Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-15 / 87. szám

4 Kelet-Magyarország 1982. április 15. Napi külpolitikai kommentár Római vasketrecek Kádár János és Losonczi Pál üdvözlő levele Kim IrSzen-hez Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke levélben köszöntötte Kim ír Szen-t, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkárát, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság elnökét 70. születés­napja alkalmából. S ok mindent hívtak már „az évszázad perének”, az a monstre tárgya­lás azonban, amely most kezdődött a Gladiátorok út­ján lévő római sportpalotá­ban, méltán tarthat igényt erre a megkülönböztető el­nevezésre. Az Olasz Köztár­saság ex-kormányfőjének, a kereszténydemokrata párt vezetőjének, Aldo Morónak a gyilkosai állnak az esküdt­szék előtt Ha van ország a földön, amelyben hagyományosan összefonódik a politika és a szervezett alvilág, Itália az. Nem véletlen, hogy Moro gyilkosainak perét mind a helyszínen, mind világszerte példátlan érdeklődéssel kísé­rik. Az olasz és a nemzetkö­zi közvélemény nemcsak azt reméli, hogy végre valóban fény derül a brutális gyil- kossóg(ok) igazi mozga­tórugóira — bár erre igazi kilátás nincsen —, hanem arra is kíván­csi, túléli-e és mennyivel Giovanni Spadolini minisz­terelnök ötpárti koalíciós ka­binetje ezt a pert — és mindazt, ami a per követ­kezménye lehet. Golyóálló ablakok, vasket­recek mögött őrzött vádlot­tak, készenlétben álló heli­kopterek, különleges rendőr­alakulatok, pórázaikat rán­gató vérebek — a tárgyalás­nak már a külsőségei is érzékeltetik, hogy a Gladiá­torok utcájában olyan ese­mény zajlik, amelyben Itá­lia jelenének és jövőjének fontos elemei kavarognak. Nincs ennek a pernek egyet­len olyan vonása sem, amely ne bírna egyszerre krimina­lisztikai és politikai fontos­sággal. Ezen a tárgyaláson voltaképpen nem kevesebb­nek kell — helyesebben kel­lene — kiderülnie, mint an­nak: kik voltak azok, akik, valamely mindmáig ködbe burkolódzó politikai Olim­poszról megrendelték ezt a gyilkosságot — és kik voltak azok, akik (elsősorban Moro saját pártján belül) úgy dön­töttek, hogy nem mentik meg a baloldallal folytatandó párbeszéd híveként ismert kereszténydemokrata állam­férfit. A z azóta eltelt zaklatott időszak, a meg-megú- juló, s napjainkban is ugyanúgy fenyegető kor­mányválság-sorozat is bebi- zonyítota, hogy e párbeszéd nélkül Itáliában nincs, nem lehet igazi kibontakozás. Sajnos, Olaszországra már régen nem jellemző, hogy a hivatalból illetékesek odafi­gyeljenek a perdöntő bizo­nyítékokra. Sem bűnügyi, sem politikai értelemben ... Harmat Endre Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke távirat­ban üdvözölte Kim ír Szen-t, a Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottságának titkárát, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság államfőjét het­venedig születésnapja alkal­mából. A távirat rámutat: a koreai nép a Koreai Munka­párt vezetésével hatalmas si­kereket ért el a szocializ­mus építésének útján és erő­teljes küzdelmet folytat a második hétéves terv meg­valósításáért, valamint az ország demokratikus alapo­kon való békés újraegyesíté­séért. fl szovjet miniszterelnök- helyettes Budapesten Képtávirón érkezett Hivatalos látogatásra Japánba érkezett a francia államfő. A képen: Francois Mitterrand a tokiói repülőtéren. Szerdán Budapestre érke­zett Nyikolaj Talizin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Magyar— szovjet Gazdasági és Műsza­ki-tudományos Együttműkö­dési Bizottság szovjet tagoza­tának elnöke. Tárgyalásokat folytat Marjai József minisz­terelnök-helyettessel, a bizott­ság magyar tagozatának el­nökével a két ország közötti gazdasági együttműködés időszerű kérdéseiről, az együttműködés fejlesztését, az áruforgalom bővítését cél­zó ■ elképzelésekről. Nyikolaj Talizin kíséretében volt Va- lentyin Meszjac mezőgazda- sági és Nyikolaj Taraszov könnyűipari miniszter is. A vendéget a Ferihegyi repülő­téren Marjai József, vala­mint Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagy­követe fogadta. Törzsvezetési gyakorlat Az eves kiképzési tervek­nek megfelelően a Magyar Népköztársaság területén szovjet és magyar parancs­nokságok részvételével kö­zös törzsvezetési gyakorlat kezdődött. A gyakorlatot Vik­tor Kulikov marsall, a Var­sói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka vezeti. Szerdán az iszlám világ országaiban milliók sztrájkoltak, tiltakozásul a vasárnapi véres jeruzsálemi incidens ellen. A képen: a libanoni főváros, Beirut egyik utcája a sztrájk alatt. Az Országos Agyag- és ArMal tájékoztatója az energiaherdozók új logyasztúi áráról A SZÉN Régi ár Üj ár Áremelés megnevezése Ft/100 kg Ft/100 kg mértéke % Háztartási szén 40,30 45,10 12 Berentei diószén 26,00 29,10 12 Egercsehi diószén 35,20 38,10 8 Dorogi brikett 60,90 75,20 23 NDK-brikett 101,00 119,20 18 Az Országos Anyag- és Ár­hivatal, a Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján, a háztartási energiahordozók és energiaszolgáltatások fo­gyasztói árát — villamos energiáét kivéve — 1982. áp­rilis 15-től átlag 25 százalék­kal felemeli. Az eddigi fo­gyasztói árak ugyanis jelen­tősen elszakadtak az elmúlt években megnövekedett ter­melői áraktól, ezért igen nagy költségvetési támoga­tást tartalmaznak és nem ösztönöznek az energia ta­karékos felhasználására. Az egyes tüzelőanyagok és energiaszolgáltatások ára a következők szerint módosul: A szén ára átlag 15 száza­lékkal emelkedik. Az ajkai, a balinkai kockaszéni és az oroszlányi rostált dara ára nem változik, a jobb minősé- gűeké az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedik. Néhány főbb szénfajta ára a következőképpen alakul: A felsorolt árak budapesti vasúti pályaudvari telepen érvényesek. Az eltérő fuvar- költség miatt egyes megyék­ben a szenek ára — az eddi­gieknek megfelelően. — en­nél magasabb, illetve alacso­nyabb. Nem változnak a kedvez­ményes lakossági tüzelőiak- cióban meghirdetett szénfé­leségekre és mennyiségekre érvényes engedményes árak. A koksz fogyasztói ára át­lag 25 százalékkal emelke­dik. A dió I. koksz például mázsánként 188,40 forint, a dió II. pedig 154,40 forint lesz, budapesti pályaudvari telepi áron, Egyidejűleg megszűnik a koksztüzelésű központi fűté- ses lakóházak mázsánkénti 8,00 forintos árengedménye. A tűzifa fogyasztói ára — a kiszolgálás helyétől és a feldolgozás fokától függően eltérő mértékben — átlag 30 százalékkal emelkedik. A szilárd tüzelőanyagok új fogyasztói áráról az értékesí­tő vállalatoknál kifüggesz­tett tájékoztató ad részletes felvilágosítást. A vezetékes gázszolgálta­tás díja átlag 10 százalékkal emelkedik. A gáz köbméte­renkénti ára, fűtőértéktől függően és helységenként to­vábbra is eltérő, de az emel­kedés aránya mindenütt azo­nos. Budapesten a városi gáz új ára 1,14 forint, a földgázé 2,22 forint. A propán-bután gáz ára szintén 10 százalékkal nő. A távfűtés díja 30 száza­lékkal — légköbméterenként 5,40 forinttal —, a távmeleg- víz-szolgáltatásé pedig 9,7 százalékkal — köbméteren­ként 90 fillérrel — emelke­dik. A szilárd tüzelőanyag és a propán-bután gáz házhoz szálítási díja átlagosan 15 százalékkal emelkedik. Közlemény Egyes nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások kiegészítésé­ről, a házastársi pótlék emeléséről A Minisztertanács — fi­gyelembe véve a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának véleményét — úgy rendelke­zett, hogy a háztartási ener­giahordozók áremeléséből adódó többletterhek enyhíté­sére 1982. április 1-től havi 50 forinttal ki kell egészíte­ni: — az 1971. január 1. előtt megállapított nyugdíjakat, mezőgazdasági szövetkezeti járadékokat és az ezeken ala­puló hozzátartozói ellátáso­kat, — a súlyos rokkantságon, munkaképtelenségen alapuló nyugellátásokat, — azoknak a házastársi pótlékát, akik egyébként ki- HHHBHHHHHHHHHIHHHflHMHRII egészítésben nem részesül­nek, valamint — a vakok személyi jára­dékát, — a hadigondozási pénzel­látást, ha mellettük más el­látást nem folyósítanak. Egyúttal havi 2600 forirftra emelkedik az az összeghatár, ameddig — a kiegészítéssel együtt — a nyugdíjhoz há­zastársi pótlék megállapítha­tó. A havi 50 forint kiegészí­tés ugyanannak a személy­nek csak egy jogcímen jár. Az intézkedést hivatalból — tehát külön kérelem nél­kül — végrehajtják. Az érin­tettek április havi ellátásu­kat már 50 forinttal kiegé­szítve kapják. Bárány Tamás: A fészek melege 23. . . . Aztán sokszor megis­métli még ezt a mozdulatot, a lassú, megfontolt gördülést az autóbuszmegálló felé, az újabb tétova álldogálást, amíg a busz befut, és az öreg Kovács felszáll rá. És megismétli az öreg át­szállásainak strázsálását, há­romszor is, amíg ki nem ér­nek Rákospalotára... És semmi, és semmi!... Egy­szeregyszer összefut ugyan valakivel, szóba elegyednek, s neki mindannyiszor heve­sebben ver a szíve, ha nő a beszélgető társ... De mind­annyiszor kiderül: csupán futó ismerősről van szó, mert egy-két mondat után már búcsúznak is ... És ő mehet tovább, fedezheti magát me­gint az újsággal, hajolhat le a cipőjét fűzni, ha úgy ér­zékeli: Imre bácsi szeme ide­villan ... Az ötödik napon fellázad. Most is hazáig kísérte az öreget, s megint nem tapasz­talt semmi gyanúsat. Hát micsoda vőlegény az ilyen? Soha nem találkozik a vá­lasztottjával? Egyáltalán: van ennek vá­lasztottja? Vagy csak hamu­ka az egész, s azért találta ki ezt a nősülési mesét, hogy hagyják békén a megszokott fészkén, ne akarják a feje fölül eladni a házat?!... Le­het, minden lehet. De nem is állja ezt már sokáig — kukkolja az öreget egy fegyházi smasszer! Öt meg hagyja nyugton az ara­nyos húga-nénje: ennyit nem ér meg egy kétszer-három- méteres szoba BalatonleLlén! Olyan düh ragadta torkon, hogy nyomban indít; ott áll most is, átellenben az öregúr családi házával. Bakterolja csak Imre bácsit a hóhér; ő bizony megy haza és lefek­szik! ★ Az egyik kis téren, ahol átszalad, megpillant egy te­lefonfülkét. Hirtelen elhatá­rozással megáll, kiszáll és kinyitja a fülke ajtaját. Cso­dák csodája: a készülék működik. Be egy kétforin­tost — és tárcsázza Katáék .számát. — Halló, szia, Katalin. — Na — hallja a nénje hangját —, már nagyon vár­talak! Délben kerestelek is odabent a cégnél, nem 'mondták? Lali nevet. — Ugyan! Mikor érek én rá oda bejárni?! Félnapon­ként veszem ki a szabadsá­gomat, nem mondták? Kata nevet. — Nem, mert ez szabály­talan, s az elején még nem tudták, kivel beszélnek. Hát mesélj, mi újság, Lalikám! Megtudtál valamit? — A világon semmit ara­nyom. — Hogyhogy?! — Kata hangja ingerülten csattan. Valami nyom legalább ... Valami szimat! Valami hal­vány gyanú... — Semmi, ha mondom! Mindig egyedül jár! Az üzemből rendszerint egyene­sen hazamegy, a környéken vásárol, aztán már nem is igen hagyja el a lakását... Vendéget nem fogad. Egy­szer meglátogatta egy fiatal nő, na, mondom, most meg­fogtalak, kisanyám — de az­tán kiderült, hogy az újság­kihordó volt, a havi előfize­tésért jött, és öt perc múlva már ki is lépett a házból... Hát így, Katikám. Azt hi­szem, így nincs is semmi ér­telme ennek a dolognak ... Abba kellene hagyni! — Ne beszélj őrültséget! Türelem kell, fiacskám! Most már csak egy kis kitartás, öcskös, és ölünkbe hull a sajt! Eleget vagy az öreg nyomában? — Hallod! Folytonosan! Hajnalban már ott vagyok a háza előtt, és figyelem: nem másodmagával lép-e ki a la­kásból. Néha fél délelőtt ott álldogálok: hátha a kis nő később kel, és később hagyja el a házat... Aztán beugróm az intézetbe, jelképes tisztel­gő látogatásomra, mert ebéd után már rohanok is ki a Jászberényi útra, ott lesek rá vagy félórát, hazakísérem, és a háza előtt strázsálom estig.. .. Már majdnem a fél szabadságom ráment! Kata hangja könyörgővé szelídül. — Csak egy kis kitartás még, Lalikám! Érzem, hogy most már közel az ered­mény! A szobád ablaka a Balcsira fog nyílni! Mély sóhaj. — Na jó... Még három napot rádobok ... Tibi jól van? Szevasztok! Az utolsó előtti nap éjsza­káján csaknem hajnalig vir- raszt az öreg háza előtt, és akkor megfogadja, hogy ez volt az utolsó strázsa! Ha a kis nő ma sem alszik itt az öregúrnál — akkor egysze­rűen nincs is kis nő! Hiszen az olyasmi elképzelhetetlen manapság, hogy egy fiatal nő hozzákösse az életét egy idős férfihoz, anélkül, hogy ki ne próbálná, mit tud még az öreg nyújtani... Ugyan, ké­rem! A sötétbe ugrás kora a nagyanyáinkkal elmúlt! Háromig ül az istenverte éjszakai hidegben, még a za­kója gallérját is fölhajtja, hogy ne fázzék annyira; va­lamicskét ez is segít. És köz­ben időnként kortyol a ter­moszából; színültig töltötte otthon forró kávéval, mert számított a figyelemlankasz- tó álmosságra, és számolt a hirtelenül lehűlt idővel. Háromig állja hősiesen; akkor ki issza az utolsó korty kávét, elszívja utolsó ciga­rettáját, kihajítja az ablakon, aztán vadul beletapos a gáz­ba, hogy sírva hördül fel a rozzant Trabant kiszolgált motorja, csikorgó rést hasít­va a mélyen alvó városszéli kisváros éji csendjének puha kelméjébe. Egy nap még! — csikorgat­ja a fogát dühösen. — Hol­nap még kijövök, megígér­tem, de azzal vége! Kati meg keressen magának egy másik hülyét, vagy ne akar­jon luxusvillát Lellén! Másnap hajnalban; megint semmi. Az öreg egyedül aludt, egyedül indul útnak reggel hatkor. S anélkül per­sze, hogy észrevenné, ott pö­fög a villamosa, majd az autóbusza mögött a nagy időket látott Trabant... De ez már az utolsó nap, hális- tennek, fohászkodik Lali —, holnap visszazökken az élet a rendes kerékvágásba! Délben bekapja az ebédjét az intézet étkezdéjében, az­tán szalad is ki az utcára, s igyekszik a József nádor tér felé; ott parkol az öreg, hű­séges Trabcsi, lassan már több obulusokat elnyeletve a várakozási időt mérő ke­gyetlen masinákkal, mint amennyi a vételára volna, így, leélt állapotában... A Harmincad utca sarkán jár éppen a vadászok boltjá­nak kirakata előtt, amikor — mintha csak áramütés ér­te volna — hirtelen megáll. Megáll, mert az úttest átel­lenes oldalán ott ballag az öreg Kovács, de ezúttal vég­re nem egyedül. Nem bizony! Egy ragyogó pipi lépked az oldalán. Most megvagytok, tubi- cáim! Van isten! (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents