Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-24 / 46. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. február 24. Moszkvai napok Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) helyi háborúkat ösztönöznek. Ezek a törekvések, még ha egy ideig hátráltatják is az emberiség számára kedvező folyamatokat, nem életképesek. — A Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapja, hogy a szocialista szövetségi rendszer tagjai vagyunk. Minden területen erősítjük, fejlesztjük együttműködésünket a testvéri országokkal, közöttük elsősorban a Szovjetunióval. Ez a szilárd közösség hazánk alapvető támasza. Külpolitikánk része az is, hogy támogatjuk a fejlődő országok törekvéseit. Őszintén szorgalmazzuk a kétoldalú kapcsolatok megőrzését, bővítését a fejlett tőkés országokkal is, nemcsak azért, mert ez kölcsönös érdek, hanem mert jól szolgálhatja a nemzetközi légkör javulását. Maróthy László ezután az elmúlt negyedszázad hazai építőmunkájának eredményeiről szólt, majd hangsúlyozta : — Tudjuk, hogy nehezebb külgazdasági feltételek között kell végeznünk országépítő munkánkat. De tudjuk azt is, hogy társadalmunk fejlődése mindenekelőtt saját munkánktól függ. Fogyatékosságaink többségét ismerjük és keressük az utat megoldásukhoz. Soha nem volt még oly időszerű nálunk a kezdeményezőkészség, az alkotó szellem kibontakoztatása, a hatékonyabb, versenyképesebb gazdálkodás meghonosítása, a fegyelmezettebb munka, mint korunkban. Budapest fejlődéséről szólva Maróthy László emlékeztetett arra, hogy sikeres éveket hagytunk magunk mögött. Nagy előny, hogy a szűkösebb gazdasági körülmények között is lehetőség van a következő esztendőkben az átlagosnál nagyobb fejlődésre. — Jó, reális programunk van Budapest sokrétű gyarapítására, a nagyarányú lakásépítésekre, felújításokra, az iskolai, egészségügyi, közlekedési és kereskedelmi hálózat bővítésére. Mindezek fejlesztésében — mutatott rá Maróthy László — nagy jelentősége van Moszkva és Budapest kapcsolatainak. Mindkét városban az a cél, hogy lakóiknak jobb, emberibb körülményeket nyújtsanak, mind többen találjanak otthonra. Ezek megvalósítása a két főváros közös törekvése, és ebben rejlik a további együttműködésük lehetősége. Szándékunk, hogy pártjaink politikájával összhangban, elvi alapokon, kölcsönös érdekeinknek megfelelően dolgozzunk együtt továbbra is. A tapasztalatok kölcsönös átadásával, a személyes találkozások jótékony hatásá-' nak kamatoztatásával erősíthetjük népeink, a két főváros lakóinak kapcsolatát. Van miről beszélnünk, s jó barát módjára örülnünk egymás sikereinek. Amikor Budapest otthont ad a moszkvai napok eseménysorozatának, most is az eltéphetetlen kapcsolatokat építjük, gazdagítjuk a két főváros között — mondotta befejezésül Maróthy László. Viktor Grisin, a moszkvai városi pártbizottság első titkára köszönetét mondott a szívélyes vendéglátásért, tolmácsolta a budapesti kommunistáknak, a város valamennyi dolgozójának Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke szívélyes üdvözletét és jókívánságait. Annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a most kezdődő moszkvai napok tovább erősítik a két nép barátságát, amely a marxizmus—leninizmus elveire, a mélységes bizalomra, az önzetlen, kölcsönös segítségre, a politikai, a gazdasági, az ideológiai és a kulturális együttműködésre épül. — Történelmileg rövid idő alatt Magyarország dolgozói a kommunisták pártjának vezetésével^ szoros együttműködésben a Szovjetunióval és más szocialista országokkal, az élet minden területét gyökeresen megváltoztatták — mondotta. A mai Magyarország fejlett iparral és virágzó mezőgazdasággal, korszerű tudománnyal és technikával, értékes kultúrával rendelkezik. A Magyar Népköz- társaság jelentékenyen hozzájárult a nemzetközi helyzet enyhüléséhez, határozott és következetes békepolitikát folytat. Tevékeny részese a Varsói Szerződés szervezetének, aktív tagja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. A két város együttműködésének tapasztalatairól szólva megállapította: ezeket a kapcsolatokat a barátság, a kölcsönös megértés jellemzi. Az együttműködés fontos része lett több mint 40 moszkvai és budapesti üzem és intézmény állandóan erősödő kapcsolata. Külpolitikai kérdésekről szólva a moszkvai pártbizottság első titkára megállapította: — Ideológiai ellenfeleink mindenáron arra törekszenek, hogy akadályozzák a szocialista országok népeit az új élet építésében, hogy meggyengítsék a testvéri országok és pártok internacionalista szolidaritását, összefogását és egységét, hogy belülről fellazítsák közösségünket. Népeinknek ragyogó a jelene és világosak a jövőre mutató távlatai. Az eredményes előrehaladáshoz nekünk béke kell, csakúgy, mint az egész emberiségnek. De a nemzetközi reakció erői, élükön az Egyesült Államok agresszív köreivel, ismét a hidegháború felélesztésére törekszenek. A lázas katonai előkészületek az enyhülés elleni összpontosított propagandával párosulnak. A hisztériakeltés azt bizonyítja, hogy az imperializmus nem bízik jövőjében. Az imperialista köröket rettegéssel töltik el a bolygónkon végbe menő pozitív irányú változások, a kapitalizmus nemzetközi pozícióinak gyengülése, és ezért, mind gyakrabban folyamodnak politikai és katonai diverziók szervezéséhez a felszabadulásukért harcoló, a felszabadult és a szocialista országok ellen. Most Lengyelországot választották provokációik fő célpontjául. — A Szovjetunió és a testvéri szocialista országok a háborús veszély megszüntetéséért, a békés egymás mellett élés, és a más országok bel- ügyeibe való be nem avatkozás elvéért folytatott következetes harcukat állítják szembe az Egyesült Államok, valamint szövetségeseik agresz- szív törekvéseivel. Azok a javaslatok, amelyeket a béke megőrzésére a Szovjetunió az SZKP XXVI. kongresszusán terjesztett elő, még konkrétabbá váltak Léonyid Brezsnyev elvtársnak . az NSZK- ban tett látogatása idején, a Szovjetunió által az Egyesült Nemzetek Szervezetében, a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon előterjesztett dokumentumokban és más kezdeményezésekben. E javaslatok olyan gyakorlati és mindenre kiterjedő intézkedések programját képezik, amelyeknek végső célja a háborús veszély teljes kiküszöbölése és a hasznos nemzetközi együttműködés elmélyítése. — Örömmel tölt el bennünket, hogy a Szovjetunióval, a szocialista közösség többi országával vállvetve halad a Magyar Népköztársaság, hű barátunk és szövetségesünk, amely jelentős mértékben veszi ki részét az európai és az egyetemes béke megszilárdításából. Befejezésül sok sikert kívánt a magyar népnek, a budapesti dolgozóknak az MSZMP XII. kongresszusán hozott határozatok megvalósításához, a fejlett szocialista társadalom építéséhez. Az ünnepélyes megnyitó első része az Internaeionálé hangjaival zárult. A megnyitó második részének nagyszabású gálaműsornak Szervezői, rendezői — élükön Joakim Sarojev professzorral, az Orosz SZSZSZK népművészével, a program főrendezőjével — átfogó képet adtak Moszkva művészetéről, s a szovjet—magyar kulturális- kapcsolatokról. Új olaj- és földgázmezők Jugoszláviában Kelebia* * y • 1 'Subotica (Szabadka) • Oroszlámos # Sombor (Zombor) JUGOSZLÁVIA Tamásfalva Csősztelek «Zrenjanin Szarajevó felé kindai körzetben, amely a vajdasági ásványolajnak mintegy 60 százalékát biztosítja. Itt van a legjelentősebb földgázkitermelés is. Innen indul a keleti gázvezeték, amely ma már Szarajevóig és Közép-Szerbiáig a közeljövőben pedig Koszo- vóig szállítja az itt kibányászott és az importált földgázt. Egy másik körzetben, a Csernye—Gs ősztelek—Tamásfalva határolta területen újonnan feltárt olajkutak termékeit korszerű gyűjtőállomáson koncentrálják és innen szállítják az újvidéki finomítóba, a földgázt pedig csővezetéken az eleméri gázfinomítóhoz juttatják el. Az újonnan feltárt kutakból nyert ásványolajjal részben a korábbi, fokozatosan csökkenő hozamú kutak termelését pótolják. A Szovjetunióból 3 milliárd köbméter magas értékű földgázt importálnak, amelyet azonban a pancsovai vegyipari nagyüzem jelenleg még csak kis részben képes feldolgozni. A beérkező földgáz nagyobb részét így üzemanyagként értékesítik a be- 'ocsini cementgyárban, a városok fűtőműveiben, a sme- redovói vasművekben és számos kisebb ipartelepen. A tervek között szerepel gázvezeték-építés a keleti földgázvezetéktől Szabadkáig és elágazás Szenttamástól a Duna—Tisza—Duna-csa- torna vonalában, amely a bácskai ipartelepeket látná ei földgázzal. A nagyarányú kutató- és feltárási munkák eredményeképpen arra számítanak, hogy a vajdasági olajkitermelés 1985-ig elérheti a másfél millió tonnát. <g.) Jugoszláviában is komoly erőfeszítéseket tesznek az olaj- és földgázlelőhelyek fokozott kutatására és feltárására. A Vajdaságban, különösen Eszak-Bánátban és Bácskában folynak erőteljes munkálatok. A tervek szerint ebben az évben 10,9 millió tonna ásványolajat és 900 ezer tonna különféle párlatot importálnak. Ez jelentős mintegy 3 milliárd dollár értékű devizakiadást jelent, ami rendkívül súlyos terheket ró a népgazdaságra. A belföldi kitermelés jelenleg mintegy 4,4 millió tonna, ebből a vajdasági olajkutak 1,3 millió tonnát, a horvátországiak 3,1 millió tonnát fedeznek. A vajdasági olajat főleg Eszak-Bánátban és Észaik-Bácskában (Velebit, Palics, Kelebia körzetében) bányásszák. Eszak-Bánátban külösen Kikinda-Zrenjanin és a román határ között folyik jelentős olajkitermelés. Itt van a legtöbb újonnan feltárt olajkút és ezen a területen végzik a legerőteljesebb kutatási és földtani munkálatokat is. A megelőző kutatások alapján a Tisza mentén, Csóka és Oroszlámos között már második éve folyik a kitermelés. Üjabb olaj- és földgáz- kutakat tártak fel a mokrini és a különösen gazdag kiOsijek (Eszék) O Kőolajvezeték O Földgázvezeték ERŰ Szocialista orsségok életéből Laoszi fiatalok A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság hazánknál két és félszer nagyobb területű ország, ám lakóinak száma mintegy egyharmada hazánkéinak. A viszonylag ritka népsűrűségnek fő oka az, hogy területének túlnyomó része magas fennsíkokkal megtördelt, alig művelhető és lakható hegyvidék. A lakosság túlnyomó része az ország középső részén, főleg a Mekong folyó termékeny völgyébe telepedett le. A többi indokínai országhoz hasonlóan itt is majd három évtizeden keresztül folyt a honvédő háború az imperialista hódítók ellen. Laoszbam az elmúlt években nagy erőfeszítéseket tesznek a gazdasági élet felfejlesztése mellett a gyermekvédelemre és az ifjúság művelődésére. Képeink erről a tevékenységről számolnak be. Első képünk egy óvodába visz el. Veinkhamban, a főváros, Vientiane mellett fekvő kis faluban képzett gyermekgondozó nők vigyáznak a kicsikre, míg a szülők az állami gazdaságban dolgoznak. Az országban 1952 óta kötelező az elemi iskolai oktatás. Ma az iskolakötelesek túlnyomó része látogatja az általános iskolákat. 2. képünk: egy Vien- tiane-i általános iskola tornaóráján készült. A felszabadulás előtt nem volt magas képzettségű értelmiség az országban, azóta hírközlő, tanár- és orvosképző intézetek, főiskolák nyíltak a fiatalbk ezrei számára. 3. képünk: a Don Dók Tanárképző Főiskola hallgatói. (ti)
