Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-23 / 69. szám

1982. március 23. Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Hengerek munkában A kohászat által előállított acél nagy részét hengerléssel dolgoz­zák fel tovább, amelynek során számos fontos terméket gyárta­nak, különféle vastagságú leme­zeket, rudakat, stb. A folyamat lényege, hogy az acéltömböket hengersoron, hengerpárok között engedik át. A nagyméretű acél- tuskók, blokkok méretét először rendszerint blokksoron csökken­tik. Az itt kihengerelt féltermé­ket, a bugát az előnyújtó soron, majd a készsoron hengerük to­vább, egymáshoz egyre közeledő hengerek között. A nehéz idom- és rúd vasakat a durvasoron, a közepeseket a középsoron, a könnyebbeket, abroncsacélt és drótot finomsoron nyújtják. A hengerművekben több hengeráll­ványból álló hengersoron törté­nik a hengerlés, ennek alakító szerszámai a hengerek. Sima hengerek között lemezt, profilo- zott hengerek között idomacélo­kat hengerelnek. Az anyag kor­látozott képlékenysége miatt a kiindulási szelvényből a kész szelvény csak többszöri áthen- gerléssel, vagy ahogy a szakma mondja, szúrással, több kalibe­ren át alakítható ki. A hengerlés általában magas hőfokon, az anyag izzított álla­potában történik: a darabokat izzó kemencében hevítik fel. A normál hőmérsékletű anyag is hengerelhető, ily módon finom­lemezek, szalag- vagy abroncs- acélok készülnek. Hengerelt áruk az ö.tvözetlen és ötvözött rúd-, idom-, abroncs- és szélesacélok, a hengerelt hu­zal, a sínek, lemezek, acélcsö­vek. Ide tartoznak az alumínium termékek is. A hengerelt árukat rendkívül széles körben dolgoz­zák fel, így például a legtöbb gépipari termék előállításához, de nagy szerepük van az építő­iparban, valamint a híd- és vas­útépítésben. Nemesfémek (arany, ezüst) hengerlését már a középkorban is végezték. Az acél hengerlése először Angliában alakult ki: 1728-ban J. Hanbury bevezette a lemezhengertést. H. Cort pedig 1784-ben megteremtette a korsze­rű hengerléstecihnikát. Képün­kön: meleg hengermű részlete. (MTI Külföldi Képszolgálat) Sok beszélgetés egy kábelen Nyugatnémet szakemberek olyan vivőfrenkvenciás távközlé­si rendszert fejlesztettek ki, amelynek segítségével egyetlen koaxiális vezetéken egyidejűleg 10 800 telefonbeszélgetés bonyo­lítható le. Ennek felhasználásával egy nagy távú, 60 MHz sávszéles­ségű hálózatrendszer kiépítését tervezik. A 60 MHz-es sávszéles­ség elérésben döntő szerep jut az erre a célra kidolgozott köz­bülső erősítőiknek, amelyek 1,5 kilométerenként egyenlítik ki a közben fellépő csillapodási vesz­teségeket. Ennek megfelelően egy megépített 300 kilométeres sza­kaszba 3X200 ilyen közbülső erő­sítőt szereltek be, amelyeket földbe ásott, légmentesen lezár­ható tartályokban helyeztek el. Miután a kábeleket is a föld alatt fektetik, az egész berendezés nem is látható és jól védett. A biztonságos föld alatti elhelyezés azért is fontos, mert e berende­zések napi 24 órán át üzemelnek, és legalább 15—20 éves élettartam- : i készülnek. A megbízhatóság és a tartósság ilyen követelményei­nek csak nagyon gondos ■ mun­kával és szigorú minőségellenőr­zéssel lehet megfelelni. A távká­bel 100 kilométerenként felszíni erősítőállomásokba vezat. Ezeken az állomásokon keresztül látják el a közbülső erősítőket is — a ká­bel belső vezetékén — elektromos energiával. A 60 MHz-es sávszé­lesség természetesen nemcsak te­lefonbeszélgetésre, hanem szá­mítógépes adatátvitelre is al­kalmas. A 10 ezer 800 be- szédátviteü lehetőségen belül — mindkét irányban hat csatorna- felhasználással — színes tv-adás 1« — továbbítható a koaxiális ve­zetéken. Egy 60 MHz-es rendszer vegyes használatánál egyidejűleg néhány színes tv-program, több tucatnyi rádió sztereóprogram és még néhány ezernyi telefonbe­szélgetés bonyolítható le egy ilyen „csodakábelen”. Egy, a távközlési rendszerbe épített közbülső föld alatti erősí­tőt láthatunk szerelés közben. Kerámia-téglagyárban Az Épületkerámiaipari Vállalati Gyömrői úti kerámia téglagyá­rában befejezték az 1981-ben megkezdett rekonstrukciót. Az új gyártósor beállításával évente 51 millió darab jól hőszigetelő iker­sejt téglát gyártanak. (MTI fotó: Balaton József) Különös villamos ív A Szovjetuniő Tudományos Akadémiájának Nagy Hőmérsék­letek Intézetében egy kísérlet so­rán elektromos ivet csigavonalú­vá alakítottak át. A 80 cm hosz- szúságú villamos ív külső (ide­gen) .mágneses tér hatására, an­nak egy megadott erősségén any- nyira stabil volt, hogy még az .eu .1 -iát Isiiéi íaé .• ,tsj Idegen mágneses erőtér hatásá­nak megszűnése után egy ideig megőrizte felvett formáját. A ku­tatók szerint a stabilitás oka a csigavonalú ív saját mágneses terének hatásában keresendő, bár e hatás mechanizmusa még nincs teljesen tisztázva. A spirá­lis ív hőmérséklete elérte a 30 000 Celsius-fokot. Áz ATOMKI és az ipar kapcsolatai A tudomány termelőerővé vá­lását szerencsére mind több ma­gyar tudományos kutatóhelyen magától értetődőnek tekintik, így van ez a Magyar Tudomá­nyos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézetében is, ahol az intézeti igazgató, Bérényi Dénes akadémikus alapelvének tekinti: az alapkutatás és az ipa­ri alkalmazás már csak azért sem választható el egymástól, és azért is komplex egészet képez, mert a kettő kölcsönhatása nem várt, új eredményeikhez is ve­zethet. Ennek jegyében tart az inté­zet rendszeres és gyümölcsöző kapcsolatot, többek között Cse­peltől az ózdi acélműig, az ajkai tíinföldgyártól a székesfehérvári Könnyűfémműig, a kecskeméti házgyártól a MEDICOR-ig 30—40 ipari termelőegységgel. Alapelv még az is, hogy szer­ződésben vállalnak együttműkö­dést olyan kérdésekben, amelyek közel állnak az intézet kutató- profiljához, és így az alapkuta­tásban elért eredményeket rövid visszacsatolással az iparban is hasznosíthatják — de az is, hogy az ATOMKI hibájából késés a vállalt munkáknál ne lehessen, sok magyar kooperációs partner­nek ezt az alaphibáját igyekez­nek elkerülni. Néhány konkrét példa az együttműködésre: A debreceni intézetben a mag­fizikai kutatásoknál a vákuum- technika is fontos terület. Nem­csak azt kell vizsgálni, hogy mennyire légritka teret sikerül előállítani, hanem azt is, hogy milyen atomok maradnak vissza a „vákuumban”. Ennek kutatá­sában az intézet egyik dr. Be- recz István vezette kutatócso­portja világviszonylatban figye­lemre méltóan ún. maradékgáz- analizáló berendezést készített. (A debreceni intézetben úgy vallják, hogy a fizikus ne csak dolgozni, bánni tudjon a kutató- berendezésekkel, de ha kell, tud­jon újakat készíteni is . . .) Mármost: a műszer megvolt. Exportlehetőséget is sejtettek benne készítői, ezért kiállították a Budapesti Nemzetközi Vásá­A MEDICOR-légzésvizsgáló ATOMKI-ban készült prototípusa ki­próbálás közben. ron. Ahol njeglátta egy gyer­mek-szívbetegségekkel foglalkozó orvos. És gondolkodni kezdett: manapság igen körülményes, az ember és főleg a gyermek szer­vezetét igencsak igénybe vevő módon tudják csak például a szív vagy a tüdő munkáját kont­rollálni. Például a kari vagy combvénából a szívbe juttatott katétercső segítségével. (E sorok írója is átélt már ilyen vizsgála­tot, tanúsíthatja: több napi munkaképtelenséget is okoz­hat...) Viszont egy ilyen érzékeny be­rendezés, amely tizedszázalékos pontosságig azonnal ki tudja mutatni a kilégzett levegő ösz- szetételét, arra is választ adhat: jól dolgozik-e a szív, a tüdő, az eredményekből esetleg katéter nélkül is kikövetkeztethetők a kóros elváltozások. A gondolatot párbeszéd, part­nerkeresés, majd cselekvés kö­vette, és ma már e berendezést a MEDICOR orvosi célra is gyártja . .. Más: a székesfehérvári Köny- nyűfémműben rézötvözeteket is készítenek. Amíg az ötvözet a kohóban van, közben mintát kell venni, és azt elemezni. Ez a hagyományos kémiai úton las­sú volt, és már nem lehetett időben beleavatkozni a kohóban zajló folyamatokba. így volt olyan év, amikor 50 százalékot is elért a selejt részaránya. Vi­szont az ATOMKI radioizotópos besugárzással és röntgenspek­troszkópiával elemző berendezé­se a kohót átvilágítva, az ott zajló folyamat közben percek alatt adja meg az elemzés ered­ményeit, így időben lehet a ko­hóban zajló változásokba „bele­nyúlni”. A végeredmény: a se­lejt gyakorlatilag nullára csök­ken ! Sokmilliós megtakarítást jelent ez. Számítógépgyártás a KGST- országokban 1969 decemberében hat szocia­lista ország: Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország, Magyaror­szág, az NDK és a Szovjetunió, majd két évvel később Románia és Kuba is úgy döntött, hogy kö­zös erővel fejlesztenek ki har­madik generációs számítógépeket és fektetik le a szocialista tábor komputeriparának az alapjait. Néhány év múlva az Egységes Számítógép Rendszer, vagy az is­mert rövidítéssel ESZR-program égisze alatt már ezen a terüle­ten nagynak számító sorozatban készült hétféle, egymással össze­kapcsolható, egymáshoz illesz­kedő, különböző teljesítményka­tegóriába tartozó számítógép. El­ső lépésként a tagországok elér­ték az alapvető célt: az R-számí- tógépcsaláddal megoldhatóvá vál­tak a legfontosabb adatfeldolgo­zási adatok. Közben azonban a technika ro­hamlépésben haladt, így a part­nerek az elmúlt években már megfelelő tapasztalatokkal fel­vértezve, korszerűbb alkatré­szekkel létrehozták az ESZR má­sodik számítógépcsaládját, és ki­dolgozták az automatizált ipari folyamatok komputerizált vezér­lésére szolgáló MSZR, Mini Szá­mítógép Rendszert is. A tízéves együttműködés során a tagorszá­gok között körvonalazódtak a munkamegosztás formái, szakte­rületei: Magyarország például az ESZR-ben a legkisebb, az MSZR- ben a legnagyobb számítógépek gyártására szakosodott. Ehhez hasonlóan a perifériák területén is kialakultak a főbb együttmű­ködési irányok: a magyarok pél­dául a képernyős megjelenítők, sornyomtatók, a bolgárok a cse­rélhető mágnestárcsás tárolók, a lengyelek a nagy kapacitású sor- nyomtatók, az NDK szakemberei pedig az optikai jelolvasók gyár­tásában értek el jó eredménye­ket. Az ESZR-programban a 8 ország 70 gyára, 250—300 ezer munkása és 40 ezer fejlesztőmér­nöke vesz részt. Amikor az ESZR-program be­indult, Magyarországon mintegy 80 számítógép működött, napja­inkban mintegy 950. A jelenleg működő gépek időbeli kihasz­náltsága már eléri a világátlagot, nem ilyen jó a helyzet a minő­ségi kihasználtság terén. A vál­lalati gazdálkodás és az állami irányítás információs szükségle­teinek az ellátásában a számító­gép ma már nélkülözhetetlen se­gítőtárssá vált. Érdekes volt az a munka is, amely a paksi atomerőműben használt rozsdamentes acélok minősítésében, korrózióállóságá­ban segített. A kiindulás: rönt­gensugárzással besugározzák a felületi vékony réteget az acé­lon, és a legfelső rétegből kilépő elektronok elektronspektroszkó- piás vizsgálatával megkapható az információ: milyen atomok van­nak a felszíni rétegben, milyen kötésben, és melyik hogyan vál­tozik a korrózió során? Kiderült, hogy az ötvözött acél rozsdaálló­ságát a krómoxid adja, a lényeg az, hogy az acél felszíni rétegei­ben ez dúsítottan legyen jelen, de emellett a felszín alatti ré­tegben is legyen „utánpótlás”, ha a felületen „fagy” a króm­oxid. Az eredmény kettős volt: egy­részt ma már a Villamosenergia- ipari Tröszt nemcsak az atom­erőműnél, hanem a hagyomá­nyos erőműveknél is hasznosí­tani tudja az eredményeket, másrészt viszont a kapott ered­mény annyira új, hogy egy nemzetközi felületfizikái alapku­tatási konferencián is sikert ara­tott a vizsgálat publikálása. És itt a visszacsatolás második fázisa: az ipari célú gyakorlati vizsgálat visszahat az alapkuta­tásra, ráadásul egy másik tudo­mányágban hoz új eredménye­ket. És ez a lényeg: a tudomány és a gyakorlat komplexitása ré­vén egyszerre több területen is előre lehet lépni — erre példa az ATOMKI munkája is. Szatmári Jenő István Az őszi búza A búza vetésterülete a megyé­ben ebben az évben lényegesen növekedett (csaknem 70 000 ha), ezért különös gondot kell fordí­tanunk a termesztés minden té­nyezőjére. A búzatermesztés költségeinek jelentős részét a műtrágyázásra fordított kiadások Az őszi vetések a kedvező idő­járás és a jó minőségű munkák következetében a legtöbb táblán megerősödve indultak a télnek. Most a legfontosabb feladat a télvégi, tavaszi munkák végzése, köztük Is a búza nitrogén fej­A nitrogén főleg a vegetatív szervek fejlődését, növekedését befolyásolja. Fokozza a bokroso- dást, s ezáltal több lesz a ka­lász, növeli a levélzet felületét, de a szár hosszúságát is. A szem­termés minőségére is hatással van, hogy milyen a nitrogénel­látás. Mind a túl alacsony, mind a túl magas nitrogénszintek gá­tolják a kalászka differenciáló- dását. A búza a felvett összes nitro­gén 15—20 százalékát bokrosodá- slg, 40—45 százalékát szárbaindu- lásig, 90 százalékát kalászolás végéig veszi fel, Ezért olyan fon­tos, hogy az egyes fejlődési sza­kaszokban elegendő ' felvehető nitrogén álljon a növény rendel­kezésére. A kijuttatást követően fajtaspecifikus fejtrágyázása Csonthéjasok tavaszi növényvédelme néhány nap múlva a növényben már megtalálható a nitrogén, ezért a fejtrágyázást az intenzív felvételi szakaszt 2—3 héttel meg­előzően kell végezni. A trágyázás hatékonyságának növelése érdekében, ahol a felté­telek biztosítottak, célszerű az őszi búza fajtaspecifikus műtrá­gyázásának bevezetése. Az őszi búzafajtákat N mű­trágya reakció, N-igény, szárszi­lárdság és termőképesség alapján 3 csoportba sorolhatjuk. I. FAJTACSOPORT Martonvásári 4 Jubilejnája 50 Partizánka GK 3 Laza termőhelyeken a nitro­gén mennyiségét 10—15 százalék­kal szükséges növelni a fokozot­tabb N-kimosódás miatt. A fajtaspecifikus fejtrágyázás­ra szívesen vállalkozunk szakta­nácsadásra. A szakszerűen vég­zett fejtrágyázás nemcsak a ter­méshozam növelésének, hanem a termék egységre jutó költségek II. FAJTACSOPORT Martonvásári 5, 6, 7 GK Csongor GK Tiszatáj Szuper Zlatna III. FAJTACSOPORT Martonvásári 8, 10 GK Szeged N. Rana 1 N. Rana 2 Az egy tonna szemterméshez és a hozzá tartozó melléktermékhez a műtrágya hatóanyag szükség­let fajtacsoportonként, termőhe­lyenként és a talaj N szolgálta­tóképességétől (humusztartalom) változó. Például I. mezőségi ta­lajon és IV. laza homoktalajo­kon a humusztartalomtól függő­en í tonna termés fajlagos N- igénye a következő: csökkentésének is lényeges esz­köze, ezért nemcsak az üzem­nek előnyös, hanem érdeke a népgazdaságnak is. Dr. Margittay Miklós agrokémiai főmérnök Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Csonthéjas termésű gyü­mölcsfáink (őszibarack, cse­resznye, meggy, szilva) káro- sítói- ellen kora tavasszal mechanikai, ill. vegyszeres úton védekezhetünk. Elsődle­ges feladatunk a lehullott lomb, a mumifikálódott gyü­mölcsök megsemmisítése, fa­ápolás, metszés során a beteg, fertőzött ágrészek eltávolítá­sa, a nyílt sebfelületek keze­lése. A vegyszeres védekezést le­mosó permetezéssel kezdjük, nyugalmi állapotban. A le­vélbetegségek, rovarkártevők áttelelő alakjai ellen a No- venda 1,5%-os, ill. a Neopol 5,0%-os oldatát használjuk. Házikertekben a téli hígítású mászkénlé is kedvező hatású. Rügypattanáskor, az ősziba­rack levélbetegségei ellen réztartalmú készítmények használatát javasoljuk. (Pl. Miltox Special 0,3%, Réz- oxiklordid 50 WP 0,3%.) A tafrinás levélfodrosodás szá­mára kedvező hűvös, csapa­dékos időjárás indokolttá te­heti a Neopol ismételt alkal­mazását 1,0%-os koncentrá­cióban. A barackmoly és a levéltetvek lárvái ellen a Dit- rifon 50 WP, az Unitron 40 EC 0,2%-os és a Bi 58 EC 0,1%-os oldatával védekezhe­tünk. A cseresznye és meggy le­vélbetegségei ellen szintén réztartalmú készítményeket, ill. szerves hatóanyagú (pl. Dithane M—45 0,2%; Poly- ram Combi 0,2%; Orthocid 50 WP 0,3%) gombaöltőszere- ket használjunk. Az állati kártevők lárvái ellen az őszi­baracknál említett rovarölő­szereket alkalmazzuk. A szilva levélbetegségei el­len fehérbimbós állapotig a fent említett réztartalmú ké­szítmények hatásosak. Virág­zás időszakában továbbra is gondot jelenthet az ősziba­rack tafrinás levélfodrosodá- sa. A hasznos rovarok (mé­hek) kímélése és a kórokozó elleni eredményes védekezés érdekében az Orthocid 50 WP 0,3%-os koncentrációban történő alkalmazását javasol­juk. A meggy egyik legveszedel­mesebb kórokozója a csont­héjasok moniliája, amely vi­rágzás időszakában okozhat súlyos kártételt. A fertőzés tünetei a virág szirmainak bámulásával kezdődik, ké­sőbb az egész virág elhervad, az elszáradt virágok nem hullanak le. A gomba okozta súlyos kártétel miatt virág­zás alatt feltétlenül szükséges az ellene való védekezés fel­szívódó (pl. Ch. Fundazol 50 WP 0,08%; Topsin Metil 70 WP 0,08%) vagy kontakt (pl. Orthocid 50 WP 0,3%) gom­baölőszerekkel. A védekezé­sek során ügyeljünk a mun­kaegészségügyi óvórendszabá­lyok betartására! Virágzásko- ri védekezéseket a korai esti órákban hajtsuk végre, ezzel elkerülhetjük a méhek vegy­szerrel történő szennyezését. Sípos László Humusz i. II. III. % fajtacsoport szerint kg I. 2,2 26 28 30 IV. 1,1—1,5 32 33 35

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents