Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-10 / 58. szám
1982.'március 10. Kelet-Magyarország 7 niíIli Postabontás Tesséklássék... Levélíróink olykor szóvá teszik, ha figyelmetlen vagy udvariatlan ügyintézőkkel, vagy tereferélő előadókkal, s előttük türelmetlenül tébláboló vásárlókkal találkoznak. Amiatt is sokszor bosszankodnak, ha netán rég lejárt szavatosságú árut visznek haza, és ha csak otthon veszik észre: a hibátlanként eladott dolog bizony erősen kifogásolható minőségű. Egyik levélírónk — bár őt is hasonló bosszúság érte — a fiatal ügyintézőt így mentegette: „Mit várhatunk tőlük annyi pénzért?” (Mármint a kezdő fizetésükért.) Ezúttal együttérző levélírónkkal vitatkoznunk kell, mert más véleményen vagyunk, még akkor is, ha levelének további részében így vélekedik: „... a fizetéstől nem lehet eltekinteni a mai világban...” Ez így igaz, mert a fizetésre szüksége volt mindenkinek tegnap, és szüksége van ma, és lesz holnap is, mindaddig, míg a földön pénz lesz és bérből, fizetésből élünk. A pénznek azonban nem lehet igazából köze ahhoz, miként végzi valaki a munkáját, legalábbis úgy nem, ahogy ezt levélírónk gondolja. Mert eszerint, aki kevesli a fizetését, nyugodtan kiélheti efölötti bosszúját például úgy, hogy az ügyféllel fölényes, vagy ügyét nem intézi el... A munka minősége nem mérhető fizetésben. Csakis emberséggel, az ember jellemével, belső tartásával, önbecsülésével. Ilyen munkát lehet elvárni mindenkitől, eladótól, ügyintézőtől, felelős beosztásban lévő személytől. Sok jó példát is olvashatunk a levelekben. Ezek megnyugtatóan tükrözik, hogy inkább a munkájukat felelősen végző emberek vannak többségben, s a munkát másképpen értelmezők legfeljebb csak egy rövid időre kapnak teret a mindennapi életünkben. Az elégedetlenkedők, a munkájukat csak éppen- hogy ellátók sok mindent tehetnek, hogy másként legyen. Elsősorban jobban dolgozhatnának, de képezhetnék is magukat, hogy magasabb szakképzettségük árán jobban fizető foglalkozásra tehessenek szert. Más munkahelyet is választhatnak, ahol esetleg nagyobb lehet a jövedelmük, jobbak a bérezési feltételek. Egyet azonban semmiképpen sem engedhetnek meg maguknak: azt, hogy amit vállaltak, azt tessék-lássék módon végezzék, hanyagul, rosz- szul, s hogy másokkal — például az ügyfelekkel — packázzanak. Márcsak azért sem szabad ezt tenniük, mert a munka minősége az ember minőségét tükrözi. Érdemes tehát mindenkinek kényesnek lennie a munkájára. Soltész Ágnes „FIGYELMESSÉG” Panaszkodnak a gyerekek a Zöld Elefánt étteremre. Az egyik fiú a 2. sz. gyakorlóiskolából írt egy levelet az újságba, hogy a pincérek rosz- szul bánnak velük. Azóta az előfizetéses menüt igencsak „figyelmes” kiszolgálásban kapják meg. Vigyáznak rájuk, őket külön ültetik — más iskolásokkal nem tesznek kivételt — s lehetőleg még később kapják meg az ebédet, még inkább az utolsók közé kerültek. Talán jó lenne, ha valaki ráébresztené az éttermi dolgozókat, i hogy ők vannak a vendégért, mégha az kispénzű diák is, akinek a. szülő veszi az ebédjegyet. Egy szülő JÁRDA KELLENE Nyíregyházán a Dugonics utca ABC-n túli részének oldalában sincs járda. Noha forgalmas útszakasz, hiszen két iskolához s egy új óvodához vezet, és a jármű- forgalom is jelentős, emiatt is nagyon hiányzik a biztonságot jelentő járda. Vajon mikor lesz pénze a városnak, hogy itt járdát építsen? Ugyancsak e környék gondja, hogy a Legyező utcában — ahol új ifjúsági lakótelepet terveznek —'egy nagy terület gazdátlan, s jelenleg szeméttelep, a tanács által kihelyezett tiltó tábla ellenére. Jó lenne ezt megszüntetni, és fásítással — amiben a lakosság is szívesen segítene — egészségesebbé tenni e környezetet. Samu János Nyíregyháza, Dunonics u. 34. SÖTÉT UTCA Évek óta nem ég a villany az utcánkban. Ám hiába tettünk panaszt több alkalommal, nem történt semmi. A környező utcák fényárban úsznak éjszakánként, mi pedig sötétben botorkálunk. Szeretnénk, ha végre megoldódna ez a gondunk. Lénárt Józsefné, Nyírjákó Vöröshadsereg útca 23. sz.' FELÜJÍTOTTÁK DE... Nyíregyházán a Kígyó utca és környékén lakók rég várták, hogy a járdát felújítsák, s a víztoronynál lévő ABC- áruház előtti területet ' rendezzék. Ez meg is történt, de nem sokat javított a helyzeten. A Kígyó utca egyik oldalában továbbra sem lehet közlekedni, s az üzletből kilépve ismét sár fogadja az arra járókat. Senki nem ellenőrizte, milyen munkát végeznek a felújításkor. Csak erre gondolhat az ember, amikor látja a hányaveti munkát. H. Gy-né Nyíregyháza Virág utcai lakos KÉSIK A SZERELŐ Átalánydíjas szerződést kötöttem a kisvárdai Gelka szervizzel, bízva abban, hogy élvezem majd ennek előnyeit. Most is rossz a televízióm, igaz szerelő már látta, valamit piszkálgatott rajta, de félbemaradt a javítás. Mondta: két napon belül visszajön, s azóta jó néhány nap telt el, a várakozással. Názár Pál Rétközberencs, Temető út 7. HIÁNYCIKK A KERÉKPÁRGUMI — Kénytelen leszek ebből kerékpártömlőt készíteni. nő rajza) (Kiss ErA magyar gyártmányú kerékpárokhoz nem lehet belső gumit kapni, de külső is igen ritkán kapható. Mit tehet az ember, minthogy talonba teszi kerékpárját, s várja a jószerencsét. Bosszankodva természetesen, mert sok százan járnak naponta munkába ezzel a közlekedési eszközzel. Tudomásom szerint nem anyag- és munkaigényes a kerékpárgumi gyártása, miért nincs rá vállalkozó? Balog Béla Kisvárda, Hunyadi u. 17. sz. Szerkesztői üzenetek Barócsi Józsefné tisza- löki, Bonyhárd Pálné nyíregyháza, Jakab Andrásné szatmárcsekei, Rácz Béla szabolcsbákai, Lőrincz Eta rohodi, Molnár Mihályné nyíregyházi, Mohácsi György újfehértói, Hegedűs Lászlóné apagyi, Fedor György kótaji, Szabó Ilona nyíregyházi, Dóránt Ferenc nyíregyházi olvasóinknak levélben válaszoltunk. Katona Kálmán domb- rádi, Szász József nagydobosi, Kői Károly vásá- rosnaményi, Monoki Sándor tiszadadai, Hegedűs Józsefné nyíribronyi, Bihari Györgyné kállósem- jéni, Fügedi Imre nyíregyházi, Kalász Sándor sóstógyógyfürdői, Orosz Sándor benki, Kacsurják Já- nosné nyírmihálydi, Veres Lászlóné nyíregyházi, Lénárt Józsefné nyírjákói, Makiári Ferencné szabolcsbákai, Dolgos- János nyíregyházi, Csáki János- né nyírbátori, Török Pál mátészalkai, Jónás Sándor győrteleki, ifj. Kanyó Dánielné hermánszegi, Széles Sándor kocsordi, Csatlós Sándorné ópályi, Kötél Ferenc fényeslitkei, Nyikos Mihály apagyi, özv. F. Nagy Balázsné pát- rohai, Szakács Andrásné nyíregyházi, Borbély Andrásné vajai és Kovács Pál borbányai olvasóink ügyében az illetékesek segítségét kértük. Szűcs Kálmán tiszaszent- mártoni lakos kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Bóka Ferencné ajaki levélírónkat a nyíregyházi társadalombiztosítási igazgatóság hetegségi-ellátási osztálya többek közt arról is tájékoztatta, hogy az alkalmi munkavállalóknak csak azokon a napokon áll fenn,a biztosítása,amikor ténylegesen munkát végeznek. A szabályzat értelmében táppénzre csak abban az esetben jogosultak, ha az utolsó munkanapot követő kettő napon belül válnak keresőképtelenné. RONGÁLJÁK A SAJÁTJUKAT Bosszankodom, ha látom, hogy a megyei művelődési központ vagy a Krúdy mozi előtt még a járdára is felállnak a személygépkocsik, de előfordul, hogy a teherautók is. Rongálják a drága keramit burkolatot, ami a városnak sok pénzébe került.; amely mindannyiunké. így hát vigyázni kellene rá, az autósoknak is mert az övék is. S ha nem étékelik, jöjjön a bírságolás, a rendre utasítás! Hajnal Pál nyíregyházi lakos TÖNKRETETT ÜT Fényeslitkén a Táncsics ut_ ca a járdával együtt körülbelül három méter széles, mégis rendkívüli teherautóforgalom van itt. A tanács és a lakosság hozzájárulásával készült út már tönkrement. A járművek találkozásakor még a járdát is igénybe veszik, ezt is széttördelték. A házak falai sárosak, sok helyütt már repedezettek. A gyalogosok biztonságos közlekedése miatt is jó lenne, ha elterelnék innen a nagyarányú gépjárműforgalmat. Kötél Ferenc Fényeslitke, Táncsics út 7. sz. Az illetékes válaszol KÓBOR EBEK ELLEN A február 24-i Fórum rovatban szóvá tették, - -hogy Sóstóhegyen eiszaponodtak a kóbor kutyák. Az észrevétel alapján utasítottuk az alkalmazásunkban lévő állati hul- labegyűjtő-telep kezelőjét, hogy a rendszeres városi körjárata alkalmával Sóstóhegy területén is végezzen ellenőrzést. Vagyis a kóbor ebeket gyűjtse be, s az ebtartási rendelet ellen vétőket jelentse be, hogy szabálysértési eljárást indíthassunk ellenük A felepkezélő eredményes munkájához kérjük a város lakosságának a segítségét is, hogy az ezzel kapcsolatos bejelentéseiket a 11-879-es telefonon tegyék meg. Nyíregyháza Városi Tanács V. B. termelés-ellátás- felügyeleti osztálya II termelőszövetkezeti tagok jogai A HÁZTÁJIBAN VÉGZETT MUNKA ELSZÁMOLÁSA Pataki Bertalanná ramocsaházi lakos, termelőszövetkezeti tag levélírónk és több társa arra kérnek választ, hogy 14 évesnél fiatalabb gyermekeik után jogosultak-e fizetett szabadnapra, illetve melyek a jogszabályi feltételek. A termelőszövetkezetben tagként folyamatosan dolgozó nőt, a gyermekét egyedül nevelő apát évenként a 14 évesnél fiatalabb egy gyermek után kettő, két gyermeke után öt, három gyermeke és ennél több gyermek után kilenc fizetett szabadnap illeti meg. A fizetett szabadnapokat a tag kívánságának figyelembe vételével egyben vagy részletekben kell kiadni. A szabadnapokra való jogosultság utoljára abban az évben áll fenn, amelyben a gyermek a 14. életévét betölti. A jogosultság elbírálásánál folyamatosan dolgozó tagnak az tekinthető, aki az előző évben túlmunka nélkül a 2300 munkaórát teljesítette. Az a tsz- tag, aki a folyamatos munkavégzésnek nem tud eleget tenni, például azért, mert a tsz adottsága csak az úgynevezett rendszeres foglalkoztatásra nyújt lehetőséget, fizetett szabadnapra nem jogosult. Kosa Gyuláné paposi levélírónk férje 30 év szolgálati idővel rendelkezik. Ebből 25 évet tsz-ben, 5 évet vállalatnál dolgozott. Kérdezi, hogy a vállalatnál eltöltött időt számításba kell-e venni a jubileumi jutalomnál, illetőleg a munkában eltöltött 30 év után jogosult-e jubileumi jutalomra? A tsz-tagok jubileumi jutalmáról a módosított Tsz- törvény rendelkezik. Ennek alapján a tsz a 25, a 40, illetőleg az 50 évet munkában töltött tagjai részére jubileumi jutalmat fizet. A vállalatnál töltött idő munkaviszony alapján szerzett munkában töltött szolgálati idő, ezért a jubileumi jutalomhoz szükséges idő számításánál figyelembe kell venni. A termelőszövetkezeti tagok jubileumi jutalomra való jogosultságának elismerését, kifizetésének lehetőségét a 12/1977. (III. 12.) MÉM rendelet — amely 1977 május 1-én lépett hatályba — tette lehetővé. A termelőszövetkezetekben kialakult joggyakorlat szerint jubileumi jutalomra csak azok a tsz-tagok jogosultak, akik a szükséges munkában töltött időt a jogszabály megjelenése után szerezték meg, vagyis a rendelet alapján a visszamenőleges kifizetés a tsz részéről nem kötelező. Ezt a jog- gyakorlatot látszott igazolni, illetőleg segítette a MÉM 1977. évben megjelent IX. sz. elvi állásfoglalása, mely leszögezi, hogy „a visszamenőleges kifizetés a tsz részéről nem kötelező, vagyis azok a tagok, akik valamely jubileumi jutalomhoz szükséges, munkában töltött időt már 1977. május l.-e előtt elérték, követeléssel hem léphetnek fel. Ugyanakkor azonban a kifizetésnek jogszabályi akadálya nincs, ezért a tsz a közgyűlésen elhatározhatja, hogy ilyen tagjainak is folyósít jubileumi jutalmat.” A kialakult jog- gyakorlattal bizonyos vonatkozásban ellentétes, de levélírónk szempontjából előnyösebb és humánus az a közelmúltban megjelent Munkaügyi Kollégiumi határozat, amely a következőket állapítja meg: „... jogosulttá vált a jubileumi jutalomra az a termelőszövetkezeti tag, aki 1977. május 1 napján vagy azt követően tagsági viszonya alapján munkát végzett és az említett időpontban megkívánt munkában töltött ideje meg volt, továbbá az is, aki ezt meghaladó idővel rendelkezett. A munkában töltött hosz- szabb tagsági idő (a munkaviszonnyal együtt) ugyanis nem eredményezheti a jogosultság elvesztését.” A Munkaügyi Kollégiumi határozat alapján tehát — amelyet a joggyakorlat szempontjából ajánlatos figyelembe venni — annak ellenére, hogy 1977. május 1-én az esedékesség megnyílásának évében több mint 25 év szolgálati idővel rendelkezett, -jubileumi jutalomra jogosult azt — szükség esetén — a jogorvoslatot gyakorló szerveknél eredményesen követelheti. Réz Józsefné szakolyi lakos kérdezi, hogy a háztáji állattartásért és a zöldség-gyümölcstermesztésért jóváírható munkanapoknak melyek a feltételei? A háztáji gazdaságban végzett termelőtevékenység csak abban az esetben tekinthető közös munkavégzésnek, ha a tag az alapszabályban meghatározott munkaórák — amely nő esetében évi 1000 óra, férfi esetében évi 1500 óránál több nem lehet — a beszámítást megelőző évben a közös munkaszervezetben teljesítette. Kivéve: a termelő- szövetkezet, a tag részére a közös munkaszervezetben ' munkalehetőséget nem tud biztosítani; a tag a közös munkaszervezetben végzett munkában a tsz törvényben meghatározott okok miatt nem köteles részt venni. A háztáji gazdaságban folytatott tevékenység közös munkaként való elismerésének a további feltétele, hogy a tag a tsz-el kötött megállapodás alapján az állatot, a zöldség- és gyümölcstermést a tsz részére, vagy a közös gazdaság útján értékesítse. A 19/1976. (V. 27.) MÉM sz. rendelet alapján a háztáji állattartásért jóváírható munkanapok számát állatfajtánként tételesen meghatározza, s ugyanígy a háztáji zöldség- és gyümölcstermelésben is növényfajtánként és mennyiségenként írja elő. Dr. Nyitrai Zoltán
