Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-02 / 27. szám

1982. február 2. Kelet-Magyarország 7 HORGÁSZOKNAK Lék és környéke Nutriatartás olcsón, nyérccel együtt Csábító dolog nutriát tar­tani. Aki még nem próbálta, mesés jövedelmekről hall „egészen megbízható” forrá­sokból. Ha úgy belevág, mindjárt az elején elveszi a kedvét a szakirodalom, mert tájékozódni mégis csak kell. Hosszabbak a receptúrák, mint egy vendéglői. menü, az épületek, és a tartási eszkö­zök meg valami betonbun­kerhez hasonlítanak. Vajon be kell ezt tartani betű sze­rint? Amit Bajka Zoltán tyu- kodi portáján láttam meg­győzött, hogy nem. EGYSZERŰBBEN, DE NAGY FIGYELEMMEL — Két dolog fontos a nut- riatartásban: egészséges le­gyen, és jó átvágya. Ez per­sze minden állatra elmond­ható, de eltérően lehet meg­valósítani. Ez egy mindenevő vízi állat, ezért ír elő olyan sok mindent enni a szakiro­dalom, és folyóvizes beton­medencét. Én a minden alatt azt értem, hogy bármi, ami a ház körül hulladéknak mi­nősül. Ez lehet hulló alma, krumplihéj, zöldlucerna, da­ra, ételmaradék, bármi. Min­dig legyen előttük friss ta­karmány az a lényeg. Lételemük a víz. Ehhez sze­rintem elég egy lemezvályú. Ha naponta cserélem, telje­sen mindegy miben van. Te­hát étekben és vízben is ez a legfontosabb: állandóan friss legyen. így nincs elhullás, gyors a fejlődés és jó minő­ségű a bunda. — Milyen színt érdemes tartani ? — Az elején belefogtam én mindenbe. Az újdonság va­rázsa megfogott. Most már a legkelendőbbre, a mogyoró­színre tenyésztek. Egyszerűbb és kockázatmentesebb. A fe­hér vonalak, és más különle­gesebb színek nem elég sza­porák és érzékenyebbek. Kockázat. Bár elég nagy ál­lománya van házigazdámnak, nem sokat vállalt belőle. Mi­nimális volt a beruházás. Ha egy idő múlva más állatnák jön konjunktúrája, csak a vályúkat kell kidobálni, és már ahhoz kezdhet. A HÚSBÓL IS PRÉM LESZ A nutriákkal egy épület­ben sűrű szálú fémketrecek, bennük kecses, fürge mozgá­sú ragadozók, nyércek. Van­nak vagy tucatnyian. — Bár azt mondják a nut­ria húsa emberi fogyasztásra is alkalmas, mi azért mégsem Paprikapalánták gondozása A hajtatásra szánt paprika- palánták gondozását, védel­mét már a magvak előkészí­tésénél meg kell kezdeni. A magvak csávázására a gom­bás- megbetegedések ellen 5 g 1 kg vetőmag adagolásában célszerű Orthocidot használ­ni. A palántanevelésben tete­mes károkat előidéző kóroko­zók sokszor a hajtásra szánt növényállomány 30 százalé­kát is elpusztíthatják, ezért az ellenük való védekezés rendkívül fontos. A különbö­ző betegségek közül a palán­tadőlést előidéző kórokozók (több gomba idéz elő hasonló betegséget, illetve tünetet) a legveszedelmesebbek. Ez a be­tegség fokozottabban terjed, ha a palánták egyéb okok mi­att legyengülnek vagy fejlő­désükben megtorpannak. A A palánták gyökérnyaki ré­szén a legjellegzetesebbek a tünetek. A szártő elvizenyő- södik, megbámul, befűződik, és a növény kidől. A gomba a palántaágyban körkörösen terjed, így foltszerű lesz az állomány pusztulása. Ezért nem szabad elfelejtkezni a magvetésre, palántanevelés­re szánt föld fertőtlenítéséről sem. A magtartó földet TMTD 85-tel (2—3 dkg négyzetmé­ter) kezeljük, úgy, hogy a ki­mért növényvédő szerhez elő­ször tízszeres mennyiségű ho­mokot adunk, s majd ezután végezzük el a bekeverést. A biztos hatás érdekében e mű­veletet felhasználás előtt leg­alább egy héttel végezzük el. Ha elmaradt a magtakaró föld fertőtlenítésé, úgy mag­vetés után kell beöntözést al­kalmazni. Vetés után 1,2 szá­zalék Dithane M—45 plusz 12 százalék Chinoin Fundazol 50 WP-ből, vagy 0,5 százalék Zinebből készítünk permetle- vet, és négyzetméterenként 2,5 liter adagolásával beön­tözzük a magvetést’. A palántákat kelés után sem szabad elhanyagolni. Az állományt naponta gondosan át kell vizsgálni. Ha beteg növényeket találunk: a fertő­zött foltokról az elpusztult növényeket - gyökeresen a földdel együtt el kell távolí­tani és megsemmisíteni. Nem szabad kímélni a beteg folt szélén lévő, még egészséges­nek mutatkozó növényeket sem. Azokat is ki kell szedni, mert minden bizonnyal már fertőzöttek, csak a tünetek még lappanganak bennük. A fertőzött növények he­lyét töltsük ki steril (fertőt­lenített) homokkal, és perme­tezzük le a palántákat. Jó hatású permetszer az Ortho- cid L 5 százalékban, vagy a Zineb 0,5 százalékos plusz a Chinoin Fundazol 50 WP 0,12 százalékos kombinált oldata. A permetezést úgy kell elvé­gezni, hogy a palántákat mindenütt érje permetlé, és a palánták tövi része s a ta­laj is átnedvesedjen. Mivel a palántadőlést oko­zó gombák elsődleges életfel­tétele a nedvesség, ezért mér­sékelten öntözzünk, és gyak­rabban szelőztessünk. Dr. Széles Csaba csinálunk belőle kolbászt, a leprémezett állatokat a nyér­cek eszik meg. Ezek ragado­zók, egy kis kiegészítéssel meg is elégszenek a nutria- hússal. A nyérc tartásától még jobban idegenkednek, pedig még jobban megéri kü­lönösen így, hogy biztos a ta­karmányuk. Prémjük sokkal értékesebb. — A vágás időszakos, de enniük mindennap kell. Ledarálom a húst, és fa­gyasztva tartom. Egy állat napi szükséglete tíz deka kö­rül van, ezt mindennap ki­veszem. — Tervezi-e más állatok tartását? — A görényekkel szeretnék foglalkozni, van is már egy pár fehér példány. Bár nincs olyan drága a bundája, elő­nye, hogy a nyérccel ellentét­ben többször is fial egy év­ben, és hát mégis európai faj, nem idegen neki a klíma, míg a nyércet Kanadából hozták be. — Elég népes ez a kis farm. Mennyi időt tölt az állatok gondozásával? — Reggel is, este is elmegy vele egy pár óra, meg a hét vége is megsínyli, de szereti, csinálja az egész család. TISZTESSÉGES MELLÉKJÖVEDELEM — Megéri? — Hát pénzt még nem lát­tam belőle, mert egyelőre az állományt gyarapítottam. Elő­ször a befektetést szeretném viszontlátni. Ennek már nem sok híja. Utána minden csa­ládtagnak szeretnék egy szép bundát. Úgy számolom, hogy harmada árból kijön, mintha a boltban venném. És ha ez is meglesz? Tisztességes mel­lékjövedelmet várok, ami arányban lesz a szabad időnk­ből ráfordított órákkal, mun­kánkkal. (ésik) Tél végi tanácsok F ebruárba léptünk. Ez még tipikus téli hó­nap. A gazda azonban már tél múlását látja benne. Március a szabadba csalja a kertészt. Ezért a téli teen­dőkre már csak 3—4 hét van. Természetesen a fák metszését, ha az idő olyan, most is lehet végezni. A szakszerű, jó minőségű növényvédelmet most kell megalapozni. Aki még nem vette meg a növényvédő szert, jó ha tanulmányozza a vásárláshoz a legújabb kiad­ványokat. Mit mihez használ­hat, mit mivel helyettesíthet, ha nem kapja a megszokott szert, mindezekből a kiadvá­nyokból megtanulhatja. Sok esetben okoz súlyos balesetet, tragédiát, hogy a kertbarátok, kiskerttulajdo­nosok munkájuk során a nö­vényvédő szereket felülete­sen, felelőtlenül használják és nem tartják be a használati utasításokat. A mindennapi életben a hozzá nem értés­nek két formájával találko­zunk: egyesek lebecsülik a veszélyhelyzetet, mások fél­nek és nem merik felhasz­nálni a forgalomban lévő szer reket. Pedig kerti munkánk során nélkülözhetetlen segí­tőtársaink a gyomirtó és nö­vényvédő szerek, ha az uta­sításoknak megfelelően, ren­deltetésszerűen használjuk fel azokat. A szakfolyóirato­kat, a növényvédő szerek használati utasításait már jó most tanulmányozni, hogy a használat idején ismert, meg­tanult szöveggel találják ma­gukat szemben. A permetezőgépeket, fel­szereléseket a legtöbb gazda a nyár végén kitisztítva, ja­vítva tette el. Ennek ellené­re célszerű megvizsgálni a permetezőgépeket, a védőöl­tözetet, azok tartozékát, és hozzálátni a hibák kijavítá­sához, az elhasznált alkatré­szek, tartozékok pótlásához. Fontos szabály, hogy csak hibátlan, teljes védelmet nyújtó ruházatban, kesztyű­ben, szemüvegben szabad dolgozni. Különösen hátrál­tatja a kerti munkát, ha nyá­ron munkavégzés közben kell a csurgó, csöpögő per­metezőgépet javítani. - Ezért is szükséges a téli hónapokban beszerezni a főbb alkatrésze­ket, tömítőgyűrűket, csava­rokat, szórófejeket és elvé­gezni a karbantartást. Kertbarátok országos növényvédelmi fóruma Kecskeméten Január 20-án Kecskeméten, a Technika Házában a kertbará­tok országos növényvédelmi fó­rumot tartottak. Az ország csaknem minden tájáról összesereglett kertbará­tok nagy érdeklődéssel hallgat­ták S. Hegedűs László, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa titkárának bevezető előadását. Megállapította, hogy a vártnál dinamikusabban fejlődött a kisgazdaságok tevékenysége, a lakosság ellátásának biz­tosítása terén. Ennek poli­tikai hatása is hasznos ele­me a mi szocialista társadal­munknak. De még ma sem me­rítettük ki a kisgazdaságokban rejlő lehetőségeket, annak elle­nére, hogy részvételük az ellá­tásban 40—50 százalékos, zöldség és gyümölcs vonatkozásában. A továbbiakban is érdekeltté kell tenni a háztáji és kisgazdasá­gokban serénykedőket a szük­ségletnek megfelelő minőségi termelésben, különösen a zöld­ségtermelés területéin. Ez a fórum is azt szolgálja, hogy felkészültebben láthassa­nak majd a tavaszi munkához, üdvözölte a kezdeményezését a Szabad Földnek. Megállapította, hogy a keres­kedelemnek kell a megtermelt javakat időben megfelelő minő­ségben .reális áron a legrövi­debb ufán eljuttatni a fogyasz­tókhoz. Ez politikai kérdés is. Ezt követően dr. Kovács Gá­bor, a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ főigazgató­helyettese tartotta meg szakelő­adását. A résztvevők megtekin­tették a megyei AGROKER nö­vényvédelmi és agrokémiai ki­állítását. A 'részt vevő szakemberek az előzetesen a Szabad Föld címé­re megküldött mintegy 150 kér­désből a zömét megválaszolták, amire pedig nem futotta idő­ből, azokra a Szabad Föld ha­sábjain kapnak hetenként vá­laszt. Megyénk részéről 8 fős kert­barátcsoport vett részt a fóru­mon és tért haza a gazdag ta­pasztalatokkal. Varga Ferenc megyei szervező titkár Védekezés a szegfű atka­A tiszavasvári H. Tóth András nyúltenyésztő hosszú évek óta a legeredményesebb háztájival rendelkezik. (Tárnái László felvétele) kártevői ellen A közönséges takácsatkák a fólia vagy az üvegházban nevelt szegfű levelét, virágszárát, bim­bóit sőt a kinyílt virágait is megtámadhatják. Az első tüne­tek a levelek színén szétszórtan, apró, sárgásfehéres szívásfoltok formájában jelentkeznek. Az at­kák a főér mellől kiindulva, az érzúgokból támadva az egész le­véllemezt elfoglalják. A levél fonáki részén a kártevők finom szövedékében apró porszemcsék rakódnak le. Az erősen fertő­zött levelek megfakulnak, majd bámulni kezdenek és alulról felfelé haladva fokozatosan le- hullanak! Az atkák szívogatásának hatá­sára a szegfűtövek gyengébben fejlődnek, s ez a virágzásra, a virágok fejlődésére is kedvezőt­len hatású. A kifejlett nőstény- egyedek 4 pár lábúak, 0,36—0,48 mm nagyságúak, sárgászöld, il­letve vöröses színűek, háti ol­dalukon két sötét • foltot visel-. nek. A hímek kisebbek — mind­össze 0,22—0,28 mm nagyságúak — és sárgás színűek. A nőstények 10—25 nap alatt nagyszámú — 190 db — tojást is lerakhatnak. A tojásokban az atkák embrionális fejlődése a hőmérséklet függvényében 3—21 nap között ingadozik. A tojásokból kikelő lárvák (há­rom pár lábúak) jól pusztítha­tok növényvédő szerekkel. Ez az érzékeny időszak kb. egy—tizen­három nap terjedelmű (a ma­gas hőmérséklet lerövidíti a lár­va szakaszt), ezért ez a perió­dus a permetezések elvégzésé­nek legideálisabb időpontja. Jó hatású szer az atkák ellen a 0,2%-os Pol Akaritox, a 0,2%-os Rospin, vagy a 0,3%-os Mitac (nagyüzemekben biztató eredmé­nyeket értek el a 0,1%-os Plict- rannal) ködszerűen — filmszerű permetlébevonatot biztosítva — két—három ismétlésben (7—10 naponként) kipermetezve. Mikor tanácsos a jégre rámen­ni? Az általános — és jogos — horgászvélekedés szerint 10—12 centiméteres jégvastagság az, amely már elbírja a horgászt és a felszerelését. Tapasztaltabb léki horgászok azonban minden meglepetésre felkészülve újabban már parafa- övvel a derekukon indulnak a jégre, — így legalább, ha besza­kadnak, nem süllyednek el. Má­sok egymáshoz kötik magukat — aminek már kevesebb az ér­telme, mert esetleg egymást rántják a vízbe, és a kötéllel nem olyan könnyű a vízbe sza­kadót kimenteni, mint egy 3—4 méter hosszú farúddal. Ha lékbe esett társunkat mentjük, ilyen rúddal tegyük, és 2—3 méternél jobban ne közelítsük meg be­szakadásának helyét, mert köny- nyen magunk is beleszaka­dunk . . . (Ugyanis a jég tovább törhet a vízben vergődő ember mozdulataitól.) Jó, ha viszünk ponyvát, pok­rócot. És erre a hátizsákban lé­vő felszerelést szétrámolva tá­roljuk.'így ugyanis egyenletesen oszlik meg a súly — míg a sú­lyos hátizsák önsúlyánál fogva megolvaszthatja maga alatt a jeget. A felszerelésről: sokan kér­dik, hogy milyen botot és orsót kell a léki horgászatnál hasz­nálni? Sok tapasztalt lékhorgász tanácsa: s&mmilyet. Kár a bo­tot, orsót a jégre tenni, mertv a felszínen olvadó kevés víz sem használ neki, és az orsónak, bot­nak sem jó, ha odafagy, és erővel kell elszabadítani . . . Vi­szont a zsinórtároló orsóról, bot nélkül _ lékbe engedett felszere­léssel, kézbe fogott zsinórral is ki lehet fái*asztani akár a 4—5 kilós csukát is — persze, leg­alább 30—35-ös zsinór kell hoz­zá. És végül: milyen halakra szá­míthatunk? Nos, a csukát, sül­lőt, sőt a sügért is ismeri min­denki, mint lékről fogható rab­lóhalakat. De azt már keveseb­ben tudják, hogy a veresszár­nyú, a bodorka komolyabb pél­dányai is foghatók, akár halda­rabra is, de vörös gilisztára mindenképpen — és többekkel esett már meg, hogy lékről pon­tyot is fogtak, ha véletlenül egy pontyvermelő hely felett fúrtak lyukat a jégbe. Horgászok Kölcsey hazájában A Tisza sem olyan kanyar­gós már mint Petőfi korában, és a kis Túr sem siet olyan szelíden anyja ölébe, mint hajdanán. De mégis csak szép ez a táj — révedezett, büszkélkedett szűkebb hazá­jával Lakatos József, a szat- márcsekei Tisza—Túr közi Horgász Egyesület elnöke. — Halról, horgászokról kellene előbb szólnom. Am én e vidék, az itteni flóra és fauna sze­relmese vagyok. A táj szere- tetét nevelem, oktatom ta­nítványaimnak. így aztán ilyenkor mindig látom az em­beri kéz által megcsúfított természetet, a kiirtott földre döntött, sárba taposott ártéri erdőt, s nem biztos, hogy oko­san mederbe terelt, szabályo­zott folyót, az agyon műtrá­gyázott . rögöket. Ilyenkor mindig az jut eszembe, mint­ha valahogy nem lennénk mi jó gazdái a földnek. És a ha­laknak sem. Kifakadásában bizonyára sok az igazság. Áll ez különö­sen a halakra. Itt, a Tisza e vidékén, ahol a folyó lelas­sult, elkezdett kanyarogni, ma már nem járja a zegzugos utat. A halak ívóterületét a szabályozásokkal felszámol­tuk. Az élővizek haltelepíté­séről, az utánpótlásról, ahogy itt mondják „a vetésről” alig gondoskodik valaki. E vidé­ken a Rákóczi Halászati Ter­melőszövetkezet gazdálkodik. Anyagi lehetőségeiket nem az élővíz, hanem az intenzí­ven kezelt halastavak adják. A térség horgászai és ha­lászai között nem a legtöké­letesebb az összhang. A hor­gászok főként a halászok kí­méletlen, villanyhálós fogási módszerére panaszkodnak. Mint mondják, „aszályosabb időben” a holtágakból és a tocsogókból kiütnek minden­féle-fajta és nagyságú halat. — Bizonyára, mi horgászok is ludasak vagyunk abban — folytatta az elnök —, hogy az itteni horgászok, halászok között kissé megromlott a viszony. Harminc-negyven évvel ezelőtt nyáridőben ma­gam is mindig ott voltam a halászok között. Hány mesék­kel gazdag éjszakát töltöt­tünk a vízparti tábortüzek­nél. Halismeretre, vízimáda ra js ők tanítottak meg ben­nünket. Most meg ha a hor­gunk beakad egy vízben la­puló varsába, majdnem hajba kapunk. Zsinórszakadtáig rángatjuk a varsát. Máskor meg a halász ladikjával olyan közel húz el a parthoz, hogy a horgászoknak kell zsinór­jaikat féltve kiszedni. • — Temérdek itt a víz. Tíz­szer ennyi horgászt is elbírna. Csak a „vetést” kellene rend­szeresebbé tenni. S akkor nemcsak a horgász-halász vi­ták szűnnének meg, de fel­lendülhetne e csodálatos táj turizmusa is. Akkor nemcsak Kölcsey sírjáig, a Kende-kas­télyig, meg Móricz Zsigmond szülőházáig jutnának el a turisták, hanem a vízpartok pázsitos gyepszőnyegéig, az éltető vízig is. Itt az élővíz — iható. Ezen a vidéken' mind a Tisza, mind a Túr vize még szeny- nyezetlen. A bukógátnál a nyár végén egy kedves hor­gásztársaság meginvitált ha­lászlére. Micsoda ízű hallal traktáltak. A vizet á folyóból merítettük. Mondtuk is: ki a Tisza vizét issza ... Az egyesületnek 148 fel­nőtt-, tíz ifi- és tizenhárom gyermektagja van. Ritkaság, dé egy női horgásszal is di­csekedhetnek. A tagság Szat- márcsekéről, Köleséről, Ti- szakóródról, Tiszabecsről, Ti- szacsécséről, Milotáról verbu­válódott. Persze vannak más községekben, sőt még váro­sokban lakó tagjaik is. Nagy halak, rekordlistásak is meg­akadnak ezen a tájon. Lakatos József a búcsúzás­nál is hű maradt önmagához. A táj, a ligetes vidék, az ár­területek gazdagságáról, az itt lakó emberek vendégsze­retetéről beszélt. Invitált mindenkit Szatmár-nézőbe. Azzal engedett utamra: „Higgye el, Petőfi nem vélet­lenül itt énekelte meg a Ti­szát.” Eddig csak tudtam, most már hiszem is. Sigér Imre ; KISTERMELŐK-KISKERTEK i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents