Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-13 / 61. szám

1982. március 13.

o

Vathy

Zsuzsa:

közepes. Nem érdemiem meg a négyest. (Nagy nevetés.)

Tanárnő: — Miért haragszom rád?

Gyerekek (súgják): A

szemüveg.

Demeter: — Nem használom a szemüvegemet.

Tanárnő: — Azért is. És még ?... A morgásért. Meg sem hallgatod, mit mondok.

(Az osztályban óriási nevetés. Ketten nem nevetünk csak, a tanárnő, és én, a vendég. Aztán mi is nevetünk, de nem tudjuk min.)

— Mit nevettek?

(Gyerekek, egymást nézik,

és dőlnek a röhögéstől.)

— Jancsi... Mi ez az óriási derültség?

(A nevetés kissé alábbhagy, de senki sem szól.)

Tanárnő (fegyelmezetten): — Jó ... letelt a két perc, abbahagyhatjátok ... ' Hár- sing ...Öa legszorgalmasabb gyerek... Krizsán, állj föl! Mi van a szádban?

— Semmi.

— Mi van a szádban?!

(A gyerekek röhögnek, Krizsán eltátja a száját.)

— A nyelvem.

• — Akkor jó. Ülj le ... Kiss ...

(Az osztálytitkár már régóta nem nyilatkozik. A tanárnő és a felszólítottak beszélnek.)

— Kiss, mi a véleményed magadról?

— Mi?

— Mi az, hogy mi?!

— Nem értettem.

— Akkor mondd, hogy tessék. Szorgalomból egyketted. Miért?... Megmondjam? Azét-t..',-- taM

Az óra felénél tarthatunk. A hangulat derűs, a tanárnő, ha teheti, együtt nevet a gyerekekkel, de szinte pillanatonként változik a hangulat. A gyerekek dicséretét vagy dorgálását szidás, a komikus helyzeteket komolyak váltják föl. Nekem, gyerekekkel való foglalkozásban járatlannak, alig elviselhető ennyi hullámzás. Érzem magamban a tiltakozást: miért sérthetetlenek a gyerekek, mitől olyan fölényesen kívülállók? Miért csak a tanárt viseli meg az óra?

— Hetesi. ö a legszorgalmasabb. Magatartás ötös, szorgalom...

A gyerekek zúgnak.

Magológép.

— Nem jó volna mindegyi- kőtöknek, ha ekkora szorgalommal tanulna?

— Nem is érti, mit tanul.

— De ha nem tanulna eny- nyit, talán meg is bukna.

— Az biztos — zúgják a gyerekek.

— Kovács. Szorgalom jó, magatartás jó.

— Kivételezés! Kivételezés! — kiabálja az osztály.

— Kovács ... Szerinted jó vagy rossz ez az osztályzat?

Kovács hallgat.

Valaki az osztályból: —

Kapsz egy tízest, ha azt mondod, rossz.

— Lázár. Magatartás négyes, szorgalom ötös. Meg vagyok veled elégedve. Az általános iskolához képest sokat javítottál.

Osztály: — Mi is. Mi is meg vagyunk elégedve.

Egy nyugalmas perc következik. A gyerekek békésen hallgatnak, a tanárnő egy kis lélegzetet vesz. Én a fejeket nézem. Kitűnően vágott frizurák, szép fényes hajak. Vajon maguk vágják? Valamennyien ápoltak, az utolsó divatot követik.

— Sörös. Változó magatartás. Volt egy osztályfőnöki figyelmeztetésed a kollégiumi verekedés miatt. Emlékszel? Amikor széttépted valakinek az ingét. Még gondolkozom rajtad ... Szvoboda. Megér- demled magatartásból a jelest?

— Meg.

— Milyen véleménnyel vagy magadról?

— Remek.

— Ne bohóckodj. Miért érdemied még?

..... °

— Mert aktív vagyok. És nagyszerű.

Csöngetnek. Négy gyerek maradt a névsor végéről, holnap, az osztályfőnök szaktárgyán, bonctanórán kerülnek sorra.

Búcsúzáskor a tanárnő vi- gyázba állítja az osztályt. A gyerekek kirobbanó jó kedvűek, a tanárnő kicsit megviselt.

— Gyerekek. Ez kötetlen óra. De ennél sokkal jobb magatartást és fegyelmet várok. Viszontlátásra.

Huszonegy kamasz kiáltja huszonegyféle hangon.

— A-viszont-látásra!

T

anárnő: — Mai osztály- főnöki óránk feladata az osztály magatartásának és tanulmányi munkájának kiértékelése. Az osztály- titkár számoljon be az elmúlt két hétről.

Az osztálytitkár nyurga kamaszfiú. Ebbe az osztályba egyébként csak fiúk járnak. Szarvasmarha-tenyésztő első osztály.

— Nem történt semmi.

— Róznerről sincs jelenteni valód?

— Ja ... A Rózner egy kicsit elkésett, ezért a Rákos tanár úr pikkelt rá.

— Mi az, hogy pikkelt?

— Szóval szúrta.

— De hát, ha joggal, akkor az nem pikkelés.

— Igen. Nem pikkelt, hanem szúrta.

— Tovább.

— Az osztályban leszakítottunk egy fogast, és egy plakát hiányzik.

— A virágok?

— Nem öntöztük a virágokat.

A tanárnő fölemeli a hangját.

— Miféle állatgondozó lesz belőletek? Ha a virágnak két hétig nem adtok vizet, még él. De ha egy állatnak, az elpusztul! Addig nem mehettek le ebédelni, amíg meg nem öntöztétek a virágokat.

— Folytathatom?

— Folytasd.

— Szemeteltünk.

— Látom. Nézzétek meg. mi van Temesvári alatt. Holnap Tamást és Temesvárit elültetjük egymás mellől. Tehát más nincs? ... Akkor a mai órán kiértékeljük az iskolai, a kollégiumi és a gyakorlati magatartást. Én olvasom a névsort, az osztálytitkár elmondja az osztály véleményét.

— Briják. Állj föl. Osztálytitkár: — Magatartás változó. Szorgalom közepes.

Tanárnő: — Az egyik legproblematikusabb gyerek. A tanács elé viszem.

... Demeter.

Osztálytitkár: — Szorgalom négyes, magatartás négyes.

Tanárnő: — Neked mi a véleményed magadról?

Demeter: — Én úgy gondolom, a magatartásom inkább

két, ezért maradt emlékezetes a Hej, Sári rosszul lett, mert a szoknya hosszú lett kezdetű foxtrott, vagy a Ra- móóónaa titokzatos nevére komponált, nyúlós hangulatú tangó, — ahogy játszotta. Kvanduk úr a talpunk alá valót. (Csárdást nemigen tanultunk, nem volt már módi ...)

A 6—8 hetes téli kurzusok próba bállal végződtek. Ez nemigen különbözött a többi, heti két alkalomtól, legfeljebb annyiban, hogy aznap még külön belépődíjat is szedtek és nemcsak a tanfolyam tagjai vehettek részt. Ilyenkor még melegebb volt. Mert fűtöttek, hogy a mamák jól érezzék magukat. Nekünk azonban különben is melegünk volt, hiszen „tisztességesen” meg kellett hajolnunk a kijelölt partnernő előtt, illedelmesen megfogva a kezét, valamilyen nyakatekert, természetellenes, — de elegánsnak mondott mozdulattal. Közben valami udvariasat illett mondani, jóllehet leginkább arra kellett volna vigyázni, hogy hanyatt ne essünk a bőven parafinozott parketten. Bosszantásunkra még a szellőztetési szünetekben is friss forgáccsal szórták meg a padlót (jelezve, hogy ez egy jól vezetett műintézet!), ezt aztán mi fekete, koszos latyakká tapostuk, sőt még tovább vittük a talpunkon is, így még veszélyesebb helyzetbe kerülve a köves előszoba (=ruhatár) talaján.

Többnyire a fiúgimnáziumok diákjai jártak ide, esetleg még a tanítóképzősök, akik meglehetősen lenéztek bennünket, gimiseket. Hiszen nekik bársony diáksapkájuk volt, egy évvel tovább jártak iskolába, így idősebbek is — tehát a diáklányok számára eleve vonzóbbak, nem is beszélve arról, hogy a harmincas években már bizonyos bajtársi jelvényeket is hordhattak: ezek közül a legirigy- lésre méltóbb az a 4—5 cm széles, többszínű, aranyszegélyű szalag, amelyet a prepák hanyag eleganciával hordtak, keresztben, a zakójuk alatt, mint a katonatisztek a zubbonyon az ántántszíjat... A leányok is többnyire gimnazisták, ritkábban polgáristák: meglehetősen harmonikus közösségben, finomkodó válogatás nélkül.

Milyen nagyszabásúnak, finomnak, elegánsnak tűnt akkor az „intézet”, a terem, az enyhén kölniszagú környezet! Ahogy barátommal most beszélgettünk, kitűnt, hogy a múlt ősszel ő is bejött ide az udvarra, megnézni egykori nemes szórakozásaink színhelyét, s mindketten szomorúan állapítottuk meg, hogy milyen kicsi, sivár, kisszerű

az udvar, az épület, a környezet; meg is állapítottuk, hogy a nagyszerűség és a csillogás alighanem csak a fiatalságunkra gondoló, megszépítő emlékezetünkben élhetett. De sebaj!

A harmincas évek végére már több tánciskola is működött Nyíregyházán. Egyikük így hirdette magát:

Uram, ön szögletes!

Vegyen egy öthetes tánckurzust — Schildmájer- nél...

De akkor már barátom és én is egyetemisták voltunk Budapesten, mint az a kisleány is, akinek kedvéért később ismételten is beiratkoztam egy újabb kurzusra ...

A lebontott épület helyén hamarosan megindul az építkezés. Nagyra nőtt szülővárosunk újjászületett színházának művészei számára építenek ott, közmegelégedésre, lakásokat, klubot. De azért ha távoli kortársaink érdeklődnek majd, hogy merre is van az a színészház Nyíregyházán, az egyszerűség kedvéért úgy fogjuk megmagyarázni, hogy a régi, Kálmán Éva-féle tánciskola helyén ...

Margócsy József

Tanuló igazgatók

A KÖZOKTATÁS RENDSZERÉBEN fontos szerep illeti meg a pedagógiai intézmények vezetőit. Nem véletlen, hogy az intézmények vezetésének kérdése a felsőbb szintű tanügyigazgatás figyelmének a középpontjába került.

Senki nem születik vezetőnek. Természetes tehát, hogy az iskolaigazgatók képzésének és továbbképzésének igénye hosszú történelmi múltra tekint vissza. A felszabadulás után különösen fontos feladat volt a vezetőképzés. A szocialista tartalmú és szerkezetű iskola megvalósítása elképzelhetetlen volt anélkül, hogy az iskolák akkori igazgatói és az utánpótlásra kiszemelt káderek ne ismerkedjenek meg a szocialista pedagógia alapelveivel. A minisztérium az 1950-es években folyamatosan szervezte az igazgatók háromhónapos bentlakásos iskoláját. Az iskola fennállásának több éve alatt számos Szabolcs-Szatmár megyei igazgató vett részt a tanfolyamokon.

A hatvanas években országosan is, megyénkben is felismerték a vezetőképzés fontosságát. Ennek következtében a figyelem az új ipari és mezőgazdasági vezetők képzésére irányult, s megkezdődött a vezetéselmélet kimunkálása is.

A vezetéstudomány első pedagógiai adap- tápcióját a Szabolcsból elszármazott Kiss Gyula végezte el Budapesten, amikor a Fővárosi Tanács V. B. Oktatási Osztály szak- felügyeleti és továbbképzési csoportja az 1964—65-ös tanévben önként jelentkező fővárosi igazgatók részére vezetői tanfolyamot szervezett. A tanfolyam kéthetente tartott foglalkozásokat, programja az iskolavezetés politikai, pedagógiai tartalmát, valamint az iskolavezetést mint személyek funkcióját, a közösségi feladatokat ölelte fel.

Szabolcs-Szatmórban 1970 előtt nem volt pedagógiai vezetőket speciális munkaterületükre felkészítő tanfolyam. Az igazgatók addig a pedagógus továbbképzés valamelyik formájában vettek részt: szervezett

ideológiai továbbképzéseken, pedagógiaipszichológiai speciális tanfolyamokon, szakmai-módszertani munkaközösségi foglalkozásokon.

A PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSI KABINET létrejötte 1970-ben a differenciáltabb továbbképzés igényét vetette fel. Fontos feladatként jelentkezett aj iskolavezetők- tudatos, átgondolt' vezetői továbbképzése. Első lépésként megerősítették a járásokban és a városokban működő vezetői és vezetőhelyettesi munkaközösségeket, majd 1971-től, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolához és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemhez csatoltan, egyéves vezetőképző tanfolyamokon megkezdődött a tervszerű vezetőképzés. Szabolcs-Szatmár megye is igyekezett kihasználni a beiskolázási lehetőségeket. Az egyetemre évenként 4—5 középiskolai igazgatót, a főiskolára 1974-ig 60 általános iskolai vezetőt iskoláztak be egyéves tanfolyamra. A tanfolyamokon részt vevő igazgatók záródolgozattal fejezték be vezetői tanulmányaikat. Az egyetemhez csatolt egyéves vezetőképző tanfolyami forma ma is él, a főiskolához csatolt a 70-es évek közepén különböző okok miatt megszűnt. Ezeken a tanfolyamokon már érvényesült a komlexitás elve, a foglalkozásokon helyt kaptak ideológiai, vezetéselméleti, pedagógiai, pszichológiai ismeretek.

A megyei tanügyirányítás középtávú terve alapján — az Országos Pedagógiai Intézet segítségével — 1974 őszén beindult az első kétéves intenzív igazgatói tanfolyam. A középtávú terv szerint háromszor két év alatt a megye valamennyi általános iskola igazgatóját kétéves intenzív tanfolyamon felkészítik a vezetői feladatok ellátására. 1981-ben fejeződött be a harmadik tanfolyam.

Ezeken a tanfolyamokon működő igazgatók vettek részt. Ä beiskolázásokat a járási és a városi művelődésügyi osztályok végezték. Az első csoportba a körzeti és a nagyobb általános iskolák igazgatói kerültek. A tanfolyami beiskolázásoknál figyelembe vették a vezetők ciklikus megbízásából adódó feladatokat és lehetőségeket, valamint a társadalom által támasztott igényeket. Az felső tanfolyam még kísérleti jellegű volt. a második tanfolyam idején a kabinet munkatársai — a kísérlet alapján — már az

Országos Vezetőképző Központnak is készítettek tematikákat.

A tanfolyamokon résztvevők havonként egy-egy alkalommal hallgattak előadásokat és vettek részt szemináriumi foglalkozásokon. A feldolgozandó témakörök felölelték a pedagógiai vezetés valamennyi fontos területét. Az ideológiai témákat nevelés- és vezetéscentrikus szemléletű megfogalmazásban dolgozták fel. Az általános vezetői tájékozódást a közoktatáspolitikai témák segítették. A vezetéselmélet a legfontosabb vezetői ismeretek és készségek elsajátításához adott alapokat. A pedagógiai, pszichológiai témakör a személyiség és a vezetés kapcsolatát vizsgálta. A nevelésszociológia nevelésközpontú megközelítésben közvetítette a korszerű ismeretanyagot. A nevelés és oktatáselmélet témakör az iskolai élet két nagy területének értelmezésében és a gyakorlati megvalósításban igazított el. A gazdálkodási és munkajogi ismeretek témakör a vezető önállóságából adódó praktikus teendőket közvetítette. A tanfolyam irodalomjegyzékének összeállításában közreműködött az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, valamint a Bessenyei György Tanárképző Főiskola néhány tanszéke.

HA UTÓLAG IS, a három 2 éves intenzív igazgatói tanfolyamon a megye valamennyi általános iskola igazgatója felkészülhetett a vezetői feladatok ellátására. Elvben így van ez. A gyakorlat úgy alakult, hogy az 1981—82-es tanévben beindulhatott a negyedik tanfolyam. Menetközben annyi vezetőváltásra került sor, hogy a járási, városi művelődésügyi osztályok beiskolázási keretszámok alapján küldhették igazgatót a tanfolyamra.

A kétéves intenzív igazgatói tanfolyam kinevezett vezetők részére már utólagos konstrukció. Pótlás. Pótolja azokat a vezetési ismereteket, amelyekkel a vezetőnek már kinevezésekor rendelkeznie kell. Mivel pedagógusképző intézményekben vezetőképzést nem tanítottak, pedagógiai vezetőképzés évtizedeken át a megyében sem volt, működő igazgatónak korábban, szervezett tanfolyamon nem volt lehetősége megismerkedni a vezetéssel összefüggő kérdésekkel. Azaz mégis, de csak autodidakta módon. Ideális körülmények között igazgatónak már nem vezetői alapképzésben, hanem rvezetői továbbképzésben kell részesülnie. Tehát a 2 éves igazgatói tanfolyamok hiányt pótolnak.

A Minisztertanács az állami személyzeti munkáról szóló határozatában szabályozza a vezetővel szemben támasztott követelményeket, a vezetői alkalmasság feltételeit. A határozat a politikai, a szakmai és a vezetői alkalmasság hármas követelményét fogalmazza meg. Nem szükséges felsorolni a támasztott követelményeket. Egy dolgot azonban szükséges hangsúlyozni: a nevelési folyamat objektív logikája, a pedagógus közösség léte és fejlődése egyaránt megköveteli, hogy az igazgató személyében az iskolának erős és hatékony központú nevelőhatalma legyen. Az iskolavezetést is tanulni kell: a követelményeknek való megfelelés anélkül ma már nem képzelhető el.

Az iskolavezetés azonban nemcsak ismeretek kérdése. A vezetőképző tanfolyamok jó alapot adnak: vezetési ismereteket nyújtanak, vezetői szemléletet formálnak. Ézéri az alapon el lehet indulni. Nagyon fontosak a vezető jellembeli tulajdonságai.

SOK FELADAT, NAGY FELELŐSSÉG hárul ma a pedagógiai vezetőkre. Hogy jól együttműködjék környezetével, nemcsak tőle függ. Egy-egy vezetőnek számtalan lehetősége van konfrontációra szűkebb és tágabb környezetével. A feladatok, a gondok megoldása, a nehéz helyzetekből való kijutás fárasztó, nem könnyű számára. Sok lehetőség van hiba elkövetésére is. Így előfordul, hogy egy-egy vezető hamar „bedobja a törölközőt”. Tény: a vezetőképző tanfolyamokon szerzett ismereteket alkalmazni kell, a vezetőnek szüntelenül tökéletesítenie kell önmagát. A környezettel történő együttműködésben pedig vannak nem a vezető hibájából származó rendellenességek is. Minősíteni, értékelni a pedagógiai vezetők tevékenységét a háttér ismerete nélkül nem lehetséges.

Tóth László

REICH KÁROLY: MESEILLUSZTRÁCIÖ

KM HÉTVÉGI MELLÉKLET

Pedagógiai vezetőképzés Szaboics-Scatmárban