Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-31 / 76. szám

1982. március 31. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Adó Levélíróink sokszor rekla­málnak adóügyben. Sokallják és méltánytalannak tartják olykor a tanács által megál­lapított összegeket. Kit a föld és házingatlan bérbeadásá­ból származó jövedelme után köteleznek adófizetésre, van akit ingatlanértékesítés után, mások háztáji és kisegítő gazdaságaik után adóznak. Van, aki az átlagosnál na­gyobb jövedelmet ér el, és kötelezik a mezőgazdasági termelők külön jövedelem- adójára. Említhetnénk to­vább az adózás formáit, így a boradót, a házadót, a telek­adót, a gépjárműadót, eb­adót stb... Az állam és polgárai kö­zötti hivatali kapcsolatoknak az egyik jelentős színtere az adózás. Az adó megállapítá­sa, kivetése, behajtása min­dig alapvető állami és lakos­sági érdekeket érint. Társa­dalmunkban az adóztatás új tartalmat és célokat kapott. Az adóbevétel az állam gaz­dasági és politikai céljainak megvalósításában jelentős szerepet tölt be közvetlenül, vagy közvetve. Az adóztatás, az adófizetés azonban a világon sehol sem tartozik a legnépszerűbb ál­lampolgári kötelezettségek közé. Bizonyítják a hozzánk érkező levelek is, reklamáci­ók, melyek többnyire a tájé­kozatlanságra, a szabályok ismeretének hiányára utal­nak. Pedig a magyar adó­rendszer nem tartozik a leg­bonyolultabbak közé. Mégis, sokan nem tudnak benne el­igazodni. Ezért mondhatjuk mi is tapasztalatunkat: akár­hány adóügyben folytatunk vizsgálatot, az eredmény min­dig ugyanaz. Gyakorta vélt sérelemmel fordul hozzánk a panaszos, hiszen a városi, községi tanácsok általában nem tévednek, amikor az adóíven feltüntetett összeg fizetésére köteleznek valakit. A legtöbb méltatlankodás, reklamáció, panasz kétségte­lenül a községfejlesztési hoz­zájárulás miatt van. Sokan értetlenek, hogy a tanács mi­ért kötelezi a hozzájárulás fizetésére azokat, akik általá­nos jövedelemadót, szellemi tevékenységet folytatók jöve­delemadóját, háztáji és kise­gítő gazdaságok jövedelem- adóját, valamint házadót fi­zetnek? Ilyenkor arra is apellálnak a levélírók, hogy bezzeg a városban nem kell községfejlesztési hozzájáru­lást fizetni. Ez tévedés, ezt a hozzájárulást mindazokban a helységekben — tehát köz­ségekben és városokban — fizetni kell, ahol azt a helyi tanács az összes jövedelem-, illetőleg házadót fizető ál­lampolgárára kötelező erővel elrendeli. Amit községfejlesztési hoz­zájárulás címén befizetnek a lakosok, azzal segítik a helyi egészségügyi, szociális, kultu­rális és kommunális célok megvalósítását és az idetarto­zó egyéb szükségletek kielé­gítését. A befektetett összeg tehát többszörösen visszaté­rül. Soltész Ágnes MEGSZOKTUK, HIÁNYZIK — Látom, te sem kaptál papírzsebkendőt... Sok mosástól, vasalástól szabadította meg a háziasz- szonyokat a papírzsebkendő, amely az utóbbi hónapokban sajnos hiánycikk. Alig, hogy fölröppen a hír: itt vagy ott érkezett belőle egy tétel, mi­re a boltba ér az ember, már el is fogyott. Köszönhető ez a túlságosan előrelátóknak is, akik arra nem gondolnak: jó volna, ha másoknak is jutna a szállítmányból, míg a kö­vetkező megérkezik. Jobb el­osztást kérünk! Nagy Miklósné, Ságvári-telepi lakos ELTŰNT Nyíregyházán az Arany Já­nos utca 23. számú ház ud­vari bejáratáról a vasajtó immár jó néhány hete hi­ányzik. így minek a kerítés, ha az megy be az udvarba, aki éppen akar. Vajon hová tűnt az ajtó? Lehet, valaki csak leemelte, rosszabbik eset, ha elemelte ... Kozmán Gyula, Nyíregyháza, Toldi utcai lakos A REND KEDVÉÉRT Nyíregyházán a Schmidt Mihály utca 3. számú ház