Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-25 / 96. szám

4 Kelet-Magyarország 1982, április 25. Védjük meg az enyhülés vívmányait, Európa biztonságát! Münchenben tartotta kongresszusát a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt. Képünkön: Helmut Schmidt kancellár a tanácskozáson Események címszavakban HÉTFŐ: Münchenben megkezdődik a nyugatnémet szociálde­mokraták kongresszusa — Az Arab Liga főtitkára si­kertelenül próbál közvetíteni a szlrlai—iraki viszály­ban — Az egyiptomi külügyminiszter Izraelben KEDD: A KGST Végrehajtó Bizottságának ülése Moszkvában — Szovjet—japán kerekasztal-értekezlet Tokióban — Argentína az amerikai államok szervezetének összehí­vását kéri a Falkland (Malvin)-válságban SZERDA: A Jaruzelski tábornok vezette lengyel párt- és ál­lami küldöttség Budapesten — Menglsztu etióp állam­fő Adenbe látogat — A Biztonsági Tanácsban ameri­kai vétó akadályozza meg a Jeruzsálem! lövöldözés el­ítélését, izraeli gépek súlyos légitámadást intéznek Dél- Libanon ellen, az izraeli kormány a Sínai-félsziget ki­ürítése mellett dönt CSÜTÖRTÖK: Lenin-emlékünnepség Moszkvában — Reagan ismét kitérőleg szól a csúcstalálkozóról — A LEMP KB ülése — Választások Malaysiában PÉNTEK: Iránban Sariat-Madarlt megfosztják az ajatollah címtől — Francia—szíriai viszály a párizsi merényletek nyomán — A magyar diplomácia aktivitása: Mitterrand francia elnök Aczél Györgyöt, Koivisto finn államfő Púja Frigyest, Shagari nigériai elnök Abrahám Kál­mánt fogadja — Harcok Salvadorban — Az amerikai alelnök Tokióban SZOMBAT: Washingtonban tárgyal a brit és az argentin kül­ügyminiszter, az első angol hadihajók megérkeznek a dél-atlanti térségbe Á hét három kérdése O Milyen új állásfoglalá­sokra került sor egy szovjet—amerikai csúcstalál­kozó lehetőségével kapcsolat­ban? Washingtonban is, Moszkvában is újabb állás- foglalásokra került a héten egy lehetséges szovjet—ame­rikai csúcstalálkozóval kap­csolatban sor. A nézetek egyelőre nem közeledtek egy­máshoz, ugyanakkor világo- sian kirajzolódhatott a két, különböző megközelítési mód. Reagan elnök, .majd ki­jelentéseinek értelmezőjeként Weinberger hadügyminiszter változatlanul úgy nyilatko­zott, hogy júniusban, ha Le- onyid Brezsnyev résztvenné New Yorkban a leszerelési kérdésekkel foglalkozó ENSZ közgyűlésen, mód nyílna egy rögtönzött, nem hivatalos magasszintű összejövetelre. Nem is csúcstalálkozóra, ha­nem afféle csúcsbeszélgetés­re. Ezt esetleg ősszel — eny- nyiben Washington tovább­menni látszott — követhet­né egy hivatalos csúcsérte­kezlet. Ezek az amerikai javasla­tok két vonatkozásban is el­lentmondásosak. Egy nagy ország vezetőjének utazási naptárát általában jóelőre Jurij Andropov ezért han­goztatta a Szovjetunió kész­ségét a valóban konstruktív párbeszédre, az egyenlő biz­tonság elvei alapján, s ennek legjobb formája egy megfe­lelően előkészített őszi csúcs- találkozó lehetne. A csúcsta­lálkozók az eddigi tapaszta­latok szerint is akkor vezet­hetnek eredményre, ha köl­csönös érdekű megállapodá­sok, kompromisszumos egyez­ségek születhettek. Ezeket vi­szont nem lehet rögtönözni, ehhez a megfelelő előmunká­latok egész sora szükséges. Egy őszi csúcstalálkozó idő­pontjának kitűzése, annak előkészítése, a legfontosabb témák előtérbe állítása két­ségkívül már most javíthat­ná a kapcsolatokat, legalább­is megállíthatná azok to­vábbi romlását. A kérdések kérdése tehát úgy hangzik: akar-e komoly csúcstárgyalásokat a was­lah (pap) tevékenykedik, tíz­ezerre tehető a hodzsatolesz- lámok, ezerre az ajatollahok és hed(al)-ajatollahok száma s csupán hat ajatollah oszmát, vagyis nagy ajatollahot is­mernek. Ezek egyikét, Sariat- Madarit, az Azerbajdzsánban élő török kisebbség 77 éves legfőbb vezetőjét megfosztot­ták ajatollahi címétől és házi őrizetbe vették. Az indokot az államellenes összeesküvés miatt néhány napja letartóz­tatott volt külügyminiszter, Ghotbzadeh vallomása szol­gáltatta. A síita hierarchia csúcsán nem újkeletűek ezek az el­lentétek. A száműzetésben lé­vő Khomeini a sah megdön­tését követelte, míg a Qumi szent városban maradó Sari- at-Madari a sah rendszerén belül kivánt reformokat el­érni. A forradalom győzelme után is állandó viták voltak a siita egyház első és máso. dik méltósága között: Sariat- Madari támadta a Khomeini nek rendkívüli felhatalma zást biztosító alkotmányt, kü lön iszlám pártot szervezett bizonyos területeken együtt működött az ellenzékkel. E; a konfliktus teljesedett mos ki, jelezve törésvonalakat < papi vezetésben s újra iga hingtoni vezetés, vagy eleve elfogadhatatlan alibijavasla­tokkal él? A Reagan admi­nisztráció eddigi szavai és tettei kevés reménnyel ke­csegtetnek. © Melyek a közel-keleti válság legújabb fejle­ményei? Rendkívül bonyolult módon, sok szálon zajlott a héten a közel-keleti vál­ság. Miután kiterjedt liba­noni belharcok után ked­den sikerült tűzszünetet kötni, szerdán izraeli bom­batámadásokat intéztek li­banoni területek ellen, s ez­zel az első valóban komoly harci cselekményt követték el a tavaly júliusban meg­valósított fegyvernyugvás óta. A szerdai bombázással szin­te egy időben ülésezett az iz­raeli kormány, s véglegesen eldöntötte a Sínai-félsziget megszállt területsáv]airól tör­ténő kivonulást, amelynek a mai napon kell befejeződnie. Erőszakkal eltávolították a tiltakozó fanatikusokat, akik — korábbi bejelentésüktől el­térően — mégsem követtek el kollektív öngyilkosságot. Az esedékes új határvonal azonban még mindig nem végleges, az utolsó részletvi­ták miatt többször megsza­kadtak a tárgyalások, egy-két négyzetkilométer sorsáról még nem határoztak. A valódi probléma azonban mégis az, mennyiben éli túl a Camp David-i alku a Sí­nai-félsziget kiürítését? Az elmúlt napokban több levél­váltás történt az aláíró há­rom ország vezetői között: Begin például újabb megerő­sítést kért Mubaraktól, aki vonakodott túl messze elmen­ni, Reagan pedig személyes leveleket intézett Egyiptom és Izrael vezetőihez. Bizo­nyos értelemben új helyzet alakulhat ki: különös figye­lem kíséri az egyiptomi ma­gatartást. A dél-libanoni bombák füstje azonban azt is jelzi, hogy a közel-keleti vál­ság fejleményei a közeljövő­ben sem lesznek kevésbé bo­nyolultak. O Miért fosztották meg Sariat-Madarit vallási rangjától? Az iráni siita egy­házban mintegy 180 ezer mul­megtervezik, s nem volt szó ezúttal New York-i útról, Ie- onyid Brezsnyev az első ha­sonló jellegű ENSZ-üléssza- kon sem vett részt. (Ugyanis éppen akkor fogadott el a NATO washingtoni összejö­vetele egy fegyverkezési programot s a nyugati törek­vések következtében sajnos ma sem bíztat vajmi sok re­ménnyel a világszervezet egyébként önmagában jelen­tős fóruma.) Több, mint ész­szerűnek tűnik az a követel­mény is, hogy a jelenlegi kö­rülmények között „semleges pályán” rendezzék meg a szovjet—amerikai találkozót, Helsinki, vagy éppen Genf erre alkalmasnak mutatko­zik. Igaz, ezek a protokolláris és egyéb kérdések komoly kézzelfogható eredmények ígéretében áthidalhatók len­nének. A megromlott légkör és a megnövekedett feszült­ség minderre azonban aligha adna módot: akkor pedig mi értelme lenne egy terméket­len vitának, magasszintű szó­váltásnak, a csúcsremények eljátszásának? Moszkvában, a Lenin-em- lékünnepségen, a Brezsnyev jelenlétében beszédet mondó. Az izraeli csapatok kivonulásuk előtt a földdel tették egyen­lővé a Sínai-félszigeten lévő Yamit városát. (Kelet-Magyarország telefotó) zolva az igazságot, hogy mennyire nem egyszerűek a forradalmi átalakulásban lévő fejlődő országok belpolitikai viszonylatai. Réti Ervin Iz együttműködés fejlesztéséről Magyar—iraki tárgyalások Marjai József miniszterel­nök-helyettes szombaton Bu­dapesten megkezdte tárgyalá­sait Hasszán Alival, az iraki forradalmi parancsnoki ta­nács tagjával, kereskedelmi miniszterrel, a magyar—iraki gazdasági együttműködési bi­zottság iraki tagozata elnöké­ivel. Marjai József és Hasz- szán Ali az érintett kor­mányszervek képviselőinek bevonásával véleménycserét folytattak a nemzetközi po­litika és a világgazdaság helyzetéről, különös tekintet­tel az országaikat közvetlenül érintő kérdésekre. Áttekintet­ték a két ország kapcsolatai­nak alakulását, az azok fej­lesztésével összefüggő felada­tokat. Megvizsgálták a ma­gyar—iraki gazdasági együtt­működési bizottság ez évi bagdadi ülésén rögzített köl­csönös kötelezettségek telje­sítését. Megállapították, hogy a magyar—iraki kapcsolatok töretlenül fejlődnek. Tár­gyaltak olyan további együtt­működési lehetőségekről is, amelyek megvalósításával a Magyar Népköztársaság hoz­zájárulhat az iraki népgaz­daság fejlesztéséhez, az iraki nép jólétének további növe­léséhez. Eredménytelen tárgyalások a Falkland-válságban A fegyverekre bízzák a megoldást? London és Washington vi­szonyában súrlódásokhoz vezetett Francis Pym brit külügyminiszter eredményte­len tárgyalása Haig amerikai külügyminiszterrel. A brit külügyminiszter kíséretében lévő egyik neves újságíró szerint Francis Pym „immár gyakorlatilag lehetetlennek tartja lövések nélkül megol­dani a válságot”. Margaret Thatcher brit kormányfő — a londoni sajtó szerint — hétfőig adott haladékot a diplomáciának, ezen a napon a brit flottacsoportosíitás a Falkland-szigetekhez (Mal­vin) érkezik. Vasárnap Buenos Airesben összeül a katonai junta, nyil­vánvalóan azért, hogy utasí­tásokkal lássa el Nicanor Costa Mendez külügyminisz­tert. Costa Mendez hétfőn részt vesz az AÁSZ hétfői rendkívüli ülésén, és nem ki­zárt, hogy az 1947-es riói egyezmény alapján kéri a tagállamok katonai támogatá­sát a brit agresszióval szem­ben. Argentína a jelentések szerint már kb. 10 ezer főnyi haderőt állomásoztat a Falkland- (Malvin)-szigeteken. Képünkön: őrt álló argentin katonák Port Stanleyben, a főváros kor­mányzósági épületének bejáratánál Bárány Tamás: tö »re. A fészek melege 32. — Azok legtöbbje lassan már egészen természetesnek veszi, hogy a kedvezménye­zettjei (finomabb kifejezés­sel: a lekötelezettjei) tartsák ki; ám nyugodt álmukat azért alighanem be-befelhőzi a lebukástól való félsz ... Aki viszont felebarátja pénzéért nem a hatalmával való visz- szaélést nyújtja, hanem tisz­tességes munkát — mint pél­dául én, a tévéadás zavarta­lan vételét —, az nyugodtan alhat, illetve bocsánat, hogy egészen precíz legyek, azt hi­szem: alhatik. — Ezek szerint te nyugod­tan alszol... — A lehető legmélyebben! Mert esténként olyan fárad­tan zuhanok ágyba, mint a dög! — A fiú elneveti ma­gát. — Ez a két út van te­hát, kedves kisasszony, ha va­lamit el akarunk érni: az öné meg az enyém. — Nem értem. — Pedig egyszerű. Vagy a munka hajnaltól késő estig, vagy egy nagymenő felmenő! A lány ajka elbiggyed. — Nincs hasznom az apám­ból. Amíg tanulok, ő tart. De ha lediplomáztam, a mun­kámból fogok megélni! — Mint mi? — kérdi vil­lámgyorsan Lali. — Mint tanár, ahogy már említettem. Gyerekkorom óta annak készülök. És én a hi­vatásomul választott mun­kámmal akarok elérni vala­mit az életben! Lali legyint. — Ennyire igénytelen vagy? Nem fogod sokra vinni! — Akkor sem leszek bol­dogtalan ! — ingatja fejét Má­ria. Lali kortyol a kávéjából, s hosszan nézi a lányt. Végül megfontoltan bólint. — Elhiszem. Az ilyen em­ber, mint te, sosem lehet bol­dogtalan ... — Honnét veszed? — Má­ria nevet. — Érzem. Benned van va­lami belső készség ... — Benső! — Akkor benső készség a boldogságra ... Nem tudom megmagyarázni — az ember érzi ezt. — Fölemeli ujját. — De vigyázz! Te túl jóhiszemű vagy, túl gyanútlan, túl tisz­tességes — tehát sérülékeny! Ügy is fogalmazhatnék: véd­telen az élettel szemben. És ez a védtelenség — ha egy ki­tanult csibésszel hoz össze a rossz sorsod — már kiszolgál­tatottság! Vigyázz, vissza ne éljenek vele! A lány von a vállán. — Édes istenem, minden lehetséges. Az élet veszélyes üzem. — Te nemcsak okos vagy — mosolyog Lali —, bölcs • is! — Hallod! Megvan hozzá a korom! — S Mária maga is nevet már. — Huszonhárom kemény esztendő! — A legszebb kor! — bic­cent a fiú komolyan. — Most kezdesz igazán nővé válni! A leány rápillant; tekinte­te egy villanásnyira elnyílik. — No, menjünk — nyúl hirtelen a kézitáskája után —, szalad az idő! Holnapután megint vizsgám van! — És? Talán még nem vagy felkészülve? Ezt másnak meséld, ne nekem! — Még egyszer át akarom nézni az anyagot. — Minek? — Mert jelest kell kapnom. — Minek? — Rögeszmém. Lali fintorog. — Nem éppen vonzó má­nia. A kezdő fizetésed egy­forma lesz, akárhogyan vizs­gázol ! Mária bólint. — Nem vonzó, de legalább fárasztó! Lali int a pincérnek, nogy fizetne, s figyelő szemét le nem véve a lány arcáról, kö­zelebb hajol hozzá. — De este jön a kikapcso­lódás ... — Hogy érted? — Randevú, szórakozás... Mozi, diszkó... — És hirte­len fölnevet, mert elképzeli Imre bácsit, amint egy disz­kóban ropja, beatzenére... (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents