Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-10 / 34. szám

2

Kelet-Magyarország

1982. február 10.

!!!!!!!!Via>Mlli(lfl ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■B«aa«B>BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBaaBBBa■■■■■■■■n,■■■■■••

■ aBBBaaaaaaaBaaaaaaBaaaaBaBaaBaaaaBaBBaaBaaaaaBBBaaaaaaaaBaaaaaaaaBaaaaaaaBaaaaBaaaaaaaaaaaaaaaaaaa2í2„2

•■• flLimjgfai^Pfr?agj^gjeg” .itiiuaa***#s*i(s8«»äg*i8#*1>iii»sa

■ . • K » * i ' < ,1 ‘I-..■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■BaBaaauaBBaaBBBaaaBBaaBaaaaBaaaBaaaBaBaaaaBBaBaaBBaaaaBaBaBaBaaaaaBBBai

■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■aaaaaBBaaaaBBaaBBa !■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■BB

Konkrétan,

testreszabottan

Miről beszéltek a fiatalok?

Azt hihetnénk, hogy az ifjú- sásági parlamentek megszervezése munkahelyi ügy, ám ha tudjuk, hogy értékelésükre sort kerített a városi tanács sőt a városi-járási pártvégrehajtóbizottság is, mindjárt közelebb kerülünk az igazsághoz: a parlamentek

igazi közüggyé váltak mindenütt.

De árulkodnak, méghozzá a város fejlődéséről árulkodnak a számok is. Hiszen míg 1978-ban összesen 32, most 44 ifjúsági és diákparlament megrendezésére került sor Nyírbátorban, pedig több hivatal és kirendeltség fiatalja a központban rendezett parlamenten vett részt. Ha továbbra is a számoknál maradunk, az már kevésbé kedvező, hogy a parlamenteken a dolgozó fiataloknak csak 63 százaléka, néhány helyén pedig — a cipőgyárban, az AFÉSZ-nél és a növényolajgyárban — még ettől is kisebb arányban vettek részt. Az egészségügyi, a művelődési ágazatban dolgozó fiatalok és a diákok viszont kitettek magukért: csaknem mindenki ott volt az általuk rendezett parlamenteken.

A beszámolók átfogóak, legtöbb esetben konkrétak és testreszabottak voltak, s azt is rögzítették: mi lett az előző parlamenten elhangzott javaslatok sorsa. A vita ellenére vegyes képet mutat, mert igaz, hogy kétszázkilencven fiatal mondta el véleményét és tett valamilyen javaslatot, voltak olyan munkahelyek — a három ipari szövetkezet éd a cipőgyár — ahol nagyon kevesen kapcsolódtak a vitába.

Miről beszéltek a fiatalok? Többségük a közvetlen munkahelyi körülmények javítását, a munkavédelem helyzetét, a jobb munkaszervezést, a folyamatos anyagellátást, a bérezést tette szóvá, de nem halgatták el az Alkotó ifjúság mozgalomban a pályamunkák értékesítése körül kialakult gondokat, s azt sem, hog' igénylik és elvárják a meg becsülést éppúgy, mint a hiányosságok őszinte feltárását. De elhangzottak a lakóhelyüket, a várost érintő kérdések és javaslatok is, mert igazán nem mindegy nekik, hogyan osztják el a lakásokat, milyen program várja őket a művelődési intézményekben, hogyan szolgálják ki őket a boltokban, s az sem, mikor lesz Nyírbátorban egy városi szintnek megfelelő vendéglátóhely.

MÉRLEG 1981-RŐL

„Támadás“ a belvíz ellen

Á lakásprogram megvalósítása

Üj lakásszövetkezeti házak Nyírbátorban. (E. E. (elv.)

Nyírbátorban tavaly nem nyílt lehetőség látványos fejlesztésre, csak az alapellátás színvonalának kismértékű javítására, mégis eredményes munkáról adhat majd számot a város vezetése a tanácsnak.

1981-ben épült fel 72 központi fűtéses tanácsi lakás, megkezdődött 32 OTP-lakás építése, 12 szövetkezeti lakásba az idén beköltözhetnek, újabb hat alapozásához hozzálátnak. Szorosan a város fejlődéséhez tartozik annak a hőkazánnak a telepítése, amely ugyan csak 1984- ben szolgáltat majd energiát Nyírbátorban, de a tanulmánytervet már 1981-ben el kellett készíteni.

Halljuk a tanácstagot

HATVANKÉT TANÁCSTAG számol be ezekben a napokban választókerülete lakóinak saját munkájáról, a tanácsi testület múlt évi.tevékenységéről, a_város fejlődésér ről és az idei tervekről is. A tanácstagi beszámolókat több helyen két-három, sőt négy tanácstag is együtt tartja meg, így harminc beszámolót hallgathatnak meg Nyírbátor lakói településükről. Megtudhatják többek között, hogy a tavalyi 7 tanácsülésen a testület huszonnégy határozatot és hét rendeletet alkotott, köztük olyan fontos dolgokról, mint a lakásigénylések társadalmi elbírálása, a tanácsi lakások elosztása, a köztisztaság és a zöldterületek fenntartása.

Volt rendkívüli ülés is, ahol a VI. ötéves középtávú pénzügyi és fejlesztési tervet, a középtávú társadalmi munkatervet és az ugyancsak öt évre szóló sportprogramot vitatták meg, de foglalkoztak az oktatáspolitikai párt- határozat végrehajtásával, a város környékének tervszerű fejlesztésével, elemezték az egészségügyi törvény helyi végrehajtását, tájékozódtak a város közrendjéről és köz- biztonságáról. A végrehajtó bizottság 13 ülést tartott és 99 határozatot hozott. Munkájukban jelentős szerepet kapott a tervszerű városépítés és városfejlesztés, egy-egy terület rendezési tervének jóváhagyása. Ebben az időben készült el a kelet—nyugati lakókörzet részletes rendezési terve, a Fáy András úti lakótelep beépítési terve és beruházási programja, valamint a városközpont részletes rendezési tervének felülvizsgálati tervprogramja is. Folytatták a szakigazgatási szervek beszámoltatását, de sok döntés született a város fejlődését gyorsító területek előkészítése, a szociális követelményeknek meg nem felelő területek felszámolása ügyében.

Az idei feladatokról is szóltak és szólnak a tanácstagok. Elmondják például, hogy megkezdődik a célcsoportos és szövetkezeti lakások, valamint a tizenhat tantermes iskola és a százszemélyes óvoda területeinek előkészítése, a Fáy utcai lakótelep továbbfejlesztését szolgálja a konténerkazánok megvásárlása, a víz- és csatornaközművek építése. Ebben az évben adnak át 32 OTP-s és 18 szövetkezeti lakást, s a régvárt TÜZÉP-telepet.

AZT SEM HALLGATJÁK EL, hogy 1982-ben több mint 10 millió forint értékű társadalmi munkára számítanak, mert csak ilyen módon lesz lehetőség járdaépítésekre, a zöldterületek növelésére, a Vörösmarty téri KRE3Z- park kialakítására és a szabadtéri sportlétesítmények fenntartására.

Városgazdálkodási feladatokra félmillió forintot irányoztak elő, amelyből új szeméttelepet és homokbányát alakítottak ki, elkészült a tereprendezés és a földterítés a Fáy András úti lakótelep parkjában, a lakosság társadalmi munkájával pedig a Hunyadi és Váci úti lakótelepen is parkosítottak. Kiépült a Fáy András úti lakótelep gyűjtő útjainak egy része, valamint a 72 lakás belső kiszolgáló útja és járdái. Közel háromezer négyzetméter járda épült társadalmi összefogással az Édesanyák útján, a Sóhordó, a Debreceni, a Zrínyi, a Bocskai utcákon, valamint a Hunyadi—Váci lakótelepen.

Megépült, de csak az idén adják át azt az 1560 négyzetméter alapterületű szolgáltató sort, amelyben Patyolat, fodrászat, mérték utáni szabóság, fényképészet, órajavító, ajándékbolt, barkács- bolt, zöldség-gyümölcs bolt és idegenforgalmi kirendeltség működik majd.

Nem lehet a város fejlődéséről vagy fejlesztéséről szólni anélkül, hogy ne említenénk a közművesítést, hiszen a csatornázás alapvetően határozza meg: mennyivel okozhat kevesebb kárt az immár évről évre visszatérő belvíz. A fejlesztési alapból nem sok pénz jutott ilyen célokra, szerencsére megyei segítséggel a város egyik legveszélyeztetettebb területén, a gyógypedagógiai intézet melletti részen sikerült a belvízcsatorna-hálózatot kiépíteni és egy szivattyút vásárolni az esős időben felgyülemlő belvíz elvezetésére. Ide tartozik, hogy megtörtént a belvízcsatorna felújítása a Mester utca környékén és a Mártírok útján. 1981-ben sikerült felújítani a József Attila, vala- mint-a Derzsi utcát és a Hunyadi út egy szakaszát, az új TÜZÉP-telephez vezető utat és az Ady Endre úti járdát.

Összességében tehát arról adhatunk számot, hogy az 1981-es költségvetési és fejlesztési feladatokat a tanács végrehajtotta, néhány területen túlteljesítés is van, s ez azt jelenti, hogy Nyírbátor újból lépett egyet a városiasodás útján.

Javaslat

fürdöbövítésre

T

estületi üléseken és más fórumokon is egyre többször vetődik fel az utóbbi időben a városi fürdő továbbfejlesztésének igénye. A bővítéssel, a fejlesztéssel mindenki egyetért, s azt is tudják a tanács vezetői, hogy szükség is lenne egy új medencére, ám a VI. ötéves tervben ilyen célra nem jut pénz. Különösen nem akkora összeg, amenyibe egy 25 méter hosszú, 17,5 méter széles, úszásra is alkalmas medence kerülne, amelynek költsége szakemberek szerint is 3—3,5 millió forint lenne.

Nemrég született egy javaslat arra, ha ötvenfo. rintos értékű téglajegyeket bocsátanának ki, s azt körülbelül egy évig a város aktív keresői és nyugdíjasai havonta megvásárolnák, körülbelül hetvenezer téglajegy fogyna el, s ennek árából megépülhetne a medence. Ha sikerülne ezt a merésznek tűnő tervet megvalósítani, 1983-ban megszűnhetne a fürdő zsúfoltsága, s a különböző korosztályok zavartalanabb pihenésére, szórakozására és sportolására is lehetőség nyílna.

A téglajegyek vásárlása, pláne rendszeres vásárlása nem olcsó mulatság, hiszen egy—egy városlakónak egy év alatt körülbelül ötszáz forintjába kerülne, de ha az akció sikerrel járna, a város minden lakója jobban a magáénak érezné, mert az 5 munkája, pénze is benne van.

Csomagolják a mosószert a nyírbátori „Bóniban". (G. B.)

Találkozás a lakossággal

A fejlesztések — közelebbről

Nem számít újdonságnak, hogy a város vezetői évről évre városkörzeti tanácskozásokon találkozik a lakossággal, ebben az esztendőben azonban mégis volt valami új: úgy szervezték meg a találkozókat, hogy betöltötték eredeti funkciójukat is, mégis rétegtalálkozó jellegük volt. Január 11-én páldul a Hazafias Népfront három körzeti bizottsága két városi párt- alapszervezet, valamint tizenhárom utca- és lakóbizottság tagsága vett részt a találkozón, január 25-én az MTESZ és a szakszervezet szakmaközi bizottságainak együttműködésével a középvezetők a szocialista brigádok tagjai, a szakszervezeti titkárok és szakszervezeti aktivisták, február 1-én pedig a KISZ- bizottságok segítségével a KlSZ-titkárok, a pártalap- szervezetek és KISZ-szervezetek propagandistái voltak a rétegtalálkozó résztvevői.

Mikről volt szó ezeken a

találkozókon? Jánvári Tibor tanácselnök a VI. ötéves terv kiemelt feladatairól, a tanácstagokkal szemben támasztott követelményekről, a városkörzetekben végzett munkáról szólt, de helyet kapott a tavalyi munka értékelése, az idei feladatok ismertetése is. Ez utóbbi téma különösen nagy érdeklődést váltott ki, hiszen 1982- ben a tervszerű fejlesztés ellenére sem lesz látványos Nyírbátor fejlődése, mert a pénz nagyobbik részét a későbbiekben felépülő lakások és intézmények területeinek előkészítésére költik, s látható eredménye 1983-ban és 1984-ben lesz.

Nyírbátor kis város, sok ember szülőhelye, még többnek munkahelye. Ahhoz azonban, hogy ne csak lakóhely, hanem otthon is legyen nem elegendő a tanács pér ze, hanem kell hozzá a vr ros lakóinak támogatása önzetlen munkája is.

Kéri a városiaké Pénz kérdése...

SEGÍTHET ▲ LAKOSSÁG IS...

Tizenkilenc közérdekű javaslat érkezett 1981-ben Nyírbátor lakóitól a városi tanácshoz, amelynek megvalósítása 5 millió 325 ezer forintot igényelt volna. Egy városlakó takarmánybolt létrehozását javasolta a város központjában, ezt azonban úgy ítélték meg a tanács vezetői, hogy nem lenne célszerű, mivel a város területén három takarmányelárusító hely is van (a Vásártéren, a Vár utcai központi raktárban és a városi piacon), de esztétikai szempontból sem lenne célszerű a város szívében takarmányelárusítót létrehozni, mert a belvárosban állattartással nem foglalkoznak.

Javuljon a közlekedés

Három javaslat érkezett a közlekedés megváltoztatására, egyik például KRESZ- táblák kihelyezését javasolta az általános iskolák közelében. Ez hétezer forintból meg is valósult. Javasolták, hogy az Űj Barázda Tsz előtt álljon meg a helyközi autóbusz- járat, hogy ezzel is javuljon a városi közlekedés. A megvalósítás pénzbe sem került, csak egyeztetni kellett az érdekeket a volánnál. Több utcában és útkereszteződésben gyalogátkelő felfestését kérték, mivel azonban ez körülbelül 3 millió forintba kerülne és a járdák kiépítetlensé- ge miatt közlekedésbiztonsági okokból sem oldható meg, ezt a javaslatot nem tudják megvalósítani.

Egy javaslat érkezett a József Attila utcai ABC nyitva- tartásának újraszabályozására, de úgy ítélték meg, hogy a változtatás nem szolgálta volna a nagyobb közösség érdekeit. Egy városlakó az Árpád utca jobb oldalán elkezdett utcai árok kikövezésének folytatását javasolta a vízelvezetés megoldása miatt. Ez a munka körülbelül 400 ezer forintba kerülne, s mivel pénz sincs rá és a víz az árkok tisztításával megoldható, ez a javaslat is megvalósítatlan marad.

Heten

járdaügyben

Hét javaslat érkezett út- és járdaépítés ügyében, közülük hármat sikerült is megvalósítani. 1 millió 300 ezer értékű a Fáy András út egy részének megépítése, társadalmi összefogással készült el a Sóhordó utcai járda és megszűnt a balesetveszély az új OTP-székház előtt, mert lebontották a felvonulási épület kerítését. Nem oldható meg pénz híján viszont a Só- hordó utca sarkán lévő lakás

kisajátítása, az Encsencsi utcának a Vágóhíd felé eső részén szilárd burkolatú útépítése, az Árpád utca jobb oldalán és a József Attila utcán a járdaépítés. Ez utóbbiakra több mint két és fél millió forintra lenne szüksége a tanácsnak.

Kút és pálya

Javaslat érkezett egy, a városközpontban felépítendő tü- zelőolajkút elhelyezésére. A megvalósításhoz az ÁFOR engedélye és legalább 200 ezer forint kellene, de mivel egyik sincs és esztétikai okokból sem lenne célszerű, így a kút megépítése a jövőben sem várható. Érkezett javaslat egy labdarúgópálya kialakítására a Váci Mihály és a Hunyadi út sarkán, de amellett, hogy nincs rá 180 ezer forintja a tanácsnak és a társadalmi munkát is másra akarják szervezni, a terület nem felel meg a célnak, mert kicsi és a közlekedésbiztonsági szabályoknak sem felel meg.

Az olajkúthoz hasonló okok miatt nem terveznek a város központjában MÉH-telep létrehozását, sem gázcseretelepet, a parkosításra vonatkozó javaslatból viszont valóság lesz, ha a város lakói is hozzájárulnak társadalmi munkájukkal.

Az oldalt összeállította' BALOGH JÓZSEF