Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-28 / 74. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. március 28. Polcon a nyuszi Nyuszi ül a polcon. Szundikálásra nincs ideje, máris galléron, illetve fülön ragadták, és a vásárlókosárban irány a pénztár. Megkezdődött a húsvéti ajándékvásár. A Dombrá- di ÁFÉSZ ABC-boltjában készült felvételünk is bizonyítja, a kereskedelem nem késlekedett, a csokoládényusziktól, csibéktől, tojásoktól, ajándékkosaraktól roskadoznak a polcok. Az erdei hírmondók azt is sejtetni vélik, hogy nyusziéinál sem lesz tojásfestékben hiány. S az ünnepi készülődést látva mit is m kívánhatunk egyebet, mint himeseket kiérdemlő lo- csolkodós jókedvet!-(Császár Csaba felvétele) ÜDÜLŐHELY NYÁRRA, TÉLRE Pihenjünk Harangodén! Nagykálló és Napkor határában szép természeti környezetben terül el a haran- godi víztározó. Az összesen 310 hektáros rész, melyen az 52 hektárnyi tó is található, a szakemberek véleménye szerint alkalmas egy üdülőövezet kialakítására. Az előzetes elképzelések szerint a víz mentén és az üdülőerdőben naponta 9200 ember frissülhet majd fel. Az üdülőterület terveit a Felsőtiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság megbízásából a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium Erdőrendezési Szolgálata készítette el. Az elképzeléseket tanulmányozva kiderül: a Nyíregyházáról rövid autóúttal két irányból (17, illetve 18 kilométer) megközelíthető táj megfelelő építkezések után nemcsak a nyári, de téli pihenésre is felhasználhatóvá tehető. A nyári üdülőközpont csónakázótóból, a tó körüli fásfüves, ligetes sávból, a tó keleti oldalán elterülő parkerdőből állana majd, s hosz- szabb távon pedig ehhez csatlakozhat egy temperált vizű fürdő is. A téli pihenőhely viszont a Napkor határában lévő parkerdőből, sí- és szánkópályákból, a távolabbi jövőben pedig sporttáborból, sportpályákból és lovasiskolából tevődik össze. Természetesen számos tennivaló van hátra addig, míg a szép — ma még papíron létező — elképzelés valóra válik. Például meg kell szüntetni a halászatot, hiszen az „Alkotmány” Halászati Szövetkezet jelenleg halastóként használja a tározót. Ez azonban nem jelentheti a halak száműzését, mert a tavat a sporthorgászok vehetik majd birtokukba. Számukra hor- gászközppnt épül közművekkel, konyhával. Gesz csónaktároló épület, zárt és nyitott terasszal ellátott büfé, öltöző, zuhanyozó, s természetesen kellő számú gépkocsiparkoló is. Napozó- és horgászstégeket építenek, csónakkikötőt létesítenek; a terekre játékszereket, ügyességfejlesztő eszközöket helyeznek el. Az árnyat adó helyek növelésére pedig 700 fa és 4400 cserje telepítését tervezik. A rövidebb távon megvalósítani szándékozott nyári és téli üdülőterület munkálatai mintegy 36 millió forintot emésztenek majd fel, igaz, ebben a kotrási költségek nem foglaltatnak benn. A nagyra növekedett Nyíregyháza lakói ma még csak a sóstói parkerdőt érhetik el könnyűszerrel. Az új üdülőkörzet, pihenőterület mielőbbi kialakítása mára már égetőnek mondható gondokat enyhíthet. (sz) ALKUDNI IS LEHET Pillantás a bevásárlókosárba Ideges? Ingerlékeny? Nem találja a helyét? Kérjen tanácsot! Nyíregyházán a közelmúltban tartotta nyitó rendezvényét a Pszichológiai Tanácsadó Szolgálat a Megyei és Városi Művelődési Központban. önként adódik a kérdés: nem sért-e felségvizeket ez a kezdeményezés? Eddig ugyanis a mentálhygiéne az egészségügy asztala volt, akkor mi ez a közművelődési formába helyezett újfajta szolgáltatás? Mit keres ez a kezdeményezés a művelődés-, ügyben? A válasz röviden: új utakat, új lehetőségeket, amelyek adottak és kiaknázatlanok. A művelődési objektumok feladata, hogy kulturált környezetükkel ne csak becsalogassák, hanem tartalommal is kielégítsék az oda érkezőket. Egy művelődési otthon akkor igazán otthon, ha véd, meghallgat vagy tanácsot ad. * Rohanó világunkban, felgyorsított életritmusunk következménye: gyakorta érezzük, hogy valami baj van velünk, nem találjuk a helyünket, veszekszünk családtagjainkkal és végül orvosnál kötünk ki. Ott futószalagra kerülünk és egykettőre kialakul betegségtudatunk. Szedjük a gyógyszereket, miközben állapotunk egyre rosszabb lesz. Pedig igen gyakran nem kellene más, csak megértő és főleg meghallgató társ, akinek fenntartás nélkül elmondhatnánk vívódásainkat. Elbizonytalanodásunknak számtalan megnyilvánulásai lehetnek — a legkülönfélébb neurotikus magatartászavarok, házassági és egyéb kapcsolati válságok, szexuális problémák stb. Ahogy az elmúlt évtizedekben egyre többen és egyre gyakrabban vették igénybe az orvosi segítséget, úgy napjainkban rohamosan növekszik a pszichológiai segítséget igénylők száma. A Népművelési Intézet vállalt gyámságot a Pszichológiai Tanácsadás közművelődési formában történő elhelyezésére és kísérleti jelleggel 1975-ben Pécsett — egészség- ügyi kezdeményezésre! — kezdték el működésüket a Pécsi Városi Művelődési Házban. A pécsi tanácsadó sikeres mintájára a Népművelési Intézet igyekszik támogatni és felkarolni az ország többi részén egyre nagyobb számban felbukkanó, hasonló elveket valló próbálkozásokat. Ezt a célt szolgálta a múlt évben .a kísérlet vezetők számára szervezett továbbképzési programja, ahol tapasztalatcserére összehívta azokat a „kísérletezőket”, akik egymástól izoláltan, olykor saját lehetőségeikhez alkalmazkodva, de hasonló céllal ismerték fel az új utak szükségességét. Megyénkben — az országban másodikként — a művelődés- ügy kezdeményezte a tanácsadó szolgálat létrehozását. Bár szakmai vonalon korlátozottak a lehetőségei, remélhető, líogy a jó szervezőkészség, az optimális feltétel táptalaja lesz a hatékonyságnak. A harmadik előadást követően a közeljövőben egyénileg is lesz mód a szolgálat igény- bevételére. Aki vette a fáradságot, s legalább egyszer végigsétált szombaton reggel a nyíregyházi piacon, igazi tavaszi kínálattal találkozott. — Egyenest Békésről hoztuk a friss árut — mutat körbe a gusztusos primőrökkel megrakott pulton Nanszák Jenöné, aki több mint tíz éve kereskedik zöldség-gyümölcs- csel. — Az uram éjfélre ért haza a szállítmánnyal. Egykét órát ha aludt'. Aztán pakolnunk kellett, hogy ötre kinn legyünk a helyünkön. Sóska, saláta, édes és csípős paprika, uborka, petrezselyemlevél, retek, újhagyma. A primőrt kínáló árusok mellett ott ácsorogtak ezen a napon is a tavalyi burgonyát, magvakat, dióbelet, céklát, vörös hagymát, káposztát, a friss tojást, túrót, s felsorolni sem lehet, még mi mindent árusító fejkendős nénik, kucsmás bácsik. — A krumpli kilója öt forint. A nagyszemű napraforgóból 8, az aprószeműből 6 forintba kerül egy bádoggal — sorolja az árakat Varga Jánosné. Varga néni Nyírtelekről jár ide már vagy ötven észténNem olvassa, eszi a könyvet. Könyvpusztító penészek, bogarak Segít a mikrofilm Furcsa lenne, ha egy könyvtől azt kérdeznénk, hogy szolgál az egészsége. Valójában, a szakemberek igazolhatják, a könyveknek is van egészségi állapotuk. A könyvegészségügy az utóbbi években vált egyre sürgetőbb tennivalóvá, elsősorban az egyedi, nagy értékű könyvek megóvása köti le a szakemberek, könyvrestaurátorok figyelmét. Mi befolyásolja leginkább a könyvek élettartamát? — A páratartalom, a napfény és még több más tényező mellett a különféle penészgombák, bogarak a leggyakoribb kártevők. így a kenyérbogár, az aranyszőrű tolvajbogár, a portetű, a könyvte- tű, melyek ellen védekezni kell. A megyei könyvtár mintegy 160 ezres könyvállománya megfelelő „életkörülmények” között sorakozik a polcokon. A nagy könyvtárakban, ahol 100 ezer kötet „pihen”, párologtató berendezések gondoskodnak az 50—60 százalékos relatív páratartalomról. Rába Tamás, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár állománygyarapítási és feldolgozási osztályvezetője azt is megemlíti: a korábbi, régi Benczúr téri épületben tárolt könyvek egy részét a penész is jócskán megtámadta, melyek rendbehozásáról folyamatosan gondoskodnak. Éppen a közelmúltban vizsgálták meg fővárosi szakemberek a könyvtár állományát, a könyvek „egészségi” állapotát. Kiderült, melyet jegyzőkönyvben is leírtak, hogy különösen 200 kötet régi könyv szorul gyors „elsősegélyre”, melyeket a fekete penész fenyeget. — A szakszerű könyvvédelmen kívül — restaurálás, fertőtlenítés, gázosítás stb. — mind több értékes könyvet, újság-, folyóiratköteget filmezünk le, hogy megóvjuk az állományunkat és könnyen hozzáférhetővé tegyük az olvasóknak. Eddig 222 mikrofilm tekercsünk van, melyek hossza meghaladja a 6600 métert — hallottuk a könyvtár osztályvezetőjétől. (P. g ) deje minden szerdán és szombaton. Az egy hold háztájiban és a négyszáz négyszögöl kertben annyi minden terem, hogy van mit behozni egész évben a piacra. — Az ár mindig más — folytatja a nyírteleki asszony. Ha nagy a felhozatal, olcsóbban kell adnunk a portékát. Mint ma is. Hogy olcsó, vagy drága a •pihe," ez nézőpont kérdése. Bocskai Zoltánná szerint — aki vásárolni jött ide — borsosak az árak. — Krumplit, hagymát, almát, levesbe való zöldséget meg petrezselyemzöldet vettem. Belekerült egy százasba. Még zöldpaprikát is néznék, de az nagyon sokba kerül. Van, aki tizennégy forintért ad egy darabot. Drágaság ide, vagy oda, Bocskainé mégis minden hét végén itt vásárol. Részint megszokásból. Aztán azért, mert jól áttekinthető az áru, s alkudni is lehet. Hiába, a nyíregyházi piacnak itt a szabad ég alatt saját9s hangulata, varázsa van. Ám lassan búcsúznunk kell tőle. A tér túloldalán ugyanis elkészült a szép, új piaccsarnok. Csütörtöktől már itt kínálják portékájukat az árusok. (házi) Szombat reggel a piacon. Rablás szenteste Kevés ügy háborította fel jobban az ömbölyieket, mint amit Aranyics László 20 éves és Kené- zi István 17 éves helybeli lakosok elkövettek. Nemcsak azért, mert a szeretet ünnepén, karácsony vigíliáján este U órakor támadtak meg egy embert, hogy pénzhez jussanak, hanem azért is, mert áldozatul egy idős, rokkant embert választottak. Aranyics és Kenézi a múlt év december 24-én este a klubban találkoztak. Itt alaposan felöntöttek a garatra, s mivel elfogyott a pénzük, elhatározták, hogy szereznek maguknak. A sok ital bátorrá tette őket, de ^annyira nem, hogy egy korban, vagy erőben hozzájuk hasonló valakit raboljanak ki, hanem választásuk B. István egyedülélő rokkant nyugdíjasra esett, akitől úgy gondolták, könnyű lesz pénzt szerezni. Az emberek már az éjféli misére igyekeztek, amikor Aranyi- csék elmentek B. István lakásához. Az ajtót nyitva találták, de B. István már aludt. A két részeg fiú kiráncigálta a rokkant embert az ágyból, aztán pénzt követeltek tőle, s amikor megtudták, hogy pénzét a postán tartja, eszméletlenre verték és kutatni kezdtek a lakásban. A „házkutatás” alapos volt, de mindössze 30 forintot találtak B. István zsebében. Hogy mégse távozzanak ennyi értékkel, elvették a sértett karóráját is. B. István — aki a támadás során nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérülést is szenvedett — másnap feljelentést tett a rendőrségen, így Aranyicsnál még megtalálták az elrabolt karórát is. A büntetőeljárás befejezése után a bíróság úgy döntött, hogy nem Nyírbátorban tárgyalja a két elvetemült fiatalember ügyét, hanem Ombolyon: hadd ismerje meg az egész falu az ügy legapróbb részleteit is. Az Ombolyon megtartott nyilvános tárgyaláson a Nyírbátori Járásbíróság dr. Illés Béla tanácsa társtettesi minőségben elkövetett rablás és társtettesi minőségben elkövetett súlyos testi sértés miatt Aranyics Lászlót három év két hónap, Kenézi Istvánt három év börtönre büntette, négy-négy évre eltiltotta őket a közügyektől, s kötelezte őket a kár megtérítésére. Az ítéletet mindenki tudomásul vette, így az jogerőssé vált. <bj) A pesti embereket — legalábbis akiknek átutalási betétszámlájuk van az OTP-nél — az paprikázta fel a napokban, hogy egy takarékpénztári újítás révén ezután nem tőlük kapják az- értesítést, hogy számlájukról mennyit emeltek le a gázért, a fűtésért, a villanyáramért, hanem a Díjbeszedő Vállalattól, s hiába magyarázzák egymásnak — mármint az OTP és az ügyfél —, hogy ez mindenkinek jó, egyik sem hisz a másiknak. Nálunk szerencsére nincs díjbeszedő, mármint Díjbeszedő Vállalat, így ilyen vita nem okozhat senkinek bosszúságot. Van, vannak viszont itt is díjbeszedők, akik okoznak, s néha_ úgy tűnik, hogy nemcsak előre megfontolt szándékkal teszik, hanem — hogy a bírósági nyelvezetnél maradjunk — jelentős értékre és folytatólagosan okozzák a bosszúságot saját szakállukra, vállalatuk megbízása nélkül is. Hogy például munkaidőben viszik a számlát, amikor az emberek többsége általában dolgozik, aztán felszólításokkal jelzik ottjártukat. Természetesen ez nem általános, van aki este indul útnak a számlával, s akad köztük is néhány, aki igen ötletes. Például, ha nem találja otthon a keresett lakót, a szomszédokat veri fel, akiknek többek között például azért van átutalási számlájuk, hogy a díjbeszedő a legváratlanabb időpontokban se zaklassa őket. A napokban épp egy ilyen díjbeszedővel hozott össze a sors egy lépcsőházban, s amikor a felcsöngetett családból megmondták: nem fizetik ki a szomszéd számláját, s máskor ne zaklassa őket, még örülhetett a lakó, hogy a díjbeszedő nem vitte a vitát tettlegességig. Hát ettől még az is jobb, ha — mint Pesten — a Díjbeszedő Vállalat küldi a számlát. Legalább a postás nem verekedős. B. J. Mellesleg Megméretünk — adta hírül a minap lapunk. Méghozzá „össznépi mérlegelés lesz Nyíregyházán” —, olvashattuk valamennyien. Mint kiderült, a megyeszékhely egészségnevelőitől származik az eredeti ötlet, hogy tudniillik, amikor lekerülnek rólunk a téli göncök, akkor a város csaknem valamennyi forgalmas pontján utcai mérlegeket állítanak fel, amelyre bárki ráállhat és megméretkőzhet. Ez az egész akció valójában egy verseny első fázisa. Ugyanis, ha egy év után, tehát 1983 tavaszkezdetén újra mérlegre állnak azok, akik most nehéznek találtatnak és fogyásról tesznek tanúbizonyságot, akkor nevük felkerül a listára," akik közül egyesek értékes jutalmakat nyerhetnek. Felcsigázta az érdeklődésemet ez a hír, mivel az utóbbi időben — különösen mióta búcsút vettem a cigarettától — többen mondogatják nekem, hogy no-no, kis dundi- husom, jó lesz vigyázni a kilókkal. Szó ami szó, ezek a megjegyzések egyáltalán nem rosszindulatúak. Persze, igazán csak akkor vettem észre ezt a súlyos problémát, amikor csalódottan állapítottam meg: az utcán jártamban-kel- temben nemigen vesznek észre a szebbik nem képviselői. Valahogy most már nem az én alakom készteti őket arra, hogy hátrafordítsák a fejüket. Hát ezért ajzott fel ez a sarki mérlegügy, s ígérem, hogy az elsők között fogok kiállni a sarokra. Sőt! Gondolván, hogy nálunk az elhízás egyre inkább a széles néprétegek sajátja, valószínű, már előző este kimegyek, viszem magammal a kisszéket és ott ülök reggelig, hogy az első legyek a mérlegelésnél. Hogy mi, lesz egy év múlva? Még nem tudom, menynyire sikerül majd fegyelmeznem magam. De azt máris megígérhetem, hogy éjszakánként egy falatot sem eszem, s hogyha nincs importsör, megelégszem a hazaival. Mellesleg most jut eszembe, hogy ez is egy verseny, mint a többi, ahol nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos. Abban azért bízom, hogy 1983 tavaszán, az újabb mérlegelésnél minimum három grammal könnyebb leszek. (angyal) Heti bosszúságaink