Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-04 / 53. szám

Pizsgay Imre művelődési miniszter Szabolcs-Szatmárban A miniszter a Kótaji Általános Iskola életével ismerkedett. lai tanulás során a nevelői pálya iránt adottságot, hajla. mot mutató fiatalok pályavá­lasztásának segítése. így a 12 alsótagozatos nevelő közül nyolcán az iskola tanítványai voltak, az általános iskolai tanárok közül pedig öten tér­tek vissza falujukba, iskolá­jukba pedagógus oklevéllel. A gondok között említette az igazgató a hátrányos helyze­tű családok gyermekeinek gondozását, patronálását. Az iskolában külön figyelmet fordítanak a 138 cigánytanu­ló felkészítésére, akik közül egyre többen végzik el az ál­talános iskola nyolc osztá­lyát. A tájékoztató után kiala­kult beszélgetés során a részt vevők szóltak az iskola és a művelődési ház, a könyvtár együttműködéséről, a falu­ban élő több mint száz értel­miségi mind tevékenyebb részvételéről a község műve­lődési, kulturális életében. Pozsgay Imre művelődési mi­niszter kifejtette; jó tudni, hogy ebben a szabolcsi köz­ségben már túljutottak — a helyi erőfeszítések és a köz­ponti támogatás eredménye­ként — az egyik legégetőbb gondon, a tanteremhiányon. A tapasztalatok szerint a fel­adatát jól teljesíteni tudó ne­velőtestület dolgozik az is­kolában. A miniszter a be­szélgetés során véleményt kért az iskola vezetőitől az új nevelési dokumentumok, tantervek alkalmazásának ta. pasztalatairól, majd az ötna­pos tanítási hétre történő át­térés előkészületei iránt ér­deklődött. A vendégek a be­szélgetés után megnézték a KEMÉV által szépen meg­épített új iskola szaktanter­meit, műhely- és tornater­mét. Beszélgettek a tanárok­kal, a diákokkal, majd a mi­niszter beírta látogatásának benyomásait az iskolai ven­dégkönyvbe. A művelődési miniszter a délelőtt folyamán ellátoga­tott a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főisko­lára is, ahol Cservenyák László főigazgató adott tájé­koztatást az intézmény okta­tó-nevelő munkájáról, vala­mint a fiatalokat foglalkozta­tó kérdésekről. A vendégek megtekintették a kémia tan­széket, valamint a 160 ezer kötetes főiskolai könyvtárat. Megismerkedett a művelő­déül"'miniszter a Móricz Zsig- mond Színházzal is, ahová éppen egy próba szünetében érkeztek a vendégek, akiket Bozóky István igazgató kala­uzolt végig a megszépült és igazi színházi atmoszférát árasztó épületben, majd tá­jékoztatta a minisztert a tár­sulat eddigi tevékenységéről, a további tervekről. A megyei tanács nagyter­mében délután sorra került művelődéspolitikai aktíva­értekezleten Pozsgay Imre időszerű oktatáspolitikai és közművelődési kérdésekkel foglalkozott. Elöljáróban utalt azokra a fontosabb párthatá­rozatokra és kormányintéz­kedésekre, amelyek alapját képezik a kultúrával kapcso­latos új szemléletnek és ma­gatartásnak. Ennek lényegére a szubjektív tényezők meg­növekedett szerepére a párt XII. kongresszusának hatá­rozata is felhívta a figyel­met. Ma azonban még sokat kell tenni azért, hogy a kul­turális kínálat, a minőség változzon, s minél több em­bernek váljon szükségletévé a művelődés. Külön is szólt a miniszter a fiatalok kultu­rális és szórakozási igényei­nek árnyaltabb, az életkori adottságokhoz jobban igazo­dó kielégítéséről, megfelelő programok kidolgozásáról. Előadásában a művelődési miniszter elemezte az ötödik ötéves tervben elért közokta­tás fejlesztési feladatok telje­sítését és az eredményekkel együtt jelentkező feszültsége­ket. Felhívta a figyelmet az 1985-ig várható demográfiai hullám iskolafejlesztési kö­vetkezményeire. Hangsúlyoz­ta: minden tőlünk telhetőt meg kell tenni, hogy az érkező korosztályokat megfelelő is­kolai és társadalmi körülmé­nyek fogadják. A továbbiakban vázolta a közoktatással összefüggő tár­sadalmi folyamatok hatásait, a foglalkoztatási szerkezet változását, illetve a társadal­mi átrétegződést, amely ugyan az utóbbi években le­lassult, de mozgásával szá­molni kell. Jobb összhangra van szükség — hangsúlyozta a továbbiakban —, hogy a képzés találkozzék a társa­dalmi munkaerő-igényekkel, egyben az egyének érdekeivel is. (Folytatás a 4. oldalon) Befejeződött a népművelők országos tanácskozása A Népművelési Intézet szervezésében a megyei és városi művelődési központ­ban tartottak országos köz- művelődési tanácskozást, me­lyen a megyei művelődési központok vezetői vettek részt. A vendégek megismer­kedtek megyeszékhelyünk új kulturális intézményének munkájával, hálózati-mód­szertani tevékenységével. Előadásokon és vitákon fog­lalkoztak a közművelődés korszerű formáival, a szabad idő hasznos eltöltése érdeké­ben meghirdetett pályázatok­kal. Megállapították, hogy jobban fel kell karolni a la­kosság közösségi kezdemé­nyezéseit, s többet kell tö­rődni a lakótelepeken élők kulturális lehetőségeinek megteremtésével. A tanácskozáson elhang­zott, hogy a települési víz- gazdálkodásra erre az eszten­dőre előirányzott 290 millió forint felhasználásával lehe­tővé válik a nyíregyházi szennyvíztisztító építése a hozzá kapcsolódó csatornahá­lózattal együtt, bővülhet a mátészalkai szennyvíztisztí­tó-telep, s kiépülhet Nyíregy­házán az újvárosi lakótelep gerincvezetéke is. Ebben az évben — ha nem csökken a tanács fejlesztésre költhető pénze — újabb ki­lenc település kapcsolható be a közműves vízellátásba. A tanács ebben az évben is számol azzal, hogy a fejlesz- A nyíregyházi dohányfermentálóban — jobbára nők — folyamatosan dolgozzák fel a be tések ellenére alacsony ma- szállított dohányt. Megkezdték az export minőségű termény válogatását is. Pozsgay Imre, az MSZMP KB tagja, művelődési mi­niszter március 2-án dél­után megyénkbe érkezett. A vendéget a megyei tanácson Tisza László, a megyei ta­nács elnöke tájékoztatta Sza- bolcs-Szatmár társadalmi, gazdasági és művelődési helyzetéről, a közoktatás és közművelődés időszerű fel­adatairól. A megbeszélésen részt vett Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, Ekler György, a megyei párt- bizottság titkára, Gyúró Im­re, a megyei tanács elnökhe­lyettese, valamint a társadal­mi és tömegszervezetek kép­viselői. Pozsgay Imre miniszter március 3-án a megye veze­tőinek kíséretében Kótajba látogatott, ahol az elmúlt év­ben a határidő előtt három hónappal elkészült modern nyolc tantermes iskola életé­vel ismerkedett. A vendége­ket — köztük a járási párt­ós tanácsi szervek vezetőit, valamint a község írószülöt­tét, Galambos Lajost — az általános iskola igazgatója, Dobránszki Sándor tájékoz­tatta a község fejlődéséről, melyben komoly szerep jut az immár teljessé váló isko­lai, tantermi ellátottságnak. A városhoz közel fekvő nagyközség sok éves iskola­gondja oldódott meg a ta­valy augusztus 20-án átadott új iskola megépítésével, ahol 41 pedagógus irányításával több mint 760 általános is­kolai tanuló sajátítja el a legfontosabb ismereteket, sze­rez alapokat a továbbtanu­láshoz. Az iskola igazgatója öröm­mel mondta el; ma már az iskola a tartalmi, tantervi követelményeknek is mind­inkább igyekszik megfelelni; a szakos nevelők által leadott órák aránya 92,5 százalékos. Tudatos törekvésük, már az általános, majd a középisko­A vízügyi ágazat fejlődését és a következő évek tenniva­lóit tekintették át szerdai tervegyeztető tanácskozásu­kon az Országos Vízügyi Hi­vatal és Szabolcs-Szatmár megye párt- és tanácsi veze­tői, László András, a megyei tanács általános elnökhelyet­tese ismertette az ágazat fej­lődését. Kiemelte, hogy Sza­bolcs-Szatmárban’ 1981-ben 567,4 millió forintot költöttek vízgazdálkodásra, melioráció­ra, a töltések erősítésére, a belvízrendszer fejlesztésére és a folyók szabályozására. A nyíregyházi szennyvíztisztí­tót a vízmű vállalat terven felül napi hatezer köbméter kapacitással bővítette. A tervezett nyolc helyett kilenc települést sikerült közműves vízzel ellátni, 704 kilométer vezeték épült, 8700 köbméterrel sikerült növelni a szennyvízkapacitást, 15 ki­lométerrel nőtt a szennyvíz­csatorna-hálózat, 8 kilomé­terrel több a csapadékcsa­torna, 5400 lakást sikerült be­kapcsolni a vízellátásba, 1800-at pedig a szennyvízhá­lózatba. rad a közműves vízellátott­ság, megoldatlan az iparoso­dott nagyközségek szennyvíz- kezelése, a meliorációs mun­kák ellenére is feszítőek a belvízgondok, a megnöveke­dett szabad idő pedig egyre jobban előtérbe helyezi a fürdők hiányát. Az OVH vezetői elismerés­sel szóltak az ágazat fejlesz­tésében elért eredményekről, majd tájékoztatást adtak az OVIBER beruházásában épü­lő regionális vízmű munkái­nak állásáról. A Tisza-parti vízmű első ütemének beruhá­zása 437 millió forintba kerül, amelyből január 1-ig 300 millió forintot használtak fel. Elkészült a vízbázis, a központi vízműtelep, s műkö­désére 1983. június 30-tól számíthatunk. 533 millió fo­rintból elkezdődött a máso­dik ütemének építése, amely a VII. ötéves terv beruházása lesz. Ez újabb tízezer köbmé­ter vizet ad majd naponta, amelyből nemcsak Nyíregy­háza lakói kapnak, hanem jó ivóvízhez jut Paszab, Tisza- bercel, Búj, Nagytanya és Kótaj lakossága is. A tanácskozáson állást fog­laltak abban, hogy az OVH és a tanács közös beruházá­sában megépül a tiszadadai gát, s tovább támogatják kü­lönösen a Tisza-Szamos közé­ben és Felső-Szabolcsban a belterületek vízrendezését. XXXIX. évfolyam, 53. szám ARA: 1,40 FORINT 1982. március 4., csütörtök Nem konfrontációt, hanem párbeszédet! Vita a madridi találkozón Minden olyan államnak, amely felelősnek érzi magát az európai problémákért, erőfeszítéseket kell tennie, hogy a madridi találkozót kimozdítsa a holtpontról — jelentette ki a szerdai teljes ülésen elhangzott felszólalá­sában Leonyid lljicsov kül­ügyminiszter-helyettes, a szovjet küldöttség vezetője. Ez a holtpont megmutatko­zott a találkozó szerkesztő csoportjának keddi ülésén is. Wlodzimierz Konarski, a lengyel küldöttség vezetője a szerdai teljes ülésen elhang­zott felszólalásában, majd az ülést követő sajtóértekezle­tén is rámutatott, józan ész­szel nem lehet feltételezni, hogy egyetlen ország válsága meghiúsíthatja az európai népek közötti párbeszédet. Az egymás megértésének és a jószándóknak a hiánya az, amely ilyen helyzetbe juttat­ta a madridi találkozót. Mi­től félnek a megállapodás akadályozói? — tette fel a kérdést. Nincs ugyanis olyan egyezmény, amely csak az egyik fél érdekeit szolgálná. A madridi találkozó része egy folyamatnak — mutatott rá. — A folyamat maga is folytatódni fog, annak elle­nére, hogy egyes küldöttsé­gek ezzel ellentétes kombi­nációkban bocsátkoznak sajtónyilatkozataikban. Az Egyesült Államok és néhány NATO-ország meg akarja változtatni a madridi talál­kozó jellegét és természetét, a dialógus fóruma helyett a konfrontáció fórumává sze­retné változtatni. Ehhez nem (Folytatás a 4. oldalon) MA Képmagnó a tanórán (2. oldal) Á partner válaszol (3. oldal) Ülésezik az Északi Tanács A finn főváros a házigaz­dája az Északi Tanács hétfő­től péntekig tartó éves ülésé­nek. A tanácskozás témái kö­zött elsősorban a gazdasági és kulturális együttműködés kérdései szerepelnek. Tanácskoztak az OVH és megyénk vezetői Vízgazdálkodás, közművesítés

Next

/
Thumbnails
Contents