Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-23 / 94. szám

XXXIX. évfolyam, 94. szám AKA. 1,40 FORINT 1982. április 23., péntek Serkentő Kádár János megbeszélése Khaled Bagdassal V olt két nap jó idő. Viszonylag jó idő, mert bár hűvös volt, sütött a nap és Napkor alatt tele volt a határ. Ki­osztották a háztájit és legalább kétszáz ember szorgoskodott. Burgonyát ültettek, káposztát palán- táztak, veteményeztek. Ko­rai még, hideg a föld — mondta a szakember. Na­gyon is elkéstünk, vála­szolta az egyik palántázó. Ez már halaszthatatlan, vállalni kell a rizikót. Valóban, ezen a tava­szon kockázatvállalás nél­kül semmi sem megy. Vannak, akik kiszámolták a rendkívüli zord, hideg idő miatt egyhónapos min­denben a késés. Ez legin­kább a kukorica miatt ag­gasztó. A nyíregyházi Ság- vári Termelőszövetkezet elnöke pár napja a rádió­ban úgy nyilatkozott: nem tudunk tovább várni. Olyan nagy a kukorica termőterületünk, hogy ha május elejéig végezni aka­runk a vetéssel, hozzá kell látnunk. A Ságváriban te­hát megindultak a vető­gépek. Egyetlen dolog ser­kenti őket, a múló idő. Akadnak azonban szép számmal ellenkezők, ök — úgymond — kivárják, amíg felmelegszik az idő, a talaj. Rosszul teszik. Mert biztos, hogy a kuko­ricának szüksége van a 12—15 fokos talajhőmér­sékletre, nekünk azonban arra ■■ ftOgy alaj, el •e van ata. A van a : szem pessé- aépie- egva- véde- izáza- kell . Ez Hasz- ve- töb­bet kock Koc­káztatjuk, i, lályos időszakban ke. tuko- rica, végül an*. na­gyobb kár származhat, nem érik majd be a ter­més. V «tni kell 'tehát. Vet­ni, palántázni, annál is inkább, mert nagy a terület, legalább száz- 1 húszezer hektár ahová S kukoricára, napraforgóra, dohányra és szántóföldi zöldségfélékre vár a föld. Ez a tudat legyen most a legfőbb serkentő, és az, hogy egyszer úgyis csak elmúlik a hideg és akkor nagyon sok lesz a munka, ember legyen a talpán, aki győzi majd erővel. S. E. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházábami találkozott Kha­led Bagdassal, a Szíriái Kom­munista Párt főtitkárával, aki küldöttség élén tartózko­dik hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen a két párt vezetője eszmecserét folytatott időszerű nemzetkö­zi kérdésekről, mindenekelőtt a közel-keleti térség fejlemé­nyeiről, a nemzetközi kom­munista mozgalom helyzeté­iről, valamint a pártközi kap­csolatokról. Hangsúlyozták, hogy a szél­sőséges reakciós körök törek­véseinek megfékezése, a vi­lágbéke megvédése, a nem­zetközi biztonság megszilár­dítása és a fegyverkezési ver­seny megállítása érdekében elengedhetetlenül szükséges valamennyi békeszerető erő összefogása és cselekvő fellé­pése. Megerősítették álláspont­jukat a közel-keleti válság átfogó és igazságos rendezé­se mellett, amelyet csak va­lamennyi érdekelt fél, köztük a palesztinok egyetlen- törvé­nyes képviselőjének, a Pa­lesztinái Felszabadítása Szer­vezetnek a részvételével le­het megvalósítani. Ezzel ösz- szefüggésben támogatták a nemzetközi konferencia üsz- szehívására vonatkozó szov­jet javaslatot. Megelégedéssel méltatták a Magyar Népköztársaság és a Szíriái Arab Köztársaság sokoldalú együttműködésé­nek fejlődését, amely jól szol­gálja a két nép érdekeit és az aotiitmiperialista harc kö­zös ügyét. Egyetértettek ab­ban, hogy a marxizmus—le- ninizmus és a proletár inter­nacionalizmus szellemében tovább erősítik a két párt kö­zötti kapcsolatokat, s a jövő­ben is elősegítik a két ország együttműködésének fejlesz­tését' Befejeződött a KGST VB ülése Moszkvában csütörtökön befejeződött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 103. ülése. Az ülésen a tagál­lamok állandó képviselői, miniszterelnök-helyettesei vettek részt. Az ülésen Magyarország képviselője, Marjai József miniszterelnök-helyettes töltötte be az elnöki tisztet. A végrehajtó bizottság át­tekintette a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa so­ron következő, XXXVI. ülés­szaka elé kerülő anyagokat, köztük a tanács egyéves te­vékenységéről szóló beszá­molót, amely a XXXV. ülésszak ó<ta végzett munkát ismerteti. Áttekintették a KGST tagállamai 1986—1990. évekre szóló népgazdasági tervei egyeztetésének prog­ramját, és megvitatták a mikroprocesszoros technika fejlesztésében és széles körű népgazdasági felhasználásá­ban megvalósuló együttmű­ködés kérdéseit. A bizottság legközelebbi ülését Budapesten tartják. Szovjet pártkiildöttség Záhonyban A záhonyi átrakókörzet munkájával ismerkedett csü­törtökön az a szovjet delegá­ció, amely az MSZMP Köz­ponti Bizottságának meghí­vására tartózkodik hazánk­ban. A közlekedési szakem­berekből álló küldöttség meg­beszéléseket folytatott a Köz­ponti Bizottság és a közleke­dési tárca illetékes vezetői­vel a kölcsönös kapcsolatok elmélyítése érdekében. A szovjet delegációt Kiril Sztyepanovics Szimonov, az SZKP Központi Bizottsága közlekedési és postaügyi osz­tályának vezetője, a KB pót­tagja vezeti. A záhonyi láto­gatáson részt vett Ny. Ty. Dzjuba, az SZKP KB külügyi osztályának alosztály-vezető­je és V. I. Ocseretyin, a Szov­jetunió magyarországi külke­reskedelmi képviselője. Ma­gyar részről Urbán Lajos, közlekedés- és postaügyi mi­nisztériumi államtitkár. Be­led! Dezső, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának alosztály­vezetője és Mészáros András, a MÁV vezérigazgató-helyet­tese kísérte el a vendégeket. Záhonyban az üzemigazga­tóság képviseletében Gerőcs István, az üzemi pártbizott­ság titkára és Rigó Zoltán üzemigazgató fogadta a ven­dégeket és tájékoztatást ad­tak az átrakókörzetben folyó párt- és gazdasági munkáról. A megbeszélésen áttekintet­ték azokat a lehetőségeket, amelyek javíthatják a ma­gyar—szovjet vasúti közleke­dést, a külkereskedelmi áru­forgalmat A vendégek a helyszínen ismerkedtek az át­rakási folyamatokkal. Az új fedett átrakót tekintették meg, Fényeslitke rendezőpá­lyaudvarain jártak, Eperjes- kén az ömlesztett áruk és a darus átrakó munkáját néz­ték meg, valamint a szovjet vasúti kocsik rendezését. A tapasztaltakról K. Sz. Szimo­nov lapunknak a következő­ket nyilatkozta: — összefoglalva a látotta­kat az a benyomásom, hogy a körzet távlatai jók, köszö­nöm, hogy lehetővé tettek ezt a látogatási. Tapasztalatom, hogy nemcsak rendkívül ér­dekes, hanem nagy felelőssé­get kívánó munka folyik önöknél, amihez további sike­reket kívánok — fejezte be K. Sz. Szimonov, az SZKP KB osztályvezetője. Vlagyimir Iljics Lenin szü­letésének 112. évfordulója al­kalmából csütörtökön Nyír­egyházán ünnepi megemlé­kezést tartottak; kitüntetése­ket, jutalmakat adtak át párt­propagandistáknak. Koszorú­Koszorúzás a nyíregyházi Lenin-szobornál. zási ünnepségre is sor ke­rült: a megyei, a városi és a járási pártbizottság, üzemek, intézmények képviselői he­lyezték el a tisztelet és a megemlékezés virágait a nyír­egyházi Lenin-szobor talap­zatánál. (Folytatás a 4. oldalon) Ünnepség Nyíregyházán Lenin születésének 112. évfordulója alkalmából — Varga Gyula beszél. (Császár Csaba felvétele) Kiváló vállalatok, szövetkezetek A múlt évi jó eredményei, a szocialista munkaverseny sikerei alapján az idén is több szabolcs-szatmári válla­lat és szövetkezet nyerte el a kiváló címet. A munka ün­nepét megelőzően kerülnek átadásra a különböző kitün­tetések. Munkásgyűléseken, szövetkezeti közgyűléseken adják át a legjobb dolgozók, szocialista brigádok jutalma­it is. Az ipari üzemek közül Ki­váló Gyár címet nyerte el Nyíregyházán a HAFE, a pa­pírgyár és a gumigyár. Kivá­ló Válfajait címet kapott a fehérgyarmati Tisza-Szamos- közi Víztársulat, a dombrádi költségvetési üzem, a Kisvár- dai Szeszipari Vállalat és a Mátészalkai Sütőipari Válla­lat. Az ipari szövetkezetek közül kiváló lett a Kisvárdai Vas- és Gépipari, a nagykál- lói Kallux Cipőipari, a Nyír­egyházi Háziipari és Népi Iparművészeti és a rakamazi Racita Cipőipari Szövetkezet. A termelőszövetkezetek közül kiváló címet kapott a csen- gerújfalui Béke, gávaven- csellői Üj Erő, kisvárdai Rá­kóczi, máriapócsi Rákóczi, nagycserkeszi Kossuth, nyír­bátori Űjbarázda, rakamazi Győzelem, szabolcsbákai Bú­zakalász, székelyi Búzaka­lász, tímári Béke, tiszavasvári Munka és tiszavasvári Zöld Mező Termelőszövetkezet. Ugyancsak Kiváló Szövetke­zet címet kapott a Fehér­gyarmati Áfész, az Ibrányi Áfész, a nyírbélteki takarék- szövetkezet és a nyíregyházi lakásszövetkezet. Az OKISZ elnökségének di­csérő oklevelét kapta a Csen- ger és Vidéke Vegyesipari Szövetkezet. Miniszteri okle­velet kapott a mátészalkai és a kisvárdai postahivatal, SZŐ VOSZ elnöki dicséretben részesült a nyírteleki Honvéd Lakásszövetkezet, a Pénzügy­minisztérium és a KPVDSZ oklevelét kapta az Országos Takarékpénztár megyei igaz­gatósága, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium elismerő oklevelét veheti át a csegöldi Bajcsy-Zsilinszky, a csengeri Lenin, a sényői Zöld Mező Tsz és a fehér­gyarmati SERKÖV. Kiváló Üzemfőnökség címet kapott a MÁV nyíregyházi és máté­szalkai körzeti főnöksége. Az élüzem címet nyerte el a posta távközlési üzeme és a nyíregyházi 1. számú postahi­vatal. Kiváló hivatal cí­met kapott a nyíregyházi 2. számú postahivatal. A KI- SZÖV elnökségének vándor- zászlaját kapta a Nagykállői Vasipari, a Rakamazi Fa- és Fémipari és a Nyíregyházi Bútoripari Szövetkezet. A Szakma Kiváló Brig ja címet a nagyecsedi Rá zi Tsz Petőfi és a nagycseri-, -zi Kossuth Tsz Petőfi szoci ta brigádja kapta meg----------------------------------------------------------------------------------> Az SZMT megtárgyalta Nagyobb figyelem a munkavédelemre A munkavédelemről és a szakszervezeti informá­ciós munka helyzetéről tárgyalt április 22-én Nyíregy­házán a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. Az SZMT ki­bővített ülésének munkájában részt vett Sólyom Fe­renc, a SZOT titkára, Hosszú László, a megyei pártbi­zottság titkára és Lakatos András, a megyei tanács el­nökhelyettese. Sajnálatos, hogy me­gyénkben a múlt évben csaknem kétszeresére nőtt a halálos üzemi balesetek száma. Tizenhatan vesz­tették életüket üzemi bal­eset következtében. Az el­múlt évben 1068 üzemi balesettel volt több, mint 1980-ban. (E balesetek hat­van százaléka az utakon, közutakon történt.) A bal­esetek több mint 20 szá­zalékát gépek, berendezé­sek és kézi szerszámok okozták. Az összes balese­tek 25 százaléka a rako­dássá), a szállítással volt kapcsolatos. Az építőiparban, a me­zőgazdaságban, a kereske­delemben, sőt az egészség­ügy és az oktatás terüle­tén is aránytalanul sok baj keletkezett a szabálytalan rakodás, cipekedés miatt. A helyzet romlása azért is érthetetlen, mert a munkahelyeken általában jobbak, biztonságosabbak lettek a munkafeltételek. Javult a felvilágosító, ren­deleteket ismertető propa­gandamunka is. A szakszervezet illetéke­sei társadalmi aktívák be­vonásával célvizsgálato­kat tartottak, amelyek az egyéni védőfelszerelések használatára és az éjsza­kai műszakok munkafel­tételeire terjedtek ki. A hiányosságok között említették, hogy számos munkahelyen a munkavé­delmi oktatás és a munka­védelmi szemle formális. Több hozzászóló javaslatot tett a biztonságosabb mun­kavégzés érdekében. Végül az ülésen határozatot fo­gadtak el, amely az ered­ményesebb munkavédel­mi tevékenységre irányul. ■ íj dra,. nosat tés, arm. Ünnepsóg Nyíregyházán Lenin születésének 112. évfnrünlíján

Next

/
Thumbnails
Contents