Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-12 / 36. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. február 12. X'kJn'UIZA'A'IS OQOOQO NYAKUNKON A SZABAD IDŐ... Manyust még keresik Február 15-től A Stúdiószínpad terveiből A Nyíregyházi Városi Stú­diószínpad a megyén kívül is több alkalommal mutatkozott már be gyerekeknek és fel­nőtteknek szóló műsoraival egyaránt. Legközelebb a jö­vő hét végén Miskolcon, az Egyetemvárosban lépnek fel, a Lázár Ervin-műből készült Gyere haza Mikkamakka cí­mű játékkal. Két előadást tar. tanak. Eközben már újabb darab próbái kezdődtek meg. Wedekind: A tavasz ébredése című színművét tűzik műsor­ra. A lelkes amatőr együttes tagjainak kedvéért közöl­jük, hogy —bár tartalék sze­replőjük van — Menyust, vagyis e szerep megformáló- ját még keresik. Menyus a darab szerint középiskolás, jó­képű, jó kiállású, jó tanuló, amolyan igazi menő fej. Olyan fiatalok jelentkezését várják a megyei és városi művelődé­si központban, akik a leírtak­ból „magukra” ismernek, s amellett kedvet és tehetséget is éreznek a színjátszáshoz. Vasarely-kiállítás az HYMK-ban A tervezettnél később, február 15-én nyílik a megyei művelődési központban a Va­sarely-kiállítás. Ritka és di­cséretes vállalkozás, hogy egy képzőművészeti magángyűj­teményt a nyilvánosság elé bocsát tulajdonosa. Csepei Tibor zenepedagógus — gi­tárművész több mint 70 dara­bos Vasarely-gyűjteményét mutatja be az MVMK galé­riájában február 15—28. kö­zött. A kiállításon nemcsak a vi­lághírű, magyar származású képzőművész, Vásárhelyi Győző geometrikus poézisű grafikáiból kap ízelítőt a lá­togató, hanem fényképek, nyomtatott dokumentumok révén megismerkedhet Vasa­rely elhivatott környezetszé­pítő tevékenységével is. A megnyitót rendhagyó idő­pontban és módon rendezik meg február 15-én, hétfőn 18 órától. Csepei Tibor 250 dia­képet is levetít Vasarely munkásságáról, műveiről, múzeumairól a Szélrózsa együttes igényes és stílusos muzsikájának kíséretében. Farsangi divatbemutató, premier matiné Hét végi ajánlat Előreláthatóan a fűtés miatt nem kell módosítani a megyei művelődési központ hét végi programján. Szom­batra, vasárnapra ismét fel- melegszik az épület, és az odalátogatók zavartalanul tölthetik falai között szabad idejüket. Február 13-án, szombaton délelőtt elmarad a nevelési tanácsadó, és egész nap nem lesz gyermekfoglal­kozás sem. 17 órától tartják a természettudományi stúdió­ban az akvaristák körének alakuló foglalkozását. Este 7 órakor kezdődik a Papíripari Vállalat dolgozó­inak zártkörű zenés rendez­vénye. A „Papirusz bál” ke­retében 23 órától adja elő az „Ámor vesszeje, vagy amit (mindig) akartok” című mű­sort Závory Andrea, Bóna Hona, Kovács Gyula, a nyír­egyházi Móricz Zsigmond Színház művészei. Vasárnap, február 14-én délelőtt szokás szerint filme­Színház­naptár Kisvárdán tart tájelő­adást ma délután a Móricz Zsigmond Színház társu­lata. A Csongor és Tünde délután kettőkor kezdődik. Nyíregyházán háromtól a Búbos vitézt játsszák. Ezen az előadáson a ki­rálylány szerepében Fe­kete Györgyi ugrik be Vennes Emmy helyett. A mesejáték legközelebb egy hét múlva kerül mű­sorra. Változatlanul nagy érdeklődés kíséri az Ez aztán szerelem című rock­operát. Szombaton hattól a Kiss Manyi-, hétfőn a Bajor-, kedden délután há­romkor a Juhász-, este a Déryné-, szerdán a Lata- bár-, csütörtökön pedig fél héttől a Krúdy ifjúsági bérlet keretében mutatják be. két vetítenek a kamaraterem­ben. 10 órakor a premier ma­tiné soron következő rendez­vényén az Ödön von Horváth drámájából készült osztrák— NSZK-filmet, a Mesél a bé­csi erdő-t tekinthetik meg az érdeklődők. Az ankét vendége lesz Bí­ró Gyula, a Filmtudományi Intézet munkatársa. Délután 3 órától a gyerekek a szabad­időstérben nagy felületen rajzolhatnak, festhetnek. 16 órakor kezdődik a Nyírfa Áruház gyermek és felnőtt modelljeit felvonultató mű­soros farsangi divatbemuta­tó. Közreműködik az Erdória modern táncegyüttes és a Re Show együttes. Jegyek a Lenin téri hírlapolvasóban válthatók naponta 15-től 19 óráig. A hétfői programból itt még három rendezvényt em­lítünk meg. 13,30 és 15 órakor kezdődik a „Roli suli”, Takács Roland bűvész gyermekmű­sora. Félháromkor tartja ala­kuló foglalkozását az orosz nyelvi levelezőklub, amely várja a jelentkezőket. Este 6 órakor közös hang­versenyen lép fel a művelő­dési központ nagytermében a MÁV Szakszervezeti Mű­velődési Ház és az SZMT Móricz Zsigmond Művelődé­si Ház fúvószenekara. A műsorban többek között Far­kas Antal, Löffler, Kodály Zoltán és Strauss művei sze­repelnek. LEGYEN ÜTITÁRSUNK! Kisvárda Képünk: a kisvárdai vár. (E. E. felv.) Vonattal, autóbusszal, közúti járművel egyaránt könnyen elér­hető város Felsö-Szabolcsban. Sajnos ritkán választjuk kirán­dulás színhelyéül, pedig érdemes erre. Itt még tettenérhető a régi kisvárosi hangulat, de találkoz­hatunk a dinamikusan fejlődő település sokszínűségével is. Kiváló ellátást biztosító létesít­ménye egész napos ott-tartózko- dást is lehetővé tesz. A város fél évezredes múlttal rendelkezik. Legjelentősebb em­léke a XVI. században emelt vá­rának maradványa, melyben tör­téneti anyagokat őrző múzeum kapott helyet. Mellette a szabad­téri színpad működik a nyári hó­napokban. A vár mellett nagy ha­tású gyógyfürdőt találunk. Igen fontos a városban az új művelő­dési ház, melynek sajátossága, hogy állandó kiállításokkal vár­ja a helyieket és a vendégeket. A 18 ezer lakosú város szélén, a helyi termelőszövetkezet gon­dozásában lovasiskola található. Itt lehet lovat bérelni, s az év legnagyobb részében tanulható is a lovaglás nem könnyű mű­vészete. Kisvárda azon települé­sek közé tartozik, ahol idegenfor­galmi kirendeltség működik, s bármilyen információval, szállás- biztosítással áll a látogatók ren­delkezésére. Városaink programjából A mátészalkai úttörő- és ifjú­sági házban a februári műsor- programot a farsang jegyében szervezték. Február 12-én 10-kor és fél háromkor a Budapesti Me­seszínpad mutatja be az Erdei tündér című mesejátékot. Az Esze Tamás Gimnázium negye­dikesei 13-án tartják szalagavató ünnepségüket. A városi-járási ifivezetők 15-én három órakor ta­lálkoznak, ezt táncház követi. Vásárosnaményban február 13- án délelőtt azokat az érdeklődő­ket várja a művelődési központ, akik a lakásépítéssel kapcsolatos tudnivalókra kíváncsiak. A fóru­mon a kérdésekre az illetékes ta­nácsi szakemberek válaszolnak. A kiállítóteremben a nyírbátori képzőművészeti stúdió három tagja, Acs Lászlóné, Mátrai Li­lian éés Tabi Józsefné grafikái­ból és festményeiből rendeztek tárlatot, amely a jövő hét végéig látható. Irodalmi kaszinó címmel in­dít új rendezvénysorozatot a kisvárdai művelődési központ. Elsőként pénteken Bujtor István színművészt látja vendégül. Szom­baton délelőtt az éneklő rajok ver­senyeznek a házban, délután a keresztrejtvényfejtők mérik ösz- sze tudásukat. Az alkalmi láto­gatóknak kisfilmeket vetítenek. Vasárnap délelőtt a Fortuna együttes tart nyilvános főpróbát hangszerbemutatóval egybekötve, délután ötkor pedig megkezdő­dik a tizen- és huszonévesek diszkója. Ajándék ez a nap ? örül az ötnapos munkahét­nek? — Jaj, nagyon! Miért? — Több lesz a szabad időm, meg ... Nem is tu­dom. Van valami érdekes hob­bija? — Hát... Tulajdonképpen nincs. Beszélgetőtársam: fiatal adminisztrátorlány titokban bevallja: unalmasak voltak eddig is a hétvégék. — A szombat mindig csön­desen telt a hivatalban. Ma­gyarán nem csináltunk sem­mit, csak az órát lestük, hogy mikor mehetünk már el. Az­tán rohantam haza. Négy-öt óra körül végeztem a házi munkákkal, utána örültem, ha békén hagytak, s nézhet­tem a tévét. ★ — Nyakunkén az ötnapos munkahét. Aligha van ember az országban, aki azt monda­ná: nem örül a több szabad időnek. A többség nem terve­zi tudatosan a hétvégi prog­ramját. Gond ez, hiszen so­kan a vasárnapokkal sem tudtak mit kezdeni. ★ — Unalom? Mi az? Ide­ges leszek, ha ezt a szót hal­lom. Érthetetlen, hogy egy életerős ember miért nem ta­lál magának valami becsüle­tes elfoglaltságot, amivel esetleg pénzt is kereshet. A fiatal művezető szabad idejében maszekol. Három éve, hogy működési engedélyt váltott: víz-, gáz- és készü­lékszerelő szakmában. — Jól jön a keresetkiegé­szítés. Aztán szerintem fon­tos, hogy egy műszaki veze­tő néha szerszámot is fog­jon a kezébe. így le tudom mérni mi a különbség, ha magam végzek el egy mun­kát, vagy a vállalat. Sze­rencsés vagyok, mert a fog­lalkozásom a hobbim is. A művezető számára nem sok változást hozott az új munkarend, hiszen az építő­iparban évek óta szabad minden szombat. A felesége viszont január 1-től ismer­kedik az ötnapos munkahét­tel. — Mi megosztottuk a mun­kát. A lakáson belül minden az asszony dolga. Amíg ő a háztartással bíbelődik, addig én maszekolok. A munka mellett azért más is érdekel. Például a színház. ★ — Gondolja, hogy én nem szeretnék utazni? Rendezvé­nyekre járni? Dehogynem! Csakhogy ennek több akadá­lya is van. Az asszisztensnő lemondó­an rázza a fejét. — Először is az anyagiak. Kétezer-ötszázat keresek. Eb­ből fizetem az albérletet, ahol hárman lakunk egy szo­bában. Segítem édesanyá­mat, öltözködöm, sőt takaré­koskodom is. Alig marad egy-kétszáz forint zsebpén­zem. Ennyiből pedig nem fut­ja költséges nyaralásra, vagy kiruccanásokra. Az asszisztensnő sokat utazik — hétvégeken haza az édesanyjához. — Másik nagy gondom, hogy nincs társaságom. Ba­rátnőmmel ezelőtt el-elmen- tünk presszóba, de ott nem éreztem jól magam. A disz­kóból már kiöregedtem. Az ötnapos munkarend annyi változást hozott, hogy nem szombaton, hanem péntek délután utazom haza. Unat­kozni ugyan nem szoktam, hiszen a ház körül mindig akad tennivaló. Mégis valami mást szeretnék ... Már januárban végigkér­dezték a szülőket a nyíregy­házi óvodákban: valóban szabad-e minden szombat­juk, vagy kérik a gyerek el­helyezését a hét végén is? Több, mint hatezer óvodás van Nyíregyházán. A város tanácsának művelődési osz­tálya úgy számolt, hogy bizo­nyára lesz olyan szülő, aki munkával tölti a mások szá­mára szabad szombatot is, ezért úgy döntöttek: az igé­nyektől függően úgynevezett „ügyeletes óvodákat” jelöl­nek ki a városban. Némi meglepetést okozott, hogy a vártnál jóval keveseb­ben jelezték: bizonyos szom­batokon dolgozniuk kell, szükség van hát az óvodára. Elsősorban a kereskedelem­ben, közművelődésben, közle­kedésben dolgozó szülők van­nak ebben a helyzetben. Ám az ő beosztásuk sem egyfor­ma, van, aki minden máso­dik, van, aki minden negye­dik szombaton dolgozik, s azt is sokan hozzáfűzték az igé­nyek összeírásánál: otthon van az iskolai szabad szom­batokon a nagyobb gyerek, majd ő vigyáz a kicsire. — Nekünk minden hét vé­ge ajándék! — mosolyog a csinos, középkorú pedagógus­nő, öt gyermek édesanyja. — Hiszen hét közben jóformán alig vagyunk együtt. Mindketten szabadok szom­baton, kéthetenként a gye­rekek is — kivéve az érett­ségiző nagylányt. A közös programok mellett minden családtag megtalálja a mód­ját, hogyan töltse el az ide­jét. A két legkisebb kivételé­vel valamennyien rendelkez­nek színházbérlettel. El-el- járogatnak a művelődési köz­pontba, alkalmanként mozi­ba. ★ Szabölcs-Szatmárban eddig 158 ezer dolgozó tért át az új munkarendre. Többségük hét végén: szombaton és va­sárnap tölti pihenőjét. Egye­lőre csak tanuljuk, hogyan lehet hasznosan eltölteni a megnövekedett szabad időt. Tehertétel, vagy ajándék a plusz egy szabadnap? Első­sorban tőlünk függ ... (házi) A kép most már teljessé vált. Nyíregyháza óvodáiban mindössze harmincöt szülő igényli a szabad szombati nyitvatartási: ők is csak a páros heteken, tehát, amikor az iskolák többségében taní­tás van. Ezért a városban két ügyeletes óvodát jelöltek ki: a Krúdy Gyula utcait és a Kereszt utcait. A választás azért esett éppen ezekre az intézményekre, mert ezekről a környékekről volt a leg­több jelentkező, s az sem volt mellékes szempont, hogy mindkét óvodának van saját konyhája. Itt tehát a párat­lan szombatokon nyitva tar­tanak, páros szombatokon pedig a város összes óvodá­ja bezárja kapuit. Február 13-án, szombaton már csak a két ügyeletes óvoda tart nyit­va Nyíregyházán. Természetesen gondolni kellett az óvodai dolgozók szabad szombatjára is. Min­den héten más és más óvo­dából érkezett óvónők és daj­kák felügyelnek a gyerekek­re — ők a munkával töltött szombatért más napon kap­hatnak később szabadnapot. Két óvoda tart nyitva szombaton A Krúdy és a Kereszt utcán várják a gyerekeket PÉNZ A REKLÁMSZATYORBAN Különös kántálás Karácsony első napján bejelen­tést tett Gyüre István kisvárdai lakos a rendőrségen, hogy ellop­ták 66 ezer forintját és 50 ezer forintról szóló hitellevelét. Gyüre elmondta, hogy házat akar építeni, ezért vette ki az OTP-iből a pénzt, s ezért állíttat­ta ki a kizárólag TÜZÉP-telepe- ken beváltható hitellevelet. E na­pon az apósáékhoz mentek lát- togatóba, s mivel betöréstől tar­tott, egy reklámszatyorba tette a pénzt, a hitellevelet, két levelet és igazolványát, és magával vit­te. Az apósáéknál a fogasra akasztotta az értékes szatyrocs- kát az előszobában, és ráigazítot­ta a kabátját, így nem is látszott. Később az édesapját kísérte ki a buszhoz, de nagykabátot nem vett a rövid úthoz. Mikor visz- szatért, az előszobában a nagy­kabátját a kövön találta. A szatyor pedig nem volt se­hol! A lakásban távolléétük alatt 18 éves sógornője nézte a tv-t, az anyósa a konyhában tartózkodott, s noha az előszoba csupán ki­lincsre volt zárva, kizártnak tar­totta, oda valaki úgy ment vol­na be, hogy ne vegyék észre. Gyanúsítani senkit sem tud. A rendőröknek az első följelen­tés is gondot okozott, nehezen hi­hetőnek tűnt a karácsonyi han­gulatban lévő Gyüre elmondása. De hamarosan megtalálta egy szomszéd a szatyrot és Gyüre felismerte: az övé. Benne volt két levele, a hitellevél is, a sze­mélyi igazolvány, — de a pénz hiányzott. Ezt a szatyrot egy szomszéd betonkerítésének a ré­sén át dobta be valaki, szeren­csére el sem ázott. A rendőrök viszont december 30-án letartóztatták az elkövetőt, a fiatalkorú A. Gyöngyit, aki helybeli (?) lakos. A n éves lány életútja nem épp esemény­telen. Apja többször volt bün­tetve, szülei nem élnek együtt. Egy testvérét rablás miatt két­szer ítélték el, most is ezt a büntetését tölti. A hat testvér közül három, köztük Gyöngyi is állami gon­dozásban van. Az általános isko­la első osztályát sikerrel el­végzett lány évente 15—20 alka­lommal szökik meg az intézetből, s ilyenkor csavarog, kisebb-na- gyobb bűntetteket követ el. Karácsonykor gyermekkorú tár­sával A. Gyöngyi kántálás ürü­gyén ment be Gyüre apósáékhoz, a kántálásból azonban nem lett semmi, meglátta a fogason a szatyrot, leakasztotta, s már for­dult is. A pénzt kivette a táská­ból, a szatyrot pedig bedobta a kerítésen. A pénzt átadta az anyjának. Az anyja — miután sejtette, hogy a pénzt keresni fogják, — átadta testvérének, Csiki Andor 48 éves alkalmi munkásnak, aki az udvaron egy fészerben la­kik. Csiki megszámolta a 66 ezer forintot, s egy nylonkendőbe csa­varva az eresz alá dugta. Ké­sőbb adni akart még egy lány­nak aki tudott az esetről — 6500 forintot, de az nem fogadta el. V. Elemérné viszont elfogadta, hi­szen az ő két lánygyermeke is ott volt, mikor A. Gyöngyi a szatyrot elemelte. A-né úgy gon­dolta hogyha pénzt ad neki, V-né tartani fogja a száját. V-né a 6500 forintot elköltötte, de a többi sem lett meg, állító­lag valaki ellopta. A. Gyöngyi ezenkívül három táskát, illetve szatyrot tulajdoní­tott el, (úgy látszik, korán a tás­kákra specializálja magát), egyen­ként 1—2000 forintos kárt okoz­va. Ezeket a tárgyaláson beis­merte, a 66 ezer forint ellopásá­val kapcsolatban azonban meg­tagadta a vallomástételt. A Nyíregyházi Megyei Bíróság A. Gyöngyit a nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett lopás mi­att két év börtönre, az anyját és Csíkit orgazdaság miatt egy év, illetve két hónap börtönre bün­tette, A. Gyöngyit három, az any­ját két, Csikit pedig egy évre til­totta eí a közügyektől (V. Ele­mérné büntetése már a Kisvárdai Járásbíróságon jogerős lett: 4500 forint pénzbüntetés.) A bíróság kötelezte a vádlottakat, hogy a 66 ezer forint kárt térítsék meg. Az ítélet jogerős. 00

Next

/
Thumbnails
Contents