Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-26 / 72. szám
XXXIX. évfolyam, 18. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1988. március 86., péntek Fejlődő várost, jó partnereket találtunk (2. oldal) Mit hoz a bizalmi Pestről? (3. oldal) Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Napirenden a jogalkotás, a közművelődés Csütörtökön délelőtt 10 órakor a Parlamentben összeült az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelső államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés, az országos választási elnökség jelentését tudomásul véve, Szalai Gyula országgyűlési képviselőt — akit az időközi választás során Fejér megye 1. sz. választókerületében megválasztottak — igazolta. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. az igazságügy-miniszter beszámolója a jogalkotás helyzetéről, 2. a művelődési miniszter beszámolója a közművelődésről szóló, 1916. évi V. törvény végrehajtásáról, 3. interpelláció. Dr. Markója Imre országgyűlési beszámolója Az igazságügy-miniiszter bevezetőben szólt történelmünk legutóbbi negyedszázadáról, arról az útról, melyet megtettünk a szocialista törvényesség helyreállítása, megszilárdítása és fejlesztése érdekéiben. Szocialista jogrendünk a legutóbbi igazságügy-miniszteri beszámoló óta eltelt több mint egy évtizedben nagyarányú átalakuláson ment keresztül — mondotta. — A jogalkotási programok teljesítése hasznosan segítette és segíti pártunk és kormányunk politikai célkitűzéseinek érvényesítését. Az egyik meghatározó jelentőségű célkitűzés az állami élet sokoldalú fejlesztése, demokratizmusának növelése, közigazgatási rendszerünk korszerűsítése és egyszerűsítése volt. Ez a tevékenység a jövőben is aktív lesz. Az 1985- ig terjedő időszakban többek között olyan fontos kérdésekkel kívánunk foglalkozni, mint a választási rendszer tökéletesítése, demokratizmusának elmélyítése, vagy az alkotmányos elvek érvényesülését szolgáló garanciarendszer továbbfejlesztése. Folytatódik a közigazgatás korszerűsítésére és egyszerűsítésére irányuló munka. A bűnüldözést és igazságszolgáltatást illetően szintén további jelentős témák kerülnek napirendre. A másik nagy jelentőségű politikai és kodifikációs célkitűzés a népgazdaság további fejlődésének elősegítése, s ezen belül a gazdálkodás jogi kereteinek megújítása. Változatlanul napirenden levő feladat — mondotta a miniszter — a gazdaságirányítás komplex továbbfejlesztése. A jogi szabályozások közül a legnagyobb volumenű az új Munka Törvénykönyv előkészítése lesz. Bizonyos korrekciókra sor kerül a szövetkezeti joganyagban is, s az igazságügyi szervek foglalkoznak a szerződési és a felelősségi rendszer fejlesztésével, az ezekhez, valamint a tisztességtelen gazdálkodás elleni eredményesebb fellépéshez szükséges jogi eszközök kimunkálásában. Dr. Markója Imre az állam- polgári jogok érvényesüléséről, s ezen belül az emberi jogok kérdéséről szólva kijelentette: a Magyar Népköz- társaság részese az emberi jogokkal kapcsolatos minden, az ENSZ égisze alatt kötött nemzetközi szerződésnek, s azokhoz a legtöbb esetben olyan tőkés országokat megelőzve csatlakoztunk, amelyek napjainkban szívesen bírálják és rágalmazzák a szocialista országokat. Joggal állapíthatjuk meg, hogy hazai jogunk — alkotmányunk alapján — az esetek többségében jóval fejlettebb színvonalon szabályozza az emberi jogok kérdését, mint amilyenek a nemzetközi szabályozások normái. Az emberi jogok érvényesítésének gyakorlata pedig nálunk elvszerű és következetes. A továbbiakban arról beszélt az igazságügyminiszter, hogy a lezajlott és a most folyó nagyarányú kodifikációs reformmunkával megteremtjük a fejlett szocialista társadalom építésének korszerű jogi alapjait. A jogszabályelőkészítés és a jogalkotás demokratizmusáról szólva mindenek előtt az országgyűlés törvényhozó tevékenységét emelte ki. Egyetértett az országgyűlés bizottságaiban elhangzott javaslatokkal, hogy fontos társadalompolitikai, vagy gazdaságpolitikai problémák készülő szabályozásaival, azok fő irányaival a döntés előtt a parlamenti bizottságok előzetesen megismerkedhessenek és az ezekkel kapcsolatos véleményeiket, javaslataikat elmondhassák. A uemokratizmus fejlesztésének egy másik nagy lehetősége — folytatta dr. Markója Imre — a fontosabb jogszabályterveztek társadalmi és szakmai megvitatása. A túlszabályozásról szólva rámutatott: a hatályos magyar joganyag valóban terjedelmes, ez azonban még nem jelent feltétlenül túlszabályozottságot. Elsősorban szemléletbeli problémákról van szó. Egyesek a jog szerepét túlbecsülik, mások az adott feladat megoldásában csupán a jogi szabályozásra gondolnak. Jelentős szerepet fog játszani a jogi túlszabályozottság megszüntetésében, a joganyag rendezésében és áttekinthetővé tételében a kor-, mánynak az az elhatározása is, amely előírta a jogszabályok korszerű számítógépes nyilvántartási rendszerének megteremtését. Az első napirendi téma bizottsági előadójaként dr. An- talffy György (Csongrád m., 9. vk.), a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora ismertette az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának állásfoglalását. Utána megkezdődött a vita, amelyben hat képviselő szólalt fel. Majd dr. Markója Imre vitazáró beszéde hangzott el. Utána határozathozatal következett: az országgyűlés az igazságügy-miniszternek a jogalkotás helyzetéről szóló beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően az ország- gyűlés — jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának javaslata alapján — írásba foglalt határozatot hozott a jogalkotásról. Következett a második napirendi téma tárgyalása: a közművelődési törvény végrehajtásáról szóló beszámolót Pozsgai Imre művelődési miniszter terjesztette elő. (Folytatás a 4. oldalon) Kitüntetés vasutas és konzervgyári fiataloknak Zászlóátadási ünnepségek A záhonyi üzemi KISZ-bi- zottság fiataljai március 25- én zászlóátadási ünnepséget rendeztek abból az alkalomból, hogy megkapták, a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. A zászlót ünnepélyes keretek között Nyitrai István, a KISZ KB titkára adta át Rákóczi Andrásnak, a KISZ-hizottság titkárának. A „vasutasvárosban”, illetve a Záhony térségében dolgozó fiatalok hosszabb ideje példamutatóan segítik a szállítási feladatok megvalósítását és a szomszédos szovjet vasutasfiatalokkal eredményes munka- és mozgalmi kapcsolatot alakítottak ki. Hazánk „szárazföldi kikötőjében” 1515 KISZ-tag dolgozik. Ez azt jelenti, hogy a fiatalok 10,2 százaléka tagja az ifjúsági szervezetnek. A fiatalok jól mozgósíthatók a célfeladatok megvalósítására. Különösen a szocialista brigádok értek el kimagasló eredményeket. A tavaly alakult három új ifjúsági brigáddal együtt 73 ifjúsági brigád dolgozik az üzemigazgatóság működési területén. Az FMKT tagjai a múlt évben 16 pályamunkát nyújtottak be, a pályamunkák gyakorlati alkalmazása nem kevesebb, mint 11 millió forint hasznot hozott az igazgatóságnak, illetve a népgazdaságnak. A fiatalok körében az újítási kedv is élénk. Tavaly 85 elfogadott újítás másfél millió forint hasznot hozott a közösségnek. Az ünnepségen kitüntetések átadására is sor került. A záhonyi és a csapi fiatalok együttműködését jól segítő Prokofij Kornyejevics, a csapi pártbizottság titkára megkapta a Barátság Érdemérmet. Aranykoszorús KISZ- jelvényt kapott Kovács Miklós és Pályi Gyula. A KISZ KB Dicsérő Oklevelét vehette át Balogh Géza, Gyüre Károly, Karcag Ilona és Molnár László. Tíz fiatal igazgatói dicséretet kapott. A Nyíregyházi Konzervgyárban is zászlóátadási ünnepséget rendeztek március 25-én. A KISZ KB Vörös Vándorzászlaját Lendvainé Juhász Gabriella, a KISZ megyei bizottságának titkára adta át Pásztor Mihálynak, a gyári KISZ-bizottság titkárának. A gyár fiataljai azzal érdemelték ki a magas kitüntetést, hogy évek óta jól segítik a termelést. Különösen a szezonmunkák idején dolgoznak példamutatóan. Főszezonban hétvégeken szabad idejük egy részét is feláldozzák a célfeladatok gyors teljesítésének érdekében. Társadalmi munkában folyamatosan segítik a rakodást és a szállítást. A 314 KISZ-tag társadalmi munkájára különösen lehet számítani. A mozgalmi munka egyenletes és eredményes. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi években háromszor egymás után a gyár fiataljai megkapták a Kiváló KISZ- szervezet zászlaját. A zászlóátadás után játékos vetélkedőkre került sor. Az ünnepség a gyár kultúrcso- portjának műsorával ért véget. Befejeződött a sertéshús-termelési verseny Első a fehérgyarmati SERKÖV Megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezetei önállóan és társulásos alapon tizen- egy szakosított sertéstelepet üzemeltetnek. Ezeknek meghatározó szerepük van a vágósertés előállításában^ hiszen a megye termelésének háromnegyedét adják. Eredményeik évről évre javulnak, amiben nem kis szerepe van annak, hogy a TESZÖV minden évben versenyt hirdet közöttük. A vetélkedés eredményeként javult a kocaférőhelyek kihasználtsága és emelkedett a malacszaporulat. Csökkent az elhullás és a kényszervágás, és több lett az egy hízóférőhelyre jutó vágósúly. Kevesebb az abrakfelhasználás és ezt vastagabb boríték honorálja. A telepek eredményeinek alakulásában nagy jelentősége van a szocialista brigádmozgalommak. A sertéshús-termelési versenyben csütörtökön hirdettek eredményt Tiszavasvári- bam, a Munka Termelőszövetkezetben egy szakmai tanácskozáson, ahol emellett új takarmányozási módszerekről is szó esett. Az első helyezett a Fehérgyarmati SERKÖV, a második és harmadik sorrendben a tiszado- bi SERKÖV és a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet. Figyelemre méltó, hogy az elért pontszámok minden évben emelkednek. Ez a termelés színvonalának egyenletes javulását jelenti. Ipari szövetkezetek: Több nyugati export A szabolcs-szatmári ipari szövetkezetek előtt álló időszerű feladatokról tanácskozott csütörtökön Nyíregyházán a KISZÖV elnöksége. A résztvevők többek között megbeszélték az ipari szövetkezetek VIII. kongresszusának határozataiból adódó tennivalókat, majd tájékoztatót hallgattak meg a múlt évi mérleg adatairól, a veszteséges és gyengén működő szövetkezetek megerősítésére hozott intézkedésekről. Az ülés egyik legfontosabb napirendi pontja a tőkés export lehetőségeit elemezte. Itt hangzott el, hogy megyénk ipari szövetkezetei 242 millió forint értékű terméket értékesítettek tavaly a nyugati piacokon, ami nyolc százalékkal haladja meg az előző évit. Az idén a tervek szerint ipari szövetkezeteink mintegy 265—270 millió forintnak megfelelő terméket exportálnak a tőkés országokba. Az elnökség tagjai az aktuális feladatok meghatározása után a szövetkezetek munkavédelmi helyzetéről hallhattak előterjesztést.
