Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-16 / 113. szám
2 Keiet-Magyarország 1982. május 16. Kedvence a matek Kisujjában a tanagyag... Aligha róla mintázták a hangadó tini szobrát. Halk szavú fiatalember, erős kézfogása határozott egyéniséget sejtet. Kitűnő tanuló, pedig — saját bevallása szerint — keveset forgatja a tankönyveket. — Nincs titkom — mosolyog Márkus Attila, a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium harmadikos tanulója. — Egyszerűen figyelek az iskolában, órák előtt meg alaposan áttanulmányozom a jegyzeteimet. Attila a gimnáziumban matematika fakultációra jár — vagyis hetenként hat órában tanulja társaival együtt ezt a tantárgyat. Dolgozik a matematikai feladatlapokba, s már az általános iskolás évek óta rendszeresen versenyez kedvencéi tárgyából. Tanára — s osztályfőnöke — Szíjártó Józsefné szerint: — Ma már gyakorlatilag a kisujjában van a középiskola teljes matematika anyaga. Tanári irányítással, de teljesen önállóan dolgozik. Munkájának meg is van az eredménye. Elsőben és másodikban az Arany Dániel matematikai versenyen eljutott a döntőig. Az idén pedig a középiskolások országos versenyén harmadik lett. Jutalma, hogy jövőre nem kell érettségiznie ebből a tantárgyból, illetve ha matekból felvételezik, akkor a maximális pontszámot viszi magával. Alig fejeződött be az egyik verseny, Attila már indult is a következőn. Meghívták a nemzetközi diákolimpia hazai döntőjére, ahol — május 11 -éri a Magyar Tudományos Akadémián — az ország harminc legjobb középiskolás matematikusa mérte ösz- sze tudását. Hogy ki milyen a nyíregyházi Ságvári-telepen. (Gaál Béla felv.) Értékelték a vöröskeresztes munkát Küldöttértekezlet Kisvárdán Megkezdődtek megyénkben a Vöröskereszt városijárási küldöttértekezletei. Elsőként május 8-án Nyírbátorban került sor az eseményre. Május 15-én Kisvárdán tartottak városi-járási küldöttértekezletet. Értékelték az utóbbi években végzett munkát, majd megválasztották a városi-járási vezetőséget, a tisztségviselőket és küldötteket Js választottak a megyei értekezletre. Kisvárdán és a kisvárdai járásban 1978 óta húsz új vöröskeresztes alapszervezetet hoztak létre, a tagság létszáma így ezerháromszázzal gyarapodott. Jelenleg hatezer-hatszázan végeznek rendszeres vöröskeresztes munkát a városban, illetve a járásban. Az aktivisták népes táborának társadalmi munkája az utóbbi négy évben különösen eredményes volt. A legjobbak tevékenységét kitüntetésekkel is elismerték. Figyelemre méltóan terjedt a tisztasági mozgalom, javult a környezetvédelmi munka. Jelentős fásítást végeztek Tornyospálcán, Nyírlövőn és Gyulaházán. A város és a járás dolgozói tavaly 93 ezer forintot gyűjtöttek a rokkantak megsegítésére. Hasznos egészségügyi előadást tartottak egyebek között Tuzséron és Dögén. A tanfolyamokon négyszázhár- man sajátították el a betegek otthoni ápolásának tudnivalóit. Nenwán és mandulás csirke eredménnyel szerepelt, a jövő héten dől el. — Naponta másfél-két órát töltök példamegoldással. Nem sok időm van. Hiszen a‘ tanulás mellett hetenként kétszer tájékozódási futás edzésekre járok, s szeretek sakkozni is. Rátermettség, vagy szorgalom? Alighanem mind a kettő jellemző Attilára. Tervei között szerepel a továbbtanulás — természetesen a matekra és a fizikára alapozva. Még nem tudja pontosan,' hogy mi szeretne lenni. Attilának nem szabad elkallódnia ... (házi) Tavaszi pillanatkép Gőzmazöonyeki a múzeumban Súlyát- tekintve nem tartozik a A Jósa András Múzeumban lát- ,.könnyű műfajú” kiállítások kö- ható mozdony-makettek egyen- zé a Prágai Nemzeti Műszaki ként többet nyomnak száz kiló- Múzeum nyíregyházi bemutatója, nál. A „Gőzmozdonyok történeRészlet a prágai múzeum kiállításáról. (Jávor L. felv.) Belépő az egyetemre ÁDÁMOT ÉS ÉVÁT SEM... Egy fotókiállításról Bejegyzések egy vendégkönyvben: „A kiállításon nagyon szép puccos nők voltak.” „A férfi akt nagyon érzéki, szenvedélyes, talán a tökéletes test.” (Aláírás: valamilyen „né”.) Menjünk tovább: „...szeretnék minél több aktfotókiállításon részt venni.” „Feltűnően sokan látogatják az aktkiállítást, bár más egyéb kiállításnak is ennyi nézője volna.” Alább: „A kiállítás igen sok csúnya férfir aktot ábrázol. Hol vannak a csinos, helyes, szép fiúk fotói?” Az idézeteket Bállá Demeter, nyíregyházi fotókiállítása ihlette/: A ~táriá*on nem ^Isősoriaajn aktok láthatók, äfti a bejegyzések tucatjai foglalkoznak a képek ezen kicsiny részével. A vélemények többsége azonban közölhe- t.etlen: egyetlen minősítés illik rájuk: trágárok. A megyei és városi művelődési központ nemrég nyílt aktfotókiállításán nincs vendégkönyv. Kenyeres Imre csoportvezető szerint: — Féltünk, hogy nyomdafestéket nem tűrő beírások kerülnek majd az oldalakra. Az országban sokfele vándorolt kollekció, mely a fel- szabadulás óta első a maga nemében, kétségtelenül felborzolta néhol a kedélyeket. A képek egy része sokadik másolatban érkezett ide, volt ahol negyvenet is elloptak belőlük. De bármily furcsa, az ellopott képek száma is bizonyítja: szükséges az ilyen — természetesen művészi — felvételek közreadása. Szükséges, mert — ne részletezzük az okokat —, évezredes tabuk miatt az ember ruhátlan láttatása, sokszor elsősorban nem a szépségre való rácsodálkozást, hanem egészen mást vált ki. Ezen változtatni, nevelési feladat is. Ami természetes, sosem csábító. A tilos, annál inkább. A kiállítás a természetesre való ráhangolást szolgálja. Milyen színvonalon? Ezt a szakemberek dolga elemezni. Egy biztos: naponta mintegy ezren nézik meg a felvételeket. És ez, sokat mond. Milyenek a reakciók? Az újfehértói általános iskolásokról mondták a kiállításon: „rácsodálkoztak a képekre, s tetszett nekik, hogy nyíltan lehet megnézni olyasmit, ami eddig legfeljebb a padok alatt vándorolt kézről kézre. Vihogásnak, éretlenségnek nyoma sem volt.” Kenyeres Imre: — Vannak visszatérők. A kiállításra ügyelők szerint nincs viszolygás, infantilitás, „csámcso- gás”. Kár, hogy nincs vendégkönyv. A névtelen — mert az olyan bejegyzések aláírása olvashatatlan — megnyilvánulás lehetne az igazi fokmérő; kiderülne belőlük: menynyire vagyunk valójában érettek a látványra. Azonban lenne bármi beírva, a kiállítás okosságát semmi sem kérdőjelezhetné meg. Hiszen a fotó a művészet eszköze is, a téma pedig, egyenesen ősi. Ádámot és Évát sem öltöztették fel soha. Legfeljebb fügefalevéllel. (speidl) Szakácskönyv, nem csak ínyenceknek! te” 1839-től 1958-íg öleli fel a közlekedést forradalmasító eszköz múltját. Az első gözmozdonyt 1803-ban Angliában készítették. Stephenson fejlesztette tovább a kezdetleges lokomotívokat, megoldotta az alapvető szerkezeti elemek elhelyezését. A gőzvontatás hamarosan forradalmasította Európa közlekedését. A múlt század hatvanas éveitől — a kiállítás tanúsága szerint — új típusú, nagyobb kerekű, gyorsabb mozdonyok „repítették” a személyvonatokat. A XIX. század kilencvenes éveiben meggyorsult a lokomotívok fejlődése. Az első világháború utáni típusokra is talál példát a látogató. A csehszlovák ipar az első világégést követően hamarosan új mozdonyokat kezdett szállítani. 1920-tól a plzeni Skoda Müvekben is gyártottak gőzmozdonyokat. A korszak szenzációja volt a túlhevített gőzzel hajtott gyorsvonat! mozdony. Ügy tűnik, hogy a Diesel- és a villanymozdonyok térhódításával a gőzmozdonyok kora lejárt. A vasút hajdani szimbólumával csak elvétve, így a prágai múzeum vendégkiállításán találkozhatunk, mely május 19-ig látogatható. (rg) Izgalmas receptgyűjtemény került a kezembe. Szerzője, összeállítója Nemeskövi Dénes, a Duna Intercontinental szakácsa. Nem hagyományos ételeket sorol a neves mester, hanem a szója, sárgaborsó és rizsliszt felhasználásával készíthető eledeleket. A könyvecskének megvan a realitása, hiszen a Szolnok megyei .Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat ezeket a termékeket már forgalomba is hozta, így mindenki számára elérhetők. Mint köztudott, a korszerű táplálkozás népszerűsítése és bevezettetése egyre több energiával folyik országszerte. A most piacra kerülő lisztféleségek nagy hiányt pótolnak, s szakemberek megítélése szerint rendkívüli változatosságot is ígérnek. Csupán néhány cím hangulatkeltésként, mi mindent lehet készíteni ezekből a lisztekből : leveseket, pudingokat, szárnyasmájkrémet, szárnyasmájhabot, tésztában sült házinyúlpástétomot, sertésmáj pástétomot, fűszeres csirkefalatokat, palacsintákat, töltelékeket, krémeket. A gyűjtemény sokféle ételei közül kiemeljük azokat, amelyek távol-keleti eredetűek, ahol köztudott, hogy a rizsliszt mindennapi kellék. Ezek közül is kiemelkedik a mandulás csirke, amely öt fő részére egy csirkéből készíthető. Ez kínai csemege. De jót ígér a fűszeres csirke falat elnevezésű étel, mely japán nemzeti étel, vagy a nem-rán, ami egy vietnami rétesféle. Megy a gyűrű vándorútra... Börtönben a testvérét is meglopó tolvaj Ritkaság, hogy valamit egymás után kétszer is ellopjanak, márpedig esetünk „főhősével”, egy nyomáscsökkentős gázpalackkal most ez történt. Csillag Tibor 32 éves büntetett előéletű tiszateleki lakos júliusban meglátogatta S. Béla ismerősét Nyíregyházán. S. Béla pálinkával kínálta, ismerhette Csillagot jól, hiszen ő mintegy évtizede fogyaszt rendszeresen és mértéktelenül szeszes italt, noha ezt négy esetben objektív körülmények — szabadságvesztés — miatt átmenetileg szüneteltetnie kellett. Megállapodtak, hogy Csillag elviszi S. Béla nyomáscsökkentős gázpalackját a Tokaji útra, ott eladja annak, akivel ebben megegyeztek korábban, és a pénzzel elszámol S. Bélának. A palackot egy kempingbiciklire kötötték föl, és Csillag azzal ment el. Az útja azonban a Kun Béla utcáról nem a Tokaji útra, hanem a Szindbád sörözőbe vezetett. A szemben lévő park egyik fájához támasztotta a biciklit és leült Véesey Sándor 31 éves nyíregyházi lakos — aki egyébként eddig nyolcszor állt bíróság előtt —, társaságába. Véesey látta, hogy Csillag a fához támasztotta a kerékpárt, s hamarosan felállt az asztaltól, hogy WC-re mégy. De nem oda ment, hanem a kerékpárért. Elvitte palackostól — szegény palack, most lopták másodszor —, és addig ajánlgatta, míg a Kiss Ernő utcán el nem adta 800 forintért. Csillag közben rájött, hogy ellopták a kerékpárt palackostól, de hamarosan érkezett Véesey —, hová is vezethetett volna máshová az útja? — bejelentette, hogy eladta a palackot, s hogy „ebből a pénzből Iszunk!” Csillag nem tiltakozott. Véesey ajánlotta Csillagnak, adják el a kempingbiciklit is. Pillanatokon belül akadt rá vevő. aki ugyan alkudozott, végül kifizetett Csillagnak 700 forintot. Persze, ezt is elköltötték, és természetesen ezt is főleg italra. Csillag 2—3 nap múlva elment S. Bélához, és bevallotta, hogy mindent eladtak, de azt is tudja, kinek. Így S. Béla visszakapta a palackot és a kerékpárt. Csillagnak nem ez volt az egyedüli esete. November 6-án meglátogatta az öccsét Kéken, s ellopta a bejárati ajtó egyik kulcsát. Meghallotta, hogy az öccsé- ék két nap múlva Dombrádra készülnek, s távollétüket gyorsan kihasználta, a lopott kulccsal bement a lakásba, és átkutatta a ruhásszekrényt. Megtalálta az értékeket őrző kazettát, amelyben egy-egy pecsét- illetve karikagyűrű volt 5 ezer forint értékben, továbbá kétezer forint készpénz. Hajnalig aludt, utána beutazott Nyíregyházára, a két gyűrűt eladta, és ismét lett miből inni. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Csillagot — mint többszörös visz- szaesőt — másfél év, Vécseyt — mint ugyancsak többszörös visz- szaesőt — hat hónap börtönre büntette, az előbbit két, az utóbbit egy évre tiltva el a közügyektől. A bíróság kötelezte Csillagot, hogy alkoholizmusa miatt kényszergyógyításnak vesse alá magát, továbbá, hogy az okozott kárt térítse meg. Az ítélet jogerős. (k) Heti bossúságunk Gyerek Aki azt hiszi, hogy a járni Is alig tudó gyerek nem tud szüleinek bosszúságot okozni, nagyot téved. Persze nem azzal, hogy enni kér, nem is azzal, hogy előbb tudja kimondani a papát, mint a mamát, hanem azzal, hogy tisztába kell tenni. Akár folytathatnám is tovább a mentegetőzést az édesanyák előtt: most sem a pelenkázásra gondoltam, inkább arra a tisztába tevésre, amit akkor kell elvégezni, amikor a gyermekenként adott 30 ezer forint szociálpolitikai kedvezménnyel kell elszámolni. Amikor ugyanis a gyerek „megelőlegezésére” adott idő lejár, a takarék- pénztár levélben szólítja fel az ígérgető szülőt, hogy számoljon el a pénzzel, vagy a gyerekkel. A naiv édesanya először személyazonosságijával indult el, mert ugye abba is beírták szülés után a gyerek nevét, de ez édeskevés volt. Elment' hát, hogy az anyakönyvi kivonatról kérjen másolatot, amit három hét múlva meg is kapott, de a hivatalban elírták a keresztnevet, igy ezt sem fogadták el. Ezután az eredeti anyakönyvi kivonatot vitte el, de újabb há- 'rom hét múlva kiderült: ez is kevés, be kell vinni a saját és á férje személyi igazolványát is, s akkor rendben lesz. Még nem telt le az újabb három hét, s nem tudni, valóban rendben lesz-e, de a bosszankodó szülők igazán megérthetik: semmi sincs ingyen, ezért a harmincezerért is meg kell dolgozni, az a kis járkálás már egészségügyi okokból is ráfér. Es a mi egészségünkre a hivatalokban is vigyáznak. Nem úgy, mint a szülők jóval később, például 18 év múlva ballagáskor gyermekükére. Épp egy hete láttam, hogyan próbált kibújni sok 18 éves gyerek szerető szülei gyámkodása alól, hogyan szerettek volna megszabadulni igazi és álrokonok mézesmázos jókívánságai elől, menekülni a rájuk erőszakolt sokfogásos, lakodalmat megszégyenítő trakta elől, s az ajándékokkal hivalkodó vendégek karjaiból. Végül be kellett látniuk: a ballagási ünnepség nem értük van, ők csak tették a dolgukat, a szülők ünnepük saját magukat. B. J. Mellesleg Válogatnak újabban már az üzemek is, amikor dolgozókat vesznek fel. Persze, ez azért még koránt- sincs úgy, mint a közismert mondókában: olyan jól mint a kiskirály, csak a tyúkanyó él. Egy vállalatvezető azért még nem vetekedhet a kiskirállyal, jóllehet néha egyesek összetévesztik magukat vele. Ez a gyári válogatás azt jelenti, hogy bár állandóan van felvétel a legtöbb üzemben, azért nem alkalmaznak mindenkit válogatás nélkül. Magyarul: ugyancsak megnézik a kollektívák, hogy kit vesznek be maguk közé, mert bizony — hogy a versbéli tyúkhoz visszatérjünk — újabban nem akárhogyan kell ám ka- pirgálni a gyárkapun belül. Legfőképpen nem lehet csak imitálni a munkát, mert azt hamar észreveszik. Ennél hamarabb csak azt veszik észre, aki csupán beszélni szeret arról, hogy ő mi mindenre képes, s mivel sokat beszél róla, a bizonyításig már elfárad. Tehát nagyon is meg kell nézni, ki lépi át a munkahely küszöbét, mert könnyen alibimunkaerők lephetik el a telepet, s akkor bizony nem lesz, aki kikaparja a magocskát, amit majd el lehet osztani. Melleseleg gyanítom, hogy a szigorú szűrő azok ellen nyújt védelmet mindenekelőtt, akik mozgékonyak. Persze ők élénkségüket korántsem a gépek mellett gyakorolják, sokkal inkább akkor, amikor elmozdulnak az egyik vállalattól a másikhoz, mert sehol sem találják a helyüket. Mátészalkán a MOM-ban például a vándormadarak hiába kopogtatnak, nincsen számukra hely, pedig munkahely az általában van és vesznek is fel embereket. Tavaly például 380 új dolgozó lépte át a gyár kapuját, de ennél másfélszer többen jelentkeztek. Mondom, hogy a MOM-ban történt mindez, s talán nem véletlenül. Köztudott, hogy itt gyártják a szemüveglencséket, módjukban van tehát jól megnézni mindenkit. Ezt az éleslátást jó volna mielőbb általánossá tenni. (angyal)