la­kói rendszeresen takarítják az előttük lévő zöldövezetet. Szükséges is, mert a közel­ben lévő tej- és húsbolt, va­lamint az ABC-ben összegyűj­tött papírhulladékot a ház előtt lévő papírgyűjtő helyre és a kukába rakják. Ezt a he­lyiséget nem zárják be, így mások is hozzáférnek. Van­nak akik üres dobozt keres­nek, s közben szétdobálják a többi hulladékot is, amit a szél széthord. Hasonló a hely. zet a közeli presszó hulladé­kával, mivelhogy innen a sö­vény is kipusztult, ami némi­leg felfogná a sodródó papí­rokat, hulladékokat. Egyszó­val így nem lehet környeze­tünkben rendet tartani. Míg a hulladékok gyűjtését prak­tikusabban nem oldják meg, illetve az említett sövényt az illetékesek nem pótolják. Nyíregyháza, Schmidt Mihály utca 3. szám alatti lakosok SARKI SZEMÉTDOMB Nyíregyházán, a Csáki Ist­ván utca és az Orosi út sar­kán több éve szemétdomb éktelenkedik. Tudomásom szerint a lakosság sokszor kérte már a köztisztaságért, a közegészségügyért felelős hi­vatalok intézkedését, de mindeddig hiába. A szemétte­lep pedig nem az itt lakók szégyene, nem az ő hanyag­ságuk következménye, de ne­kik kell viselniük mégis min­den hátrányát. Schmidt Józsefné, Budapest, Csillagfürt u. 1. szám A RAKTÁRBAN VAN, AZ ÜZLETBEN NINCS Irigykedve olvastam a mi­nap, hogy a cipőnagykeres­kedelmi vállalat raktárában vannak nagyméretű cipők is. Én ugyanis 42-es cipőt vise­lek, de ha csizmát, félcipőt, vagy szandált keresek — ahogy szokták mondani — le­járom a lábamat értük. Nincs ilyen számú, vagy csak na­gyon ritkán. Ha gyárt az ipar, és van a nagykereske­delmi vállalat raktárában ugyan miért nem kerülnek ki az üzletekbe a negyvenes, vagy annál nagyobb méretű lábbelik? Soós Elekné Nyírparasznya, Erdészház MÁSOKNAK KÁRT OKOZVA Nyíregyházán a Rezeda ut­ca közepe táján van egy dombos, foghíjas telek. Úgy látszik, valaki rászánta ma­gát, hogy rendezi a terepet, s ott építkezni fog. Már napok óta jönnek mennek az óriási teherautók, hordják a földet. Az utca elég keskeny, így ha szembe találkoznak e ko­csik, könnyen elsodorják a kerítést, mint ahogy ez már történt is nem egy helyen. Félelmetes a közlekedés is a gyalogosok számára, mert olykor a járdát igénybe ve­szik a teherautók, különösen, ha szembe találkoznak. Meg­értjük, hogy az építkezés a tereprendezés nélkül nem kezdhető meg, de megítélé­sünk szerint a szállítást sze- lidebben is végezhetnék, úgy, hogy ne okozzanak kárt másoknak, és a gyalogosok közlekedését se zavarják. J. I. Nyíregyháza, Rezeda utcai lakos SZMOG Minden évben elölről kez­dődik: a temetkezési vállalat az Északi temetőben ez idő­tájt meggyújtja a gazt, a műanyag koszorúkat, s hete­ken át, vagy még tovább is itt a környező bérházakban alig lehet megmaradni. A zárt ablakon keresztül is be­hatol a füst. Ezt mi minden évben kifogásoljuk, a vállalat ígéri, hogy a jövőben más­ként lesz, mégis minden ma­rad a régiben. Jön a jó idő, nem tudunk már szellőztetni sem a füst, s ráadásul a mér-* gező füst miatt, ami a mű­anyag koszorúk égéséből származik. Miért nem szállít­ják el a szemetet, ahol a megsemmisítésével nem szennyezik a környezet leve­gőjét. Tóth Gáborné, Nyíregyháza, Május 1. tér 7. szám Szerkesztői üzenetek Farkas Mihályné nagy- halászi, Ónodi István ke- mecsei, Török Károlyné tarpai, Miszkuly Mihály balkányi, Batár József nyíregyházi olvasóinknak levélben válaszoltunk. Kövesdi Ferenc méhtele­id, Nagy Mihályné domb- rádi,Nagy Jánosné nagykál- lói, Szatmári László nyír­egyházi, Lipcsei Miklós kóllósemjéni, özv. Vigvári Andrásné szabolcsi, Varga Zsigmondné budapesti, Toldi Istvánná jándi, özv. Márkus Gyuláné kemecsei, Kun László nyíregyházi, ifj. Repelik Péterné vajai, Balázsi Jánosné kótaji, Pa­taki Istvánná dögéi, Ger­gely Jenőné vásárosnamé- nyi, Bácskái Bertalanná nagyhalászi, Bukovinszky László nyíregyházi, özv. Vincze Jánosné rohodi, Bélteczky Jánosné nyíregy­házi, Soós Elekné nyírpa- rasznyai, Kun Béláné má­tészalkai, Csuhák Andrásné haktalórántházi, Jahlonszki Tiborné kisvárdai, Szabó Istvánná kisvárdai, Kiss Bertalan nyírbátori, ifj. Pé­ter Béláné tiszakerecsenyi, Csalán Mihályné nyírvas­vári, özv. Drahos Józsefné gávavencsellői, Nagy Béla nyíregyházi lakosok ügyé­ben az illetékesek segítsé­gét' kértük. Deák Ferencné aranyos­apáti, Zsurkai András nyír­tassi, Jánvári Ferencné dö­géi, ifj. Béres Sándorhé nyírbátori olvasóink kedves köszönő sorait megkap­tuk. örülünk, hogy segít­hettünk. Kiss Jánosné és Toma- sovszky Józsefné nyíregy­házi olvasóink a reklamált Márka-sorsjegyeket meg­kapták. Orosz Sándor benki lakos nyugdíját a Nyugdíjfolyó­sító Igazgatóság kiutalta, s egyben kérték, hogy levél­írónk közölje a mindenkori pontos címét. Varga Gyuláné tiszaesz- lári olvasónknak a termelő- szövetkezet á föld járadékot kifizette. Az illetékes válaszol TEHERTAXI ÜGY A február 12-i Fórum ro­vatban H. I. Petőfi utcai la­kos szóvá tette, hogy telefo­non nem lehet tehertaxit ren­delni. Tájékoztatásul elmond­juk, hogy ez valóban így van, mert a telefonon történő elő­rendelésnek jelenleg nincse­nek meg a feltételei. (URH- készülékek, tehertaxi-telefo- nos droszt stb.) Vállalatunk meglehetősen nagy anyagi ráfordítások árán tudta meg­valósítani, hogy személytaxit telefonon lehessen megren­delni. Jelenleg a pénzügyi lehe­tőségeink nem teszik lehető­vé, hogy ezt a tehertaxiknál is bevezessük. Jelenleg két tehertaxi vezetője reggelente bejelentkezik a Volán Utazá­si Irodába, ahol az előző napi rendelésekről tájékozódnak. Napközben szabad fuvarvál­lalásban dolgoznak, nagyobb kereskedelmi egységeknél, — mint például a TÜZÉP, bútorbolt, Bizományi Áruház stb. — vagy a tehertaxi-állo- máson (Felszabadulás tér) megtalálhatók. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza A RENDBONTÓKAT FIGYELMEZTETTÉK „Rendetlenkedők” címmel a március 24-i Fórum rovat­ban közölték a Korányi Fri­gyes utca 18. számú háztömb lakóinak panaszát. Az észre­vétel jogos volt. Intézked­tünk, hogy dolgozóink a jö­vőben vigyázzanak a ház rendjére, tisztaságára. Az il­letékes brigádvezetőt fele­lősségre vontuk. Nyíregyházi Közterület- fenntartó Vállalat _i------------------------------------­Mennyi háztáji jár az özvegynek? Mit kell tudni a termelőszö­vetkezeti tagok jubileumi ju­talmáról özv. Kónya Péterné nyírbátori olvasónk tsz-tag férje 1981. január 8-án meghalt. Levélírónkat a tsz 1981-ben 1 kh háztáji föld juttatásának megfelelő pénzbeni megvál­tásban részesítette, egyben közölték, hogy a továbbiakban háztáji földre nem jogosult. A tsz-törvény rendelkezései szerint „... A háztáji föld- használatra, terményjuttatásra jogosult tag halálát köve­tően a vele együtt élt, nem termelőszövetkezeti tag házas­társa a tsz-től 3Ü00 m2-t meg nem haladó — szőlő, gyü­mölcsös, művelési ág esetében 1500 m2-t meg nem haladó — földhasználatra, vagy ennek megfelelő terménybeni jut­tatásra jogosult, ha a tag a haláleset bekövetkezésekor: el­érte a nyugdíj korhatárt, vagy tartósan munkaképtelen vagy törvényes tartási kötelezettség alapján mást eltart és személyi tulajdonában, vagy használatában nincs ilyen mértékű föld. Az özvegyet a háztáji juttatásra a jogosultság akkor is megilleti, ha a feltételek valamelyike a halálesetet kö­vető 1 éven belül következik