Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-18 / 65. szám

A Nyíregyházi Konzervgyár tyukodi gyáregységében még tart a tavalyi gyümölcs feldol­gozása. Szovjet exportra 600 vagon vegyes befőttet készítenek. (Jávor L. felv.) megbeszélése Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán, a KB székházé­ban megbeszélést folytatott René Maugéval, az Ecuadori Kommunista Párt főtitkárá­val, aki küldöttség élén tar­tózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszélésen tájékoztat­ták egymást országuk hely­zetéről és pártjaik előtérben álló feladatairól. Véleményt cseréltek a' nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom, valamint a nemzetközi élet néhány időszerű kérdéséről, amelynek során különös fi­gyelmet fordítottak Közép- és Latin-Almerika helyzetére. A két párt vezetői kifejez­ték aggodalmukat az impe­rialista köröknek a Karib- térségben fokozódó beavatko­zási kísérletei miatt. Támo­gatásukról biztosították a népelnyomó diktatúrák és Első helyen a megyei építési igényeli Egyeztették a terveket Szabolcs és az ÉYH vezetői Az Építési és Városfejlesz­tési Minisztérium és Sza- bolcs-Szatmár megye képvi­selőinek tervegyeztető tár­gyalására került sor szerdán Nyíregyházán a megyei taná­cson. Tisza László megyei ta­nácselnök bevezetője után László András, a tanács ál­talános elnökhelyettese adott tájékoztatást a beruházások megvalósításának helyzetéről és az építőipari vállalatok, szövetkezetek tevékenységé, ről. Elmondta, hogy míg 1981- ben a megye építőipari vál­lalatainak kapacitása 1 mil- liárddal meghaladta az igé­nyeket, addig 700 millió fo­rint értékű fenntartási mun­ka elvégzésére nem volt vál­lalkozó. A szocialista építő­iparnak a jövőben többet kellene ilyen munkákból vál­lalni és jobban ki kellene venni részét a kislakásépí­tésből. A vállalatok munkájáról szólva elmondta, hogy 1981- ben 3,1 milliárd értékű épí­tési-szerelési munkát végez­tek, 190 millióval kevesebbet a tervezettnél. A legnagyobb kiesés a KEMÉV-nél volt, de 20 millióval teljesítettek ke­vesebbet a tervezettnél az építőipari szövetkezetek is. Elismeréssel szólt a megyei tanács általános elnökhelyet­tese arról, hogy a vállalatok kivették részüket a tanácsok fejlesztési terveinek végre­hajtásából, s felhívta a fi­gyelmet a VI. ötéves tervben előirányzott feladatokra, ( amelyek 19 milliárd forint értékű építési munkát igé­nyelnek. A program 21500 lakás — köztük 7330 több­szintes — felépítésével szá­mol, 2000 új óvodai helyet, 322 tantermet kell létrehozni, s el kell végezni a korábban épített lakások, tanácsi intéz­mények felújítását, karban­tartását is. A gondok között említette, hogy míg a megyében kapaci­tásgondok vannak, a vállala­tok külföldön vállalnak mun­kát, s csökkenti teherbírásu­kat, hogy az elmúlt öt évben közel 1500 dolgozó lépett ki az építőipari vállalatoktól. Kiemelt helyen foglalkozott á tervezői kapacitás szűkös voltával, azzal, hogy a me­gyében épülő beruházások­nak mintegy kétharmadát megyén kívül kell terveztet­ni, s ez több időt és nagyobb költségeket igényel. Feladat pedig van és lesz: a követke­ző években a beruházásokon kívül 127 településnek kell rendezési tervet készíteni. Jantner Antal építési és városfejlesztési miniszterhe­lyettes elmondta, hogy indo- doltnak tartja a tervezői lét­szám növelését, amely meg­gyorsítható azzal is, ha a nagyvállalatok bővítik meg­valósítási tervezői kapacitá­sukat. Egyetértés volt a csempeüzem kapacitásának bővítésében, s abban is, hogy a vállalatoknak, szövetkeze­teknek elsősorban a megye igényeit kell kielégíteni, s csak szabad kapacitásukra vállalkozni külföldi munká­ra. A tervegyeztetés vitájában részeveit Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára, Cs. Nagy István, a megyei pártbizottság, Zilahi József, a megyei tanács osztályvezető­je, Kanda Pál a SZÁÉV, Tóth Pál, az ÉPSZER igazgatója, Szilágyi Pál a KÉM ÉV fő­mérnöke, Lencsés János az Építők, Szepesi Emil a HV- DSZ megyei bizottságának titkára. Szakszervezeti aktívaértekezlet Nyíregyházán II bizalmiak a politikai munka alapvető részesei szövetségeseik ellen, a sza­badságért, a társadalmi igaz­ságért áldozatosan küzdő sal­vadcri, guatrm^iai és más la­tin-amerikai hazafias erőket. Megerősítették szolidaritásu­kat a kubai és a nicaraguai néppel, amelyek országaik függetlenségét és forradalmi vívmányaikat védelmezik. Ki­fejezték pártjaik egyetértését a legutóbbi mexikói, nicara­guai és kubai kezdeményezé­sekkel, a térség problémáinak tárgyalásos úton történő ren­dezésére, amelyek egyaránt jól szolgálják az amerikai földrész, a világbéke és a nemzetközi biztonság ügyét. Megerősítették készségüket a pártközi együttműködés el­mélyítésére és .hangsúlyoz­ták, hogy a jövőben is előse­gítik a mindkét nép javát szolgáló ^ kapcsolatok erősíté­sét a Magyar Népköztársaság és az Ecuadori Köztársaság között. A találkozón jelen volt Mil­ton Jijon, az Ecuadori Kom­munista Párt főtitkárhelyet­tese és Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a KB külügyi osztályának vezetője. Szakszervezeti nagy- aktíva-értekezletet. ren­deztek szerdán Nyíregy­házán. Bizalmiak, szb- titkárok, a szakszerveze­ti megyei bizottságok tagjai, aktívák előtt Vi- rizlay Gyula, a SZOT titkára tartott tájékozta­tót időszerű szakszerve­zeti feladatokról. A bevezetőben hangsú­lyozta: a szakszervezet nem közömbös a társadalom fej­lődése iránt, egyik legfonto­sabb tennivalója: segíteni az ország előtt álló feladatok megoldását. Ezt különböző módszerekkel teheti, amelyek között lényeges a szakszerve­zetek mozgósító szerepe. A továbbiakban a bizal­miak megnövekedett lehető­ségeiről szólva kiemelte: bé­lyegeladókból a politikai munka alapvető részeseivé váltak. Különösen fontos ezért, hogy ismerjék, értsék a párt politikáját, a szakszer­vezeti munka feladatait. Ha a bizalmi hálózat, a bizalmi testület jól működik, az alap­vetően járul hozzá a munka­helyeken a demokratizmus kibontakozásához, jó műkö­déséhez. A munkaverseny szervezé­séről, mai feladatairól a SZOT titkára elmondta: nem arról van szó, hogy a mun­kahelyeken valamely termék­ből egyszerűen többet kell termelni. A mennyiségi igé­nyeknél ma már lényegesen fontosabb a jó minőség érde­A tiszabecsi Űj Élet Termelőszövetkezetben ezer köbméter saját kitermelésű fát dolgoznak fel Szabolcs ládának. Soto- kovszki Károly és Borbély László a ládákhoz készíti elő az alapanyagot. (J. L. felv.) Kádár János és René Maugé kében végzett pluszmunka. A szakszervezetek, a brigádok pedig azzal tehetnek többet a munkaverseny megélénki- téséért, ha mind több válla­lás kapcsolódik az egyének hez. Meg kell személyesíteni a vállalásokat: nem általá­nosságban, hanem mindenki önmagához mérten nyújtson többet. Ne csupán a tanácskozások idején működjenek a mun­kahelyi demokrácia fórumai — hangsúlyozta a SZOT tit­kára. — Fanitos, hagy a kü­lönböző fórumok közötti idő­ben is folyamatossá váljék az információk áramlása, s lé­nyeges, hogy az kétoldalú le­gyen. A jó javaslatok megszapo­rodásának alapvető feltétele, hogy a dolgozók lássák: amit szóvá tettek, abban intézked­nek, azt a bizalmiak, vagy a szakszervezeti szervek kép­viselik. Ez nem egyszerűen munkastílus kérdése, hanem politikánk alapvető jellemző­je: aki javasol, a jobbért, korszerűbbért száll síkra, érezze, hogy alkot, hogy részt vesz a politika formá­lásában. A továbbiakban a formali­tás gondjairól, az unalmas értekezletek, megcsontosodott módszerek alkalmazásáról beszélt. Képzett, széles látó­körű generációk nőttek fel az utóbbi évtizedekben, akiket el­avult módszerekkel már sehol sem lehet mozgósítani — mondta. — Fontos, hogy az ilyen munkások, alkalma­zottak körében korszerű mó­don politizáljunk; bátran osszuk meg gondjainkat, kér­jük javaslataikat, alkotó köz­reműködésüket. Virizlay Gyula szerdán be­fejeződött kétnapos szabolcs- szatmári programja során több megbeszélést folytatott az SZMT vezetőivel a szak- szervezetek aktuális ideoló­giai, nevelési, oktatási fel­adatairól, megyei tapasztala­tairól. Tanácskozás az almatermesztésrőf Javítani a forgalmazást Az almatermés helyzetéről, védelméről tartottak előadás- sorozatot szerdán délelőtt Nyíregyházán. Ezen részt vet­tek a megyei termelőgazda­ságok, a gyümölcstermelési rendszerek, valamint a for­galmazó szervek szakembe­rei. Bacsu József, _ a megyei tanács vb. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának ve­zetője megnyitójában el­mondta, hogy Szabolcs-Szat- már megyében az elmúlt évek folyamán az almater­melés területén nagyot lép­tek előre a gazdaságok, amit nem követett ilyen mérték­ben a forgalmazás. Magyarországon és Sza- bolcs-Szatmár megyében — túlzás nélkül állítható — vi­lágszinten termelik a téli al­mát. Ez köszönhető az embe­ri szorgalom mellett a tudo­mány eredményeinek is. Ki­alakult a legjobb metszési módszer, bevezették a gazda­ságok a korszerű telepítést és koronaformákat, megfelelő a tápanyag-visszapótlás. Ezek mind előbbre vitték és viszik a termelést. S a korábbi mennyiségi törekvés mellett napjainkban a minőségi ter­melés a térhódító. Tavaly 550 ezer tonna ma termett a megyében, s L zony nem kis gondot okozott az értékesítése. Több helyen fel is vetődött: szükség van-e ilyen mennyiségű almára. A tél folyamán miniszteri érte­kezlet is foglalkozott ezzel a kérdéssel. A megállapítás egyöntetű volt: szükség van ilyen mennyiségre, az értéke­sítésről kell fokozottabban gondoskodni, akkor feloldód­hat a feszültség. Várhatóan az idén pozitív változás történik e téren: Szovjetunióba a tavalyinál nagyobb mennyiséget szállít­hatnak a termelők, ugyanak­kor változás várható a bel­földi forgalmazásban is. Nem kis feladatot ró a ter­melőgazdaságokra a megter­mett alma értékesítése. Erre természetesen a gazdaságok­nak is készülniük kell. Első­sorban a munkaszervezés döntő: augusztus végén — amikor a piac már fogadja az almát — szedni kell. Ugyanakkor nem szabad el­zárkózni a tárolástól sem. Ezután előadás hangzott el az alma termését veszélyez­tető tényezők jellemzéséről, a szűk térállású gyümölcsö­sök termőegyensúlyi állapo­tának kialakításáról, a ter­mésbiztonságot növelő met­szésről, a fagyérzékenységről, a tápanyag és a víz termés- biztonsági hatásáról. Az elő­adások egyértelműen rámu­tattak, hogy a minőségi al- matermeiés az adott körül­mények között minden gaz­daságban megvalósítható. (sípos) XXXIX. évfolyam, 65. szám ARA: 1,40 FORINT 1982. március 18., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents