Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-25 / 47. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. február 25. Kommentár Kairó dilemmája V ilágszerte nagy érdeklődéssel várják, hogyan oldja meg az egyiptomi diplomácia a maga megoldhatatlannak tűnő dilemmáját: hogyan lehet az egész arab világ által elítélt és Egyiptom külpolitikai elszigeteltségéhez vezető Camp David-i különalkut folytatni úgy, hogy egyidejűleg lépéseket tegyenek az elszigeteltség fokozatos csökkentésére. Jichak Samir izraeli külügyminiszter mostani kairói látogatása még világosabbá tette milyen nehéz, szinte lehetetlen feladat ez. Az izraeli diplomácia vezetője azért tartózkodik Kairóban, hogy rögzítse Mubarak első államfői minőségben teendő izraeli látogatásának időpontját. Kairó ebben a helyzetben joggal érzi magát két tűz között. Ha ugyanis Mubarak, előzetes ígéretével szemben, nem utazik Izraelbe, ezt Tel Aviv nyilvánvalóan „barátságtalan” lépésnek minősíthetné, méghozzá egy Egyiptom számára nem akármilyen időpontban: a Sínai-félsziget áprilisra ígért visszaadása előtt. A moszkvai napok Budapesten keretében Nagyszabású kiállítás a szovjet fővárosról A moszkvai napok Budapesten rendezvénysorozat keretében szerdán délelőtt megnyitották a Moszkva a Szovjetunió fővárosa című nagyszabású kiállítást a Műcsarnokban. A tárlatavatón jelen volt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti párt- bizottság első titkára, Gyenes András, az MSZMP KB titkára, a magyar főváros párt-, állami, társadalmi és kulturális életének sok képviselője. Részt vett a megnyitón Viktor Grisin, az SZKP Politikai Bizottság tagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára, Vlagyimir Bazovszkij, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió budapesti nagykövete, s a moszkvai napok rendezvénysorozatán hazánk, ban tartózkodó küldöttség számos tagja. Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP KB tagja, Budapest főváros Tanácsának elnöke mondott üdvözlő beszédet, amelyre Vlagyimir Promisz- lov, az SZKP KB tagja, a Moszkvai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága elnöke válaszolt. Ezután Vlagyimir Promiszlov megnyitotta az impozáns tárlatot, amelyen a jelenlevőket Vlagyimir Apetjan, a kiállítás igazgatója kalauzolta végigVéget ért a magyar—leagyel együttműködési bizottság ülésszaka A magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 19. ülésszaka szerdán befejezte munkáját. Az ülésszak tárgyalásairól Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Jerzy Ozdowski lengyel miniszterelnök-helyettes, a bizottság társelnökei jegyzőkönyvet írtak alá. Jerzy Ozdowski miniszterelnök-helyettes, aki a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 19. ülésszaka alkalmából tartózkodott hazánkban, szerdán elutazott Budapestről. TELEX török Államfő BULGÁRIÁBAN Kenan Evren hadseregtábornok, a Török Köztársaság államfője Todor Zsivkovnak, a bolgár államtanács elnökének meghívására szerdán négynapos hivatalos látogatásra Bulgáriába érkezett. A török államfőt és kíséretét Todor Zsivkovval az élen a bolgár állam vezetői üdvözölték a két ország nemzeti lobogóival feldíszített szófiai repülőtéren. SZABADON BOCSÁTÁSOK EGYIPTOMBAN Hoszni Mubarak egyiptomi államfő kedden 163 — tavaly ősszel bebörtönzött — személy szabadon bocsátásáról rendelkezett, közölték "hivatalosan Kairóban, hozzátéve, hogy a belügyminiszter utasítást adott az illetékes szerveknek a döntés végrehajtására. Ami Szadat gyilkosainak perét illeti, hetek óta teljes a hírzárlat a katonai bíróság tárgyalásáról. A védőbeszédeket elvben e hét hétfőjén kellett lezárniuk az ügyvédeknek, erről azonban egyetlen szó információ nem jelent meg a kairói sajtóban. 69 LAZADÓ HALÄLA UGANDÄBAN Mivel Izraelben a legkonzervatívabb erők szeretnének ürügyet találni a félsziget kiürítésének megtorpedózására, Kairó nem teljesen alaptalanul tart attól, hogy a látogatás látványos elmaradása ilyen irányban hathatna. Ha viszont az új egyiptomi vezetés komolyan gondolja az arab világgal való megbékélést, az elnöknek meglehetősen nehéz utazást tennie olyan országba, amely a közelmúltban annektálta hivatalosan a Szíriához tartozó Golan-fennsíkot, szemérmetlenül folytatja a megszállt Ciszjordániában telepítési politikáját, a korábbinál is tragikomikusabbá téve ezzel a „palesztin autonómiával” kapcsolatos izraeli koncepciót. Ilyen körülmények között nem csoda, ha világszerte érdeklődéssel kísérik a Muba- rak-látogatást előkészítő izraeli külügyminiszter kairói tárgyalásait. Nem megerősített hírek szerint elképzelhető egy olyan „salamoni” döntés, hogy Mubarak mindössze néhány órás „villámlátogatást” tenne Izraelben. Félő azonban, hogy egy ilyen félmegoldás sem az arab országokat, sem Izraelt nem elégítené ki... H. E. Befejeződtek a magyar—spanyol külügyminiszteri tárgyalásuk Losonczi Pál és Lázár György fogadta Jósé Pedro Pérez-Llorcát Szerdán Budapesten folytatódott a Magyarországon tartózkodó Jósé Pedro Pérez- Llorca spanyol külügyminiszter hivatalos programja. Délelőtt a spanyol diplomácia vezetője a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Ezután rövid városnézés következett. Ezt követően a Külügyminisztérium épületében — a két ország külügyminiszterének vezetésével — folytatódtak a kedden kezdődött magyar- spanyol hivatalos tárgyalások. A tárgyalások végén Púja Frigyes és Jósé Pedro Pérez- Llorca magyar—spanyol konzuli egyezményt írt alá. Az aláírással befejeződött a külügyminiszteri tárgyalások hivatalos programja. A tárgyalások során Jósé Pedro Pérez- Llorca viszontlátogatásra hívta meg Púja Frigyest, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A tárgyalások befejezése után — a déli órákban — Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke az Országházban fogadta Jósé Pedro Pérez-Llorcát. ★ Szerda délután Jósé Pedro Pérez-Llorca és kísérete elutazott hazánkból. Helmut Schmidt bonni kancellár kormányküldöttség élén szerdán délben kétnapos hivatalos látogatásra Párizsba érkezett. A kancellárt a repülőtéren Pierre Mauroy miniszterelnök fogadta. 69 lázadó vesztette életét Kampalában a kormányellenes erők és a hadsereg alakulatai között kedden reggel lezajlott összecsapásban. A kormányerők részéről két katona esett el — közölte az ugandai rádió. Bejelentette egyben, hogy Kampalában a déli órákra helyreállt a nyugalom, és felszólította a város lakosait, térjenek vissza munkahelyeikre. Mint jelentettük, kedden mintegy 300 főből álló lázadó csoport tüzérségi és rakétatámadást intézett Kampala legnagyobb laktanyája ellen, a rádióközlemény szerint azzal a végső céllal, hogy megdöntsék Milton Obote kormányát. Nem sokkal később az Elysée-palotában Francois Mitterrand elnök és Helmut Schmidt kancellár megbeszélésével megkezdődött a 39. francia—nyugatnémet csúcs- találkozó. Schmidt—Mitterrand találkozó Párizsban Munkatársaink testvárországokban Közlekedés a Szovjetunióban NAGY ORSZÁG, NAGY TÁVOLSÁGOK — SZOKTAK MONDANI A SZOVJETUNIÓRÓL, S EZ ÍGY IGAZ. Csádi csapda Az afrikai politikusok zöme még mindig nem értette meg, micsoda veszélyt jelent kontinensünk jövőjére a megoldatlan csádi helyzet. Ez a következtetés vonható le abból a határozatból, amely az Afrikai Egységszervezet (AESZ) februári rendkívüli csúcsértekezletén született. Ennek értelmében a csádi rendezés a következőképpen történne: február 28- án éjféltől tűzszünet, március 15-től tárgyalás kezdődne a szemben álló felek között a „nemzeti megbékélés” megvalósításáról, júniusban törvényhozási és elnökválasztásokat tartanának, június 30- án pedig az AESZ békefenntartó erői kivonulnának az országból. Első pillantásra nincs hiba ebben a döntésben, csak mikor alaposan szemügyre vesszük, derül ki, hogy az a Csádot évek óta polgárháborús körülmények közé kényszerítő erőknek kedvez. Csádban 1960. augusztus 11., tehát gyakorlatilag a függetlenség elnyerése óta nem jött létre a nemzeti megbékélés. A közép-afrikai ország mintegy négymillió lakója hol vallási, hol törzsi alapon dúló belső háborúskodásokba kényszerült, s ma már többségében közömbösen és beletörődve hagyja magát belesodorni az újabb és újabb ösz- szecsapásokba. És még egy jellemző dolog:-minden csatározás mögött előbb utóbb felbukkantak a volt gyarmat- tartók, a franciák, s újabban az amerikaiak is. De hiszen Csád a világ egyik legszegényebb országa — mondhatná bárki. Csupán gyengén fejlett mezőgazdasággal rendelkezik, ipara szinte egyáltalán nincs. Miért ez a nagy francia és amerikai érdeklődés? Egyrészt az ország szegénysége csak viszonylagos: a föld mélye — a kutatási eredmények szerint — komoly nyersanyag —, mindenekelőtt uránérckincset rejt. Másrészt nem hagyható figyelmen kívül Csád stratégiai helyzete, az hogy a földrész közepén fekszik. Párizsban és Washingtonban úgy vélekednek, hogy aki megszerzi az ellenőrzést Csád fölött, az az itt építendő bázisokkal akár az egész kontinenst szemmel tarthatja. (Amikor az AESZ tavaly nyáron úgy határozott, hogy békefenntartó erőket küld Csádba a polgárháború megfékezésére, az USA azonnal felajánlotta anyagi hozzájárulását.) A most ismét robDanással fenyegető polgárháborúban Goukouni Queddei állam- és kormányfő, valamint Hissé- ne Habré volt hadügyminiszter hívei már évek óta birkóznak egymással. Queddei, miután csapatai 1980-ban elfoglalták a fővárost, N’Dja- menát, a rend biztosítására az északi szomszéd, Líbia segítségét kérte. Habré híveivel a líbiai csapatok elől Szudánba menekült, ott várta a számára kedvező pillanatot. Időközben a csádi és a líbiai vezetés mind szorosabbra fűzte kapcsolatait, s a két ország egyesülési szándékát is bejelentették. Ez több afrikai ország nemtetszését kiváltotta, így született azután az AESZ-határozat a békefenntartó erők felállításáról. Queddei ezekre számítva, valamint erőteljes amerikai és francia nyomásra távozásra szólította fel a líbiai csapatokat 1981 őszén ... Helyükre az Afrika-közi békefenntartó erők első alakulatai azonban csak hosszas huzavona után érkeztek meg. A korábban felajánlkozott 12 afrikai ország közül csupán három, Nigéria, Szenegál és Zaire küldte el katonáit Csádba. Azokat is késve: időközben a lázadó Hisséne Habré csapatai Szudán felől több száz kilométerre benyomultak az országba, s jelenleg is komoly területet tartanak ellenőrzésük alatt. Habré és hívei a fegyvereket Egyiptomtól, a pénzt az USA- tól kapják, támaszpontjaik a szomszédos Szudánban vannak. Ráadásul a három jelenlevő békefenntartó ország közül kettő, Szenegál és Zaire többé-kevésbé nyíltan szintén Habre mellett áll. Ezzel szemben az Queddei vezette csádi ideiglenes nemzeti egységkormánynak a líbiaiak távozása után mindössze ezer katonája van, azok is szétszórva az országban. Az állam- és kormányfő, Goukouni Queddei A lehetőség, hogy mindezek ellenére tisztességesen befejeződjék a polgárháború Csádban, az AESZ 19 tagországának kezében volt. Ám egyelőre elhalasztották ezt a lehetőséget, határozatukkal a kormányellenes erőket szilárdították meg erkölcsileg, a négymillió csádi érdekeit képviselő központi kormányt pedig lefokozták az „egyik torzsalkodó fél” szintjére, a viszály újabb magvát hintve el ezzel a lépéssel. Kocsi Margit i 1. A kijevi pályaudvaron (vagy a moszkvain, vagy a ri- gain, vagy a herszonin) percről percre cserélődnek az emberek. A pontosan érkező vonatok valósággal ontják az utasokat. Egyik hálókocsis eszpressz érkezik a másik után, egyik indul a másik után. Az emberek nappalokat és éjszakákat töltenek a vonatokon, amíg elérkeznek úticéljukhoz, s ez így természetes, ez már hozzátartozik a szovjet emberek mindennapi életéhez. Kényelmes hálókocsik szolgálják a gondtalan utazást, a pihenést. Az utazás velejárója pedig a teázás, amit minden vagonban szamovárban főznek a vasutas kisasszonyok. Talán teázás közben gyorsabban telik az idő? Ki tudja, mindenesetre egy forró tea mindig jól jön. A vonatok száz és ezer kilométereket hagynak maguk mögött, szebbnél szebb tájakon haladnak keresztül, s az utazás befejezése előtt három-négy órával úgy érzik magukat az utasok, mintha már a „kertek alatt” járnának. Többet beszélnek az otthonról, csomagolnak, s a leszálláshoz készülődnek. Pedig ha magyarországi méretekben nézzük ezt a háromnégy vasúti órát, akkor éppen a Nyíregyháza és Budapest közötti távolság. Minden relatív. A vasúti közlekedés mellett előkelő helyet foglal el Szovjetunióban a légi közlekedés is. Nagyon sokszor kiegészítik egymást, mert egy úticél eléréséhez mind a kétféle járművet igénybe kell venni. Senki sem csodálkozik azon, hogy egy déli köztársaságbeli ember reggel felül az Aeroflot gépére, két-három óra múlva megérkezik Moszkvába ahol eladja a kolhozpiacon a saját termésű déligyümölcsét, majd bevásárol a fővárosban, s a délutáni repülőgéppel már haza is érkezik. Mi sem természetesebb ennél, hiszen minden nagyobb városnak van repülőtere. 2. Aztán itt van, mint közlekedési eszköz a gépkocsi is. Egyre nagyobb szerepet kap. Senkinek sem kell bemutatni a Ladákat, a Volgákat, a Moszkvicsokat, a Zaporozse- ceket, vagy éppen a Zileket, Gazokat, Kamazokat. Ezek a személy- és tehergépkocsik nálunk is nagy számban megtalálhatók, s ugyanúgy nélkülözhetetlen és közkedvelt eszközei a Szovjetunióban is a szállításnak. A taxipark kizárólag Volgákra épül, s minden városban nagyon sok található a jellegzetes sárgászöld színű, oldalukon kockás autókból. Olcsóságuk miatt kedveltek is, mint a magánautósok között a különböző Ladák, de látni még itt-ott kurriózumként negy- ven-ötven évvel ezelőtti Moszkvicsokat, vagy éppen már legalább egy negyedszázadot megért Zaporozsecet. Nem számít ritkaságnak a saját építésű jármű sem. Csak a magyar utazóknak hat az újdonság erejével a Lada-Niva formás terepjárója, amelyet 1600-as motorral és négykerék meghajtással hoznak forgalomba, s a hírek szerint — a BNV-n már többször kiállított és megcsodált gépjárművet — hamarosan nálunk is megvásárolhatják az érdeklődők. Ezzel ellentétben a VÁZ—2105-ös típusszámot viselő Ladát viszont még a belföldiek is megnézik, megcsodálják, hiszen a gyártását csak a múlt év második felében kezdték el. Egyelőre ritka a szovjet utakon, mint a fehér holló, de hamarosan felváltja az 1200-as és 1300-as modellt, s gyártják már a kombi változatát is. Az új típus külsőleg la- josabb elődeinél, néhány centiméterrel hosszabb, s a belső kiképzésén, a felszereltségén, valamint a műszaki színvonalán is javítottak, változtattak a tervezők. Elég talán csak a vezérműtengely meghajtását említeni. Erre minden Lada-tulajdonos felkapja a fejét, hiszen ötezer kilométerenként állítani kell jelenleg a láncot, negyven-ötvenezer kilométerenként pedig cserélni, s még nem beszéltünk a zajosságról. Ehelyett most fogazott ékszíj íajtja hangtalanul a vezérmű- .engelyt. Ügy hírlik nemsokára megjelenik a magyar utakon is az új típus. Kijevben, vagy Moszkvában a széles sugárutak sarkain, ahol éppen nincsen iluljáró — mindenki megvárja a gépkocsiknak szóló tilos jelzést, s csak a biztonságos zöldre indulnak a sokszor kétszer hat-nyolc sávos útkereszteződésben a túloldalra. Másképp nem is lehetne keresztülvágni a hömpölygő autóáradatot. (Folytatjuk) Sipos Béla Hisséne Habré, a volt hadügyminiszter
