Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-21 / 68. szám

4 Kelet-Magyarország 1982. március 21. Országos pártértekezletet tartott Kabulban az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt. Képünkön: Babrak Karmai, a Központi Bi­zottság főtitkára mond beszédet a tanács­kozáson. (Kelet-Magyarország telefotó) Események címszavakban HÉTFŐ: Páncélosokkal megerősített izraeli csapatok lépték át a libanoni határt — Izraelba utazott az egyiptomi külügymi­niszter Mubarak államfő üzenetével, az új kairói vezető nem akarván Jeruzsálembe látogatni, elhalasztotta izraeli útját — Bonnban kezdte meg nyugat-európai kőrútját James Buckley amerikai diplomata, akinek a szovjetellenes gazdasági szank­ciók elfogadására kell rábeszélnie az USA szövetségeseit KEDD: Leonyid Brezsnyev fontos javaslatot terjesztett elő a raké­tamoratóriumról a szovjet szakszervezetek kongresszusán — Reagan elnök első válasza: „A Brezsnyev-terv nem megy el eléggé messzire” — Rendkívüli állapotot hirdetett ki a nicara- guai kormány az országot fenyegető belső és külső fegyveres támadások veszélye miatt SZERDA: Nagy visszhangot keltett világszerte a szovjet moratóri­umjavaslat — Haughey ír miniszterelnök látogatása Washing­tonban — Irak új indítványt készít az Iraki—iráni háború be­fejezésére CSÜTÖRTÖK: Leonyid Brezsnyev megbeszélése Moszkvában a laoszi miniszterelnökkel — Kreisky osztrák kancellár állást foglalt az enyhülés mellett — Szovjet—csehszlovák külügymi­niszteri találkozó Moszkvában PÉNTEK: Bécsben öszeült az OPEC konferneciája — Thatcher- Schmidt csúcstalálkozó Londonban — Buckley külügyminisz­ter-helyettes Brüsszelben fejezte be nyugat-európai „rábeszé­lő körútját”. SZOMBAT: Rendkívüli megdöbbenést és felháborodást keltett a négy holland fiatal tévés-újságiró meggyilkolásának hire — Havannában kubai—nicaraguai tárgyalások voltak — Reagan népszerűsége csökken, ezt mutatta a CBS közvéleménykuta­tása — Irán elutasította az iraki javaslatot a háború befeje­zésére junta meg a népi erők kép­viselői között. A hét végén Havannában Fidel Castro tárgyalt a ni­caraguai kormány küldöttei­vel, erkölcsi-politikai támo­gatásáról biztosítva a sandi­nistákat. Természetesen a szocialista Kubának tartóz­kodnia kell attól, hogy az amerikaiak bármilyen „fegy­veres felforgatás” vádjával illethessék Közép-Ameriká- ban, hiszen látnivaló, hogy Washington egyébre sem vár, csak eféle ürügyre. Közben az Egyesült Álla­mok új segélytervet eszkábál össze, hogy megpróbálja alá­támasztani a maga uralmát és az azt kiszolgáló közép­amerikai rendszereket. 350 millió dollárt kér a kongresz- szustól Reagan egy rendkí­vüli segélyprogram végre­hajtásához. A salvadori junta 128 millió dollárt kapna eb­ből. Á hét három kérdése O Miért ültek össze az OPEC-államok olaj­miniszterei? O Hogyan alakult a szov­jet xakétamoratórium- javaslat visszhangja? A hét legfontosabb esemé­nye az új szovjet rakétamo- iratórium-javaslat előterjesz­tése volt. Természetesen ki lehetett számítani, hogy egy ilyen nagy alkalmat, mint amilyen a szovjet szakszerve­zetek kongresszusa, fel fog­nak használni. egy jelentős kezdeményezésre. A Fehér Ház agytrösztje ezért is igye­kezett már elébevágni: Rea­gan ugyanis még a Brezs- nyev-beszéd elhangzása előtt a minden szovjet indítványt elutasító magatartás mellett döntött, egy vidéki beszéde ezt tükrözte. Miután Leonyid Brezsnyev javaslata elhang­zott, egy újabb megnyilatko­zásában Oklahoma City-ben az amerikai elnök már csak úgy fogalmazott, hogy „Brezs- nyev-beszéd elhangzása előtt messzire ...” Haig külügymi­niszter találkozott Dobrinyin szovjet nagykövettel, s esz­mecseréjük nyilván az új szovjet kezdeményezésre vo­natkozott. Míg a NATO-tanács testü­letileg, néhány ország (így Nagy-Britannia) pedig egyé­nileg sietett elutasító állás­pontra helyezkedni, addig számos tekintélyes politikus és sajtóorgánum — a svéd Palmétól a görög Papandreu- ig vagy a nyugatnémet Epp- lertől az amerikai Fulbrigh- tig, illetve a párizsi Le Mon- de-tól a tokiói Aszalii Sim- bunig — a szovjet tárgyalási és megegyezési készségre hív­ta fel a figyelmet. Kreisky osztrák kancellár ismételt nyilatkozatokban foglalt ál­lást az enyhülési politika folytatása mellett és azt han­goztatta, hogy az új szovjet javaslat üdvözlendő, hiszen megkönnyíti az e témakörben folyó tárgyalásokat. A genfi szovjet—amerikai rakétatárgyalásokon ugyan­ekkor most két hónap szünet állt be, bizonyos „gondolko­dási időt” hagytak maguk­nak a részvevők, akik május 20-án találkoztak újra. (Há­rom nappal az után, hogy a NATO külügyminiszterek Luxemburgban megrende­zendő ülésükön majd megha­tározhatják az „atlanti” ál­láspontot a rakétatárgyalá­sok további menetére.) Érde­kes módon újra szóba kerül a nyugati sajtóban és egyes politikusok nyilatkozataiban a stratégiai fegyverekről megkezdendő újabb tárgya­lások gondolata is. Még Weinberger hadügyminiszter, az amerikai „héják” egyik vezéralakja sem zárta ki ilyen későbbi tárgyalások le­hetőségét. Persze, a stratégiai fegyvertárgyalások emlege­tése lehet csak a nyugat-eu­rópai szövetségesek bíráló megjegyzéseinek kivédésére szolgáló — taktikai' lépés is. © Hogyan alakul a kö­zép-amerikai helyzet egy héttel a salvadori „vá­lasztások” előtt? A négy holland tévés meg­döbbentő meggyilkolása a nyugati közvélemény figyel­mét ismét ráirányította a salvadori rendszer kímélet­len-kegyetlen voltára, még hihetőbbé tette a nép elnyo­másáról eddig is bőven érke­ző híreket. S keresztülhúzta azokat a washingtoni számítá­sokat, hogy ha március 28- án „választásokat” rendeznek Salvadorban, akkor a voksok ilyen-olyan számolgatásával olyan látszatot kelthetnek, mintha a demokrácia, a nyu­gati típusú, polgári demokrá­cia teljességgel érvényesülne Salvadorban. A megdöbbenés óriási: va­lószínű, hogy a holland fia­tal tévéújságíi'ók rokonszen­veztek a salvadori népi erők­kel, de ezért gyáva és aljas módon legyilkolni őket egy „nyugati demokratikus típu­sú rendszer” katonáinak még­sem lett volna „szabad” ... Az események ilyen nem­várt fordulata , nyilván az amerikai kormányzatot arra készteti, hogy valamilyen tárgyalási hajlandóságot mu­tasson, ezért is mutatnak ma már több érdeklődést Lopez Portillo mexikói elnök javas­latai iránt. A mexikói diplo­mácia köztudomás szerint tárgyalásokat ajánl mind az USA és Kuba, mind pedig az amerikaiak és a nicaragu­ai kormány és a salvadori Ami néhány esztendeje még elképzelhetetlennek tűnt volna: az olajexportáló or­szágok szervezetében tömö­rült államok többsége pénz­ügyi gondokkal küzd! Csak négy olyan ország van, amely (együttvéve 300 milliárd dol­lár valutatartaléka birtoká­ban) kibírná, ha tovább csök­kenne az olaj ára és az olaj iránti kereslet. (Mindenek­előtt Szaúd-Arábia.) De már például Algéria és Nigéria igen nehéz helyzetben van. Az olajpiacon jelentkező többletkínálat láttán most már az OPEC-ben nem az árak megállapításáról vitáz­nak, hanem arról, hogy mi­ként is fogná vissza egyszer­re minden tagállam a maga termelését. Januárban napi 20 millió hordó volt a 13 ország össz­termelése, a különböző becs­lések szerint legkevesebb 2 millió, legtöbb 5 millió hor­dó olaj naponta csak a fel- halrtiozódó készleteket nö­velte, nem találván vevőre! Napi 16—18 millió hordóra kellene csökkenteni az össz­termelést — ilyen alacsony termelési értékre pedig utol­jára csak a 60-as években volt példa! — s egyes OPEC- szakértők szerint akkor ár- csökkentés nélkül túljutnak az exportálók számára kriti­kus fél éven, azt követően pedig a kereslet megélénkü­lésére számítanak. A bécsi OPEC-konferenci- án a gyakorlati intézkedése­ken túl valójában a távoli perspektívákra vonatkozó el­méleti vita is kibontakozott: a nyugati államoknak a gaz­dasági válságból való kikerü­léséhez rövid távon az kell, hogy olcsóbban jussanak olajhoz, viszont elhangzanak olyan vélemények is, ame­lyek szerint az olajárak nagy­méretű és állandó csökkené­se senkinek sem állhat érde­kében, hiszen akkor elma­radnak az energiatakarékos­ságot célzó vagy más ener­giahordozók termelését elő­irányzó erőfeszítések, a végén aztán újabb árrobbanással még egy olajválság következ­hetnék ! Pálfy József Számítunk tettrekész ifjúságunkra (Folytatás az 1. oldalról) az egész magyar nép is, iga­zán akkor ér el jelentős ered­ményeket, amikor egységes célokért egységben küzdj megsokszorozva ezáltal ere­jét. Kitért a szónok ezután ar­ra, hogy napjainkban nemes céljainkért csak úgy tudunk eredményesen dolgozni, ha legyőzzük a kétkedést, a kis­hitűséget, a cinizmust, a kö­zönyt, és legfontosabb tenni­valóink érdekében mezgósít- juk ifjúságunk forradalmi tettrekészségét. •— Bár több mint 60 éves a Kommunista Ifjúsági Moz­galom és a KISZ zászlóbon­tásának is a 25. évfordulóját ünnepeljük, mégis elmond­hatjuk, hogy a mozgalom örökké fiatal volt és örökké fiatal marad. Az idő elrepült, a kezdők sorai is megfogyat­A jubileumi ünnepi nagy­gyűlésen köszöntőt mondott Tar Imre, a megyei pártbi­zottság első titkára. — Nagy örömmel, jóleső érzésekkel jöttünk a kultúrá­nak ebbe az impozáns, szép, új otthonába, hogy megünne­peljük a Kommunista Ifjú­sági Szövetség megalakulásá­nak 25. évfordulóját. E fel­emelő és megható ünnepség alkalmából a megyei pártbi­zottság, megyénk kommunis­tái és egész lakossága nevé­ben tisztelettel és meleg sze­retettel köszöntőm a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség tag­jait, megyénk fiataljait — kezdte köszöntőjét Tar Imre, majd így folytatta: 1— Külön köszöntőm a KISZ alapító tagjait, mindazokat az elv­társakat és barátainkat, akik az eltelt 25 év során kommu­nista hittel, meggyőződéssel, becsületesen és eredményesen szolgálják a dolgozó nép, a szocialista társadalom érde­keit. A továbbiakban arról be­szélt: hogy az MSZMP kez­deményezésére a magyar ifjú­ság legjobbjai olyan időszak­ban alakították meg a KISZ-t, amikor a külső és a belső ellenség, felhasználva az elkövetett hibákat, az esz­mei zűrzavart, támadást in­dított a dolgozó nép hatalma, szocialista vívmáyai ellen. Az ellenforradalom felszámolá­sában, a konszolidáció meg­teremtésében már az ifjú­kommunisták is részt vettek. A kommunista ifjúság a Ta­nácsköztársaság kikiáltásának napján, március 21-én bon­tott zászlót, ezzel is szimboli­zálta, világossá és egyértel­művé tette, hogy a KISZ a haladó nemzeti és a forradal­mi hagyományok ápolója és folytatója. — A 25 év alatt elért törté­nelmi jelentőségű eredmé­nyekben benne van a magyar ifjúság alkotó munkája, te­hetsége és tudása, akarata és tiszta szándéka — mondta Tar Imre, aki ezután arról beszélt, hogy milyén óriási utat tett meg Szabolcs-Szat- már a felszabadulás óta, az eltelt negyedszázad alatt. Hangsúlyozta: a szocializmus koztak, de a mozgalom azért is marad örökké fiatal, mert a leghaladóbb eszme, a mar­xizmus—leninizmus vezérli munkájában, mert a legem­beribb, a legkorszerűbb tár­sadalomért, a szocializmusért küzd — mondta Nagy László, majd meleg szavakkal kö­szönte meg azt a segítséget, amit a KISZ kapott és kap a párttól, a kommunistáktól. Méltatta az alapító tagokat, azokat, akik negyedszázaddal ezelőtt elsőként tettek hitet a párt, a szocializmus mellett. Elődeink példájának erejével, a jövőbe vetett hittel vállal­juk a ránk háruló további feladatokat, mindazokat a tennivalókat, amelyek a ma­gyar nép, a magyar ifjúság és megyénk boldogabb, szebb jelenét és jövőjét jelentik — mondta befejezésül a KISZ megyei bizottságának első titkára. az ország építése természete­sen mindig konkrét és válto­zó feltételek között történik. Most viszonylag nehezebb körülmények között élünk és dolgozunk. Ezzel kapcsolatban beszélt az imperializmus békét ve­szélyeztető törekvéséről, azokról a próbálkozásokról, melyekkel a tőkés országok igyekeznek akadályozni gaz­dasági fejlődésünket. Szilárd meggyőződésünk — mondta —, hogy a szocialista társa­dalmi rendszer életképes, az átmeneti gondok sem akadá­lyozhatják meg további fej­lődését és elég erejük van a szocialista országoknak a vi­lág haladó népeinek ahhoz, hogy megvédjék és tartóssá tegyék a békét. A mostani helyzetben nagyon fontos az elvi, politikai szilárdság, a rendszerünk iránti hűség és bizalom, a minőségi munka, a szocializmus érdekeinek szolgálata — hangsúlyozta Tar Imre, majd arról beszélt, hogy kitűzött céljainkat az elmúlt évben mind mennyi­ségben, mind minőségben teljesítettük ugyan, tovább­fejlődésünk érdekében azon­ban még többet kell tennünk, elsősorban a termelő munká­ban. Tovább szükséges széle­síteni a szocialista demokra­tizmust, biztosítani a jó poli­tikai légkört. Több figyelmet kell fordítani a dolgozó em­berek, köztük a fiatalok sok­oldalú igényeinek kielégítésé­re. Egyebek között javítani szükséges a fiatalok lakás- helyzetét, többet kell tenni a osaládalapítási, elhelyezkedé­si, munkahelyi beilleszkedési gondjaik enyhítésére. — A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség betölti tár­sadalmi, politikai szerepét, megfelel küldetésének, elis­mert vezetője lett a magyar ifjúságnak. A KISZ tagjai nagy felelősséggel dolgoznak, tanulnak, védik szocialista vívmányainkat. A párt, a nép iránti hűség, az új iránti fo­gékonyság, az aktív közéleti tevékenység, a népünk sorsá­ért érzett felelősségteljes ma­gatartás jellemzi őket. — mondta a megyei pártbizott­ság első titkára, majd azzal Tar Imre emlékszalagot kö­tött a KISZ zászlajára. folytatta: pártszervezeteink nagy felelősséggel és szeretet­tel, egyre magasabb színvo­nalon irányítják a KISZ munkáját. — Azt kérjük a KISZ tagjai­tól, egész ifjúságunktól, kez­deményezzenek még bátrab­ban ; fiatalos lendületükkel, erejükkel, tudásukkal segít­sék még hatékonyabban szép megyénk fejlődését. Legye­nek példamutatók a munká­ban, a tanulásban, a haza vé­delmében; őrizzék és ápol­ják forradalmi hagyománya­inkat, tiszteljék, becsüljék az idősebb nemzedéket, amely sokat tett az elért eredmé­nyekért. Legyenek hűségesek a párt politikájához, az ifjú­sági szövetség haladó hagyo­mányaihoz — mondta befeje­zésül Tar Imre. Ezt követően a megyei pártbizottság első titkára sza­lagot kötött a KISZ megyei bizottságának zászlajára. A fegyveres testületek üd­vözletét, köszöntését Ballai István, a munkásőrség me­gyei parancsnoka tolmácsol­ta. A Komszomol Kárpáton- túli Területi Bizottságának jubileumi jókívánságait V. Ny Guminyuk, a Komszomol Kárpátontúli Területi Bizott­ságának osztályvezetője adta át. Ezt követően emlékplaket­teket, emléklapokat nyújtot­tak át a 25. év előtti megyei Intéző Bizottság és Végre­hajtó Bizottság tagjainak, a 25 év alatt elsőtitkári funk­ciót betöltőknek a KISZ me­gyei bizottság jelenlegi tag­jai. Majd kitüntetések átadá-i sara került sor. ’ KISZ Érdemérem kitünte­tést kapott Veres Istvánná, az- Alkaloida csoportvezetője, Bak Istvánná vásárosnamé- nyi tanárnő, Vadas András, a TITÁSZ kirendeltségvezető- - je, Hornyák György máté­szalkai áfész-dolgozó, Dienes Árpád a kisvárdai öntöde géplakatosa, Seres Miklós, az ISG mátészalkai hőkezelője, Bessenyei Ferenc, a munkás­őrség mátészalkai parancs­nokihelyettese, Zsoldos Lász­ló, a Volán 5-ös vállalat iro­davezetője, Kicska József ro- zsályi tanár, Vincze József, a FEFAG vásárosnaményi üzemrendésze. Ifjúságért Érdemérem ki­tüntetést kapott Tinái Gyula, az MSZMP mátészalkai vá­rosi-járási bizottság titkára, Bíró Miklós, a MOM máté­szalkai gyárának igazgatója, Holló László, a TAURUS Gu­migyár párttitkára, Mezei Já­nos, a fehérgyarmati váro­si-járási pártbizottság titká­ra, Hajdú Imre, kollégiumi nevelőtanár. A nyíregyházi nagygyűlé­sen a kitüntetéseket Tar Im­re és Nagy László nyújtotta át. A kitüntetettek nevében Tinái Gyula mondott köszö­netét. Szép színfoltja volt a jubi­leumi nagygyűlésnek, ami­kor úttörők köszöntötték a jelenlévőket. Ezután Lendvai- né Juhász Gabriella mondott zárszót. Az ünnepi nagygyű­lés a DlVSZ-induló hangjai-' val ért véget. Ezt követően a Móricz Zsigmond Színház mű­vészei adtak ünnepi műsort. Szabolcsi KISZ-esek egy csoportja az ünnepségen. (Jávor László felvételei) Tar Imre köszöntője

Next

/
Thumbnails
Contents