Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-16 / 63. szám

1982. március 16. Kelet-Magyarország 7 Virágos ablakok, erkélyek Á házinyúl tartása Márciusban városunk parkjait gondos kezek teszik rendbe és a családi házak kisikertj eiben is megkezdődik a szorgos munka. Az emeletes házak lakóinak is van lehetőségük környezetük szebbé varázsolására. A loggiák és erkélyek tág teret biztosíta­nak a kertészkedni szerető, a szépért tenni akaró embereknek. Mibe ültethetünk? Megfeleld méretű faládába, kőedénybe, ampolnába. A leggyakrabban al­kalmazott erkélyláda anyaga a fa, bár újabban kaphatók mű­anyagból (hungarocell) készültek is. A deszka vastagsága ne le­gyen kevesebb 1,5 centiméternél, a láda mélysége és szélessége 25 centiméternél. Jól kezelhetők a 60—120 centiméter hosszú virág­ládák. Az ennél keskenyebb és sekélyebb ládában nagy a hő­mérséklet- és nedvességingadozás és a növények kevés tápanyag­hoz jutnak. A ládákat ajánlatos Xiladecorral befesteni. Ez matt barna és zöld színben kapható. A kiültetett növények ápolási munkái fizikailag nem megeről­tetők, de fontos a folyamatosság. Az öntözéshez legalkalmasabb a 12—15 C-fokos ivóvíz minőségű víz. Az átforrósodott talajt, nö­vényt ne öntözzük, az öntözés ideje az erkély fekvésétől füg­gően délelőtt vagy késő délután. Jobb egyszerre nagyobb meny- nyiséggel végezni a víz utánpót­lását. A tavasszal kiültetett növénye­ket célszerű július végétől trá­gyázni. A legfontosabb tápanya­gokat tartalmazzák a virágüzle­tekben is kapható Wopil vagy Florasca tápsó. Ezeket az elő­írás szerinti hígításban és időkö­zönként alkalmazva dúsabb vi­rágzást, növény fejlődést érhetünk el. A növény levelére ne jusson ebből az oldatból mert perzselést okozhat. A növényanyag megválasztásá­nál a következőket vegyük fi­gyelembe : — az erkély, loggia fekvése légmozgásnak való kitettsége, fény- és hőviszonyai — kiültetésnél fontos a fajra jellemző tenyészterület biztosítá­sa, pl. a muskátlitöveket 30—35 cm tőtávolságra ültessük; — az azonos feltételeket igény­lő növényeket is a szín és forma, és magasság figyelembevételével ültessük egy helyre. Hatásosak a kontrasztok; pl. fehér petunia + égő vörös muskátli, vagy varjú háj (csüngő változat-levéldísz) + nagyvirágú, színes petunia hibri­dek. A napos (déli, délnyugati, nyugati) fekvésű helyre közvet­lenül magról is vethető növé­nyek: — Chrysanthemum segetum (egynyári margaréta); — Dimorphoteca pluvialis (vi­harvirág) — szegélynövény; — Iberis umbellata (ernyös ta­tárvirág) —< szegélynövény; — Lobularia maritima (füles- ternye) — szegélynövény; — Calendula officinalis (köröm­virág) ; — Reseda odorata (rezeda);, — Zinnia elegáns (rézvirág): — Tropaeolum hybrida (sar­kantyú virág) — szegélynövény. Palántákról ültethetők: — Ageratum mexicanum (bojt­virág) ; — Antirrhinum maius (orosz­lánszáj) ; — Begonia semperflorens (be­gónia) ; — Callistephus echinensis (kerti őszirózsa); — Celosia argentea (kakasta­réj); — obelia erinus (labélia); —1 Matthiola incana (viola); — Petúnia hybrida (petunia); — Salvia splendens (paprikavi­rág) ; A felsőbb emeleteken nagyobb a szélerősség, a kiültetendő nö­vényeik kiválasztása fokozott fi­gyelmet igényel. Ilyen helyre nem való pl. a futó muskátli, és általában a magasabb növények. Tavasszal díszíti az erkélyt a tör­pe írisz, nárcisz, jácint, árvács­ka, a sárga viola és a kankalin. Már tél végén virágzik az örök­zöld levelű Erica carnea. A loggiák növényanyaga kibő­vülhet a különböző ampolna nö­vényekkel, ott ahol közvetlenül nem éri a nap (pl. Chlorophitum comosum, Pelargonium pelta- tum (futó muskátli), Saxifraga stolonifera, Tradescantia. Wagner Ferencné kertészmérnök Közterületfenntartó Vállalat ú T MUTATÓ HÁZIKERTI TÉLIALMA-GYÜMÖLCSÖSÖK NÖVÉNYVÉDELMÉHEZ ÉS TRÁGYÁZÁSÁHOZ Sor- Perm, ideje szám Növényvédő szer „A” Dózis % Növényvédő szer „B” Dózis % 1. Rügyfakadás Nővénda vagy 2,0 Gyümölcsfaolaj 5,0 előtt Neopol 5,0 vagy Ágról 3,0 2. Egérfüles Miltox-Special 0,5 Rézoxiklorid 0,5 állapot vége, 50 WP zöldbimbó eleje 3. Zöld bimbó Thiovit 0,5 Szulfur 900 FW 0,5 vége, piros­Miltox-Special 0,3 Rézoxiklorid bimbó kezdete Unifosz 50 EC 0,15 50 WP Bi 58 EC 0,12 4. Pirosbimbó Thiovit 0,5 Szulfur 900 FW 0,5 vége, virágzás Dithane M—45 0,25 Orthocid 50 WP 0,25 kezdete Mitac 20 EC 0,25 Pol-Akaritox 0,2 (szükség esetén) (szükség esetén) 5. Virágzás Topsin-Metil 70 WP 0,1 Fundazol 50 WP 0,1 vége, szirom­Dithane M—45 0,2 Orthocid 50 WP 0,2 hullás kezdete Keserűsó (MgS04) 0,4 Keserűsó (MgS04) 0,4 6. Sziromhullás Topsin-Metil 70 WP 0,1 Fundazol 50 WP 0,1 után közvet­Dithane M—45 0,2 Orthocid 50 WP 0,2 lenül (V. 1—5.) Mitac 20 EC 0,25 Pol-Akaritox 0,2 (szükség esetén) (szükség esetén) V^uxal = Plan tan 0,3 lombtrágya 0,3 Fun dazöf Sí fiWP 7. Gyümölcs­Topsin-Metil 70 0,1 0,1 fej lődés Dithane M—45 0,2 Polyram Combi 0,2 (V. 10—15.) Bi 58 EC 0,1 Bi 58 EC 0,1 Wuxal 0,3 Plantan 0,3 8. Gyümölcs­Topsin-Metil 70 WP 0,1 Fundazol 50 WP 0,1 fejlődés Dithane M—45 0,2 Polyram Combi 0,2 (V. 25—30.) Bi 58 EC 0,1 Metation 50 EC 0,2 Wuxal 0,3 Peretrix 0,3 9. Gyümölcs­Karathane LC 0,06 Szulfur 900 FW 0,3 fejlődés Dithane M—45 0,2 Polyram-Combi 0,2 (VI. 10—15.) Mitac 20 EC 0,25 Bi 58 EC 0,1 Bi 58 EC 0,1 Peretrix 0,3 Wuxal 0,3 10. Gyümölcs­Karathane LC 0,06 Szulfur 900 FW 0,3 fejlődés Dithane M—45 0,2 Zineb 80 WP 0,3 (VI. 25—30.) Sevin 85 WP 0,2 Metation 50 EC 0,2 Wuxal 0,3 Peretrix 0,3 11. Gyümölcs­Szulfur 900 FW 0,3 Karathane LC 0,06 fejlődés Dithane M—45 0,2 Zineb 80 WP 0,3 (VII. 10—15.) 12. Gyümölcs­Szulfur 900 FW 0,3 Karathane LC 0,06 fejlődés Zineb 80 WP 0,3 Dithane M—45 0,2 (VII. 25—30.) Sevin 85 WP 0,2 Bi 58 EC 0,1 13. Gyümölcs­Szulfur 900 FW 0,3 Thiovit 0,3 fejlődés Orthocid 50 WP 0,2 Orthocid 50 WP 0,2 (VHI. 10—15.) Sevin 85 WP 0,2 Metation 50 EC 0,2 14. Színeződés Unifosz 50 EC 0,15 Metation 50 EC 0,2 (VIII. 25—30.) 15. Éréskezdet Unifosz 50 EC 0,15 Unifosz 50 EC 0,15 (IX. 5—10.), (szükség esetén) MEGJEGYZÉS: — Az „A” és „B” változat azonos hatást biztosít, csak a választék érdekében állítottuk össze. — Ellátási nehézségek esetén egymást helyettesítő készítmények: varasodás ellen: Dithane M—45, Polyram Combi, Orthocid 50 WP, Antracol 70 WP, Zineb 80 WP. lisztharmat ellen: Thiovit, Szulfur 900 FW, Kolosul, Morestan, Topsin-Metil 70 WP, Fundazol 50 WP, Karathane LC, Karatha- ne FN—57. Varasodás és lisztharmat ellen is hatásos a Rublgan 12 EC 0,05%-os töménységben. Javasolt felhasználási időpont: a virágzás után Topsln M—70 WP plusz Dithane M—45, illetve a Fundazol 50 WP plusz Orthocid 50 WP kombinációk helyett, maximum 4 alkalommal. Egész évi folyamatos használatát nem javasoljuk. — Közvetlenül szüret előtti permezetésre nem használható gom­baölő szerek: Dithane M—45, Zineb 80 WP, Polyram Combi, Antracol 80 WP. (Élelmezési várakozási idő: 30 nap.) — A szüret előtti kezelésre ajánlott rovarölő szer: Chinetrin 25 EC. (Élelmezési várakozási idő: 4 nap.) — A Mitac 20 EC használatát az atkafertözés alakulása határozza meg, így az útmutatóban javasolt időpontoktól szükségszerűen el lehet térni. Helyettesítése Pol-Akaritox-szal oldható meg. A MÉSZÖV ÉS A NÖVÉNYVÉDŐ ÁLLOMÁS SZAKTANACSADÁSA Bármilyen fajtájú állat te­nyésztésével, tartásával kívá­nunk foglalkozni, először is tisztában kell lennünk azzal, hogy mennyi állatot tudunk tartani, takarmányozni, etet­ni és ihogy a szükséges anya­gi erő rendelkezésünkre áll-e. Döntő kérdés, hogy a vá­lasztott tenyésztési ág vagy fajtaigényt mennyiben tud­juk kielégíteni, szakmai hoz­záértéssel és egyéb feltételek­kel olyan létszámban — bár­milyen kedvünk volna is hoz­zá — nyulat ne tartsunk, amelynek igényét nem vagy kevésbé tudjuk kielégíteni, a nyúltenyésztés jövedelmező­sége nagy mértékben a kör­nyezeti viszonyokon is múlik. Istálló-követelmények: az ' állomány elhelyezésére meg­felel a legkülönbözőbb anya­gokból készült istálló, egyéb épület, ha építésük vagy át­alakításuk során figyelembe vesszük a nyúltartással kap­csolatos általános érvényű szempontokat. Az anyák és a bakok teljes alapterületre vetített férő­helyszükséglete 0,5—0,6 négy­zetméter, míg a süldőké 0,15 —0,20 négyzetméter. A nyu- lakat a környezet hatásától teljesen függetleníteni kell, az udvar legcsendesebb ré­szén kell elhelyezni, forgal­mas helyektől, egyéb állatok­tól távol. Állandó hőmérséklet, pára- tartalom, tiszta levegő, vala­mint egyenletes fény szüksé­ges számukra, s környékük mentes legyen a rágcsálók­tól, szúnyogoktól, egyéb ro­varoktól. Az istállóba csak lábfertőt­lenítéssel lehessen bejutni, a nyulakhoz vezető folyosókat helyes, ha fertőtlenített sző­nyegekkel ellátjuk. Az épü­let hézagmentes, szigetelt le­gyen, hogy az egér, patkány rágcsálóktól átjárhatatlan le­gyen. Lehetőleg villany és víz legyen az épületben, va­lamennyi ablakra, szellőző- nyílásra szúnyoghálót kell szerelni. A kettős ajtó, amely aiz előkészítő helyiséget a termelő tértől, a külvilágtól elválasztja, megakadályozik' |ar fertőző ' Betegségeket, ter­jesztő szúnyogok, háziméhek és hasonló rovarok behatolá­sát. Az istállótérben mindenkor megfelelő páratartalom le­gyen, a nagy páratartalmú is­tállókban csepegnek a falak, mely kedvezőtlen az állati egészségre, különösen a fia­tal, még nem kellő ellenálló­képességű növendékre. Számos betegség, rossz ter­melés, gyengébb szaporaság éppen a helytelen ólazás kö­vetkeztében áll elő, tehát nagy gondot kell fordítani az állatok elhelyezésére. Sajnos igen sok tenyésztőnk szükség­megoldásként átalakított fé­szerekben, nedves, huzatos, sötét ólakban tartja állatait. Az egészséges ólak követel­ményei : magasabban fekvő .helyre épüljenek, homlokza­tuk dél-délkeleti fekvésű le­gyen. Azon kívül érje kellő napfény, védjen az időjárás­tól, annak szélsőségeitől. Ne legyen sötét, nedves vagy hu­zatos. Tisztán tartható edé­nyeket, ketreceket, istállót biztosítsunk mindenkor a nyulak részére. Az istálló kö­zelében semmiféle szennye­ző, rothadó, erjedő anyagot ne tűrjünk meg. Gondosan takarítsuk el a trágyát, szemetet, irtsuk a le­gyet és egyéb rovarokat, mert csak ezzel az alapkövetel­ménnyel biztosabb és gazda­ságosabb a kistenyésztők há- zinyúltartása. Mikulás András MÉSZÖV Kertbarát-borverseny Vásárosnaményban A városi járási művelődési központ keretén belül műkö­dő vásárosnaményi kertbará­tok klubja február 26-án a művelődési központ kiállító termében tartotta meg évzá­ró és farsangi összejövetelét, ezzel egybekötött házibor­versenyét. Az ünnepi estet Sánta Mik­lós, a művelődési központ igazgatója nyitotta meg, s szólt arról, hogy a maguk ré­széről mindenkor megkülön­böztetett figyelmet szentel­tek a kistermelők hasznos munkájának segítésére és sok sikert kívánt a borversenyen résztvevőknek. Míg a szakzsüri öt tagja — élén dr. Széles Csabával, a zsűri elnökével — végezte fe­lelősségteljes és nagy szakér­telmet igénylő munkáját, a Móricz Zsigmond Színház művészei szórakoztatták a szép számú közönséget. Ma­gyar nóták, régi slágerek, versek, prózai humor tette hangulatossá az estet. Kiderült, hogy itt is ter­melnek jó bort. Ténylegesen elismerést érdemeltek általá­nosságban is a borok. 1. he­lyezést ért el Ács Ferenc, 2. Gere Lajos, 3. Rácz János és 4. Gaál István. A borverseny eredményé­nek kihirdetése után tombo­lajegyek sorsolásával tették még hangulatosabbá az egyébként is remekül sike­rült estet. Varga Ferenc megyei szervező titkár HORGÁSZOKNAK Hatezerötszázharmincegy felnőtt és ifi horgász A tavalyi zsákmány: 103 ezer 372 kiló A nap egyre magasabbra kú­szik az égen. Sugarai egyre erő­sebben melegítik fel a földet. Zajlanak a folyók. Tavainkról eltűnnek a jégtáblák. A part­menti sekély, hamarabb melege­dő vizekben lassan megindul a halélet. Amíg ez a természet rendjében lezajlódik, a horgá­szok egyre türelmetlenebbül várják az új szezon kezdetét. De mielőtt beindítanánk a sok hor­gászkalandot ígérő 1982-es esz­tendőt, nézzük meg, mit is „arattunk” az elmúlt évben. Az intéző bizottságon az egye­sületek által közölt adatok alapján összeállították az elmúlt év fogási eredményeit. Ebből ki­tűnik, hogy a megye horgász- társadaLma milyen mennyiséggel járult hozzá a családok, ezen keresztül az országos halhús­ellátáshoz. Azért hangsúlyozom, hogy halhúsellátáshoz, mert nem eléggé köztudott, hogy a horgá­szok által fogott ízes falat, a hal nem kerülhet be az üzleti forgalomba. Ezt közvetlenül a horgászcsaládok konyháján ké­szítik el és fogyasztják. A hor­gászetikában foglaltak alapján a horoggal fogott hal csak aján­dékként kerülhet a rokonság, a jó ismerősök asztalára. Szabolcs-Szatmárban 1981-ben huszonnyolc horgászegyesület működött. Ezekben hatezeröt- száz-harmincegyen váltottak horgászj egyet. Közülük nyolc- száztizenöt az ifjúsági horgász. A leadott ötezernégyszáz-hatvan. kilenc fogási napló — vezetését a horgászrend írja elő — össze­sítésével az intéző bizottság meg­állapította, hogy Szabolcs-Szat- már megye horgászai 1981-ben 103 372 kilogramm halat zsákmá­nyoltak. Ebből a mennyiségből 22 435 ki­logrammot az egyik legkedvel­tebb sporthal, a ponty nyomta. Csukából 12 688 kilogrammot akasztottak meg horoggal. A ra­gadozó halak közül jelentős volt még — 4023 kilogramm — har­csafogás is. A másik ragadozó­ból, süllőből is szép számmal fogtak. Belőlük 2552 kilogramm került a szákokba. A tudatos telepítésnek kö­szönhető az amur egyre gyako­ribb fogás. Ezen egyre ked­veltebbé váló jó sporthalból 5081 kilogramm került terítékre. Ba­lint, angolnát, pisztrángot, már­nát, kecsegét zsákmányoltak még megyénk horgászai. De akadt még horogra egyéb hal is bőven. Ezeknek a súlya 53 229 kilogrammra rúgott. Érdekes áttekintenünk azt is, hogy a szabolcs-szatmári hor­gászok mely megyén kívüli vi­zekre jutottak el. A fogási nap­lók tanúsága szerint a Balato­non és a Velencei-tón kívül jár­tak horgászaink a ráckevei Du- na-ágon, általában a Dunán, Mályi-Nyéki meg a cikolai ta­vakon, a kiskörei (Tisza II.), a rakacai, a Pécs környéki tározó­kon, a Körösök vízrendszerén, a faddi holtágon, a Rábán, a Ta­tabányai Erőmű taván, — hogy csak a jelentősebb fogásokról szóló naplókból idézzünk. Horgászaink nagy többsége azonban megyénk folyóvizein, holtágain fogta zsákmányát. Te­rületi engedélyt is ezekre a vi­zekre — az Alkotmány és Rá­kóczi halászati termelőszövetke­zetek vizein — váltottak. Annak ellenére, hogy ezek a vizek a leggyérebben halasítottak és csak a természetes szaporulat adja a fogási lehetőségek zömét, mégis itt zsákmányoltak 27 058 kg ha­lat. A fogások nagyságrendjében az egyesületek saját vizei — ti­zenegy egyesület, plusz az inté­ző bizottság rendelkezik saját horgászvízzel — foglalják el a második helyet. Ezeken a sza­bolcs-szatmári pecások 20 679 ki­logramm halat fogtak. Jól hala­sítottak a termelőszövetkezetek által kezelt vizek is. Innen is jelentős mennyiségű zsákmány­nyal tértek haza a horgászok. összességében a szabolcs-szat­mári horgászok 1981-bén jó évet zártak. Átlagfogásuk 19 kilo­gramm. Ez két kilóval több, mint az előző évi, tagonkénti zsákmány. Az ez évi átlag kö­zelíti az országos fogási ered­ményt. A fogási naplók adatai sze­rint a Kisvárdai Dolgozók Hor­gász Egyesületének a tagjai vit­ték haza a legtöbb halat. Az egy főre jutó zsákmány 38 kilo­gramm. Az átlagfogás tekinteté­ben második helyen a Székelyi Búzakalász HE tagjai végeztek, ők fejenként 36 kilogramm halat zsákmányoltak. Jó fogást tudhat­nak magukénak a Mátészalkai Szatmár vidéki HE tagjai is. Az egyesület horgászai 35 kilogram­mon felüli átlagfogást értek el. E sorok írója itt látta a más­fél mázsán felüli fogást re­gisztráló naplót. A sort 11 kilo­gramm körüli átlagfogással a Vásárosnaményi Postás, a Szat- márcsekei Túr-közi és a Nyír­egyházi ÉPSZER horgászegyesü­letek zárták. Az új szezont minden horgász nagy reménnyel várja. Bizonyá­ra sokan fognak majd kapitális, rekordlistás halakat. Erre utal­nak a jól előkészített horgász- felszerelések. az egyre izgatot- tabb távasfcvárás. A reményeket mind az intéző bizottság, mind a saját vízzel rendelkező hor­gászegyesületek gazdálkodása is táplálják, ök nemcsak aratnak, de vetnek is. Ezt bizonyítják a közeljövőben sorrakerülő — a Hortobágyi Állami Gazdaság Tógazdaságából vásárolt — je­lentős mérvű haltelepítések is. (sigér) Kedvező földrajzi fekvés Kapitális halak Földrajzilag a tiszalöki Uj Erő Horgász Egyesület helyezkedik el megyénkben a legkedvezőb­ben. Itt hömpölyög az élő Ti­sza és a holtágakkal együtt, a község határában található a Keleti-főcsatorna, valamint a Tiszalöki Erőmű. Mind az elága­zás, mind pedig az erőmű olyan oxigéndűsító tényező, amely igen kedvező biológiai feltétele­ket biztosít a vízi élővilág ki­alakulására, fejlődésére, ezekkel együtt a jó halfogási lehetősé­gekre. Nem véletlen, hogy a me­gyében itt fogják a kapitális ha­lak zömét. KözüLük nem egy rekordlistás is lehetne. Ám a 164 felnőtt, 20 ifi- és 50 gyermektagot számláló egyesü­letnek, — ahogy ezt a március 7-i közgyűlésükön elmondták — éppen a kedvező földrajzi fek­vés jelenti a legnagyobb gondot. Saját horgászvízük igaz nincs, területi engedélyeik az Alkot­mány Halászati Termelőszövet­kezet vizeire, az élő Tiszára, a holtágakra, meg a Keleti-főcsa­tornára szólnak. Ezeket a vizeket az utóbbi években egyáltalán nem halasí- tották. így a zsákmány is so­vány. Az elmúlt évben tagon­ként 13 kg halat vittek haza. Igaz viszont, hogy ez nem tük­rözi a teljes igazságot, mivel az egyesület tagjai közül sokan nem adták le, vagy nem töltöt­ték ki helyesen a fogási napló­jukat. A kedvező földrajzi fekvésnek megvannak a maga buktatói is. Az egyik ilyen a halászati sza­bályzatban is, és az országos horgászrendben is megfogalma­zott kétszáz méteres műtárgyvé­delmi, illetve halkímélési tila­lom. Ezek betartása minden hor­gászra kötelező. Az is igaz, hogy a jó fogási lehetőségek a tilalom megszegé­sére is csábítják a gyengébb er­kölcsi normájú embereket. Az egyesület fegyelmi bizottságának is, és a hatóságoknak is az erő­mű léte adta a legtöbb munkát. Az 500—700 forintos hatósági büntetések mellett a fegyelmi bi­zottság 7 horgászt tiltott el fél évtől két évig terjedően a hor­gászattól. Köztük egyesületi ve­zetőségi tagot is. A fegyelmi bi­zottság döntését a közgyűlés sem enyhítette. Sok ezen a vidéken a horgász­turista is. A tiszalöki horgászok azt kérik tőlük, hogy fordítsa­nak nagyobb gondot a horgász­rend betartására, a környezet tisztaságára. Ne sértődjenek meg, ha a helyi halőrök a jövőben mindannyiunk érdekében, foko­zottabban ellenőrzik az „idegen” horgászokat is. Az egyesület tagsága a felada­tok közül az ifjúság nevelésére, a környezetvédelem fokozására, a jobb fogási lehetőségek kiala­kítására, a horgászfegyelem szi­lárdítására, a halvédelem foko­zására, a nyári halfogó verseny jó megszervezésére hívta fel a vezetőség figyelmét. Tisztában vannak azzal, hogy a horgász- turizmus növekedésével egyre több vendéghorgász keresi fel e térséget, és a maguk módján a tiszalökiek jó házigazdák sze­retnének lenni. (si) Ketrecekben a halak Üj, intenzív tenyésztési mód­szert, úgynevezett ketreces hal­tartást vezet be a Szolnoki Fel- szabadulás Halászati Tsz. Az el­járás lényege, hogy keretekre erősített, 4x4 méter átmérőjű és 4 méter mélységig merülő há­lókba telepítik a halakat. Egy- egy ketrecben annyi ivadékot helyeznek el, amelynek megfele­lő élettér jut. Az ilyen körülményeik között tartott halak nem vándorolnak, ezáltal a táplálékot Is jobban értékesítik, fejlődésük és súly- gyarapodásuk intenzivebb. A ketreces haltenyésztésre a hazai viszonyúk között csak néhány halfajta, így a ponty és a har­csa alkalmas. Ezek a halfajták viszonylag kevesebb oxigént igé­nyelnek, igy a nyári kánikulai melegben is jól tűrik a tömeges tartási módot. (ssoer

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents