Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-07 / 32. szám

8

Kelet-Magyarország

1982. február 7.

Képünk: a megyei felkészülési úszóversenyen, a sóstói uszodában készült. (Gaál Béla felvétele)

Kérdez a szurkoló

Szekrényes profi lesz?

Kik távoznak

az NYVSSC-b6l? — Mi van Fecskuval?

RÄCZ MARIANN

hály, Csík János, november 15- től pedig Mocsai Lajos készít fel klubszinten. A válogatottnál pedig továbbra is Csík János a mesterem. Valamennyiüknek sokat köszönhetek.

Az 1959. december 17-én született kapus nagyon szereti választott sportágát. Szenvedélyesre váltó hangon beszél az edzésekről, az ott tanulható, elsajátítható dolgokról.

— Általánosságban elmondhatom, hogy szeretek edzeni, s azt is elmondom — sokan bizonyára elcsodálkoznak majd e kijelentésemen —, hogy amennyiben egy évvel ezelőtt a Csepel nem esett volna ki az NB I-ből, úgy ma én aligha lennék a Vasas játékosa. Nagyon jól éreztem magamat a vasgyári együttesben, ahol különösen a volt sokszoros válogatott Megyerinével és a jelenleg a Tatabanyában szereplő Zsíros Edittel voltam jó barátságban. Persze a Vasasban is feltaláltam magamat ; itt Barna Ildikó, Sterbinszky Árnál, Liskáné és a Veszprémbe távozott Nagyné Lantos Tünde került hozzám a legközelebb.

— Ami a teljesítményemet illeti — váltott témát a vidám, mindig mosolyra hajló természfetű Mariann —, azzal még korántsem vagyok elégedett. Az alkati tulajdonságok dolgában ugyan nem állok rosszul — 175 centiméter magas vagyok, fizikai és idegi állapotom alapvetően jó —, de még meglehetősen ösf%9nösen vé- dek. Sokkal tudatosabbá kell válnom. A másik, igen fontos dolog: társaim nem érzékelhetik, valójában mennyire benne élek a játékban. Én ugyanis meglehetősen halk valaki vagytf:, márpedig a kapuban sokkal hangosabban kell járatnom a számat. Remélem, még sokszor lesz alkalmam hangos szóval buzditani-igazgatni válogatott kapusként a védőfalat. S persze mindenekelőtt a decemberi világbajnokságon, ahol társaimmal együtt mindent elkövetünk majd azért, hogy a hazai pálya előnye az eredményekben is megmutatkozzon.

Jocha Károly

Az elmúlt héten a szurkolók a korábbiaknál kevesebb kérdést tettek fel sportrovatunknak. A labdarúgás népszerűsége viszont továbbra sem csökkent, ezúttal is e sportágért fogtak a legtöbben tollat. Érdeklődő olvasóinknak válaszolva itt mondjuk el: a kérdéseket nemcsak levélben, hanem telefonon is feltehetik rovatunk 10-329-es számán.

— Három hete elhangzott:

folynak az úgynevezett elbeszélgetések az NYVSSC NB I-es labdarúgócsapatánál, a vezetők megkérdezik a játékosokat, kire számíthatnak és kire nem a jövőt illetően. Hallhatnánk-e arról, hogy milyen eredménnyel értek véget az elbeszélgetések? Kérdezték: SZABÓ ÁRPÁD,

MAKRAI ZOLTÁN, BIRO LÁSZLÓ és TAKÁCS JÓZSEF Nyíregyházáról.)

VÁLASZOL: VÁMOS ISTVÁN, AZ NYVSSC ÜGYVEZETŐ ELNÖKE:

— Az elbeszélgetések egy játékos kivételével megtörténtek. Egyedül Moldván Miklóssal nem tudtunk szót váltani, mert mint ismeretes, ő a magyar labdarúgó-válogatottal Ausztráliában túrázik. Amikor hazajön, természetesen vele is elbeszélgetünk a jövőt illetően. A keret tagjait egyébként három csoportra osztottuk. Először azokkal beszélgettünk el, akiknek valamilyen gondjuk, problémájuk volt. így elsőként Kovács Bélával és Bu- zsikkal találkoztunk. Aztán azok kerültek sorra, akiknek lejár a szerződésük, így Czeczeli, Cséke, Kiss, Pólyák, Lechner, Fecsku, Gáspár, Májer és Kozma. Utána jöttek a többiek.

— Egyértelműen senki nem jelentette be. hogy távozni kíván az NYVSSC-től. Az őszinte légkörű, hangvételű beszélgetéseken néhányan viszont elmondták, hogy máshonnan megkeresték őket, de nemet mondtak, mert jól érzik magukat Nyíregyházán. Felmerültek családi változásokkal - nősülés. gyermekszületés — kapcsolatos igények, melyeket klubunk és szakosztályunk vezetése megtárgyal, s amennyiben jogszerű, teljesít is. A játékosok részéről nagyon sok olvan felvetés volt. amelyek segítik a szakmai munkát, énnen ezé-t meg is szívlelte a szakvezetés.

— Szekrényes András bejelentette, hogy abbahagyja a labdarúgást, visszavonul. Amennyiben azonban sikerülne őt külföl■ di szerepléshez segítenünk, egy évig még játszana valahol profiként. Természetesen mi szeretnénk teljesíteni kérését. Ha nem sikerül a külföldi szerződés, akkor mindent megteszünk azért, hogy Bandi sportközeiben maradjon, lehetőleg a labdarúgás mellett, vezetőként. Az elbeszélgetésekről készült jegyzőkönyvet megküldjük az MLSZ-nek is, hogy később, a nyári átigazolási szezonban elkerüljük az esetlegesen mégis adódó vitás kérdéseket.

— Az NYVSSC közölte a szurkolókkal, hogy hol lehet bérletet vásárolni az 1982-es évre. Az egyik helyen, a stadionban viszont nem árulnak bérletet, mondván, ők nem is tudnak a klub intézkedéséről. Hogy fordulhat elő ilyen eset? (Kérdezte: MORAUSZKI JÓZSEF, Nyíregyházáról.)

VÁLASZOL: VÁMOS ISTVÁN:

— A nyíregyházi városi stadion főbejárata melletti pénztárban lehet bérletet vásárolni, minden délután 15,00 órától. Egy főiskolás árusítja a pályabelépőket. így természetesen a stadion igazgatóságára hiába mennek a szurkolók. A Kossuth téri trafikban, valamint klubunk Tisza- vasvári úti székházában — egész nap — szintén megvásárolhatják bérleteiket a sportkedvelők.

— Fecsku István, az egyik Ieggólerősebb nyíregyházi labdarúgó ismét hiányzik az edzésekről és az edzőmérközésekről. Miért? (Kérdezték: JAKAB SÁNDOR,

Nyirmadáról, KOVÁCS ISTVÁN, SZABÓ JÓZSEF és ORBÁN JÓZSEF, Nyíregyházáról.)

VÁLASZOL, FECSKU ISTVÁN:

— Az első, január 23-i edző- mérkőzésen megsérültem. A Nagyhalászi Textiles ellen kifordult a vállam és igy kényszerpihenőre szorultam. Pedig úgy éreztem jól sikerült az alapozásom, jó erőben és formában vártam az edzőmeccseket... A vállam jelenleg is fáj, de csütörtökön már munkához láltam, erősítő jellegű gyakorlatokat végzek tornateremben. Remélem a február 27-í, első bajnoki találkozóra rendbe jövök és pályára léphetek a sorsdöntő fontosságú szegedi összecsapáson.

— A január 31-i Kelet-Magyar- országban megjelent Farkas II. Béla-válasz után meglepődve láttuk, hogy a volt nyíregyházi labdarúgó csütörtökön játszott az NYVSSC-ben az Ózd elleni edzőmérkőzés II. félidejében. Mégis visszaigazolták volna? (Kérdezték: a nyíregyházi 11-122-es, a 11-916-os, a 10-444-es és a 10-688- as telefonszámról.)

VÁLASZOL, SAUFERT TIBOR, TECHNIKAI VEZETŐ:

— összeírtuk a megyei tehetségeket és folyamatosan kipróbáljuk őket csapatunknál. Megnézzük bírják-e a terhelést, hogyan tudnak beilleszkedni az új környezetbe? összeállítottunk egy megyei válogatottat is és az A- és B-csapat játszik majd egymás ellen, sőt az NB I-es gárdánkkal szemben is pályára lép. Szeretnénk, ha a tehetségek nem kallódnának el, megyénk fiataljai megkapnák a lehetőséget a bizonyításra. Február 15-től egyébként nyolc fiatalt hívunk meg a csapatunkhoz, akik itt edzenek, játszanak, s igy alaposan megnézhetjük: közülük kikre számíthatunk? A megyei és területi bajnoki mérkőzéseket továbbra is járjuk, sőt igyekszünk eljutni más megyékbe is. Farkas II. ilyen meggondolásból kapott játéklehetőséget csütörtök délután, egy félidőre.

— Kisvárdán igen népszerű —

persze csak a nyári hónapokban — az úszás. A város úszást kedvelő fiataljai nevében kérdem: lesz-e valami az uszoda téliesí- téséből? (Kérdezte: FARKAS

LÁSZLÓ Kisvárdáról.)

VÁLASZOL, ÚRI DEZSŐ, A

kisvardai városi tanács

ELNÖKHELYETTESE:

— Terveinkben nem szerepel az uszoda téliesítése, mert pillanatnyilag nem tudnánk előteremteni a szükséges összeget. Amennyiben azonban az üzemeltető, a Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat is segítene, mondjuk 50 százalékban, a tanács a pénz másik felét elő tudná teremteni.

B. D.

Szombaton Nyíregyházán került sor a Farsang Kupa kispályás labdarúgó-vetélkedőre. Eredmények: Ujfehértói Építő- és Faipari Szövetkezet—Debreceni Vizmű 8-1, Nyírségi Nyomda—Debreceni

Vízmű 6-1, Ujfehértói Építő- és Faipari Szövetkezet—Nyírségi Nyomda 1-1. A Farsang Kupát jobb gólaránnyal az újfehértóiak nyerték. Képünkön: jelenet az újfehértói és debreceni csapat mérkőzéséről. (Gaál Béla felvétele)

A szürke eminenciás

NÉVJEGY: Rattai József. Kora: 35 éves. Családi állapota: nős, egy gyermek apja. Foglalkozása : gyúró. Munkahelye:

NYVSSC.

— Varázsszerei?

— Ugyan kérem, a szakmában ilyenek nincsenek.

Van ellenben kispad. ahol harmadik éve „bérelt” helye van. Jóban-rosszban együtt él, együtt lélegzik a csapattal. Munkája érdekes, színes élet. Közben szürke eminenciás. Közel a tűzhöz, számos izgalmas sztorit, kulisszatitkot tud mesélni. Ha egyáltalán kérdezik. Ml Rattai Józsefet ezúttal mestersége fogásairól, a szakma műhelytitkairól faggattuk.

— Valaki csak úgy „lesz” gyúró, vagy tanulnia kell a szakmát?

— Ahogy a sport, a játék fejlődik, egy gyúrónak is képeznie kell magát. Böngészni kell a tudományt, a szákirodalmat, mert ha nem ezt teszi, lemarad. Elsősorban orvosi kérdésekben kell járatosnak lennie. Olyan vagyok, akár egy tmk-s, a játékosokat naponta ápolni, karbantartani kell.

— Napi munkája?

— Vegyünk egy olyan napot, amikor két edzést is tart a csapat. Reggel háromnegyed órával előbb érkezem, előkészülök, fogadom a játékosokat. Tudom, ki milyen mértékben sérült, s ennek megfelelően járok el.

— És az NB I-es mérkőzések napján?

— Ilyenkor az úgynevezett át- mozgatás jöhet szóba, természetesen mindenki gyúrást igényel. Egy-egy játékos „lazítása” általában 4—5 percig tart.

— Fárasztó ez?

— Nem panaszként mondom, de a teljes csapat gyúrása során két kilót is leizzadok testsúlyomból.

— A pádon mind egyformák a

RATTAIJÓZSEF játékosok?

— Ahány labdarúgó, szinte annyi gyúrási módot kedvel. Moldván és Pólyák például rendkívül igényes, Cséke pedig ha tehetné, „túlórában” is gyú- ratná magát.

— Mondják, a gyúró az edző jobbkeze. így van ez a „Spari- nál” is?

— Mi Papp Lászlóval jól megértjük egymást. Előzőleg Békéscsabán is együtt dolgoztunk. O elmondja nekem az elvárását, meghallgatja véleményemet, segít a munkámban.

— Volt-e olyan mérkőzés, ahol érzése szerint „belegyúrta” a fiúkba a győzelmet?

— Tavaly a Megyeri úton, az Újpesti Dózsa ellen egy láthatóan kevés önbizalommal rendelkező NYVSSC készülődött. Gyúrás közben biztattam, lelkesítettem, bátorítottam mindenkit. Lehet, hogy talán ez is segített, hiszen győztünk.

— Ön ezek szerint nemcsak gyúró, de pszichiáter is?

— Jól ismerem játékosaink lelkivilágát. Van, akinek a legjobb külföldi gyógyszer használ, van, akinek elég egy okos biztató szó.. .

Megszokott kép, ha egy játékos a földre kerül, a gyúró pillanatok alatt a sérült mellett terem. Fut, fut, táskájában fagyasztók, különféle pszichikai gyógyszerek. Ehhez megfelelő erőnlét is szükséges.

— Mérte már valaha, hogy mennyi idő alatt futja a hatvan métert?

— Erre eddig még nem került sor. Arról viszont gondoskodom, hogy ilyenkor mielőbb a sérült játékos mellett legyek.

Nem túlzás: pótolhatatlan ember. Nem lőtt nagy gólokat, gólkirályi címet sem nyert soha. Egykor úszott, vízilabdázott, de neve nem járta be a világot. És mégis nagyon sokan ismerik.

— Milyen itt Nyíregyházán?

— Őszinte vagyok, nagyon jól érzem magam. Jó a kapcsolatom a játékosokkal, a szurkolókkal, a vezetőkkel.

— Kedvelik önt a csapat háza táján?

— Igen, úgy érzem. De tudja miért? Mert én is kedvelem őket.

— És a sportot?

Megáll.

— Igen, a sportot. Nagyon szeretem. Mindennél jobban.

Kovács György

Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Kopka János

Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. 4401 Telefon: 11-277, 11-425, 11-525, 11-846 Telexszám: megyében 344, megyén kívül 73 344. Postacím: Nyíregyháza, Pf.: 47, 4401 Kiadja a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. 4401 Telefon hirdetésügyben: 10-150. Igazgató, főkönyvelő: 10-003, Pf.: 25 Bl Kmimt- Felelős kiadó: Mádl Lajos

__________ m — Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél

nKMIUQItMICjOn Előfizetési díj egy hóra 34,— forint,

IN negyedévre 102,— forint, félévre 204,— forint, egy évre 400,— forint

Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza NYÍRSÉGI NYOMDA Felelős vezető: Jáger Zoltán INDEXSZÁM: 25 059 HU ISSN 0133—2058

A bomba 1981 elején robbant kézilabdás berkekben. A női válogatott vadonatúj vezető edzője, Csík János ugyanis nem egyszerűen behívta a keretbe az akkor 21 éves Rácz Mariannt, hanem a szezon első, jelentős nemzetközi tornáján, az NDK-beli Neubrandenburgban a kapusposzton ismételt bizonyítási lehetőséget is adott neki. Az eredmények ismertek, Mariann ma már biztos tagja a női kézilabda válogatottnak. A válogatottságig vezető hosszú utat hét év alatt tette meg; ennyivel előbb barátkozott meg sportágával Nyíregyházán.

— Azt hiszem, elmondhatom magamról, hogy sportszerető és a sportot gyakorló családból származom — mesélte budapesti beszélgetésünk alkalmával Rácz Mariann. Édesapám, Rácz József kitűnő focikapus volt Nyíregyházán, édesanyám pedig kézilabdázott. Húgom tornázik: a nyíregyházi tanárképző főiskola versenyzőiéként eljutott az aranyjelvényes szintig. — Jómagam is több sportággal megpróbálkoztam, igy rövidebb-hosszabb ideig pingpongoztam, röplabdáztam és a tájfutás is vonzott. Am egy véletlen folytán a kézilabdakapuban kötöttem ki. Történt ugyanis, hogy az unokanővérem 1974-ben magával vitt a Nyíregyházi Volán edzésére — a próba olyan jól sikerült, hogy legnagyobb sajnálatomra éppen őt szorítottam ki a kapuból.

Az egymásra találás nem tiszavirág idejű volt, Mariann tartósan elkötelezte magát a kézilabdázás mellett. Olyannyira, hogy az előzőleg sok éven át szívesen folytatott zongoratanulmányainak is hátat fordított egy évvel később. Ugyancsak 1975-ben már elkönyvelhette első sportbeli sikerét is: az OIK-sorozatban Nyíregyházán az FTC-t, majd a Vasast is kiverték.

— Egyszerre négy ajánlatot is kaptam — mondta elégedettséggel a hangjában —, én végül a Csepelt választottam. — Pontosan emlékszem a napra: 1976. február 22-én költöztem Budapestre, ahol a Kaffka Margit Gimnáziumban folytattam tanulmányaimat. Az érettségi után egy évvel felvettek az egyetemre: ha igaz, énjeszek az első élsportoló, aki pszichológus is egyszemélyben.

A jelenleg harmadéves Mariann nem feledékeny ember. Hálával emlékszik vissza valamennyi volt edzőjére, akik az évek s|>rán egyengették útját a sportsikerek felé.

— Nyíregyházán Marinkás Kálmán általános iskolai testnevelő tanárnál értek az első impulzusok, majd jött a Volánnál Szabolcsi György edző. Tőle kerültem a fővárosba, ahol Hikáde István, Lengyel Gábor, Kökény Ferenc, Hajnal József, Tóth MiNYÍREGYHÁZÁRÓL A VÁLOGATOTTBA

„Benne élek a játékban...“

Gólzáporos visszavágó a Vojvodina ellen

A Vojvodina és a magyar válogatott is nagyon készült az újabb összecsapásra, a kitűnő formát mutató magyar csapat kamatostul visszafizetett a vasárnapi Sydneyben elszenvedett 2:l-es vereségért. Óriási sikert- aratott az időnként lenyűgöző teljesítményt nyújtó magyar csapat, végül is 5:0 arányban fektette két vállra ellenfelét.

Magyar válogatott—Vojvodina

5:0 (3:0),

Olimpiai park, 10 000 néző, vezette: Meilings. Góllövők: Pölöskei (2), Moldván, Csongrádi és Bodonyi.

A magyar csapat végig ugyanabban az összeállításban játszott, csere nélkül. Vagyis: Kakas — Szántó, Tóth J., Garaba, Varga — Sallai, Moldván, Csongrádi — Bodonyi, Izsó, Pölöskei összetételben aratott nagy sikert. Jellemző, hogy a találkozó végén még a csalódott jugoszláv szurkolók is éljenezték a maf

yar válogatottat, a játékosakat zállftó autóbusz vastaps közepette gördült ki a stadion előtti utcáról.

Ritkán nyújt ilyen jó teljesítményt a magyar válogatott, mint a Vojvodina elleni visszavágón tette. A játék a Svájc elleni emlékezetes világbajnoki selejtezőt idézte, kezdettől sok mozgással, gyorsan, lendületesen játszott a gárda, s azok a labdarúgók, akik Mészöly Kálmántól bizonyítási lehetőséget kaptak, messzemenően igazolták a szövetségi kapitányt. Ez a mérkőzés toronymagasan a legjobb volt, amit a magyar válogatott az ausztráliai túrán mutatott. Az egész csapat kitűnő teljesítményt nyújtott.