Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-20 / 91. szám

2 Ketet-Magyarország 1982. április 20. Emeletes házsor Fehérgyarmat főutcáján. (E. E. felv.) KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A VAROSRÓL Az Árok úttól a gödrökig Lesz-e gyermekfodrászat? Számos közérdekű kérdés, javaslat hangzott el a már­ciusi pártfórumokon Nyíregyházán. Ezekből, s az illetéke­sek válaszaiból készítettük alábbi összeállításunkat. /-------------------------------------\ Hegújuló parkerdő Sétaút, majálisház Feltehetőleg kevesen tudják: immár 103 éves Nyíregyháza egyik ékessé­ge, a sóstói parkerdő; 1879-ben született az az erdőtörvény, mely a ko­rábban korlátlan erdőir­tást megakadályozta, s az újratelepítést előírta. S ha már a történelemnél tar­tunk : az erdőt parkerdő­vé, 1974. január 1-én nyil­vánították. Ennyit a múltról. A je­len és a jövő a kedvelt sé­ta- és kirándulóhely to­vábbi építése, szépítése. Folyamatosan alakulnak a sétautak, az autós pihe­nők, a kocogópályák, tűz- rakóhelyek, esőházak, ját­szóterek. Idén is szépül a jókora zöldterület. A már meglévő, s az erdőgazda­ság központi épülete mö­gött található kocogópá­lyára bevezetik az ivóvi­zet, s május 1-én, már friss és tiszta vízzel olthat­ják szomjukat az erdőjá­rók. (Csak zárójelben: hátha ez elejét veszi az erdei sörivó kedvnek, melyről a széttört üvegek veszélyes maradványai tanúskodnak.) Ugyancsak az idei év tervei között szerepel majálisház felépí­tése is, szemben a sóstói kisvasúti állomással, az ott található parkban. A kényelmet szolgálják majd a folyamatosan felállított tetszetős — fatörzsekből összeállított — padok, asz­talok is. 'A' parkerdő;tehátizépül, ám'ott sétálva feltűnik, mennyire nem becsüljük a természeti szépséget. Ha becsülnénk, nem heverné­nek szerte szét a már említett üvegcserepek mel­lett a konzervdobozok, pa­pírok, motorolajos flako­nok. S nem árt ezt sem megjegyezni: gépkocsival az erdőbe menni, tilos! ___________J Óvodatűz Komorón Szerencsés kimenetelű tűz­esethez riasztották április 17- én délután a kisvárdai állami tűzoltókat. Kigyulladt a vil- lanyboyler a komorói óvodá­ban. Idejében felfedezték a lángokat, így csak 1500 forint kár keletkezett. Személyi sé­rülés nem történt. — Az Árok utca közvilágítása igen rossz, s ezenkívül rendkí­vül nagy a forgalom. Javasolták a Pedagógus PB egyik fórumán, hogy tegyék egyirányúvá a köz­lekedést ezen az útszakaszon, mi­vel nagyon sok gyermek bizton­sága függ ettől. Az Árok utca közvilágításá­ra a korszerűsítési terveket a városi tanács megrendelte. A jogos panasz ellenére azon­ban az idén a közvilágítás átépítését nem tudják megol­dani. A közlekedés egyirá- nyúsítására forgalomtechni­kai okok miatt nem kerülhet ' jSQfV i, i :-i n •> s!! o.;i •-«. 1 r m — A Széchenyi utca — Vasgyár utca — Petőfi utca kereszteződése komoly baleset forrása különö­sen azóta, hogy a távolsági autó- buszok egy része a Petőfi tér­ről indul — hangzott el a 4. szá­mú körzeti alapszervezetnél. Az útkereszteződésben jel­zőlámpa telepítése indokolt, amely 1984—85 években, a tervezett autóbusz-állomás építésével együtt valósul meg. — A MÁV-állomás korszerűtlen­ségét egyre égetőbb problémának tartják. Ha aluljáró kiépítésére nincs lehetőség, legalább a ma­gasított peron kialakítását végez­zék el. A szerelvények az állo­más területén úgy álljanak meg, hogy az utasoknak maradjon olyan terület, ahol a vonatokon való átjárás nélkül kijuthatnak a belső vágányoktól az állomás épületébe — javasolták a bíró­ság páeú^rum^., 9^ A MÁV illetékesei a ffelve- tést jogosnak tartják, áSifnban a VI. ötéves tervben ez a be­ruházás nem szerepel, s egy ilyen építkezés meghaladja a helyi erőket. A későbbi meg­oldás érdekében azonban tár­gyalások folynak a személy- pályaudvar bővítéséről, a szé­les és magas peronok kiépí­téséről. Szükségmegoldásként — ha a helyi terveket elfo­gadják — az első vágányok­nál valamilyen megoldás a közeljövőben elképzelhető. Szervezéssel is próbálkozunk. — A dolgozók jelentős része fo­lyamatos műszakban tevékenyke­dik, ezért az üzemi büféből Sze­retnék megvásárolni az alapvető élelmiszereket, ezt azonban az ot­tani áruellátás nem teszi lehető­vé — hangzott el a papírgyárban. A büfé bővítése megkezdő­dött, a munkák befejezése után számolfevő javulás vár­ható az áruellátásban. — A Szamuely-lakótelep építé­se előtt lebontották az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 20-as számú boltját.. A Zöldértnél java­solták: a közelben lévő italboltot (a Kismozdonyt) alakítsák át fű­szerbolttá. Az ÉKV az 1983-ban fel­épülő ABC-áruház átadásáig faház felállításával kívánja megoldani a területen az élelmiszer-árusítást. A Kis- mozdony átalakítását nem tervezik, mivel azt a vendég­látó vállalat szerződéses üze­meltetésre fogja átadni. Egyébként ugyanott előrecso­magolt élelmiszerek értékesí­tését is tervezik. Mint arról lapunk múlt he­ti, pénteki számában tudósí­tottunk, betegség miatt egy héttel későbbre halasztották a Móricz Zsigmond Színházban a Szép magyar tragédia pre­mierjét. Időközben, sajnálatos félreértés miatt téves hírek is megjelentek a megyei és az országos lapokban, melyek megzavarták a közönséget. Az időpontról mi tájékoztattunk helyesen április 16tÍ cikkünk­ben, vagyis Hernádi Gyula drámáját Jancsó Miklós ren­dezésében április 24-én mu­tatják be. Az egyhetes csúszás miatt teljesen felborul az eredeti műsorterv, más’ időpontokra érvényesek a bérletek, s az egyes bérletekhez váltott sza­badjegyek is. Most tehát nemcsak a bérlettulajdonosok kerülnek kellemetlen helyzet­be, hanem a szabadjegyes kö­zönség is, mivel a szabadjegy csak ahhoz a bérlethez érvé­nyes, melyhez eredetileg vá­sárolták. (Más-más bérletnél más-más helyekre adnak ki szabadjegyet.) Nem tartják helyesnek — hang­zott el a KEMÉV-nél —, hogy a Petőfi utcán a zöldségbolt mellet­ti könyvárusltó pavUont meg­szüntették, s a helyén többek kö­zött pálinkát árulnak. A tapasztalat csak átmene­ti időszakra jellemző; a pavi­lonban pl. karácsonyi, újévi ünnepek előtt árusítottak sze­zoncikkeket (szaloncukor, pezsgő, palackozott bor stb.). — A Jósavárosban kevés a fod­rászüzlet, célszerű lenne külön gyermekfodrászat nyitása is — javasolták a Taurusnál. A fodrászszövetkezetnek jelenleg nincs pénze arra, hogy Jósavárosban új üzletet nyisson, gyermekfodrászat lé­tesítését nem tervezik. — A Rákóczi utcai lakótelep belső udvarrészének rendezésére mikor kerül sor? — kérdezték a papíripari vállalatnál,: ... : . A teljes parkosításra a ta­nácsnak a VI. ötéves tervidő­szakban nincs pénze. Azon­ban — ha a lakosság vállalja —, a társadalmi munkához növényeket és szerszámokat, is biztosítanak. — A Hirnes utca a csatornázás után gödrös, az arra közlekedő járművek a lakóházak falára csapják a sarat — tették szóvá az ipari szövetkezetek pártbizottsá­ga egyik rendezvényén. A Hímes utca teljes felújí­tására és így a kifogásolt sza­kasz aszfaltozására ez évben sor kerül. A színház áprilisi műsora tehát a következőképp válto­zott. Premier: 24-én este hét­kor a Berczúr-bérletben. Áp­rilis 26-án bérletszünetben az Űri muri kerül színre, 27-én a Bajor-, 28-án a Csortos- és a Kos-, 29-én a Szigligeti­bérletben adják elő a Szép magyar tragédiát. Április 30- án két Amphitryon-előadást tartanak, délután 3-kor a Nagy László ifjúsági bérlet, este a Jászai-, Katona-bérle­tek tulajdonosainak. A színház tájékoztatja a kö­zöséget arról, hogy a Szép magyar tragédia előadásaira váltott szabadjegyek az aláb­bi időpontra érvényesek; az április 19-re váltott jegyek 28- ra, az április 20-i május 13- ra, az április 21-i május 14- re, az április 23-i április 29- re, az április 24-re vásá­rolt jegyek pedig április 27- re. A jegyeket a színház pénztárában kívánságra visz- szaváltják. Ugyancsak később lesz egy héttel a Szókratész védőbeszédének premierje. Platon művét május 8-án mu­tatják be Nyíregyházán. 3cfrícsó—Hernádi-bemutató egy héttel később Szombaton: Szép magyar tragédia A KÉPERNYŐ ELŐTT A múlt héten több drá­mai produkcióval ajándé­kozta meg nézőit a televí­zió. Az természetes, hogy közülük a legkülönb a Mathiász-panzió volt, Né­meth László drámájának tévéváltozata. Már most, bevezetőben érdemes han­goztatni, hogy nem csupán azért, mert maga az erede­ti mű is a jók közé tarto­zik, hanem azért is, mert a tévéváltozat a színészi telje­sítmények, az operatőri munka, a rendezés eredmé­nyeként vált nagyszerűvé. A darabban két jelentős drámai kör létezik és hat egymásra. Az egyik a Hó­di Barnáé és a fiaié, a má­sik a Grófi Ágnesé és kör­nyezetéé, nevelt lányaié, barátaié. Ez a két kör met­szi egymást. Részben ko­rábbi tényekről, másrészt — ezek részbeni következmé­nyeként — a színen történ­tekből eredően. Hódi pro­fesszor drámája, ha úgy tetszik: tragédiája’az, hogy egész életében csak önma­gára figyelt. Mindent és mindenkit csak a maga szempontjai, elvei szerint ítél meg. Nem rendelkezik az empátia, a beleérzés ké­pességével. Emiatt fulladt tragédiába a házassága, s ez a rideg szemlélet ural­kodott a fiait nevelő apában is. Ez az ő érzelemszegény­sége fordította el tőle, sőt szembe vele a fiúkat is. Az a szellemi zsarnokság, amit Hódi Barna a családjában megvalósított, oda vezetett, hogy gyermekei egyénisé­gét valójában nem engedte kibontakozni. Az ő gon­dolataival, kész világképé­vel és a jövőre vonatkozó elképzeléseivel szinte elbo­rította a fiai agyát. A maga meghiúsult tudományos ambícióit, céljait gyermekei által akarja kiélni, megva­lósulva látni. Az eszesebb Lóránt végül is ennek lesz az áldozata a dráma végén. A szellemiek iránt kevésbé tehetséges kisebbik fiú ösz­tönösen és még idejében ki­bújik e rettenetes súly, ere­jét meghaladó feladat alól: egyszerűen elmarad az egyetemi előadásokról, vizs­gáit sem teszi le. Hódi Bar­na pedagógiájának csődje nyilvánvaló. A saját tudo­mányos pályájának buká­sát — Németh László ebbe­li elveinek képviselőjeként — viszont szerencsétlen há­zasságával magyarázza. Ami mögött ott van az az általánosabb Németh László-i tétel, hogy a házas­ság alkalmatlan ^életforma a tudós, a művész, tehát az alkotó ember számára, ha valóban el akarja érni cél­ját. Grófi Ágnest, Hódi egy­kori tanítványát erős von­zalom fűzte tanárjához. Ha­tása máig él. „Szigetét”, a Mathiász-panziót Hódi el­vei szerint népesítette be az élet hajótöröttjeivel, vagy a világból kikapcsolódni akarókkal. Gróti Ágnes vonzó egyéniségének köré­ben megnyugszanak az em­berek. Önmagukat tudják adni. Ez a vonzás azonban nem oly erős, hogy körében a Hódi Barna és az Áfra Mihály nézetei közeledhes­senek egymáshoz, nem oly erős, hogy Hanna férfiszíve­ket gyújtogató lénye ki ne törjön a Lóránttal folyta­tott utolsó párbeszédében. Méltánytalanság lenne, ha egyetlen színészt is kü­lön említenék, ezért azzal végzem, hogy egy kiváló tévéjátékkal és egy nagy él­ménnyel lennénk szegé­nyebbek, ha nem készül el Németh László Mathiász- panziójának televíziós vál­tozata. Seregi István A RÁDIÓ MELLETT Megszokottan színvonalas és érdekes volt a múlt heti Társalgó — Másfél óra iro­dalomkedvelőknek, ezúttal Katona Imre József szer­kesztő műsorvezetésével, Avanesian Alex rendezésé­ben. (Itt jegyzem meg, hogy a műsornak használt a ko­rábbi két órától .másfélre csökkentése: bár az alcímé­ben bevallottan rétegmű­sorként jelentkezik, az iro­dalomkedvelők kitartó fi­gyelmének is szerencsésen szűkre szabottabb így az ideje a sokfajta más — s nemcsak ún. szabadidős- ‘ elfoglaltságok közepette.) A szóban forgó adásból én három „gyöngyszemet” emelek ki csupán, mert mindegyik frissen megjelent, illetve közelesen megjelenő olvasásélményt is ígért a rádióhallgatóknak. • A nemrég napvilágot lá­tott Vándorének, a nyugat­európai és tengerentúli ma­gyar költők antológiája egyik költőjével, a camb- ridgei egyetemen lengyel (!) irodalomtörténetet okta­tó Gömöri Györgyei folyta­tott őszinte beszélgetés az emberi-politikai tisztessé­gét megőrző, magát mindig magyarnak valló emigráció — természetesen művekben is kifejezésre jutó — közér­zetéről ilyen szépen vallott (és írt) Gömöri: „Ott va­gyunk mindenütt Thulétól Attikáig. Görbén néz ránk az írnok és az üstfoltozó — nekik van foglalkozásuk. Mi meg csak a valóság re­pedéseit foltozgatjuk ... Nem a miénk a családi tűz­hely, s a békés bankbetét; nem fog' rajtunk szeretőnk kérlelése, s az aggódó anyák intelme sem ... Va­jon s mikor lészen valahol is lakásunk?” csengette vissza Bornemissza Péter klasszikus kérdéseit. Lőrinc Imre bukovinai székely fafaragó önéletírá­sának megjelenése küszö­bön áll. Káka Rozália bá­báskodásával. Ennek meg a Lőrinci Kenderfonóban lát­ható kiállításának az apro­póján kitűnő riportmon­tázst hallhattunk az idős népművész megszólaltatásá­val, gyönyörűszép népdal­illusztrációkkal. Kíváncsi­an várom — s bizonnyal nem csak én — a könyvet. A szlovákiai magyar iroda­lom hazánkban is talán leg­olvasottabb réprezentása, Duba Gyula élvezetes sza­tírája, Az elrabolt taliga (Inke László remek előadá­sában) a műsor utolsó részét szellemesen csattanóssá és különlegesen szórakoztató­vá tette. Nemigen derült sokat — mint tapasztalható volt — a rádiófelvétel közönsége a Karinthy Színpad Közmű­velődési háztűznéző vasár­napi riportszatírája első ré­szén. Ebben a szatírában bizony több volt a rezignált (de miért?) keserűség, mint a humor, és nem is volt na­gyon indokolt a szerkesztő Kaposy Miklós (meg kell hagyni, most is szellemes) óvatoskodása, hogy komoly témáról netán kacagtatóan kívánnak szólni. Ez az, ami nem sikerült, mert igenis komolyan szóltak. Igaz, hogy a rendkívül összetett problematika — az ötéves közművelődési törvény vég­rehajtásának tapasztalatai — a sajtó- és más publiká­ciók alapján szinte minden­ben „visszaköszöntött”, újat a témáról nemigen hallhat­tunk, ám mégis hasznosnak vélem egy ilyen népszerű fórum kiaknázását. Merkovszky Pál * Előbb kínált, aztán tördelt Börtönben a garázda Balogh János 35 éves kislé- tai lakos — aki jelenleg a ve­rekedések miatt kiszabott há­rom év és négy hónap tarta­mú fegyházbüntetését - tölti —, tavaly január 10-én Ga- csályban összetalálkozott Kál­mán testvérével és K. Béla unokaöccsével. A.helyi kocs­mában szeszes italt fogyasz­tottak, majd Balogh elment a testvére élettársának, B. Zsuzsannának Ady Endre ut­cai lakására, ahol mind a testvére, mind unokaöccse már jelen volt. Balogh János italt hozott magával, s abból kínálta erős- ködve Ny. Ágnest, ő azonban a kínálást nem fogadta el. B. Zsuzsanna távozásra szólítot­ta fel Baloghot, de ő nem ment el, úgy kellett kilökni a lakásból. Ezt maga B. Zsu­zsanna hajtotta végre, s a vé­gén egy piszkavassal hátba is vágta. Balogh azonban hamarosan visszatért, kapával felfegy­verkezve. A lakás bejárati aj­taját ezzel törte össze, s be­törte a konyhaajtót és a szo­ba ablakát is. A szomszédok között a nagy csörömpölésre riadalom támadt, s végül B. Zsuzsanna és Balogh testvére űzték el a támadót: megdo­bálták. A Nyíregyházi Megyei Bí­róság Baloghot a garázdaság és a rongálás miatt — mint többszörös visszaesőt — egy év két hónap börtönre bün­tette és két évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. (k)

Next

/
Thumbnails
Contents