Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-05 / 54. szám

XXXIX. évfolyam, 54. szám ÄRA: 1,40 FORINT 1982. március 5., péntek Szakszervezeti aktíva Csütörtökön a SZOT köz­ponti iskolán Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a Szak- szervezeti Világszövetség el­nöke tájékoztatást tartott bu­dapesti választott tisztségvi­selőknek és üzemi aktivisták­nak, bizalmiaknak a Havan­nában megrendezett X. szak- szervezeti világkongresszus­ról. Értékelte annak a jelen­tőségét. A világkongresszu- j son részt vett magyar kül­döttség tagjai március folya­mán minden megyeszékhe­lyen aktívaértekezleten szá­molnak be tapasztalataikról a szakszervezeti tisztségvise­lőknek. Lépcsők exportra Kádár János látogatása a belvárosban Titkári aktíva a budapesti pártbizottságon A megújuló arcú belváros új létesítményeivel, az V. ke­rületben, a Duna-soron át­adott új kulturális intézmé­nyekkel, idegenforgalmi ne­vezetességekkel ismerkedett csütörtökön Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára. A Központi Bizottság szék- házából indult a városnéző útra Kádár János, Budapest vezetőinek — a házigazdák­nak, — Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjának, a Budapesti Pártbizottság első titkárának és Szépvölgyi Zoltánnak, az MSZMP KB tagjának, a Fő­városi Tanács elnökének kí­séretében. A 2-es villamossal érkeztek a program első helyszínére, a Fórum-szállóhoz. Kedves epi­zóddal kezdődött a látogatás: Kádár János maga mellett kínálta hellyel a Pest megyei Tésáról származó Divényi Pé­ternél, aki bevásárolni jött a fővárosba. Beszélgetéssel telt az idő a Fórumig, amely mo­dern épületével immár ne­gyedéve városképi nevezetes­ség is a Lánchíd pesti híd­főjénél. Sághy Vilmos belke­reskedelmi miniszter, Sziics Istvánná, az MSZMP KB tag­ja, az V. kerületi pártbizott­ság első titkára és Parti Já­nos, a Hungarhotels vezér­igazgató-helyettese várta itt a vendégeket. Előbb Sághy Vilmos tájé­koztatta a Központi Bizottság első titkárát arról, hogy tu­rizmusunk — egészében — egészségesen fejlődött, az el­múlt három esztendő alatt bevételeit jószerivel megkét­szerezte. Pedig szállodai he­lyeink száma ma még nem haladja meg a 33 ezret, s ez bizony kevés. A bővítéshez nem bizonyultak elegendőnek a hazai források, a kínálko­zó lehetőségek közül az oszt­rákok ajánlata bizonyult leg­megfelelőbbnek. 1978-ban kötötték meg azt a 300 millió dolláros hitel­megállapodást, amelynek se­gítségével már a Fórum is épült. Ez a pénz természete­sen még további szállodák, egyéb idegenforgalmi létesít­mények tető alá hozatalához is elegendő, s — igen kedve­ző kamatokkal — csak tizen­öt esztendő alatt kell vissza­fizetni. Gáspár Tibor, Budapest fő­építésze — kicsit a hátteret is megvilágítva — mondotta el, hogy már a felszabadulás után közvetlenül formálódtak szerényebb vagy nagyobb igényű tervek a Duna-parti szállodasor újjáépítésére. Az elképzeléseket végül is az 1960-as évek elején meghir­detett országos tervpályázat helyezte reális alapokra, az évtized végére megépítve itt az első hotelt, az Interconti­nentalt. A vendégek megnézték a szálloda már nevezetes Bécsi kávézóját, uszodáját, voltak egy-két szobában, s Niklai Ákos, a Fórum igazgatója az éttermeket sem hagyta ki a látnivalók bemutatásából. A szép tavaszi napsütésben át­sétáltak a pesti Vigadóhoz, amely 1980 márciusa óta ad ismét otthont zenének, kép­zőművészetnek. Az eredeti épületet, a múlt század hat­vanas éveiben épült Vigadót — magyarázta Gáspár Tibor — a fennmaradt dokumentu­mok alapján leginkább a lép­csőház és a híres nagyterem idézi. Ezután Kádár János a Vö­rösmarty tér, a Váci utca fe­lé indult. Jöttének hírére összesereglettek az emberek, s alig pár lépés kellett csak: a téren virágot árusító Hajdú József né sebtében kötött csokorral köszöntötte a Köz­ponti Bizottság első titkárát. Demján Sándor, a Skála- COOP vezérigazgatója invi­tálta először üzletlátogatásra is a vendégeket, legújabb kezdeményezésükkel, az S- modell ruházati kereskedelmi társaság boltjával büszkél­kedve. Kádár János el is töl­tött itt néhány percet, mint ahogy elidőzött az idegen­nyelvű könyvesboltban is, meghallgatva Udvarhelyi Lászlónak, a kiadói főigaz­gatóság vezetőjének tájékoz­tatóját. Némi figyelmesség nélkül innen sem távozha­tott: az üzlet eladói sakk­könyvekkel ajándékozták meg. Kis idő még arra is jutott, hogy megszemléljék á Kígyó­passzázs új virágüzletét, ame­lyet a Sasad Tsz nyitott, s az elnök, Czinczok György mu­tatott be. A belvárosnéző séta utolsó állomása a Szabadsajtó úton nemrégiben megnyitott bu­dapesti kiállítóterem _ volt, ahol Derkovits-ösztöndíjas fi­atal képzőművészek tárlatát tekintette meg Kádár János. Közülük személyesen is meg­ismerkedett és elbeszélgetett Katona Zsuzsa szobrásszal, Kovács Dénes grafikussal és Zrínyifalvi Gábor festővel. Közben Farkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhe­lyettese elmondta, hogy a leg­újabb Budapesti Galéria el­sősorban kiemelkedő tehetsé­gű pályakezdő alkotóknak ad bemutatkozási lehetőséget, ugyanakkor arra is szolgál, hogy különféle rendezvénye­ken, kiállításokon a főváros közönsége elé tárják a város- fejlesztési- terveket, megis­mertessék a rövidebb és hosz_ szabb távú várospolitikai el­gondolásokat. Kádár János útja ezután a Budapesti Pártbizottságra ve­zetett, ahol részt vett a kerü­leti első titkárok tanácskozá­sán. Maróthy László kivált a főváros politikai arculatára figyelő tájékoztatójában — aláhúzta: Budapest általános állapota olyan, mint az or­szágé. Társadalmi stabilitás jellemzi, érvényesül a párt politikája, munkások, értel­miségiek, alkalmazottak mun­kálkodnak a szocializmus építésén. Ez a fő, ez a meg­határozó. Jól tudjuk — mon­dotta —, az emberek nagyon érzékenyen minősítik a gon­dokat, persze mutatóban sem igen van már olyan, aki az eredmények láttán közömbös maradna. A főváros lakos­ságának közgondolkodásá­ban mélyen és alapvetően ott van ennek a társadalomnak a nagyra becsülése. Mik a bi­zonyítékok? Mindenütt a cse­lekvőkész segítség, a társa­dalomért érzett felelősség nyilvánul meg, legyen az ta­nácsi fórum vagy népfront­beszélgetés, legyen szó párt­tagokról vagy párton kívü­liekről. Fontosnak, sokrétű prog. ramjával tanulságosnak mi­nősítette a látogatást Kádár János, hangsúlyozva: a Köz­ponti Bizottság munkájában nélkülözhetetlennek tartja a fővárosi pártszervezetek ta­pasztalatait, megkülönbözte­tett figyelemmel törődik Bu­dapesttel, hiszen itt él-dolgo- zik lakosságunk ötödé, párt­tagságunk “negyede. — A lá­tottak, hallottak újra és újra meg kell, hogy győzzenek bennünket: eddigi politikán­kat kell követnünk, ez a po­litika szülte komoly törté­nelmi eredményeinket — folytatta a Központi Bizott­ság első titkára. — Rendsze­rünk szilárd, ezt ellenfeleink is elismerni kényszerülnek. Fejlődési ütemünk — igaz — alacsonyabb, mint korábbi esztendőkben volt, de bizton­sággal nézhetünk a jövőbe. S a világban ezt kevés ország mondhatja el magáról. Nyíl­tan vállaltuk: programunk az elért színvonal megtartása. Tisztességes, becsületes, von­zó program ez. Nem élünk függetlenül a világban, nem élünk elszi­getelve a világ eseményeitől. Most hát intenzívebben és jobban kell politizálnunk, a jó szót nem sajnálva, az ér­vekkel nem takarékoskodva. Legfőbb érveink — tények! Gazdaságunk például bizo­nyította állóképességét az elmúlt években, holott ma 20 százalékkal kell többet exportálnunk, hogy ugyan­azt megkapjuk, mint 1974- ben. Élünk, dolgozunk, meg­őrizzük, s — bizonyos va­gyok benne —, tovább fej­lesztjük elért vívmányainkat. Bizonyos vagyok benne, mert nincs többé olyan potenciál­ja a kapitalizmusnak, hogy é vívmányokat — akár nálunk, akár a szocialista világ más országaiban — megsemmisít­se. A nemzetközi helyzetet az Egyesült Államok bizonyos irányító körei élezik, fegy­verkezési versenyt szítanak, valamiféle erőfölényre törek­szenek. Az okokról már Sok­szor esett szó. De nem árt ismételni: a kapitalista világ vezető ereje, ha mérleget ké­szít, magára nézve bizony negatívnak találja. S a kapi­talizmus, ha krízisbe került, a történelem során eddig még mindig a háborúban ke­reste a kiutat, a megoldást. De a világ nagyot változott, a háború ma már nem vég­zetszerűen elkerülhetetlen. Természetesen a monopolka­pitalizmus a helyzet élezésé­vel több célt kíván elérni: brutálisabban léphet fel a né­pek szabadságtörekvéseivel szemben, s nagy hasznot vág­hat zsebre a fegyverkezésből. Lehetőségei azonban már korlátozottak. Mi jól ismer­jük a társadalmi fejlődés törvényeit: az emberek sza­badok, a népek nemzetek akarnak lenni. Senki sem állhatja útjukat — mondotta végezetül Kádár János, a Központi Bizottság nevében további helytállást, újabb si­kereket kívánva a budapes­tieknek. Nem mindennapi megrendelést teljesít a mátészalkai Szat- már Bútorgyár ezekben a napokban. NSZK exportra 200 darab lépcsőt gyártanak lakások belsejébe. A gondos munkával készülő lépcsőket március közepéig kell legyár­tani a gyárban. (Elek Emil felvétele) Napirenden: az alkatrészgyártás helyzete — A bérbe adott üzletek működése Ülést tartott a Minisztertanács Éled a határ A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén a Gazdasági Bizott­ság jelentése alapján átte­kintette az alkatrészgyártás és -ellátás helyzetét. Megálla­pította, hogy elsősorban a mezőgazdasági gépek, a köz­úti és vasúti járművek, a hír­adástechnikai berendezések és a tartós fogyasztási cik­kek alkatrész-szükségletei­nek jobb kielégítéséhez van szükség további összehangolt intézkedésekre. E célból kö­telezte az illetékeseket, mér­jék fel és az eddiginél na­gyobb arányban vegyék szá­mításba az alkatrészgyártás gazdaságos bővítésére fel­használható hazai kapacitá­sokat, valamint az új vállal­kozási formák nyújtotta le­hetőségeket. A kormány a belkereske­delmi miniszternek a Gazda­sági Bizottságban elfogadott jelentése alapján megállapí­totta, hogy a szerződéses for­mában működő és a bérbe adott üzletek hasznosan hoz­zájárulnak a lakosság ellátá­sának javításához, a fogyasz­tók igényeinek választéko­sabb kielégítéséhez. A Mi­nisztertanács a kedvező ta­pasztalatokból kiindulva fel­hívta a belkereskedelmi mi­nisztert, hogy megfelelő in­tézkedésekkel segítse elő az új üzemeltetési formák gyor­sabb elterjesztését, s ugyan­erre kérte fel a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Ta­nácsát is. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság ha­tározatát a miniszterek fel­ügyeleti hatáskörébe utalt egyes feladatok felülvizsgá­latáról, s a vonatkozó jog­szabályok módosításának elő­készítéséről. A tervezett mó­dosítások célja a felügyeleti szervek mentesítése a válla­lati hatáskörbe adható ope­ratív feladatok alól. A Minőségi Cipőgyár csengeti üzemében 55 modellből ebben az évben ötszázezer pár gyermek- és lánykacipő készül. Felvételünk: a felsőrészkészítők szalagja. (Jávor L. felv.) Kibújt a vetés a hó alól Az utóbbi napok hirtelen felmelegedését követően el­tűnt a hó a földekről. A szo­kottnál is sápadtabbak a ve­tések, megsanyargatták őket a hideg téli napok. A nö­vénykék sásos leveleit nagy­részt leborotválta a fagy, de él a szik rész, így a melegebb időben gyorsan újra hajt majd, különösen azokon a táblákon, ahol idejében meg­kapta a tél végi fejtrágyát a növényzet. Nem olvadt még ki telje­sen a föld, az alsó fagyott ré­teg megakadályozza a gyors olvadás vizének beszivárgá­sát, így a táblák mélyebb ré­szén foltokba futott össze a víz. Sajnos ezeknek a mini tavaknak legtöbbször elfolyá- suk sincs, ahol van, meg­kezdték az elvezetést. A szakemberek határszem­léken mérik fel a telelés ká­rait, amelyben a megyei nö­vényvédelmi és agrokémiai állomás felügyelői is segítsé­get nyújtanak. Az első össze­sített eredmények a jövő hét elejére várhatók. A vetés-előkészítéssel még néhány napot várni kell, de ha meleg marad az idő, ti­zedikéig megkezdik a 238 hektár mák, 4000 hektár ta­vaszi árpa, és a 2400 hektár borsó vetését. Az almások metszésének 80 százalékával végeztek már, és megindult a munka más gyümölcsfajok kertjeiben is. Ahogy a rügyek megtelnek, lehetőség nyílik az ősziba­rack metszésére és a faápo­lásra is. A fóliaházakban már igazi tavasz van. Vetik a korai zöldségek magját. Közeleg március tizediké, amikor a dohányt hagyományosan ve­tik, ez alá is elkészül lassan a melegtalp, a porhanyós magágy.

Next

/
Thumbnails
Contents