Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-02 / 51. szám

1982. március 2 Kelet-Magyarország ­7 HORGÁSZOKNAK Rendszeres halasítás — közepes fogás Közelebb az egyenjogúsághoz Táppénz, nyugdíj, családi pótlék kistermelőknek Á fokföldi ibolya Már vagy tíz—(tizenöt éve, hogy a kistermelők sokszor megkér­dezték: miért nem értéíkelik az 6 munkájukat úgy, mint az al­kalmazottakét, szövetkezeti ta­gokét, miért nem szerezhetnek nyugdíjjogosultságot társadal­milag elismerten hasznos mun­kájukkal? A kérdés jogos volt, hiszen még a kimutatások sze­rint is a kistermelők állítják elő a mezőgazdasági össztermék harmadát, s ezt nem nélkülöz­heti a társadalom, a népgazda­ság. Ha viszont szükséges a kis­termelés, akkor a kistermelő mi­ért nem egyenjogú dolgozó má­sokkal? KIKET ÉRINT? Annak tudatában is fontos kérdés volt ez, hogy nem túlzot­tan nagy számú embert érint a dolog. így például nem érinti a szövetkezeteik tagjait, az üze­mekben dolgozókat, állásban lé­vőket, a már nyugdíjasokat, hi­szen az ilyen emberek társada­lombiztosítása rendezett. Érinti azonban a pályakezdő fiatalt, aki lehet, hogy csak ■ átmenetileg, de kistermeléssel kí­ván foglalkozni, a szövetkezeti tagok családtagjait í — » feleségét, felnőtt gyerekét —s azokat is, akik egészségeik romlása követ­keztében, vagy .-.csupán” azért, mert belefáradtak az ingázásba, felmondták volna korábbi állá­sukat, hogy az otthon végezhe­tő kistermeléssel foglalkozhas­sanak. Nem tehették eddig, mert a kistermeléssel nem szerezhet­tek nyugdíjéveket, s akiknek már volt, sajnálták veszni hagy­ni. Január elsejétől kezdve új helyzet állott elő. Az 51/1981. (X. 27.) MT. sz. rendelet alapján társadalombiztosításra jogo­sultságot szerezhetnek mind a szövetkezeteknek a közös mun­kában részt vevő családtagjai, mind a mezőgazdasági szakcso­portok tagjai, ha az előírt köve­telményeknek eleget tesznek. A szövetkezeti tagok család­tagjai, ha a nagyüzemmel mun­kamegállapodást kötnek, s az év folyamán a férfiak 150, a nők 100 tízórás munkanapot teljesí­tenek, nyugdíjjárulék fizetése fe­jében nyugdijéveket, baleseti ellátásra, családi pótlékra, anya­sági és temetkezési segélyre is jogosultságot szerezhetnek, ügy ahogyan a szövetkezetek tagjai. (Munkamegállapodást nem kötő szövetkezeti családtagok számá­ra hátrányosabb szabályok ér­vényesek. mert csak azok a na­pok számítanak biztosítási idő­nek, amelyiken a tag ténylege­sen dolgozott, amelyikre fizetést kapott.) Fontos intézkedés, hogy akik 1982. január elsejét megelőzően családtagként részt vettek a szö­vetkezetek munkájában, s éven­ként 150, a nők 100, tízórás munkanapot teljesítettek, legföl­jebb öt korábbi év beszámítását kérhetik a szolgálati időbe. Az ilyen kérelmet a szövetkezet székhelye szerint illetékes társa­dalombiztosítási igazgatósághoz kell eljuttatni. Előfordul, hogy a munkanapot nem a családtag, hanem a szövetkezet tagjának a nevére írták jóvá annak idején. A családtag kérheti ennek a tényleges helyzet szerinti meg­változtatását. Akik korábbi évek munkájának beszámítását kérik, két éven belül tehetik. Ebben az esetben az illető évekre a nyug­díjjárulékot meg kell fizetni. A SZAKCSOPORTOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A mezőgazdasági szakcsopor­tok tagjaira más szabályok vo­natkoznak. A rendelet szerint társadalombiztosítási juttatások­ra az a szakcsoporttag Jogosult, aki a kistermeléssel legalább évi 36 ezer — havi 3000 — forint jövedelemhez jut és eleget tesz a társadalombiztosítási Járulék- fizetési kötelezettségének. (Olyan szakcsoporttagra, aki már nyugdíjas, vagy egyéb munkával szerez nyugdíjjogosultságot, nem vonatkozik a rendelet.) Egyénileg és minden év janu­ár közepéig kell a szakcsoport- tagok előző évben elért jöve­delmét megállapítani, s ez a szakcsoport vezetőjének, intéző bizottságának feladata. Az érté­kesítési bizonylatok, átvételi jegyzékek ennek az alapjai. Nemcsak az állami és szövetke­zett felvásárlóknak, hanem a magánkereskedőknek eladott, sőt a piacon értékesített áruk érté­ke is beszámítható a jövedelem alapjául szolgáló bevételbe. A mezőgazdasági szakcsoportok tagjai, akik ily módon kíván­nak gondoskodni a társadalom- biztosítási jogosultságról, havi 600 forint járulékot fizetnek, minden hónap tizedikéig. Ezál­tal szerezhetnek nyugdíjéveket, balesett táppénzre, baleseti nyugellátásra jogosultságot, a családi pótlékon, anyasági és te­metkezési segélyen kivül. A szakcsoporttagok is kérhetik 1983. december 31-ig legfeljebb öt év szolgálati időnek a beszá­mítását, ha szakcsoporttagok voltak, és igazolhatóan szert tettek évi 36 ezer — havi 3000 — forint Jövedelemre. Ebben az esetben az utólag beszámított évekre is meg kell fizetni a tár­sadalombiztosítási járulékot. E kérelemmel a szakcsoport szék­helye szerint illetékes társada­lombiztosítási igazgatósághoz le­het fordulni. (A szövetkezeti tagok család­tagjai a szövetkezetüknél, a szakcsoporttagak pedig szakcso­portjuknál érdeklődhetnek a ren­delet részletei felől. A Kiste- nyésztők Lapjának februári és azt követő számaiban több cikk is foglalkozik e témával.) A rendelet lényegét s a kis­termelői nyugellátás, s egyéb társadalombiztosítási j uttatások Tovább él a cseresznyefa, hosszabb ideig maradnak egészségesek, váladékmente­sek az ágai zelnice meggy alanyon. A lassúbb fejlődésű alanyon vastagabb a cseresz­nye törzse, és alacsonyabban marad a korona, ami meg­könnyíti a szedést. A felnövő vastagabb vad hajtások tá­masztják a robusztus szelíd törzset. iránti igényeket ismerve, az ál­lapítható meg: nagyon jő, hogy végre ez is megszületett. Kiin­dulási alapnak örvendetes, még akkor is, ha nem elégíti ki minden várakozást. Azokét az egyéni kistermelőkét például, akik nem szövetkezeti tagok csa­ládtagjai, de nem Is szakcso- porttagok, mert vagy nincs a lakóhelyükön szakcsoport, vagy olyan tevékenységgel foglalkoz­nak — szarvasmarha-, avagy juh- tartással —, amelynek például nem alakultak szakcsoportjai. KINEK ELŐNYŐS? A rendelet — úgy tűnik — azok számára előnyös, akik kis­termeléssel kezdik életpályáju­kat, jó azoknak is, akik pálya- módosítás, munkaviszony-meg­szakítás esetén foglalkoznak kis­termeléssel. Pályabefejezéshez csak kis fizetés esetén célsze­rű. Egyértelműen jó viszont mindazok számára, akiknek csa­ládi körülményeik s egyéb vi­szonyaik folytán egyetlen lehe­tőségük a kistermeléssel való foglalkozás. A kistermelők, akár a szövet­kezetekhez kötődve, akár szak­csoportok keretében dolgozva, számot vethetnek a már ren­delkezésre álló lehetőségekkel. Léphetnek is, hiszen ahol példá­ul nincs szakcsoport, öt fő már megalakíthatja. Akinek módja van a termelés bővítésére, bizo­nyára meg is teszi annak érde­kében, hogy megszerezze a tár­sadalombiztosítási járulék fizeté­sének feltételét, az évi 36 ezer forint jövedelmet. Az erről szóló rendelet min­denképpen jó alap arra, hogy a sokféle adottságú, különböző kö­rülmények között dolgozó kis­termelők munkáját egyenjogú- sitsa az egyéb területeken vég­zettekkel. Gonda Irén gondozása A fok földi ibolya egész életén át nitrogénigényes növény. Vi- rágzási időszakában a pótlólago­san adagolt foszfortartalmú mű­trágyával jelentősen meg lehet növelni virágzatainak számát! A fokföldi ibolyát levéldugványo­zással — házilag is — szaporít­hatjuk. A kifejlett leveleket rö­vid nyéllel homok és tőzegkor­pa keverékébe dugványozhat- juik. A levelek kb. egy hónap múlva gyökeresednek meg. Ugyancsak egy hónapra van szükség ahhoz, hogy az új nő­vén yke kifejlődjön. Meggyökeresedés után 8 cm-es, majd begyökeresedés után 10 cm-es cserepekbe ültessük át, vizet könnyen áteresztő, porózus talajba. Gondozásánál nagy fi­gyelmet fordítsunk öntözésére. A hideg vizet nem szereti, ezért az öntözővíz hőmérséklete leg­alább 20, illetve 25 C-fokú le­gyen. A leveleket nem szabad bepermetezni, mert a megcsor­duló öntözővíz (különösen, ha hidegebb) hatására a leveleken különböző alakú, kanyargós, fe­hér foltok képződnek, amelyek aknázó rovarok kárképére emlékeztetnek. A szürkepenészes fertőzés megelőzésére 0,12%-os Chinoin Fundazol 50 WP-és öntö­zést, illetve beöntözést alkal­mazzunk. Ellenkező esetben — a levél­dugványokon és gyökeres nö­vénykéken — szomorúan tapasz­talhatjuk, hogy egyes növényré­szek matt fényűek lesznek, vi­zenyőssé, szinte kenhetővé vál­nak. A beteg részeken, azok fe­lületén szürke színű bevonatot alkotó, penészgyep jelenik meg. Végül a fertőzött részek telje­sen elrothadnak, majd össze- aszalódnak, megszáradnak. ¥ Áfészek a kistermelőkért Az elmúlt években az általános fogyasztási szövetkezetek alap­vető feladata lett a kistermelők támogatása. Munkájuk szervezé­se és az értékesítési biztonság megteremtése. Annál is inkább, mivel a megyében több, mint 200 000 kisgazdaság működik és a megye termőterületének 14 szá­zalékán gazdálkodnak. A megye bruttó mezőgazdasági termelési értéknek 45—47 százalékát állít­ják elő. A kistermelés anyagi és esz­közellátásában az áfészek ki­emelkedő szerepet vállalnak. Az áfészek mintegy 110 000 kister­melővel vannak termelési és ér­tékesítési kapcsolatban. Gyü­mölcs, zöldség, burgonya és ve­gyes cikkek vonatkozásában, amely ténylegesen igen nagy oda­figyelést, rugalmas termelést se­gítő, felvásárlási és szakmai se­gítséget kíván meg a megyei szö­vetkezeti mozgalom minden dol­gozójától. Az elmúlt évben is több, mint egymillió darab színes, tasakolt vetőmagot hoztak forgalomba 251 boltegységben, 48 millió értékben növényvédő szert, 2 972 tonna műtrágyát, 81 millió forint érté­kű mezőgazdasági célú iparcik­keket, anyagokat és eszközöket, kispermetezőkből 2372 darabot, míg kistraktorból 296 darabot forgalmaztak. 185 településen 225 elárusitóhelyen, több mint 53 000 tonna szemes és táptakarmányt, közel félmillió darab különböző fajtájú zöldségpalántát, több, mint 100 ezer gyümölcssarjat és gyümölcsfát, 1750 költőpár te- nyész házigalambot. 4 millió na­posállatot, nagyobb mennyiségű előhasl kocákat és törzsnyula- kat. A kertészeti ágazatban és házi­nyúl-, galambfajokból több kiál­lítást, tapasztalatcserét és közel 170 szakelőadást tartottak. A kis­termelők részére nyújtott mező- gazdasági szolgáltatások értéke meghaladta a 4 millió forintot. A kisgépkölcsönző boltok száma már elérte a 14-et. Mindezek nagyban elősegítették a termelés mennyiségi és minőségi növeke­dését. Az áfészek és a kistermelők kapcsolata túlnő az egyszerű adás-vételen, ezért nagy gondot fordítanak a kistermelők terme­léssegítésére, korszerűsítésére, a megtermelt áruk minőségi felvá­sárlására, a keretükben működő szakcsoportok munkájára a jö­vőben is. Az elmúlt évben áfé- szeink több, mint 893 millió fo­rint értékű árut vásároltak fel a kistermelőktől, ez 133 millió fo­rinttal több az előző évinél. Aru- tojásból 9 millió 300 ezer dara­bot, majdnem kétszeresét, sertés­ből 24 500 darabot, gyümölcsfé­lékből közel 98 813 tonnát, zöld­ségből 16 560 tonnát, árugalamb­ból 60 tonnát, mézből 670 tonnát. A múlt évi felvásárlás volume­nének figyelembevételével az áfé­szek elkészítették éves felvásárlá­si tervüket, megkezdték a kister­melőkkel kötendő szerződéseket, számba vették a különböző anya­gok, eszközök ellátásának jobb kielégítését, a szakcsoportok erő­sítését, a kistermelők piacképes árutermelésének javítását és biz­tonságos szerződéses értékesíté­sét. Az áfészek igyekeznek maga­sabb szinten segítséget adni a termeléshez, kölcsönös bizalom­mal keresik egymást segítő kap­csolataikat, mert csak így lehet a népgazdaságilag is Igényelt pi­acképes árufajtákat biztosítani. Mikulás András MÉSZÖV Tóbővítés Tiszavasváribon Tiszavasváriban az Alkaloida Vegyészeti Gyárban a szakszer­vezeti könyvtár ad otthont a hor­gászok téli találkozásainak, a ve­zetőség összejöveteleinek, a hor­gásztémájú filmek vetítésének, közgyűlésnek, az ifik oktatásá­nak. Az 1982-es esztendő felada­tait is itt beszélték meg. A gyári egyesületnek 161 felnőtt és ifi tag­ja van. A leadott fogási naplók összesítése után kiderült, hogy az 1981-es esztendőben a tagság 2488 kilogramm halat fogott. Horgá­szonként ez 19,7 kilogramm zsák­mányt jelent. Ez örvendetes tény, mivel ez a múlt évi átlagnál lényegesen több. A jó fogási eredményt a Keleti főcsatorna halászati szö­vetkezeti — állítólag kényszer — halasításának tulajdonítják. De emelkedett a fogási átlag — mintegy huszonöt százalékkal —> az egyesület saját vizén, a hor­gásztón is. Az egyesület nagy gondot for­dít az ifjúsági és gyermekhor­gászok nevelésére. Fiataljaik mindig ott vannak az intéző bi­zottság által szervezett horgász- ismereti vetélkedőkön. Tavaly is küldtek ifihorgászokat a raka- mazl horgásztáborba. A törődés eredménye, hogy ifijeik jó ered­ményeket érnek el a házi halfo­gó versenyeiken is. Az elmúlt évben ifjú Pesti Lajos, Tarsoly Mihály és Tar Imre szerepeltek a legeredményesebben. Az ifjúsá­giak közül Csordás Sándor a gyerekeknél pedig Losonczi Sza­bolcs állt a dobogó legfelső fo­kára. A gyári egyesületnek van egy háromhektáros saját horgászvi­ze. Ezt rendszeresen halasítják. Az őszi halasitást tavaszra ha­lasztották. Erre a közeljövőben kerül sor. Az ivadékot a Horto­bágyi Állami Gazdaság Tógazda­sága tárolja és a jó idő beálltá­val szállítja a megye többi egye­sülete által megrendelt ivadékkal együtt. Saját erőből és az inté­ző bizottság kilencezer forintos támogatásával 410 kilogramm pontyot helyeznek be a horgász­vízbe Terveik szerint a következő években szeretnék bővíteni a horgászvizet. Tovább kívánják fokozni a „Tiszta viz, rendezett vízpart” mozgalomban elért ered­ményeiket. Egyre erőteljesebben szorgalmazzák saját vizükön a törpeharcsa fogását. Jó az egyesületben a fegyelmi bizottság munkája. A horgász­rend ellen vétőket példamutatóan megbüntetik. Az egyesület szíve­sen fogad napijegyes horgászokat Is. Napi jegyet a vízparton lehet váltani. (sigér) Horgászklub a művelődési házban Horogkötés és halfogó­verseny Herman Ottó horgászklub ala­kult a közelmúltban Nyíregyhá­zán, a harmadik kerületi — Honvéd utcai — művelődési ház­ban. A klubnak negyvenhat tag­ja van. Éves program alapján tevékenykednek. Céljuk a hor­gászok és horgászatot kedvelők — felnőttek és ifik — elméleti tudásának fejlesztése, gyakorlati ismereteik bővítése. A prog­ramban horgász témájú filmek vetítése is szerepel. Bemutatnak halélettant ábrázoló tablókat. Szerveznek horgászversennyel egybekötött kirándulást. Filmet néztek meg, elméleti ismeretekkel kommentálva, a ponty és a csuka horgászatá­ról. Következő foglalkozásukon horgászmódszerekkel ismerked­tek. Gyakorlati foglalkozást tar­tottak zsinór- és horog-, meg ólomfelkötésböl. Megnézték a Csali Lali rajzfilmet. A következő foglalkozásokon környezetvédelmi, csalihaszná- latí előadást hallgattak. Meg­beszélték a ragadozó halak fo­gási módszereit, az ehhez való felszerelés összeállítását, alkal­mazását. A júliusi foglalkozásra horgászattal egybekötött egész napos kirándulást terveznek. A későbbiek során az orsó fajtái­val, a pergető horgászattal, blin- kerezéssel ismerkednek. Az év utolsó foglalkozásai egyikén ösz- szegzlk tapasztalataikat is. A foglalkozásokat a téli hóna­podban minden hétfőn, a nyári hónapokban pedig havonként — a hó második hétfőjén tartják. A klub nem zártkörű, a jövőben is várják a pecázás szerelme­seit, s az érdeklődőket. Tíz kilón felüli harcsáért Ingyen éves területi engedély Olyan mértékben elszaporod­tak a már nem kívánt méretű folyami harcsák a vajai víztáro­zóban, hogy létük veszélyezteti a békés halak állományát. Erről tanúskodnak a fogási naplók, az országos rekordlistás ragadozó, a horgászok tapasztalatai. A kapi­tális halak az elmúlt évben nem egy horgászt „csónakáztat­tak meg”. A Mátészalkai Szatmár vidéki Horgász Egyesület közgyűlése úgy döntött, hogy a vajai víztá­rozón 1982-ben a tíz kilón felüli kifogott folyami harcsáért az 1983-as évre térítés nélküli éves területi engedélyt ad. A tározón a horgászrendet nem változtat­ták meg, azaz a hárcsafogóknak sem engedik az éjszakai horgá- szatot. Az elmúlt évben több nagy testű halfaló került horogra. Igaz viszont, hogy nem minden horogvégre került kapitális ha­lat sikerült megszákolni. Ha a zsinór bírta is a kitörési roha­mokat, a sunyi képűt akkor sem lehetett kifárasztani. Amikor bajszos koma megunta a csónak ide-oda húzgálását, akkor ő ma­ga bevonult egy lápsziget alá. így a horgásznak nem maradt más dolga, mint várni ítélet vé­géig, vagy elvágni a zsinórt, futni hagyni a zsákmányt. Az egyesület most a vendéghorgá­szoknak is felkínálja a rekord­listás nagybajsza halak fogási lehetőségét. A gazdag fogást ígérő hor­gászvíz a 41-es műúton közelít­hető meg, majd Vaján át porta- lanított műúton lehet eljutni a víztározóig. A tó részletes Is­mertetését, a csodálatos lápszigeiti világ bemutatását a horgásztu­rizmus kedvelői, a nagy fogást remélők az ez évi Horgászkala­uzban is megtalálják. <si> Horgászkalauz Sörcsapda — kártevőknek Hogyan védekezzünk a csupaszcsiga ellen? Lehet-e mérgek nélkül védekezni ? A gondos kerti munka ered­ményét egy undorító csúszómá­szó, a kerti csupaszcsiga, és a hozzá hasonló, de sokkal szapo­rább szántóföldi csupaszcsiga teheti tönkre, ha idejében nem védekezünk. így járt Majoros Andrásné is, akitől Nyíregyhá­záról, a Palánta utcáról kaptunk levelet. A zöldségeskert nem kívánt társbérlői, vagy a tojásaik fa­rönkök, növényi maradványok, rögök, kövek között telelve vár­ják a tavaszt. Elöbújásuk ápri­lisban várható, amikor állandó­an négy fok fölött van már a hőmérséklet. A kifejlett egyedek a föld alatt rágják a gyökere­ket, gumókat, de alkonyaikor, pánásabb időben feljönnek, és a zsenge növényi részeket is nagy étvággyal fogyasztják. Mozgá­si körzetük nem nagy, de las­sacskán a szomszédos kertekbe is átkerülnek. Irtásuk a kedvező búvóhelyük megszüntetésével kezdődik. Ta­vasz végén a pincezúgokat, rossz kerti kutakat, a vermeket olajos ronggyal ki kell égetni, mert oda is sok húzódott. Az első melegebb esők, vagy öntö­zés után, ha deszkadarabokat te­szünk ki a kertbe, alábújnak, s utána megsemmisíthetök. Hatá­sosan ritkíthatok sörcsapdával is. A talajszintig süllyesztett po­hárba, vagy konzervdobozba romló sört kell önteni, aminek a szaga vonzza a csigákat, oly­annyira, hogy belemásznak, és ott pusztulnak. A csapdát a búvóhelyek közelében kell el­helyezni. Gyorsabb és tökéletesebb az eredmény, ha Metaldehid 5 G- vel vegyszerezünk. Egy kiló mé­reg százötven négyszögöl több­szöri beszórására elegendő. Sá­vokban, vagy kupacokban ke,l kiszórni, másnap a maradványt el kell ásni, majd a kezelés megismételhető. Télre vonulás előtt még egy szórás ajánlatos. A mérgező szer felhasználásakor az egészségügyi óvó rendszabá­lyokat gondosan be kell tartani. Tömeges elszaporodás esetén csak a kertszomszédokkal együtt történő védekezés vezet ered­ményre. (és) A környezet védelme — az em­ber védelme —1 érdekében ha nö­vényvédő szerekkel permetezünk vagy porozunk, az egyes szerek­hez kiadott óvó rendszabályokat mindig pontosan tartsuk meg. Felmerül a kérdés: lehet-e mér­gek nélkül védekezni a károsítók ellen? Amikor a gyümölcsösben a ter­mőegyensúly biztosítása érdeké­ben megmetszük a fákat és le­vágjuk például az almafákról a „gyertyás”, lisztharmatos vessző­ket, ha leszedjük a fákról a gyü­mölcsmúmiákat, ha a gyümölcs­fák tisztogatása: fakaparása (ké­regkaparása), drótkefélése során mechanikai úton elpusztítjuk a kártevő rovarok áttelelő alakjait, ha a sebek kezelésekor oltóvi­asszal lezárjuk a növényeken ke­letkezett „kapukat”, melyeken keresztül a károsítók könnyen megfertőzhetik a gyümölcsfákat; úgy igen egyszerű eljárásokkal, hatékonyan gyérfthetjük a kór­okozókat, kártevőket! Csak akkor folyamodjunk sze­lektív hatású kemikáliákhoz, ha előzőleg meggyőződtünk arról, hogy egy-egy kártevő nagy egyedsűrűséggel lépett fel ker­tünkben, s elhatalmasodásuk ese­tén súlyos gazdasági károk fe­nyegetnek. Ivari csalogatók úgynevezett „szexferomon” csapdák segítsé­gével — ma már — pontos infor­mációkat tudunk szerezni: az almamoly (REAMOL LP CSAPDA SEGÍTSÉGÉVEL), a szilvamoly (REAMOL GF CSAPDA SEGÍT­SÉGÉVEL) és a keleti gyümölcs­moly (REAMOL GM CSAPDA SE­GÍTSÉGÉVEL) e kellemetlen, ve­szélyes rovarok rajzásmenetéről. A módszer lényege, hogy a még nem párzott (szűz) nősté­nyek szexatraktáns anyagok (szexferomonok) — melyek már szintetikus úton is előállíthatók — kibocsátása révén magukhoz vonzzák a him egyedeket. Ha tehát ragadós anyaggal (ODOR B TIPUSU VÍZTASZÍTÓ RAGASZ­TÓVAL) bekent műanyag lapok közelébe szexferomon kapszulá­kat tartunk, az odarepülő hímek a lemezre ragadnak. A fogott hí­mek számának változása jól tük­rözi a rajzásmenetet. A csapdákat 1,5—2 méter ma­gasságban a célállat fő tápnövé­nyére helyezhetjük ki, s rend­szeresen ellenőrizzük. Az alma veszedelmes kártevő­jének, az almamolynak az első lepkéi április második felében és május elején jelennek meg. A tö­meges rajzás legtöbbször május közepétől kezdődően, de gyakran június közepe, július eleje kö­zött zajlik le. Ha szexcsapda ál­tal fogott hímek számát felje­gyezzük, a nyert adatokból jól meghatározható a rajzáskezdet és a rajzáscsúcs, ami a lárvakelés előrejelzésére ad lehetőséget. A hernyók a tojásrakás után 7—14 nap múlva jelennek meg. A her­nyó rendszerint egy napnál rö- videbb ideig hámozgat a növé­nyen, majd befurakodásra alkal­mas helyet keres a gyümölcsön. Ezt a tényt kell a védekezésnél alapul venni, s erre az időszakra rovarölőszeres (0,2%-os Ditrifon 50 WP-s, vagy 0,25%-os Safidon 40 WP-s) védelemről kell gondos­kodni. Ezzel az egyszerű — szexcsap- dás rajzásdinamikai vizsgálattal — jól meghatározható a védeke­zés elvégzésének időpontja, nö­velhető a permetezés hatékony­sága, csökkenthetők a költségek és a kevesebb szórás kisebb nö- vényvédöszer-felhasználást és ala­csonyabb környezetszennyezett­ség! szint megvalósítását teszi lehetővé. A környezetvédelem, embervé­delem a szó legnemesebb értel­mében is! Dr. Széles Csaba Ez évben ismét megjelent a sporthorgászok kalendáriuma, a Horgászkalauz. Első részében „ötven éve történt” címmel ér­dekes történetekkel ismerteti meg az olvasót. Betekinthetünk a fél évszázaddal korábbi hor­gászok mindennapi gondjaiba, örömeibe. A kalendárium szakcikkei sok érdekes tudnivalóval lepik meg az olvasót. így megtudhat] uik többek között, hogy a ma slá­gere a grafitszálas bot; hogy kerámia betéttel készülnek a botra szeren gyűrűk; hogy „szoknyásak” lettek az új or­sók. (Állítólag így nem tudják bekapni a zsinórt.) Olvashatunk még új típusú villantOkrOl, zsinórokról, vala­mint horgászhelyeket is bemutat a kalendárium. így a Duna ráckevei részét, a Fertő-tót, és a Tisza egyes szakaszait, vala­mint még több kedvelt horgász­vizet is. Végül a sok hasznos ismeretet adó írások után kellemes pi- hentetőnek ígérkeznek a béli estékre a szórakoztató olvasmá­nyok, tárcák, közöttük a vajai tározót — őslápot — bemutató, fotókkal illusztrált dolgozat, melynek szerzője a Magyar Hor­gász megyei tudósítója. (budaházi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents