Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-01 / 77. szám
1982. április 1. Kelet-Magyarország 3 Rutinból vagy korszerűen? PEDAGÓGUS PÁRTSZERVEZETEINKBEN egyéni beszélgetésekkel megkezdődtek az előkészületek az év végi beszámoló taggyűlésekre. Tantestületeink kommunista nevelőioktatói e fórumokon adnak számot munkájukról, arról az emberformáló tevékenységről, amellyel nemzedékeket készítenek fel. Ignácz József, az ágazati pedagógus pártbizottság titkára elmondta: Nyíregyházán a 25 pedagógus pártalapszerve- zetben több mint félezer kommunista: tanítók, tanárok, oktatásügyi dolgozók készülnek a fontos számvetésre. Lényeges, hogy a személyes beszélgetéseken elhangzott javaslatok, észrevételek, megjegyzések bekerüljenek a taggyűlések beszámolóiba. Nem szabad elsikkadni a legcsekélyebb észrevételnek sem. Csak így készülhet igazán kollektív értékelés minden alapszervezetben. Vajon milyen kérdések kerülnek középpontba az idén e fontos tanácskozásokon? Csupán néhány fontosabba rangsorolásra kerülők közül. Feltétlen elemezni fogják az oktató-nevelő munkát, a világnézeti nevelés kérdéseit. Bizonyosan vitatéma lesz az új oktatásinevelési tervek gyakorlati alkalmazása. Vajon a pedagógusok azonosultak-e, sha igen, mennyire az oktatásinevelési tervekkel? Uj vonása lesz e taggyűléseknek a megújulásra való törekvés, a sablonoktól való elszakadás. Képesek-e erre pedagógusaink? Nem „önti”-e el őket is a papírmunka, a látszateredményekre való törekvés? Nem mellékes: csak rutinból vagy korszerű, legújabb kutatási eredményeket hasznosítva, oktatnak-e nevelnek-e pedagógusaink? Törekednek-e az alkotó gondolkodás kifejlesztésére? Gerincét képezi a beszámolókban annak az elemzése is, hogyan sikerült a tantervi követelmény és a tananyagok összekapcsolása? Közismert: az oktatási-nevelési követelmények növekedtek. Sikerül-e ennek megfelelni? A pedagógus pártbizottság felmérést végzett. Azt vizsgálta: a nevelők hasznosítják-e az oktató-nevelő munkában az adott intézet adottságait, eszközeit? Nyíregyházán az iskolák többsége rendelkezik könyvtárral. Mégsem veszik megfelelően igénybe több tanintézetben. Az ÉVISZ-ben például jól kapcsolják az oktató-nevelő munkához a 11 ezer kötetes könyvtárat, látogatott az olvasóterem, szakkönyveket, lexikonokat és a lemeztárat is használják a tanárok. Zenehallgatással, műelemzéssel igyekeznek elmélyültebbé tenni a pedagógusok a tantárgyi ismereteket. NYÍREGYHÁZÁN FÉLEZERNÉL TÖBB kommunista pedagógus értékeli majd, milyen az oktatógárda világnézeti felkészültsége, eszmei szilárdsága és személyes példamutatásukkal hogyan segítik a személyiségformálást. Bizonyos jelenségek arra is utalnak, hogy egyesek a pedagógusi etikát megsértik. Olyan magatartást tanúsítanak, olyan nevelési eszközöket alkalmaznak, amelyek nem engedhetők meg. Az elmúlt oktatási évben a pártbizottság kezdeményezésére 800 pedagógus vett részt Nyíregyházán magas szintű képzésben. Kísérleti jelleggel, 11 résztvevővel működik egy elméleti vitakör is, amelyen a pedagógusetika kérdéseivel foglalkoznak. Fontos teendője a beszámoló taggyűléseknek, hogy számot adjanak a pártélet fejlődéséről a fiatal pedagógus nemzedék legjobbjainak kommunistává neveléséről. Tavaly a 25 pártszervezetben 16 új párttagot vettek fel. NEM CSAK MÜLTAT ÉRTÉKELŐ, de előremutató, a feladatokat is megjelölő tanácskozásokra készülnek pedagógus párt- szervezeteink. Ezek alkotó légköre, szelleme remélhe tőén jó útravalóul szolgál majd az oktató-nevelő munka színvonalának a kor követelményei szerinti növeléséhez megyénkben is. Farkas Kálmán TAXIVAL A TANYÁRA Szegen a bocskor n a Két órája sincs, hogy ismerjük egymást. Az Ugor- nyát Tiszaszalkával összekötő út mentén húzódó tanya, Nagybag egykori lakóit kerestem, a naményi múzeumban igazítottak útba. Ha beszélni akarok az egykori cselédekkel, — mondták — ne a tanyán, hanem valamelyik környékbeli faluban kereskedjek. Odaköltöztek, s ha szerencsém van, még megtalálom őket. így bukkantam Gergelyiugornyán Krutilla Mihályra. Beálltam kisbojtárnalc Egy ideig az udvaron nézelődtünk, majd beljebb tessékelték a vendégeket. Puha szőnyeg, kényelmes fotel, heverő. Szendvics, kóla, kávé, s egyszer csak véletlenül felpillantottam a falra. Nagy szegen bőrtarisznya, bocskor. Az egykori kondás kellékei. Elkapta tekintetemet a házigazda is, mosolygott. — Csodálkozik? Hát kondás voltam én, cselédek kondása. Eltűnődtem a tárgyak különös sorsán, kortyolgattam a kólát, s hallgattam közben Krutilla Mihály életét. — A megye túlsó felében, Lövőpetriiben születtem, ketten voltunk testvérek. Félárvák, anyánk egyedül nevelt bennünket, nem volt mit tenni, tízéves korunkban már elszegődtünk. Ügy hajtottam én már akkor a kondát, mint egy kisisten. Nagyapám itt, Tákoson volt kondás, hozzá álltam be kisbojtár- nak, majd lehettem úgy 16— 17 éves, mikor a Tomcsányi kegyelmes úr cselédjeinek lettem a kondása bent, Na- ményban. Néhány év után aztán, ha jól emlékszem harmincnégy őszén kikerültem Nagybagra, ide Ugornya alá. Cselédkondás voltam itt is. — A fizetség? — Nem hiszi el, de jobban kerestem, mint a béresek. Száznyolcvan pengőt kaptam egy esztendőre, meg persze kosztot. Hát akkor már kezdtem vénlegénynek számítani, elvettem az öreg Gál lányát. Ök is cselédek voltak, guba a gubához ... Ez KRUTILLA MIHÁLY pontosan negyvenben történt, s ki is neveztek azonnal gazdasági kondásnak. Hogy mi változott? Több lett a munka, kevesebb a fizetség. Kaptam évente negyven pengőt, a családra 16 mázsa búzát, a kutyákra még kettőt. Aztán járt minden esztendőben 2 öl téli, meg 4 szekérnyári tüzelő, 1 hold kommen- ciós föld, száznyolcvan öl kenderföld, huszonöt kiló só, s tarthattam egy növendék jószágot meg egy tehenet. Keressük a tanyát Ekkor szakadt félbe a történet, de csak annyi időre, míg a kocsiba ültünk s kiautóztunk a tanyára. Itt vagyunk hát most Nagybagon, keressük a régi tanyát, hiába. Mindenütt új, meg új épületek, erősen gondolkodik Krutilla Mihály is, hol is voltak régen a cselédházak. Fent állunk a Tisza hordta homokdomb tetején, messzire látni innen. Körbehordoz- zuk tekintetünket a tájon, s szűkül, egyre szűkül a kör. Nagy sárga épületen pihen meg a szemünk. Ez még az uradalom idejéből való. Lóistálló volt, most a tiszaszal- kai tsz baromfinevelője. — Megvan a dohánycsomózó is! — mutat le a fák közé kísérőnk, s megindul. Az ajtó nyitva, belépünk. Hosszú üres hodály, lebontásra ítélt falak. — Itt voltak valahol a cselédházak. Ez volt a szélső fal — áll meg egy kis halomnál. — Itt szélen, ki lakott? — Sorolhatom én, ha kíváncsi rá. A béresek: Tóth Károly, Balázsi Bálint, Kó- róczki István, ifj. Praczu MiOtthonosan Európában * Egy fülkében a városparancsnokkal Otthonosan mozog szerte Európában, öreg földrészünk szinte valamennyi országában megérteti magát. Megérteti magát oroszul, németül, csehül és a román nyelvet is jól ismeri. Nemcsak az iskolákban, hanem a történelmi helyek nemzetiségei között „ragadtak” rá a ■uyiiv-dk. Diák volt Munkácson, Kassán, Kolozsváron kitüntetéssel végezte el a közgazdasági egyetemet. S 35 esztendeje egyfolytában a jó hírű nyíregyházi közgazdaságiban, illetve annak jogutódjában, a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolában tanítja diákjait. Sok egykori, vagy mai tanítvány, esetleg szülő máris tudja, hogy Borka Sándor tanár úrról van szó. A sokfelé járt, sokat tapasztalt tanár a nyugdíj küszöbére ért. Hogy szalad az idő — mondhatják régen volt diákjai. Aki nem látta őt tíz-húsz éve, túlzás nélkül mondhatná: „Tanár úr, maga alig változott.” Borka Sándor gyerekkorától szereti a turizmust, a mozgást, s nemcsak a tanítás idejét, a tavaszi, meg a nyári szünet egy részét is fiatalok között tölti. „Aki folyton fiatalok közt él, az maga is fiatal marad” — mondja széles mosoly kíséretében. Pont húsz éve annak, hogy az Express Diák Utazási Iroda idegenvezetője lett. Persze csak az ehhez szükséges szakvizsga után. Mozgalmas az idei tavasza is. Március 26-án Ungvárra vezetett egy csoportot. Április 5-én a romániai Nagybánya lesz csoportjának úticélja. Április 7-én Ferihegyről Berlinbe viszi csoportját a repülőgép. Onnan busszal mennek a másik történelmi városba, Potsdamba. Májusban Prága, a nyáron valamelyik bolgár város lesz az úticél. Nemcsak szórakozás, felelősségteljes munka is az idegenvezetés. Hozzáteszi: „Külföldön valamennyi csoportunk a viselkedésével erkölcsi bizonyítványt állít ki hazánkról”. A külföldi utakon nemcsak viselkedni tanít, politizálni is. „Némelyik fiatal gondolatát a helyére kell tenni. Jó pár éve egyik kalandéhes diákom búcsút akart inteni a hazának. Beszéltem a fejével, és ez a fiú, illetve most már férfi felelősségteljes beosztásban dolgozik, még állami kitüntetést is kapott.” Egyéb emlékei? Látszik rajta, hogy a bőség zavarával küzd. Pár éve a moszkvai gyorson abba a fülkébe szállt, amelyikben Budapest első szovjet városparancsnoka utazott. Kedves utitársnak bizonyult a pár szót magyarul is tudó egykori parancsnok. Egy másik történelmi személy is az emlékezetébe kerül. Eriss ez az emlék. A múlt nyáron a jugoszláviai Lovranban járt, s diákjaival természetesen magyarul beszélt. Idős úr szegődött melléjük, örült a magyar szónak. Kiderült róla. hogy Kazinczy Ferencnek hívják, egyenesági leszármazottja a régen élt nyelvújítónak. A nyár óta több levelet váltott a Jugoszláviában élő Kazinczyval. Néhány éve Olaszországban járt „maszek” úton a családjával. A fia olaszul is tud, így ismerkedett meg egy olasz postással, aki rögtön a bemutatkozás után azzal dicsekedett, hogy tagja az Olasz Kommunista Pártnak. Kedves emlékei közé tartozik, hogy egyszer szeptember derekán szatmár-beregi diákokat vitt a csehszlovák Magas-Tátra 3 ezer méteres csúcsára. Az addig hegyet sem látott diákok kiskabátban hógolyózhattak, és csaknem kicsattant az arcuk az örömtől. Színes, szép emlékeit fotók, diasorozatok őrzik. Sok évig fotószakkört is vezetett a középiskolában. Fotózni tanuló diákjai közé tartozott Kosa Ferenc is, a híres filmrendező. Otthonában jókora helyet foglalnak el a megörökített pillanatok. Előre is gondol. Még sokszor útra kel, hogy újabb hegyeket, tengerpartokat lásson. De a végállomása mindig itt lesz — a Nyírség közepén. Nábrádi Lajos hály. így voltak négyen, utána jött a közös kemence. Arrébb meg kezdődött az újabb sor: Kassai József, idős Praczu Mihály, Krutilla Mihály, — ez én voltam — Gál János, Bajusz Ferenc, Kóróczki János ... S jönnek, jönnek szép sorjában az egykori cselédek. Testük rég elporladt, emlékük is lassan a múltba vész. Krutilla Mihály azonban még emlékszik mindenre! — Nézze már, hát a legjobb kutat nem betemették! — néz rám megütközve. — Igaz, nem volt valami jó a vize, de tiszta volt. — A kegyelmes urat mikor látta utoljára? — Még a régi világban. Az asszony mesélte, mert én katona voltam, mikor a kegyelmesék pakolni kezdtek azt mondták a cselédeknek: hát most már ne számítsatok ránk. Mintha addig számíthattunk volna rájuk. Ott az a makadámút, a nagy jegenyéknél, az volt a kocsifeljárója, mert autóval járt már abban az időben is. Asszonyok mérték a földet... — A földosztás hol találta? — A fronton. Az itthon maradt öregek, meg az asz- asszonyok mérték szét a földet. Akkor már volt két fiam, hat holdat kapott a család. Ó, csak kínlódtunk, mikor jött az ötvenes évek elején a téeszcsé. Hát azóta aztán szövetkezeti tagok vagyunk. Kapjuk a kis nyugdíjat, felneveltünk közben hét gyermeket, s élünk öregesen. Már újra az autóban ülünk, nézzük a gyönyörű beregi síkot. Krutilla Mihály kényelmesen hátradől, kigombolja magán a bekecset. — Na, ezt sem goldolta Tomcsányi úr — mormogja. — Mit Mihály bátyám? — Hogy Krutilla Mihály is eléri, taxival jön majd ki egyszer a tanyára! Balogh Géza Űj létesítmények Varrodákat lemeznek A múlt évben 97 szabolcs- szatmári termelőszövetkezetnek 229 millió forint értékű beruházás tervezését, kivitelezésük műszaki ellenőrzését végezte a TESZÖV műszaki irodáját Közreműködésével a szövetkezeti nagyüzemi gazdaságok 11 millió 236 ezer forintot takaríthattak meg. A beruházások kivitelezésével főképp a sertés- és juh- férőhelyek száma növekedett dinamikusan s javult a kiegészítő üzemágak helyiségellátottsága. Az iroda segítségével az idén a tehenészeti telep korszerűsítő rekonstrukcióját végzi a vásárosna- ményi Vörös Csillag, a kis- várdai Rákóczi, a tiszavas- váni Vasvári Pál és a tisza- kerecsenyi Dózsa Tsz. Juh- telep építését kezdik idén az ér.pataki Rózsa Ferenc és a nyíregyházi Béke Tsz-ben. Ezeken kívül — nem telepszerűen —, még több juhho- dályt építenek a megyében. Idén továb fokozódik a kiegészítő ipari üzemek iránti tervezési igény. Fűrészüzem terve készül a szaibolcsbákai Búzakalász, a tarpai Esze Tamás Tsz megrendelésére. Gépjavító és szervizműhely tervét rendelte meg a tisza- becsi Uj Élet, nyírtassa Dózsa, hodászi Béke és a nyír- madai Béke Tsz. Kiegészítő üzemágként varrodát tervez építeni a műszaki iroda közreműködésével a vállaji Rákóczi, a pilácséi Egyesült Erő, a tisza- eszlári Kossuth és az ömbö- lyi Kossuth Tsz. Két-két terménytároló tervét rendelte meg a vásárosnaményi Vörös Csillag és a hodászi Béke Termelőszövetkezet. Utóbbi tsz és a kéki Búzakalász üzemi konyha és étterem kiviteli tervét is kéri a műszaki irodától. (a. b.) Tovább friss Itt a csemege* vekni Bővíti a kenyérválasztékot április elejétől a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat. A forgalomba kerülő új pékáru neve csemegevekni. A frisseségét hosszabb ideig megőrzi, és jellegzetesen jó kenyéraromája van. Ára azonos a már ismert alföldi kenyér árával: egy kiló nyolc forintba kerül. A Nyírbátori Ruházati Szövetkezetben svájci megrendelésre hétszáz darab vízhatlan női és férfi lovaglókabátot készítenek. Markos Zsuzsa csomagolás előtt ellenőrzi a kabátokat (Jávor László felvétele)