be. Ha a juttatásra jogosító feltétel 1 éven túl következik be, a szövetkezet vezetősége méltányosságból a juttatást engedélyezheti. A juttatást csak akkor lehet megvonni, ha a jogosultság feltételei megszün- - nek. Levélírónk tehát özvegyi jogon a háztáji juttatásra akkor jogosult, ha megvannak az ismertetett feltételek. A tsz döntésének megváltoztatását a lakóhely szerint illeté­kes járásbíróságtól kérheti. B. Tóth János teremi lakos tsz-tagként lett nyugdíjas 1980. április 25-én. A társadalombiztosítási igazgatóság a nyugdíjazáskor 39 év szolgálati időt vett figyelembe. Kér­dezi, hogy jogosult-e jubileumi jutalomra? A termelőszövetkezeti tagok jubileumi jutalomra va­ló jogosultságát az 1977. V. 1-én hatályba lépett 12/1977. (III. 12.) MÉM sz. rendelet 68. §-a tette lehetővé. E rendel­kezés szerint a tsz a 25, 40, illetőleg az 50 évet munkában töltött tagjai részére jubileumi jutalmat köteles fizetni. Jubileumi jutalom szempontjából munkában töltött idő­ként kell figyelembe venni: a munkaviszonyban töltött időt (például ha a vállalatnál, állami gazdaságban stb. dolgozott); a tsz-ben rendszeresen dolgozott családtagként eltöltött időt; a tsz-tagként, ha a tag az évi 1500, nő eseté­ben az 1000 órát teljesítette (ha a tag ettől kevesebbet tel­jesített, arányosan töredék évként vehető számításba); va­lamint munkában töltött időként kell figyelembe venni az 1950. I. 1-e előtti szakmunkástanuló időt, tanoncidőt, a ka­tonai szolgálatban, hadifogságban töltött időt. A termelőszövetkezeti tagsági viszony, illetve a „rend­szeres” munkavégzés egyszerű tanúnyilatkozattal nem iga­zolható. A munkavégzés igazolása minden esetben okirat­tal történik. .Ez az okirat adott esetben lehet olyan ható­sági igazolás, amelyet tanúk nyilatkozata alapján állítanak ki (például 1948. előtti mg-i munkaviszony, tanácsi szerv által való igazolása, bírósági határozatban történő megálla­pítása). A tsz-tagként végzett munka figyelembe vételére külön szabályok nicsenek, az évenként ledolgozott munkameny- nyiséget a tsz nyilvántartásai, ennek hiányában más ok­irattal lehet bizonyítani. (Például társadalombiztosítási szervezet megállapítása stb.) A jubileumi jutalom a tag egyhavi átlagrészesedése, amelyet az esedékesség évében kell kifizetni. A nyugdíjazás évében esedékes jubileumi ju­talmat a nyugdíjazáskor kell kifizetni. A 40, illetve az 50 év után járó jubileuhU jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha a dolgozónak a nyugdíjazás évében legalább 35, illetve 45 munkában töltött éve van. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának ha­tározata szerint jubileumi jutalomra az a tsz-tag jogosult, aki 1977. V. 1. napján, vagy azt követően tagsági viszony alapján munkát végzett, és az említett időpontban a meg­kívánt munkában töltött ideje meg volt, továbbá az is, aki ezt meghaladó idővel rendelkezik. A munkában töltött hosszabb tagsági idő (munkaviszonnyal együtt) ugyanis nem eredményezheti a jogosultság elvesztését. A jubileumi jutalomra vonatkozó igény — mivel annak kifizetéséről a munkáltatónak kell gondoskodni — nyugdíjazásig nem évül el, a nyugdíjazást követő 3 évi elévülési időn belül pe­dig a követelés jogszerűen érvényesíthető. Levélírónkat te­hát a jubileumi jutalomra vonatkozó rendeletek szerint a 39 év szolgálati idő alapján 1—1 havi (25, 35 év) átlagrésze­sedésnek megfelelő jubileumi jutalom illeti meg. Követe­lését a szövetkezeti döntőbizottság előtt jogorvoslati úton is érvényesítheti. Dr. Nyitrai Zoltán hs 1 ä l 3 a j 8 a i r ä 1 r ä j i ^ | ^ |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents