Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-03 / 28. szám

r Évfordulók jegyében □ tavaly ősszel immár negyedik alkalom­mal meghirdetett szabadegyetemi előadás- sorozat második félidejé­hez érkezett. Az önműve­lődésnek ezt a magas szintű formáját most is sokan veszik igénybe. A résztvevők minden iskolai kötelezettségtől mentesen, mégis szervezetten műve­lődhetnek szabad idejük­ben. Kiegészíthetik isme­reteiket a társadalom-, a természettudományok, az irodalom és a művészetek köréből. A tizenhárom tagozat közül legtöbben a politi­kai—hadtudományi, a bio­lógiai—űrkutatási, vala­mint a közgazdasági és környezetvédelmi előadá­sokat látogatják. Kihelye­zett szabadegyetemi tago­zat működik a megyében Kisvárdán, Nyírturán és Tiszalökön. A hallgatók között jelentős a középis­kolai tanulók és a főisko­lai hallgatók aránya, ör­vendetes, hogy a közgaz­dasági tagozat résztvevői­nek többsége az üzemek termelésirányításában dol­gozik. A TIT megyei szerveze­tének idei terveit tekintve a legfontosabb célkitűzés továbbra is az ismeretter­jesztés formáinak, mód­szereinek gazdagítása, ál­talánossá tétele. A prog­ramok összeállításánál sokszínűségre törekednek. Még jobban figyelembe veszik a hallgatóság elő­képzettség, foglalkozás, életkor szerinti megoszlá­sát. A témakörök közül kiemeltek azok, melyek a VI. ötéves tervvel, az idei népgazdasági terv meg­valósításával foglalkoz­nak. A társadalomtudo­mányi, politikai ismeret­körben a legújabbkori tör­ténelmi fejlődés, napjaink társadalmi gondjainak megismertetése és megér­tetése a cél. Rendszeresen kívánnak foglalkozni az aktuális nemzetközi és ka­tonapolitikai kérdéseken túl a KISZ megalakulásá­nak 25. évfordulója kap­csán ifjúságpolitikai té­mákkal is. 1 j?3íyarapszik az iskolai Í Cl idegennyelv-oktatást iShadS előkészítő formák száma. Az eddiginél szer­vezettebben kívánják be­vonni az iskolán ,kívü­li idegennyelv-tanulásba a szakközépiskolásokat és a szakmunkástanulókat. Az irodalmi és művészeti is­meretterjesztésben meg­határozó lesz a Kodály- centenárium. A rendezvé­nyek segíthetnek a mai magyar zene, a népdal­kultúra iránti érdeklődés felkeltéséjjen. Rcszler Gábor Kádár János fogadta Jasszer flrafatot Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta Jasszer Arafatot, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet V. B. elnö­két. (Kelet-Magyarország telefotó) Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedd délelőtt hivatalában fogadta Jasszer Arafatot, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának el­nökét és kíséretét. Az őszin­te, szívélyes légkörű megbe­szélésen véleménycserére ke­rült sor a magyar—palesztin kapcsolatokról, bővítésük le­hetőségeiről. Lázár György ismertette a Minisztertanács időszerű belpolitikai teendőit^ főbb külpolitikai törekvéseit és megerősítette a magyar kormány álláspontját a közel- keleti válság, a Palesztinái arab nép ügyének igazságos rendezésére. A találkozón részt vett Pú­ja Frigyes külügyminiszter és Nagy Gábor, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága külügyi osz­tályának helyettes vezetője. ★ Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára kedden a KB szék­házában fogadta Jasszer Arafatot, a Palesztinái Fel­szabadítási Szervezet Végre­hajtó Bizottságának elnökét, aki küldöttség élén hivata­los, baráti látogatáson tar­tózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkö­rű megbeszélésen széles körű eszmecserét folytattak nem­zetközi kérdésekről, különös tekintettel a közel-keleti helyzet legújabb eseményei­re. Sürgették a válság átfo­gó, igazságos rendezését, amelynek legfőbb akadályát az imperialista terjeszkedő politika és az arab nép ér­dekeivel ellentétes különutas tárgyalások jelentik. Alá­húzták a térség haladó, im­perialistaellenes erői egysé­gének fontosságát, megerő­sítették készségüket a ma­gyar és a palesztinai arab nép kapcsolatainak fejlesz­tésére. Kádár János a ma­gyar nép szolidaritásáról biz­tosította az elidegeníthetet­len jogaiért küzdő paleszti­nai arab nép harcát, amelyet egyedüli törvényes képvise­lője, a Palesztinai Felszaba­dítási Szervezet vezetésével folytat. A találkozón részt vett Sarlós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Gye- nes András, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra és Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője. A Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár demecseri üzemében a kártológépet ke­zeli Koczák Istvánné, törzsgárdatag. A gyárban a múlt évben 1300 tonna kár- toltterméket készítettek. (Elek Emil felvétele) A GYÜMÖLCSÖSKERTEKBEN Felénél tart a metszés ■N Nem ártott a fagy a kalászosnak A zárszámadások hónapja február, de ez nem jelenti azt, hogy a munka szünetel. Legtöbb tennivaló most a kertekben adódik. A megye közel 30 ezer hektár gyümöl­csösében — ennek egy része háztáji — a metszési munka félidejéhez közelít. Ma már szinte alig van gazdaság, ahol a munkát ne könnyítené, gyorsítaná pneumatikus met­szőgép. Azonban így is szükség van a tempó gyorsí­tására, hiszen a kertek rend­betételéhez már csak szűk két hónap áll rendelkezésre. Más területeken — például a növénytermesztésben — hozzáláttak az őszi kalászo­sok fejtrágyázásához, a ta­vasziak alá a nitrogén kiszó­rásához. Több gazdaság kifo­gásolja viszont, hogy csak karbamidból bő az ellátás, ezt azonban a savanyú tala­jokon kockázatos kiszórni, örvendetes, hogy a metszést a korábbi évekhez képest na­gyobb területeken végzik. A tiszavasvári Munka például cukorrépatermő területének egészén végez talajjavítást, a Balkányi Állami Gazdaság 6000 mázsa mészkőpor ki­szórását tervezi. Jó ütemű a téli fakiterme­lés. Azok a nagyüzemek, amelyek jelentősebb erdősé­gekkel rendelkeznek, átlag 4—r5000 köbméter fa kivágá­sát tervezték. A favágáshoz, -szállításhoz kedvezett a ja­nuári keményebb idő. A fel­fagyott erdei utak lehetővé tették, hogy a kitermelt rön­köket azonnal a felhasználó, feldolgozó helyekre szállít­sák. A gépjavítás finiséhez érke­zett. Bár általában javult az alkatrészellátás — néhány A Fehérgyarmati Szamos menti Ruhaipari Szövetkezetben az NSZK havonta háromezer női ruhát készítenek. (Jávor László felvétele) Elkont-cég részére Az őszi búza féjtrágyázásán dolgoznak az újfehértói Vö­rös Hajnal Tsz-ben. Képünkön: Murányi László szórja ki az AGRONIT műtrágyát. (GB) géptípusnál már hiány mu­tatkozik. Legégetőbb gond, hogy az IFA tornádó rend­szerű műtrágyaszórókhoz nincs elég pótrész, például fogaskerék. Ezekre pedig most van szükség. A határt járva az- emberek nemcsak a munkára figyel­nek, de arra is, hogyan te­lelt, miként bírta a hideget az őszi kalászos. A gazdasági vezetők véleménye erről: nem ártott a búzának, rozs­nak a fagy. Problémát csak az jelentett, hogy sok a jéggé fagyott víz, olvadás után ezek elvezetése nem lesz könnyű. őszi kalászosokból egyéb­ként 108 ezer hektárt vetet­tek az elmúlt őszön Sza- bolcs-Szatmárban. A bevetett területből 70 ezer hektár a búza, ami mintegy 20 ezer hektárral több a tavaly ara­tásra került búzavetésnél. A mezőgazdasági nagyüzemek gyorsan reagáltak a kormány által meghirdetett gabona­termesztési programra, ami anyagi előnyt biztosíthat — * tájékoztattak a megyei ga­bonaforgalmi és malomipari vállalatnál.. A vállalat idén 196 ezer tonna étkezési gabonát és 13 ezer 600 tonna takarmányga­bonát tervez felvásárolni. A termelő gazdaságokkal az ér­tékesítési szerződéseket már múlt év végéig megkötötte. Kedvező, hogy ezúttal több mint 30 ezer tonna, úgyne­vezett minőségi búzára tör­tént felvásárlási megállapo­dás, ami 15—18 ezer tonnával több a korábbi évek átlagá­nál. A korábbinál nagyobb tö­megű kalászos gabonatermés felvásárlására az év elejétől készül a vállalat. Húsz tele­pét körültekintően előkészíti, folyamatosan üríti a raktára­kat, hogy kellő időben helye legyen ■ az új gabonának. Tervezi a termelő gazdasá­gokkal a tárolási társuláso­kat is. Országos kutatási tanácskozás Nyíregyházi főiskolai tanárok előadásai Az MTA és a MÉM Agrár­műszaki Bizottsága február 2—3-án Gödöllőn az agrártu­dományi egyetemen kutatá­si tanácskozást rendezett. Hét kiemelt szekcióban vitatják meg a szakemberek a mező- gazdasági műszaki kutatások újabb eredményeit, annak gyakorlati hasznosíthatóságát. A Nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskola több oktatója is beszámol munkájáról. Dr. Varga Lajos főigazgató-he­lyettes a nagy teljesítményű AN—2 mezőgazdasági repü­lőgép teljesítménynövelésé­nek lehetőségét, a műveleti költségek csökkentését elem­zi. Dr. Göndör Tibor docens a favédelmi permetezőgépek számítógépes meghatározá­sáról tart előadást, valamint a gyümölcsmanipuláló be­rendezés jobb kihasználásá­ról számol be. A halastavak szervestrágyázásának gépi technológiáját mutatja be dr. Széli László docens és dr. Harangozó László ad­junktus. Kiss István adjunk­tus pedig az optimális per­metező gépüzem meghatáro­zásához új permetlé-adalék- anyagot, s módszert ajánl. XXXIX. évfolyam, 28. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1982. február 3., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents