Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-24 / 46. szám
1982. február 24. Kelet-Magyarország 7 $888838 r'*n§888 '''' r™‘ "^338888S 00 or>S88^8&üd^jyá'^ í';>'' j|j 1 Iliről ^:T^; ! [ j H2 « j |||| Postabontás Jótállás Levélírónk Tölgyes Elek Vásárosnamény, második kerületi lakos tavaly szeptemberben vásárolt egy Robi 50-es kerti kapát. A gép azóta többször is javításra szorult és jelenleg is rossz. A szervizt ellátó AGROSZER Mezőgazda- sági Szerviz, Szerelő és Szolgáltató Közös Vállalat (Debrecen) érdeklődésünkre közölte, hogy panaszosunk reklamációjának egyértelmű tisztázására a kerti kapát a KER- MI-hez küldik el. E szak- vélemény alapján fognak dönteni, mert ez a vásárló és a szerviz számára is kötelező érvényű. A szerviz arról is értesítést küldött, hogy a vizsgálat időtartamára cseregépet adnak Tölgyes Eleknek. Közeledik a tavasz. Előkerülnek a fészerekből, kamrákból a gazdák munkáját megkönnyítő mezőgazdasági kisgépek: motoros kapák, permetezők, porozógépek, gyep- nyírók, morzsolók, répavágók, darálók, sövénynyírók. Ezek is már jórészt mind motoros meg- hajtásúak. Bizony megtörténik, hogy egyiket-mási- kat alig használják, máris meghibásodik, még a jótállási időn. belül. Nem árt tehát tisztában lennünk jogainkkal, hogy élni tudjunk velük. A kereskedelem a tartós fogyasztási cikkek nagy részét — így az előbb említetteket is — jótállási kötelezettséggel adja el. A jótállás: a termék minőségéért vállalt fokozott felelősség. A jótállási kötelezettséggel eladott termék díjtalan javításáról a termelő és a kereskedelmi vállalatok megbízásából szervezett javítószolgálat, a szervizek hálózata gondoskodik. A hibát, a bejelentéstől számított nyolc-napon belül kell kijavítani. Sajnos, a szervizek jelenlegi felkészültsége még nem mindig megfelelő ahhoz, hogy megtartsák a nyolcnapos határidőt. Ezért a jogszabály úgy rendelkezik, hogy ha a javítási idő elhúzódik, a vásárlónak a hiba bejelentésétől számított 15 nap múltán kölcsönkészüléket kell adni arra az időre, amíg nem használhatja a sajátját. (Bár ez most esetünkben nem szerepel, de elmondjuk, hogy hibás bútorok és járművek helyett nem jár kölcsöntermék.) A vásárló — jótállási jogából következően — nem köteles a javítást elfogadni. Hiszen méltánytalan is volna erre kötelezni, ha a termék nem javítható, vagy azután sem válik a rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ha elhúzódik a javítás 30 vagy 60 napon túl, s erre az időre nem kap kölcsönkészüléket, vagy ha a cserére „érett” termék már öt ízben volt javítva és hatodszorra is elromlik, vagy ha ez a vásárlást, vagy üzembe helyezést követő három napon belül következik be, kérheti a vásárló a hibás termék kicserélését. Soltész Ágnes Családi pazarlásaink (VITAZÁRÓ) „Családi ’ pazarlásaink” című vitánk másfél hónapig tartott. Azt boncolgattuk, hogy a fogyasztóközpontú életformánk közepette bizony hajlamosak vagyunk pazarolni. Levélíróink tovább gyarapították a pazarlás példáit. A hozzászólások mélyre ástak. Jó néhány levél érkezett, ezek körülbelül egyhar- madának tudtunk helyet adni lapunkban. Sajnáljuk, hogy nem többnek, mert valamennyi nagyon érdekes volt, mindegyike őszinte híradás küldője nagyvonalúságainknak. A levelek többségéből kicsendült: nagyon sokan szeretik megjátszani a jómódút, a gazdagot. Sokszor teszünk úgy, mintha milliomosok lennénk. Pedig, mi tudjuk a legjobban, hogy ez nem így van. Épp ezért nem árt figyelemmel tartanunk: a tárgyak nem attól válnak feleslegessé, hogy már nem képesek szerepüket betölteni, hanem azért, mert a kirakatokban újabb változataik megjelennek. A józan ész már az energiaválság előtt is megálljt parancsolt, most viszont a gazdasági törvényszerűségek diktálják, hogy például a köz- világítási lámpák és a lépcsőházi villanyok csak akkor égjenek, amikor azokra kifejezettén szükség van. Sok javaslat hangzott el, miként lehetne a tárgyakban megtestesült emberi munkát megmenteni. Többen javasolták: ki kellene alakítani egy olyan olcsón működő hálózatot, amely képes volna ezeket a tárgyakat összegyűjteni és értékesíteni. Hiszen — támasztotta alá több levélíró — amikor lomtalanítás van, s mindenki mindenbe beletúrhat, amit akar, elvihet. Kiderül, hogy mindenütt akad valami, amit más még használhat, sőt mi több, talán éppen arra a darabra van szükségei Érdekesen világította meg a problémát egy iskolai takarítónő: a gyerekek is pa- zarlóak, mert ezt látják a felnőttektől. A finom falatokat a padban hagyják, nem keresik az elveszett ruhájukat azon a címen, hogy „anyu legalább vesz helyette újat”... Minden egyes levélből az csendült ki, hogy a józan ész követeli: legyünk takarékosabbak, hagyjunk fel nagyvonalúságainkkal, paza£- lásainkkal. Ezt kívánja egyéni és össztársadalmi érdekünk. Szerkesztőségünk köszöni az őszinte érdeklődést, a soksok munkát ami a levelekben fekszik; azt, hogy á napi fáradságos munka mellett is többen hajlandók voltak tollat fogni és megírták véleményüket, ezzel is a közérdeket szolgálva. (s. á.) hiányos közvilágítás Nyíregyházán a Kórház és a Városmajor utcát összekötő útszakasz nincs megvilágítva. Ügy látszik ennek a közvilágításáról az illetékesek megfeledkeztek. Pedig forgalmas útszakasz ez is, jó lenne tehát, ha ezt a hiányosságot mielőbb pótolnák. Sz. I. Kórház utcai lakos KÓBOR KUTYÁK Szerkesztői üzenetek Udvardi Jánosné vásáros- naményi, Kovács György buji, Kócsák János tuzsé- ri, Popp Margit nagyho- dosi olvasóinknak levélben válaszoltunk. Kiss Lajos tiszaadonyi, Répánszki Mihály nyírpa- zonyi, Szűcs Kálmán tisza- szentmártoni, Borbás Ká- rolyné olcsvai, Rádai János nyírbátori, id. Biró Pál tiszaberceli, Németh Péterné gemzsei, Ruszki József jékei, Sztároszta István kölesei, Opre Mik- lósné piricsei, Bányay Belőné nyírgelsei, Nagy Bé- láné csengersimai, özv. F. Nagy Balázsné pátrohai, Vasas Ferenc vásárosna- ményi, Déváid László gá- vavencsellői, Batta János nyíregyházi, özv. Kónya Péterné nyírbátori, Sinka István petneházi, Bálint Mihály tiszaberceli, Lé- nárt István gégényi, Budai Sándor jármi, Orosz Ferencné nyíregyházi, Tálas Miklós nyíregyházi, Piszter Józsefné nagydobosi, Gliba Elekné nyírbátori, Jáger Ferencné nyírtéti és Berecz Sándor mándoki lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Nagy Béla nyíregyházi, Lőrincz Lajosné mátészalkai és Turzik Miklós piricsei olvasóink kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Kosa János kocsordi lakos balesetét a termelő- szövetkezet vizsgálja, annak eredményéről, valamint a hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről a termelő- szövetkezet felettes hatóságát március 30-ig írásban köteles értesíteni. Györki József nyíregyházi lakos ügyében a lakásszövetkezet a következő részközgyűlésen fog végleges döntést hozni. Jól megijesztettük a gyerekeket ... (Kiss Ernő rajza) KÖZLEKEDÉS ÉS ELLÁTÁS Nyíregyházán a Déli ipartelep lakói szombaton és vasárnap nehezen jutnak be a városba, ilyenkor ugyanis ritkán jár a 15-ös autóbusz. Miért kárhoztat bennünket otthonülésre, vagy nagyobb gyaloglásra a Volán Vállalat? Sokunkat érint ez a probléma, mint ahogy az is, hogy e környék ellátását mindössze egyetlen magánüzletre bízták. Vajon mikor fog elkészülni az ígért ABC? Nagy Gyula Nyíregyháza, Takács utca 6. szám Sóstóhegyen — különösen az Araukalász soron és a Jázmin utcában — mostanában gyakran előfordul, hogy 10— 15 kutya falkákba verődve kóborol, s a gyerekeket olykor megtámadják. Mint február 15-én Rácz Viktor kilencéves kisfiút, akit több helyen. is megsebesítettek a megvadult kutyák. Olykor a gyerekeknek egy-egy magasabb építményre, vagy fára kell felmászniuk, hogy a veszedelem elől megmeneküljenek. Nem lenne egyszerűbb a kutyákat kordában tartani? Belül az udvaron, vagy ha másként nem megy láncra kötni őket. Mellesleg büntetni is lehetne a felelőtlen kutyatartókat. Rácz O. Sóstóhegy A GYEREK IS VENDÉG A Zöld Elefánt étteremben étkezünk előfizetéses jeggyel a gyakorlóiskolából. Sajnos bennünket, gyerekeket nagyon félvállról kezelnek. Kifogásoljuk, hogy kicsi az adag, a pincérek pedig alig törődnek velünk, nehezen hozzák ki az ebédet, sokat kell várnunk, miközben a hűtőgépet támasztják, akinek másik asztala van. Szeretnénk, ha ezen változtatnának. Lovas Péter Nyíregyháza GYAKORI TÉMA Sajnos úgy látszik nem lehet elégszer szóvá tenni, hogy Nyíregyházán milyen szemetesek az autóbuszmegállóhelyek. Egyik .példája a vasútállomással szembeni megállóhely. Vajon kinek a kötelessége e térség takarítása, s a váróhelyiségek tisztán tartása? Mert ami például a Vöröshadsereg úti — a kórházzal szemben lévő — váróhelyiségben látható egyenesen felháborító. Ha ennek, is lenne gazdája, gondozója, kizárt dolog, hogy ennyire elhanyagolt lenne. id. Rozman Gyula Nyíregyháza, Toldi utca 35. szám. II műszakpótlékról A MUNKABÉR-TŰLFIZETÉS VISSZAKÖVETELÉSÉRŐL Nagy Béla milotai olvasónk mint nyugdíjas, az egyik ipari szövetkezetnél több mint másfél évig portás-éjjeliőri munkakörben dolgozott. Az éjszakai szolgálati idejére kérte a munkáltatótól az éjszakai pótlék folyósítását. A munkáltató a kérelmét azzal utasította el, hogy éjjeliőr részére éjszakai pótlék nem jár. Olvasónk arra szeretne megnyugtató választ kapni, hogy valóban megilleti-e az éjszakai pótlék ? Olvasónk a volt munkáltatójához írt leveléből az állapítható meg, hogy rendszeresen váltott műszakban teljesített szolgálatot. Amennyiben ez a megállapításunk helytálló, nem éjszakai, hanem műszakpótlékra jogosult. Műszakpótlék bevezetését a 15/1977. (V. 22.) MT. sz. rendelet szabályozza. Ennek megfelelően műszakpótlék azokat a dolgozókat illeti meg, akik naponta felváltva azonos tevékenységet végeznek. Ebben az esetben a munkáltatójától nem éjszakai, hanem műszakpótlék folyósítását kérje. Elutasítás esetén kérelmével forduljon a szövetkezet mellett működő munkaügyi döntőbizottsághoz, mert éjjeliőröket éjszakai pótlék nem illet meg. Girincsi Lászlóné nyíregyházi olvasónk gyermekgondozási szabadságról tért vissza munkahelyére. Rövid idő után más helyiségbe osztották be munkavégzésre. Ezt a munkavégzést olvasónk megtagadta, szeptemberben két napon munkára nem jelentkezett. Ezt követően táppénzes állományba került, majd kivette a részére járó évi rendes szabadságát. Ennek letelte után — a munkáltató közlése alapján — munkára néni jelentkezett. Olvasónk sérelmezi, hogy nem az eredeti munkakörében foglalkoztatták a gyermekgondozási szabadság leteltét követően. A gyermekgondozási szabadságról visszatérő anyát eredeti munkakörében, ha ez időközben megszűnt, azonos munkakörben kell tovább foglalkoztatni. Olvasónk panaszából, illetve a munkáltató leveléből az állapítható meg, hogy azonos munkakörben, csupán más munkahelyen kívánták tovább foglalkoztatni. Erre akkor van lehetőség, ha a kollektív szerződés a megjelölt munkakört változó munkahelyű munkakörnek jelölte ki. Ebben az esetben a munkáltató intézkedése nem kifogásolható. Mindezektől függetlenül olvasónk magatartása több szempontból is kifogásolható. Amennyiben más munkakörben kívánták volna foglalkoztatni — annak ellenére, hogy ez törvénysértő —, kötelessége lett volna a kijelölt időben munkahelyén munkára képes állapotban munkára jelentkezni. Szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg. Ennek megfelelően a dolgozó önkényesen, tehát engedély nélkül a szabadságát nem veheti igénybe. Az igazolatlan mulasztás fegyelmi vétség, minek következménye lehet egy fegyelmi eljárás, illetve fegyelmi büntetés kiszabása. Ezen túlmenően amennyiben a dolgozó egymást követő 6 napon keresztül nem jelentkezik munkára, a munkáltató önkényes kilépőnek tekintheti, és a munkaviszonyát „kilépett” munkakönyvi bejegyzéssel megszüntetheti. Olvasónk akkor járt volna el helyesen, ha a sérelmesnek tartott intézkedés ellen kérelemmel fordult volna a vállalat mellett működő munkaügyi döntőbizottsághoz. A munkavégzési kötelezettség azonban ebben az esetben is fennáll. Barnai Miklósné záhonyi lakos férje 1981. augusztus hónapban szerelt le sorkatonai szolgálatból. Ekkor a bér- számfejtő közölte vele, hogy bevonulása előtt 1979-ben 1600,— Ft-tal több bért számfejtettek részére. Férje a túlfizetést elismerte és nyilatkozatban vállalta annak részletekben való visszafizetését. Olvasónk ezt az eljárást sérelmezi, mert mint írja, tudomása szerint ha tizenöt napon belül peres eljárást kezdeményezett volna, ezt az ösz- szeget nem kellene megtéríteni. A bérszámfejtőnek viszont két év után is van joga visszakövetelni a túlfizetést? A tévesen számfejtett munkabért a munkáltató harminc, a kollektív szerződésben meghatározott esetekben hatvan napon belül, a rosszhiszeműen felvett munkabért három éven belül követelheti vissza, A visszafizetésre a dolgozót írásbeli határozottal kell felszólítani. Ez ellen a határozat ellen kérelemmel lehet fordulni a munkaügyi döntőbizottsághoz. Olvasónk férje a túlfizetést önként elismerte és annak visszafizetését vállalta. Ilyen esetekben a jóhiszeműségtől függetlenül eredményes peres eljárást kezdeményezni nem lehet. Nagy Mihály Áz illetékes válaszol INTÉZKEDTEK A január 20-i Fórum rovatban Tamás Péter nyíregyházi lakos szóvá tette, hogy a gázszámlája — kérése, és az OTP értesítése ellenére — nem az OTP-átuta- lási betétszámlájáról nyer ki- egyenlítést. Intézkedtünk, hogy a jövőben a levélíró az esedékes gázszámláját a betétszámlájáról fizethesse ki. TIGÁZ Debreceni Üzemigazgatóság Szabolcs-Szatmár megyei kirendeltsége „Akár a strucc” címmel közölt észrevételre elmondjuk, hogy a levélíró februári számláját már az átutalási betétszámlán keresztül egyenlítheti ki. Elmondjuk, hogy ez a fizetési mód nekünk is könnyebbséget jelent, azonban a gépi számlázások átfutási ideje miatt húzódnak el bizonyos intézkedések. TITÁSZ Vállalat nyíregyházi üzemigazgatósága A MEGRENDELŐT KÁRTALANÍTJÁK „Utólagos megjegyzés” címmel közölt észrevételre elmondjuk, hogy a nyíregyházi 115-ös számú boltunkban helytelenül jártak el, ámikor a szemüvegből kikerült lencséket — azok karcossága miatt — eldobták, és nem adták vissza a megrendelőnek. Amennyiben a vásárlónk megkeresi az üzletet és közli, hogy milyen erősségű volt a két lencse, a bolt ezeket részére beszerzi. Köszönjük, hogy a levél közreadásával felhívták a figyelmünket az üzletben előforduló helytelen gyakorlatOptikai Finommechanikai és Fotócikkeket Értékesítő Vállalat, Budapest