Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-05 / 30. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. február 5. Napi külpolitikai kommentár Hidegháborús döntés Tanácskozik az FKP kongresszusa Nemzetközi szakszervezeti mozgalom (2.) Világkongresszus Havannában , f Gáspár Sándor, (jobbról a második) az SZVSZ elnöke Prágában nemzetközi sajtóértekezleten ismerteti a világkongresszus feladatait. (Fotó: MTI külföldi képszolgálat — KS) A NATO tanácsának csü. törtöki ülése újabb hidegháborús határozatokat hozott. A hírügynökségi jelentések szerint az atlanti tömb állandó vezető szerve legutóbbi döntésével kiterjesztette a „szankciók” sorát Lengyelország és a Szovjetunió ellen. A határozat értelmében a NATO-or- szágoknak meg kell szakítaniuk a Szovjetunióval és Lengyelországgal a gazdasági, kereskedelmi, valamint kulturális tárgyalásokat, mert „Lengyelországban a szükség- állapot korlátozó rendelkezései kiterjednek és bővülnek”, méghozzá a „Szovjetunió közreműködésével”. Hogy mindez a valóság ar- culcsapása, aligha szorul különösebb bizonyításra. A brüsszeli NATO-szóvivő semmiféle konkrét ténnyel nem tudta alátámasztani állításait. Annál is nehezebb lett volna ez számára, mivel minden lengyelországi tudósítás arról tájékoztat, hogy a nehézségek ellenére, előrehalad a normalizálódás, a december 13-án bevezetett szükségintézkedések jelentős részét már feloldották. Hogy a szükségállapot tovább tart, annak egyetlen oka a nem szűnő ellenséges tevékenység, valamint a lengyelellenes nyugati propaganda-hadjárat. Bizonyította ezt a legutóbbi gdanski provokáció is. Ez éppen akkor történt, amikor az amerikai szervezetek által finanszírozott propagandashow a csúcsponton volt. A gyilkos asszony 22. A gyilkosság híre percek alatt terjedt el Balkányban. Néhányan azt mondták: ennek az asszonynak még a szeméből sem nézni ki jót, mások meg, hogy ki gondolta volna. A hír persze túljutott a község határán, hiszen minden újság beszámolt röviden az eseményről, sőt arról is, hogy a tetteseket — Karsai Mihályné született Kodák Erzsébet — 41 éves asszonyt és fiát, a 19 éves U. Lászlót letartóztatták. Akkor persze még jórészt ismeretlenek voltak a gyilkosság körülményei, azt pedig senki nem is sejtette, hogy Karsai- né kezeihez nemcsak volt férje vére tapad. ★ Kodák Erzsébet hat elemi iskola után alkalmi munkát vállalt, majd a nyíregyházi kórházban dolgozott tíz évig. Férjhez ment U. Józsefhez, A lengyelországi feszültségek egyik, s meghatározó oka a rossz gazdasági helyzet. Aligha kétséges, hogy a Nyugat részéről életbe léptetett újabb szankciók csak lassítják a lengyel népgazdaság folyamatainak normalizálását. A Szovjetunió elleni szankciók természetesen már szinte kizárólag csak szimbolikus jelentőségűek. Nem valószínű például, hogy lemondanának a nyugatiak a nagy földgázüzletről, még amerikai nyomásra sem. zekre a lépésekre a Szovjetunió és Lengyelország higgadtan válaszol. Először is, Moszkva továbbra is hangoztatja érdekeltségét a leszerelésben, az enyhülés fenntartásában. Le- onyid Brezsnyev ezt aláhúzta szerdán, amikor a Kremlben szociáldemokrata politikusokat fogadott. Megismételte javaslatát az európai nukleáris fegyverzetek befagyasztására, s radikális csökkentésére. Szavai bizonyították: a Szovjetunió a nyugati zavarkeltés ellenére a legfontosabbra összpontosít. Ez pedig nem más, mint a háború kockázatának elkerülése. A mostani NATO-döntést ebben a megvilágításban vizsgálva még inkább látszik az a kár, amit a nyugati politikusok az enyhülés már elért eredményeinek és nem utolsósorban saját népeiknek okoznak. Miklós Gábor született négy gyermekük, de a házasság rosszul sikerült és 1958-ban elváltak. A kórházban az asszony megismerkedett Karsai Mihállyal, aki órás kisiparos volt, és 1967- ben összeházasodtak. A béna ember elvállalta a négy gyereket is, csak hogy legyen valaki, aki gondozza. Anyagi gondjaik nem voltak, mert a férj jól keresett, de az asz- szonynak is volt 80 ezer forintja, mert eladták borbányai házukat. Még abban az évben egy lakást vásároltak, 1968 tavaszán pedig lebontötták és újat építettek. A két idősebb fiú — az akkor 18 éves József és a 16 éves Miklós — követelőzni kezdtek, hogy nekik is jár a borbányai ház értékéből és egyre gyakoribbá váltak otthon a veszekedések. Egyik alkalommal József tört, zúzott, s több mint hatezer forint kárt okozott a lakásban. Ekkor mentővel vitték be a nagykállói elmegyógyintézetbe. A tizennyolc éves fiú október 11-én gyógyultan térthaAz FKP kongresszusán csütörtökön megkezdődött a vita a Központi Bizottság jelentése felett, amelyet szerdán Georges Marchais főtitkár terjesztett elő. A vita során a késő délutáni órákban szólalt fel Charles Fi- terman, a Politikai Bizottság tagja, aki a kormányban államminiszteri rangban közlekedési miniszterként foglal helyet. Fiterman beszédében rámutatott: a kommunisták, akik tavaly hozzájárultak a május 10-én aratott győzelemhez, azért léptek be a kormányba, mert a francia nép nagy többsége változást akart, heszögezte: a kommunistáknak az a hivatásuk, hogy — mihelyt erre lehetőség kínálkozik — közreműködjenek a dolgozók millióit sújtó nehézségek enyhítésében, az ország helyzetének megjavításában, a szükséges változás irányában való előrehaladásban. A kommunisták tevékenységüket, így a kormányban való részvételüket is, hosszú távra tervezik — mondotta. „Mindig készek vagyunk és készek leszünk arra, hogy Ismét hazugságon kapták a burzsoá tömegtájékoztatási eszközöket. A francia polgári sajtó közölte azt a nyugati hírügynökségek által terjesztett „információt”, amely szerint a szovjet és az afgán légierő úgymond „kegyetlen bombatámadást” hajtott végre Afganisztán második legnagyobb városa, Kandahar ellen, és a város „több száz békés lakosa meghalt”. A felröppentett hírügynökségi „kacsa” rövid életűnek bizonyult. A Le Matin című párizsi lap interjút közölt a Francia Kommunista Párt XXIV. kongresszusára érkezett Mahmud Barjalajjal, az Afganisztáni Népi Demokrat!' Mauno Koivisto finn köz- társasági elnök csütörtökön megbízta Veikko Helle szociáldemokrata politikust, a parlament elnökhelyettesét, hogy vizsgálja meg egy koalíciós kormány megalakításának lehetőségét a jelenleg hivatalban levő négypárti szövetség alapján. za. A zárójelentés szerint nem volt elmebeteg, csak cinikus, goromba és neveletlen. Mire azonban hazaért, a terv már kész volt: megölni a fiút és még a maradványait is eltüntetni. A tervet — az asszony elmondása szerint — a férj eszelte ki és tíz nap múlva — ezt már közösen — végre is hajtották. József ittasan tért haza ezen a napon. Kötekedett, veszekedett, de Karsai két Tardylt és egy Sevenalt adott az asszonynak, hogy altassa el vele a fiút. Amikor elaludt, Karsai Mihály baltával többször fejbe vágta. Az ütés nem volt halálos, ezért egy lepedőbe csavarták, kivitték a spájzba és addig ütötték, míg élet volt benne. Hogy a nyomokat eltüntessék, testét feldarabolták és elégették még azon az éjszakán. Aztán pár nap múlva Karsainé elment a rendőrségre és bejelentette, hogy a fia eltűnt. A rendőrség sokáig kereste az eltűnt fiút és Karsainé olyan messzire haladjunk előre, amennyire csak lehetséges, és amennyire a franciák előre kívánnak haladni a változások útján” — mon-' dotta. Végül arról szólt, hogy a kommunisták és szocialisták kapcsolatát az a versengés jellemzi, hogy a lehető legjobban szolgálják a francia nép érdekeit. E versengés közben állandóan gondot fordítanak arra, hogy együtt, egységben biztosítsák a közösen meghatározott célok sikerét. Henri Malberg, a párizsi pártszervezet titkára, felszólalásában hangsúlyozta: az FKP-nak a kormányban való részvétele nem taktikai jellegű. A kommunisták sikerre akarják vinni a változás ügyét, s ez megfelel a szocializmus felé tartó demokratikus haladás stratégiájának is. A kommunisták nem akarnak ölbe tett kézzel várakozni, hanem cselekszenek és küzdenek azért, hogy a társadalmi és politikai erőviszonyok lehetővé tegyék az ország által kívánt komoly változások megvalósítását. A kongresszus pénteken folytatja munkáját. kus Párt KB PB póttagjával, a KB titkárával, aki határozottan cáfolta az imperialista propaganda legújabb koholmányát. Afganisztán képviselője elmondta, hogy az afgán kormány teljes mértékben ura a helyzetnek a városokban éppúgy, mint a falvakban. Az állítólagos bombázásról szóló nyugati hír- ügynökségi jelentések minden alapot nélkülöző rágalmak. Barjalaj a burzsoá tájékoztatás jellemzésére személyes tapasztalatai alapján elmondta, hogy a nyugati lapok például már többször hírt adtak az ő „haláláról”, s ezt a „hírt” soha nem helyesbítették. Veikko Hellének a jövő hét elején kell jelentést tennie tárgyalásainak eredményéről, amelyeket a parlamentben képviselt nyolc párt vezetőivel folytat majd. Koivisto államfő jelezte, hogy a tárgyalások elhúzódása esetén számolni kell a választások előrehozásával. szinte naponta érdeklődött, hogy ezzel is elterelje a nyomozók figyelmét. Egyszer egy Szolnokon feladott képeslapot is mutatott, amit a fia írt, máskor meg pletykákat mesélt, hogy itt meg ott látta valaki. A brutális gyilkosság után egy év telt el, amikor Kársamé — most már legidősebb — fia Borbányán felakasztotta magát. Ilyen előzmények után került sor a második, az 1972. februári szörnyű bűncselekményre. Karsainénak még volt egy fia, László. Egyszer favágás közben azt mondta neki, hogy Jóskát az apja ölte meg egy szakolyi ember segítségével, aztán hozzátette: az apja is megérdemelné, hogy azzal a baltával öljék meg, amivel elkövette a gyilkosságot. Később egyre többször emlegette a fiának, hogy neki is „be kell szállni” az ügybe. Több hónapon át naponta agitálta fiát, aki végül is beleegyezett. A gyilkosság napját is megválasztották. Karsainé megkérte férjét, hogy írjon Pestre a rokonoknak: meglátogatja őket Júlia-napon. A levél elment, ők pedig készültek az utazásra. Még idős Karsai Mihállyal — a megA Szakszervezeti Világszövetség, amikor meghívja kongresszusaira a világ szervezett dolgozóinak képviselőit, az egység helyreállításáért lép fel. Ugyanez az alapvető célkitűzés érvényesül akkor is, amikor a kongresszus napirendjét állítják össze. Olyan kérdések megvitatását javasolják, amelyek a világ valamennyi bérből és fizetésből élő dolgozó emberét érintik, meghatározó jelentőségűek sorsuk alakulása szempontjából. Három fontosabb dokumentum és több határozati javaslat tervezete kerül a havannai kongresszus küldöttei elé. A fő dokumentum címe: „A nemzetközi szak- szervezeti mozgalom és a nyolcvanas évek kihívása”. A második: „A társadalom- biztosítási charta”. A harmadik az SZVSZ alapszabályának módosítására vonatkozó javaslatokat tartalmazza. A fő dokumentum alapos áttekintést ad napjaink világhelyzetéről, részletesen elemzi a szákszervezeti dolgozók körülményeit a tőkés, a fejlődő és a szocialista országokban. Nagy teret szentel a kapitalizmus elhúzódó válságának. Rámutat arra, hogy a tőke — nemzeti és nemzetközi méretekben egyaránt — a válság terheit mindinkább a dolgozókra akarja hárítani, ami a legnagyobb kihívást jelenti a szakszervezetek számára. A gyilkolt férj apjával — is készíttettek egy csomagot, és miután este magukra hagyta őket, Karsai és felesége lefekvéshez készülődtek. A fiú közben baltát, favágótokét és tűzifát készített be a konyhába. — Alszik, fogd a baltát és tegyél úgy vele, mint ő tett Jóska bátyáddal — szólt az anya és a fiú a heverőhöz lépett. Az első ütés itt sem volt halálos, sőt Karsai védekezett is kezével és kiabálta, hogy gyilkosok ne öljetek meg. Karsainé rászólt a fiúra: „Üss a szólítójára, hogy ne kiabáljon, mindjárt meghal”. Újvári László még hármat ütött, aztán, hogy a szobát ne nagyon vérezzék össze, kivitték a holttestet az előszobába. Először a fejét, majd a végtagjait vágták le és amit tudtak, elégettek. Az egész művelethez azonban kevés volt az éjszaka és úgy egyeztek meg, hogy hétfőn este, ha visszajönnek Pestről, akkor tüntetik el a megmaradt nyomokat. Erre azonban már nem kerülhetett sor, mert a rendőrség még Pesten letartóztatta őket. B. J. (Folytatjuk) szocialista országok szakszervezetei már többször kinyilvánították készségüket, hasonlóan a Szakszervezeti Világszövetséghez, hogy a szak- szervezetek nemzetközi tanácskozáson hangolják össze feladataikat és tevékenységüket a „multik” erőszakos, mind agresszívebb fellépésével szemben. A társadalombiztosítási chartában a betegbiztosítás problémakörétől kezdve, a munkavédelmen át, a fiatalok és a nők, valamint a nyugdíjasok helyzetének elemzése egyaránt helyet kap, benne olyan javaslatok fogalmazódnak meg, amelyek alkalmasak arra, hogy megfelelő jogi védelemben részesítsék az arra rászoruló dolgozót. Különösen fontosnak minősíthetjük az SZVSZ alapszabálya módosítására vonatkozó javaslatokat. Ez ugyanis nem egyszerű ügyrendi, az adminisztrációra tartozó feladat. A Prágában 1978 áprilisában megtartott IX. szakszervezeti világkongresszus résztvevői megbízást adtak az iroda és a főtanács tagjainak, hogy dolgozzák ki a szövetség megújulására, tevékenységének korszerűsítésére vonatkozó javaslataikat. A harmadik dokumentumban ez a törekvés kapott összefoglalást. Amikor megszületett a döntés, hogy a kongresszus helyszíne Havanna lesz, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, aki egyben a Szakszervezeti Világszövetség elnöke is, azt javasolta, hogy a kongresszus kapjon valamiféle latin-amerikai karaktert: a Szakszervezeti Világszövetséghez tartozó 206 millió dolgozót tömörítő 89 nemzeti szakszervezeti központ küldöttei nyilvánítsák ki szolidaritásukat a forrongó földrészen harcban álló munkások ügye iránt. Erre a javaslatra válaszul készült az ösz- szefoglaló jelentés a latinamerikai szakszervezeti mozgalom helyzetéről, amelyet majd Roberto Veiga, a kubai szakszervezetek vezetője terjeszt a kongresszus elé. Napjainkban, amikor a nemzetközi politikai életben kevés okunk van a derűlátásra, különösen fontos szerep vár a X. szakszervezeti világkongresszus küldötteire. A nemzetközi munkásmozgalom erejének és egységtörekvéseinek demonstrálásával ezúttal is nyomatékosan hitet kell tenniök a nemzetközi béke megóvása, a biztonság megteremtése, a fegyverkezési hajsza megfékezése mellett is. Thurzó Tibor A salvadori junta és a jobboldali milicisták tovább gyilkolnak. Képünkön: a tömeggyilkosságok újabb áldozatai. (Kelet-Magyarország telefotó) 'Szabolcsi bűnügyi múzeum „Kacsa“ Afganisztánról Kormányalakítási tárgyalások Finnországban
