szabadít fel: az anyagi esz­közök mellett máshol nem hasznosuló családi, munka­társi tevékenységet is igény­be vesz. Ismertette Nyírbá­tor lakosságának telekellátá­si gondjait és kérte az illeté­kesek segítségét. Kerekes Imre, a KEMÉV igazgatója azt elemezte, a nagy építőipari vállalatok miként segíthetik a magánla­kás-építést. Egyebek között mésztelepet hoztak létre, se­gítenek a vasbetonelem ellá­tásban, a gépkölcsönzésben. Céljuk, hogy olyan építő­anyagokat gyártanak, ame­lyek a TÜZÉP-en át értéke­sítve még a kalákamunkában is hasznosíthatók. Jeszenszki István, a mű­szaki kommunális és kör­nyezetvédelmi bizottság ne­vében javasolta: növeljék a korszerű csoportos lakóházak építését. Ilyen településeken könnyebben, megoldható a szennyvízelvezetés. Nem kö­vethető az a gyakorlat, ame­lyet sok helyen , tapasztalni lehet: a szennyvizet a koráb­bi ásott kútba vezetik bele. Javasolta, hogy a telekfor­galmazásban a tanácsok vál­laljanak nagyobb árszabályo­zó szerepet. Kanda Pál, a SZÁÉV igazgatója ismertette azokat a korszerű lakásépítési for­mákat, amellyel eddig kísér­leteztek. Több típussal pró­bálkoztak a házgyáritól az alagútzsaluson át a mezőpa- nellig. Eddig ezekből még nem sikerült a tömeges épít­kezést elterjeszteni. Az épí­tés finanszírozását csak az OTP-vel tudják megoldani, erre saját vállalati alap nem áll rendelkezésre. Losonczi Béla megyei ta­nácstag a szamosszegi vá­lasztók kérdését tolmácsolta. Egyebek között elmondta, hogy környékükön kevés a magántervező. Másik gond­juk, ha valaki az egyszerűbb lakását korszerűsíteni akar­ja, a hitel megszerzése ne­hézségekbe ütközik. A vitában felvetett kérdé­sekre Zilahi József válaszolt, majd a tanácsülés az előter­jesztést elfogadta. Ezután a testület odaítélte a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Váci Mihály díját, majd a Hazafias Népfront megyei elnökségének1 javas­latát Gulyás Emiiné, a nép­front megyei titkára terjesz­tette elő: eszerint Bánóczi Gyulát, a megyei pártbizott­ság titkárát — akit Kisvárda Város Tanácsa küldött a me­gyei tanácsba — a testület a végrehajtó bizottság tagjává választotta. A megyei tanács ügyrendi és jogi bizottsága elnökévé dr. Váthi Ákost, a Nyíregyházi Járási Bíróság elnökét választotta. A bizott­ság tagja lett dr. Bárány Já­nos, a nyíregyházi járási hi­vatal elnöke. A műszaki­kommunális és környezet- védelmi bizottság tagjává dr. Tóth Józsefet, a TESZÖV titkárát választották. Baráti munkalátogatásra csütörtökön hazánkba érke­zett Leonyid Vasziljevics Szmirnov, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese. A szovjet vendéget és kíséretét a Ferihegyi re­pülőtéren Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese fogadta. Jelen volt Vla­gyimir Bazovszkij, a Szov­jetunió budapesti nagyköve­te. Leonyid Szmirnov eszme­cserét folytat a két ország közötti együttműködés idő­szerű kérdéseiről, látogatást tesz ipari és mezőgazdasági nagyüzemekben. A luxemburgi képviselő­ház, valamint a belga képvi­selőház és szenátus meghívá­sára csütörtökön Péter Já­nosnak, az országgyűlés alel- nökének vezetésével magyar parlamenti küldöttség utazott hivatalos látogatásra Luxem burgba és Belgiumba. A kül­döttség búcsúztatásán a Fe­rihegyi repülőtéren jelen volt Jacques G. Gerard, a Belga Királyság budapesti nagykö­vete és Henk Revis, a Hol­land Királyság budapesti ideiglenes ügyvivője. Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK állam­tanácsának elnöke csütörtö­kön Berlinben fogadta Jorge Castaneda mexikói külügy­minisztert. Castaneda átadta Erich Honeckernek Portillö mexikói államfő üdvözletét. A mexikói külügyminisztert Willi Stoph, az NDK Minisz­tertanácsának elnöke is fo­gadta. A baráti légkörű meg­beszélésen elsősorban az NDK és Mexikó kapcsolatainak biztató fejlődéséről, a kölcsö­nösen előnyös együttműködés kiszélesítéséről volt szó. Gosztonyi János, a Magya­rok Világszövetségének el­nöke a párizsi magyar nagy- követségen átadta a Ma­gyarok Világszövetségénél -aranyjelvényét és elismerő oklevelét Michel Gyarmathy- nak, a Folies Bergere művé­szeti vezetőjének több évti­zedes művészi munkássága és a Magyarországgal hosz- szú időn át fenntartott kap csolatainak elismeréséül. E szoros kapcsolatokat példáz­za Michel Gyarmathy leg­utóbbi revüjének magyar táncokat és a magyar népvi­seletet bemutató, művészi ér­zékkel megrendezett része is — mondotta Gosztonyi János a kitüntetést átnyújtva. Az NDK iparának egyik büszkesége a mozdonyokat és elektrotechnikai berendezé­seket gyártó LEW kombinát. Törzsüzeme a Berlintől 17 ki­lométerre fekvő Hennigsdorf- ban van. Itt, e gyáróriásban foglalkoztatják a vállalat 13 500 dolgozójának több mint hatvan százalékát. A hen- nigsdorfi üzemet 1909-ben alapították, s az AEG mono­poltőkés csoporthoz tartozott. A háború alatt az üzem nyolcvan százaléka tönkre­ment, s a dolgozók szinte a semmiből építették újjá. Ma a népi tulajdonná vált gyár­óriás termelési volumene a hatszorosa az 1939. évinek. Mindezt Werner Kurz, a hennigsdorfi üzem vezérigaz­gatóságának sajtóreferense mondja el beszélgetésünk so­rán. A hennigsdorfi gyár 1951-ben a spanyol polgárhá­borúban hősi halált halt né­met kommunista, Hans Beim- ler nevét vette fel. A dolgo­zók kiváló munkáját dicsén, hogy 1974-ben az üzemet a Munka Zászlórendjével tün­tették ki, s azóta is minden évben elnyerte az NSZEP, vagy a Minisztertanács és a szakszervezetek zászlaját. Az üzem leglátványosabb része a hatalmas szerelő- csarnok, ahol az elektromos mozdonyokon a végső munka folyik. Mint elmondják, a legutóbbi három évtizedben 10 ezer 500 különböző típusú lokomotív hagyta el a szere­lőcsarnokot; az itt gyártott mozdonyok a világ sok vas­útvonalán közlekednek. A szerelőcsarnokban látható az A végszerelde üzem új büszkesége, a BR 212-es villanymozdony, amely a legutóbbi lipcsei vásáron aranyérmet nyert. A híres gyárra az elkövet­kező években is rendkívüli feladatok várnak. Az NDK- ban nagy erővel folytatódik az olaj-energiatakarékossági Munka közben A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat MÁSOD- ÉS TARLÖVETÉSEKHEZ ALKALMAS NÖVÉNYFAJOKKAL, bőséges fajtaválasztékkal áll a termelők rendelkezésére <* Mezőgazdasági nagyüzemek részére: FAO 300 alatti hibrid kukoricák, köles, takarmányborsó, mohar, takarmányretek, hibrid szudáni fű, napraforgó, csillagfűrt vetőmagot ajánlunk. Nagyüzemek és kistermelők részére egyaránt vásárolható: kifejtőborsó, cékla, szálkamentes bokorbab, hagyma, uborka, karalábé, saláta, vöröskáposzta, retek. Beszerezhető: a Nyírségi Vetőmag Központban (Nyíregyháza, Mártírok tere 9., VI. emelet). Kis tételben Nyíregyházán a Búza téri mintaboltban. A járási székhelyeken az ÁFÉSZ- és ZÖLDÉRT-szakboltokban. program végrehajtása, és en­nek keretében a vasútvona­lak villamosítása. A dízel­mozdonyokat új elektromos lokomotívokkal váltják fel. Ezek közül sok készül majd a hennigsdorfi gyárban. Túl ezen, növelik az exportot is. A gyár termékei — amelyek­nek csupán egy része a moz­dony — a szocialista országo­kon kívül már eddig is 29 kapitalista államba is elju­tottak. A gyárban 398 szakszerve­zeti bizalmi látja el a dolgo­zók érdekképviseletét. Ma­gas fokú a szociális gondos­kodás, túlterjed a gyárkapu­kon is. Az üzemi konyhán fő­zött ebédekkel látják el a hennigsdorfi iskolákat, és a nyugdíjas dolgozóknak térí­tés nélküli étkezést biztosíta­nak. Az üzemi poliklinikán 14 orvos és 4 fogorvos áll a dolgozók és családtagjaik rendelkezésére. Ezek az orvosok rendsze­res „őrjáratokat” tartanak az üzemrészekben és állandóan ellenőrzik az egészségügyi követelmények megtartását, így például azt is, hogy a megengedettnél nem maga­sabb-e a zajszint? A Hans Beimler gyárnak 1587 szolgá­lati bérlakása van; ezen kí­vül jelentős összegekkel já­rult hozzá 1794 szövetkezeti lakás építéséhez. Túl ezen, az üzem segítsé­get nyújt Hennigsdorf taná­csának is a lakásépítési prog­ram megvalósításához. A dolgozók kulturális ellá­tására évente 6,5 millió már­kát fordít a gyár. Ezt az ösz- szeget a szakszervezeti bi­zottság kezeli. Ezer dolgozó vesz részt a különböző szak­körökben. 17 900 kötetből ál­ló üzemi könyvtáruknak 2 330 állandó olvasója van. Élénk az üzem sportélete is. A Hans Beimler gyár koo­perációs és exporttevékeny­ségéről Hans-Jörg Schirr­meister, a külkereskedelmi osztály egyik vezetője tájé­koztat. A hét termékcsoport mintegy felét kivitelre ter­melik. A minielektronikus technika élvonalában halad­nak, a szocialista országokon kívül sok terméküket egye­bek közt az Egyesült Álla­mokba és Japánba is szállít­ják. Schirrmeister elmondja, hogy Magyarországra 1974 óta exportálnak elektromos gyártmányokat, s büszkén hi­vatkozik arra, hogy ő volt annak idején a magyar part­nerrel kötött első kooperációs szerződés egyik aláírója a Hans Beimler gyár részéről. Azóta ez az együttműködés a gyártásban széles körűvé bontakozott ki. Bizonyítják ezt e gyár végszereldéjéből kikerült HÉV vonatok, ame­lyek közös munka eredmé­nyei. De működnek Csepe­len, Esztergomban, Romhá- nyon és Székesfehérvárott szintén a Hans Beimler gyár­ban készült égető kemencék. Az üzemben a kormánykö­zi megállapodás alapján ma­gyarok is dolgoznak. Ez idő szerint 45-en ismerkednek a gyárban alkalmazott techno­lógiával, amely, mint mond­ják, némileg eltérő a magyar üzemekétől. Persze a napi munka közepette a német nyelvet is elsajátítják. Koz­ma Sándor és feleségé im­már négy esztendeje dolgo­zik a gyárban, Kádár Gyula és László József lakatosok két esztendeje, s elismerés­sel beszélnek tapasztalataik­ról. Werner Kurz pedig az üzemvezetőség véleményét tolmácsolja, amikor kifejezi, hogy mennyire elégedettek a magyar dolgozók munkájá­val. Mint mondja: az orszá­gaink közötti együttműködés mindennapi gyakorlata a gyártmányok előállításában így válik élővé a helyszínen végzett közös munkában is. Következik: Az NDK—ma­gyar kapcsolatok mindennap­jai Árkus István A hennigsdorfi gyáróriásban BERLINI BESZÉLGETÉSEK (2.)

Next

/
Thumbnails
Contents