Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-02 / 78. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. április 2 Hazánk felszabadulását köszöntik Ülésezett a Minisztertanács •• Ünnepségek a Szovjetunióban A magyar néppel együtt köszöntik hazánk felszabadulásának évfordulóját a Szovjetunióban ,is. A felszabadulási emlékünnepségek sorozata ezen a héten már meg is kezdődött: a Szovjet—Magyar Baráti Társaság tagszervezetei, kollektív tagjai számos városban, üzemben emlékeztek meg április 4-ről. Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete mondott beszédet azon az ünnepi gyűlésen, amelyet csütörtökön rendeztek a szovjet fővárosban az SZKP Központi Bizottsága mellett működő társadalom- tudományi akadémián. Ugyancsak Moszkvában nyílt meg csütörtökön az 1905-ös forradalomról elnevezett gépgyárban az a kiállítás, amely a magyar forradalmi munkásmozgalom útját, a felszabadult Magyarország életét mutatja be számos eredeti dokumentummal. Ünnepséget rendeztek a többi között a Moszkvai Izzólámpa Gyárban, az Egyesült Izzó testvérvállalatánál, az 1. számú óragyárban és több más moszkvai nagyüzemben is. Leningrádban csütörtökön délután a város és a terület pártbizottsága, tömegszervezetei, az SZMBT helyi tagozata rendezésében tartottak ünnepi megemlékezést Magyarország felszabadulásáról. Az ünnepségen részt vett a Magyar—Szovjet Baráti Társaság küldöttsége is. Moszkvában az írók házában csütörtökön nyitották meg J. Koszova szobrászművésznő kiállítását. A művésznő, aki korábban Magyarországon élt, a magyar és a szovjet kultúra néhány kiemelkedő személyiségét mintázta meg. Záróközlemény a prágai tanácskozásról (Folytatás az 1. oldalról) temek! be a testvérpártok politikájának és kongresszusi határozatainak megvalósításában. A tanácskozás részvevői egyöntetűen megállapították, hogy pártjaiknak a társadalomban, a szocializmus és kommunizmus építésében betöltött vezető szerepe annál teljesebben érvényesül, minél hatékonyabban tevékenykednek a pántaliapszer- vezetek. Megfelelő felkészültségük és munkájuk egyik forrása a párt: tekintélyének, és nagymértékben segíti, hogy megvalósuljon a politikai irányvonal, amelyet minden párt a konkrét feltételek és sajátosságok figyelembevételével a marxista—leninista elmélet alkotó alkalmazásával alakít ki. A tanácskozáson rámutattak, hogy az alapszervezetek tevékenységének sokoldalú fejlesztése különösen nagy jelentőségű a tömegkapcsolatok erősítésében, a testvérpártok kongresszusai által kitűzött nagy feladatok megvalósításában, amelyen a szocialista közösség országainak népei munkálkodnak. A tanácskozás résztvevői tájékoztatták egymást arról, hogy mit tesznek a pártalap- szervezetek politikai-szervezeti megerősítéséért, munkájuk továbbfejlesztéséért, a gazdasági és kulturális építésben betöltött szerepük növeléséért. Hangsúlyozták a pártalapszervezetek és a kommunisták felelősségét a politikai nevelő, felvilágosító munkában, a jó munkahelyi politikai légkör kialakításában. Fontos feladatként jelölték meg, hogy a pártalapszervezetek segítsék a dolgozók munkahelyi és közéleti aktivitásának kibontakozását, erősítsék a közösségi szellemet és az elvtársfegyüttmű- ködést. Megvizsgálták, hogy az alapszervezetek hogyan töltik be politikai szerepüket a dolgozó közösségekben, hogyan segítik a dolgozók bevonását a termelés, az állami és társadalmi élet irányításába, miként alakul együttműködésük a szakszervezetekkel, az ifjúsági és más tömegszervezetekkel. A tanácskozáson méltatták a pártalapszervezeteknek azt a tevékenységét, amellyel hozzájárulnak a tömegeknek a szocialista hazafiság és az internacionalizmus szellemében való neveléséhez, a szocialista országok és pártjaik barátságának és együttműködésének elmélyítéséhez, a békéért és a társadalmi haladásért folytatott közös harchoz. A felszólalók nagy figyelmet fordítottak az alapszervezetekben folyó pártélet kérdéseire, amely rendkívül fontos tényező a párt eszmei, politikai és szervezeti egységének erősítésében, a párttagság összetételének minőségi javításában, a párttagok példamutatásában, a pártdemokrácia fejlesztésében és a pártfegyelem megszilárdításában. A tanácskozás résztvevői elemezték a felsőbb pártszerveknek az alapszervezetek irányításában szerzett tapasztalatait. Hangsúlyozták, hogy javítani kell a pártbizottságok irányító tevékény- ségét, amelytől nagymértékben függ a pártszervezetek, a párttagok aktivitása. A tanácskozás szívélyes, baráti légkörben, az egyenjogúság, az internacionalista szolidaritás, az egység és az összeforrottság szellemében zajlott le. A testvérpártok küldöttségeinek vezetőit, köztük Németh Károlyt csütörtökön délelőtt fogadta Gustáv Hu- sák, a CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia köztársasági elnöke. Bárány Tamás: A fészek melege 15. Tibor bőrén enyhe pír fut fel a homlokáig. Tiltakozón emeli fel a kezét. — Amit elértem, magamnak köszönöm! — Köszörül a torkán; apja is látja, hogy zavarban van. — A magam erejéből jutottam idáig! És ne haragudj, igazán nem célzásképp mondom, de ha már erről került szó, hadd szögezzem le: valamivel még többre is vittem nálad! Most az öreg arcát színezi sötétebbre egy hirtelen támadt indulat. De türtőzteti miagát; megértőn bólogat. — így igaz... És így is szerettem volna mindig! Hogy magasabbra juss, mint az apád. De mit gondolsz: ebben a madárversenyben melyikünk volt a sas, és melyik a veréb? Mert a veréb is magasabbra szállt, igaz, így áll a mesében... elsősorban a termékek választékának bővítését, a minőség javítását és a higiéni- kusabb, korszerűbb szállítás feltételeinek megteremtését szolgálja. Jóváhagyta a Minisztertanács a tudománypolitikai bizottság jelentését az országos középtávú kutatási-fejlesztési terv keretében végzett munkák 1981. évi tapasztalatairól és a bizottság elmúlt évi tevékenységéről. Hírmagyarázónk írja A gyermekgondozási segélyre való jogosultság feltételeinek módosításáról, illetve a jogosultak körének bővítéséről nozott miniszter,tanácsi határozat a szociálpolitikai gondoskodás rendszerének folyamatos továbbfejlesztését célzó kormányzati törekvések részeként született, azzal a szándékkal, hogy a segélyezés igazodjék a társadalmi szükségletekhez, igényekhez. Az immár másfél évtizedes múltú gyermekgondozási segély megteremtése idején a gyermekeket vállaló családok, édesanyák intézményes támogatásának kimagasló vívmánya volt. Lehetőséget teremtett arra, hogy a dolgozó nők az egészséges fejlődés szempontjából legfontosabb első három évet gyermekükkel együtt tölthessék. A gyermekgondozásért folyósított rendszeres havi „fizetés” tehát az anyai hivatás társadalmi elismerését is jelezte. Ugyanakkor garantálta az otthon maradók munkahelyi folyamatosságát, a munkába való visszatérés zavartalanságát is. E célok helyességét igazolta a segély rendkívüli népszerűsége. Bevezetése óta több mint egymillió asszony vette igénybe, s — a többi között — ez az intézkedés is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évtizedben javultak hazánkban a gyermekvállalás anyagi-szociális feltételei. Ezt mutatta a születések számának a bevezetést követő növekedése is. A most elfogadott — és május l-tpl hatályba lépő — kormány- határozat sem szolgál mást: a munka és a gyermeknevelés egyidejű vállalására kíván ösztönözni. Az utóbbi esztendőkben ugyanis bizonyos társadalmi jelenségek arra utaltak, hogy mind többek számára vált nehezen összeegyeztethetővé a munka és a család. Növekedett azoknak az aránya, akik a három évnél korábban tértek vissza munkahelyükre. Az okok jórészt a fiatal családok anyagi helyzetében keresendők: a gyes összege jelentős támogatás, de kétségkívül csekélyebb mértékben gyarapítja a fiatal házasok közös kasszáját, mint amikor mindketten aktívan dolgoznak. Am a kisgyermekes édesanyák helyzetével kapcsolatos feszültségek gyakran nem szűkíthetők le a jövedelem kérdéseire: sokan — bizony nem mindig indokolatlanul — attól tartanaik, hogy az otthon töltött évek során elmaradnak a mindinkább fölgyorsuló szakmai fejlődéstől, csökkennek munkahelyi előmeneteli esélyeik. Bizonyára sokat segít majd ezeken a gondokon az új szabályozásnak az a rendelkezése, mely szerint az édesanyák a gyermek másfél éves korától a gyes "összegének csökkentése nélkül részmunkaidőben — havi átlagban napi négy órát — munkát vállalhatnak. Ezt egészíti ki a segélyre jogosultság kiterjesztése az édesapákra. A kicsik egyéves korukig feltétlenül az édesanya közelségét, gondozását igénylik, ám ezután mód nyílik arra, hogy a család válasszon: anyagi, vagy szakmai szempontból melyik házastársnak előnyösebb a segély adta lehetőséggel élni. Bár az eddigieknél kedvezőbb feltételek jelentős többlet terheket rónak az államra. a rendelkezések népgazdasági érdeket is szolgálnak: sok, amúgyis munkaerőhiányai küzdő vállalat, intézmény — elsősorban a kereskedelem és az egészségügy területén — várhatóan örömmel fogadja majd a részmunkaidőben dolgozó kismamákat. Ugyancsak a támogatási rendszer korszerűsítésének részeként intézkedett afról a kormány, hogy a tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermekek szülei a segélyt a gyermek hatéves koráig vehetik igénybe. A minisztertanácsi határozat nyomán olyan társadalmi csoportok is részt kérhetnek a szociális gondoskodás e formájából, akik eddig kívül maradtak a gyermekgondozási segélyre jogosultak körén. így a bedolgozók, a részmunkaidőben foglalkoztatottak, illetve a mezőgazdasági szövetkezeti tagok családtagjai, amennyiben legalább 90 napon át münkamegállapodás alapján részt vettek a közös tevékenységben. Az újonnan jogosultak munkáltatójuknál jelezhetik a gyermekgondozási segély igénybevételének szándékát, tehetik ezt akkor is, ha gyermekük korábban született, de még nem érte el harmadik életévét, tehát a rendelkezés visszamenőleg is érvényes. A feltételeken enyhit az is, hogy a jövőben két éven belüli 9 hónapos — legalább napi négyórás — előzetes munkaviszony alapján kérhető a segély, szemben az eddigi másfél éven belüli 12 hónapi, legalább napi hatórás munkaviszdny- nyal. Bizonyos rétegek — például a felsőfokú tanintézetek hallgatói, a kisiparosok, az egyéni gazdálkodók — továbbra sem jogosultak a segélyre, ám kivételes méltányosságból egyedi elbírálás alapján változatlanul lehetőség nyílik a folyósítására. (Folytatás az 1. oldalról) zetőit, hogy intézkedéseikkel járuljanak hozzá a mezőgazdaság előtt álló feladatok maradéktalan teljesítéséhez. A gazdasági bizottság tájékoztatója alapján a kormány áttekintette a főváros sütőipari termékellátásának helyzetét. Határozatot hozott a VI. ötéves tervben előirányzott sütőipari fejlesztési programban foglaltak ütemesebb végrehajtására, amely De kinek a válláról, amikor az már nem bírta az iramot, és .kifulladt? Tibor a hamutartót nézi. Egy darabig csönd van. — Sosem tagadtam, hogy sokkal tartozom neked — mondja végül keservesen. — Helyes! — biccent az öreg. — Akkor most számoljunk el: ki tartozik kinek? Én a házammal neked, vagy te a hálával nékem? Tibor hallgat. Az öreg előrehajol ültében, s a térdére ver. — Nehéz dolog ez, te Tibor. Úgy ágálsz itt most előttem, olyan követelődzőn, mint valaha, a régi világban a főnök úr, aki mélyen meg volt győződve róla, hogy istentől rendelt, szent joga van a kizsákmányolásomra ... — Hirtelen fölnevet. — Osztályharc ez is, látod? Űjmódi osztályharc, amelyben ti, fiatalok zsákmányoltok ki bennünket, öregeket... Leány az anyját, fiú az apját, a gyermek a szülőt! — Keserűn mosolyog s legyint. — Csakhogy ez a korosztályharc reménytelen... Mert a kizsákmányóltak most inem gyűlölik a kizsákmányo- lóikat, mint régen — ó, nem! Most imádják őket, reménytelen szerelemmel... Tibor fölcsiaittan. — Kikérem magamnak ezt az ízetlen hasonlatot! Mást imádsz te reménytelen szerelemmel, nem a fiadat! — Hanem- kicsodát? — kérdi az öreg szűkülő pillantással. — Azt a perszónát, aki a vagyonodra pályázik! Az öreg tenyere hatalmasat csattan az asztalon. — De a jóistenedet! — Az indulat szinte föllöki székéről; felpattan. — A menyasszonyom neked nem per- szóna, ezt meg én kérem ki magamnak! — Néhány mély lélegzetet vesz, hogy kissé hűt- se az. indulatát, aztán így szól. — Fejezzük be, Tibor! Végighallgattalak, de most már elég volt! Nyeltem, mint ahogyan nyelek tíz éve egyfolytában. Lenyeltem, hogy itt az üzemben megtagaBtál, zokszó nélkül nyelem, hogy Kovács szaki vagyok neked, nem édesapám... — Tudod jól, hogy miért! — int Tibor idegesen. — Hogy a protekciónak még a látszatát se!... Nem akartam azzal kezdeni a pályám, hogy mint az apuka fiacskája kopogtatok a gyár kapuján ... Az öreg gúnyosan bólogat. — És mert az újdonsült mérnök úrnak derogált egy ilyen primitív, vén melós édesapának! Kovács meg úgyis annyi van minden üzemben, mint a nyű! Tibor tiltakoznék, de az öreg leinti. — Jó, én neked már kevés vagyok, ezt megértettem ... És inkább vállaltam ezt a megaláztatást tíz éven át, csakhogy itt kezdjél dolgozni, a szárnyaim alatt, hogy a közelemben légy, bármikor segíthessek rajtad. Talán a (Folytatjuk) Egyoldalú kezdeményezés Moszkva kész az enyhülésre Leonyid Brezsnyev a szovjet szakszervezetek kongresszusán terjesztette elő az új moszkvai békejavaslatokat. (Kelet-Magyarország telefotó) V ilágszerte nagy visszhangot keltett Leo- nyid Brezsnyev újabb békejavaslatokat tartalmazó beszéde. Az SZKP főtitkára a szovjet szakszervezetek kongresszusán bejelentette: Moszkva egyoldalúan beszünteti újabb közép-hatótávolságú nukleáris rakéták telepítését európai területén, azaz befagyasztják a (NATO-kóddal) SS—20- nak nevezett rakéták itteni elhelyezését. A szovjet államfő ezzel tovább lépett legutóbb nyilvánosságra hozott kezdeményezésein: akkor, a Szocialista Internacionálé Moszkvában tárgyaló csoportja előtt kifejtette, lehetőséget lát arra, hogy fokozatosan felszámolják az Európa területén elhelyezett atomfegyvereket. Ennek feltétele az lett volna, ha az Egyesült Államok eláll a Pershing—II. rakéták és a hadászati robotrepülőgépek, más névvel szárnyasrakéták 1983-ra tervezett telepítésétől. Ez jelentené ugyanis azt, hogy a jelenleg fennálló európai erőegyensúly alapján kezdhetnének hozzá a csökkentéshez. A szovjet javaslat értelmében 1990-re már csupán 600 ilyen hordozóeszköz lett volna kontinensünkön, s néhány évvel később el lehetett’ volna érni a valódi „nulla-megoldást”. Az Egyesült Államok azonban — 'mint azt más, korábbi szovjet békejavaslatok esetében is tette —< visszautasította ezt a kezdeményezést, s továbbra is a maga egyoldalú előnyöket tartalmazó tervezetét népszerűsítette. A Reagan-jar vaslat értelmében a Szovjetuniónak le kellene mondania minden közép-hatótávolságú rakétájáról, míg a NATO jelenlegi, hasonló fegyverei megmaradnának. Cserébe mindössze azt ajánlották, hogy lemondanak — egyelőre — a Per- shingek és a szárnyasrakéták telepítéséről. A Szovjetunióban viszont kijelentették: nem lehet nemlétezőnek tekinteni Anglia és Franciaország közel 300 közép-hatótávolságú nukleáris rakétáját és hadászati bombázóját, amelyek — s ezt senki nem tagadhatja — szovjet célpontok ellen irányulnak. Moszkva tehát a megromlott nemzetközi légkörben is arra törekszik, hogy megőrizze a fegyverzetkorlátozás i tárgyalásik folyamatosságát. Aligha kétséges, hogy a washingtoni szélsőséges körök éppen ennek ellenkezőjét akarják, azt, hogy szabadon kibontakoztathassák veszélyes fegyverkezési programjaikat. Ez az oka annak, hogy az amerikai elnök oly sietve visszautasította a szovjet államfő javaslatait. Reagan, s a NATO-csapatok amerikai főparancsnoka változatlanul fenntartja az abszurd tételt, miszerint „a leszerelés csak a fokozott fegyverkezésen keresztül érhető el”, bár magában az Egyesült Államokban is mind több felelős személyiség emeli fel szavát az atomfegyverkezés korlátlan felfuttatása ellen. Márciusban például egy sor amerikai államban népszavazást tartottak, ahol a polgárok többsége elfogadta az atomfegyverek és hordozóeszközeik további gyártására, fejlesztésére és felhasználására vonatkozó befagyasztási indítványt. A moratórium gondolata tehát nem idegen az amerikai közvélemény egy tekintélyes részétől sem, s még inkább érvényes ez Nyugat- Európára, amely a „bőrén érezheti” az amerikai tervek közvetlen veszélyét. A Szovjetunió vezetői nem propagandaoffenzívát folytatnak: akcióiknak aza , célja, hogy megértessék, i Moszkva valóban kész az igazi enyhülésre, s nem fe- nyeget egyetlen államot f sem. A mostani moratóriumhoz hasonló egyoldalú lé- : pésekrg már volt korábban példa: az NDK területéről ( több, mint ezer harckocsit : és tízezernél több katonát vont ki a Szovjetunió — ha- § sonló válaszlépés nélkül. Maga és szövetségesei biztonságát szem előtt tartva, > a szovjet vezetés most is- '■ mét egyoldalú döntést ho- J zott a közép-hatótávolságú rakéták ügyében. Olyan lehetőség ez, amellyel a Nyugatnak megfelelően élnie ^ kellene. A Brezsnyev-indítvány kiterjedt az enyhülés más területeire is. Kezdeményezte a SALT- tárgyalások azonnali fel- | újítását, a katonai bizalom- erősítő intézkedések kiterjesztését. Az SZKP KB főtitkára ugyanakkor rámutatott: a jelenlegi hadászati egyensúlyt kihívóan felborítaná a NATO-rakétatele- pítés 1983 végére tervezett végrehajtása. Addig még vagy másfél év van hátra; Moszkva mostani kezdeményezésével elébe ment tárgyalópartnereinek. Májusban folytatódnak a kéthónapos szünetet tartó genfi megbeszélések, hamarosan kiderül hát, kész-e Washington konstruktív módon válaszolni a szovjet békejavaslatokra, vagy csupán időhúzásra törekszik. Miklós Gábor
