Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-23 / 45. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. február 23. A ruhadivat hazájából, Franciaországból kapott megrendelést a DIRUVÁLL. A képen látható ballonkabátból rövid határidő alatt ezer darabot kell elkészíteni. Amennyiben a megrendelő elégedett lesz a nyíregyházi üzem munkájával, úgy nagyobb tételek gyártására is számíthatnak. Képünk: gyártás előtt Sárosi Józsefné technológus ellenőrzi a mintadarabot. (Elek Emil felvétele) Követelmény a drog vizsga Gyógytea - télen Orvosok, gyógyszerészek kongatják a harangot: minden apró-cseprő bajra válogatás nélkül szedjük a pirulákat. Átmenetileg ugyan csökkent a gyógyszerfogyasztás, miután recept nélkül is lehet kapni jó néhányat, viszont újból a tablettákhoz menekülünk. Orvosságot veszünk be, ha fáj a fejünk, ha nem tudunk elaludni, ha nincs étvágyunk, ha le akarunk szokni a dohányzásról vagy éppen megszabadulnánk a fölös kilóktól. Pedig ezek még nem is a legveszélyesebb betegségek, amikor elkerülhetetlen a gyógyszer. Évezredek óta ismerik és használják az emberek a gyógynövényeket a különböző bajok orvoslására. Sokan bajlódnak anyagcsere-zavarokkal, a rendszeres gyógyszerszedés pedig károsan befolyásolja a természetes folyamatot. Kevesen tudják, kiváló gyógynövénykeverékből teát is lehet kapni a Herbá- ria-boltban. A tea sok Országban nemzeti italnak számít. Nem véletlenül tartják nagy becsben Angliában, a Szovjetunióban, a keleti országokban, mert sok egyéb hatása mellett gyógynövények hozzáadásával betegségek gyógyítására is képes. Ha valakinek nincs étvágya vagy éppen erősen megfázott, még a hörghurutra is jó hatású készítményt talál. Télen a gyermekek majd mindegyike átesik egy-két megfázáson. A keserű pirula helyett nekik is könnyebb meginni egy csésze meleg teát. Kizárólag a gyerekeknek állították össze. De az idősebbek — akik gyakran küszködnek magas vérnyomással — tízféle virágból, növényből készült teával tarthatják elfogadható szinten a vérnyomásukat. Fagyöngy, galagonya, nyírfalevél, citromfűlevél, meténgfű, levendula, dió — hogy csak a legfontosabbakat említsük. KÉRDÉSEK LAKÁSÜGYEKBEN Az érintettek állítják: nem kell párhuzamosan tablettát is szedni mellette. Lemondok a főbérletröl... Ki követ el szerződésszegést? A már-már gyógyításszámba menő szakmát, a gyógynövények árusítását szakemberre bízzák, úgynevezett drogvizsgát kell tennie annak, aki megfelelő gyógynövény-kivonatokkal akarja ellátni a fogyasztókat, (t. k.) 1981. július 1-től emelkedtek a lakáshasználat- ba-vételi díjak, illetve a lakásépítési hozzájárulás összege. Az új jogszabály növelte a tanácsoknak az általuk elosztott lakások feletti rendelkezés jogát, csökkentette az indokolatlan lakásszerzési, illetőleg a lakással való visszaélési lehetőségeket, és ezzel növelte a lakáselosztás rendszerének társadalmi igazságosságát. A rendelet életbe lépését követő két hónapban Nyíregyházán 20—30 család élt a lehetőséggel és mondott le — térítés ellenében ^t- főbérleti,, lakásáról. Például egy ket- szoba összkomfortos lakás esetében 144 ezer forintot, komfortos lakásért pedig 114 ezer forintot kaptak. Ez az összeg nemcsak a lakás minőségétől függően, hanem * helységenként is változik, így a községekben kisebb összegű a térítési díj, de más például a fővárosban, vagy a kiemelt városokban. Akik a tanácsi bérlakásukról lemondtak, számolniuk kellett azzal, hogy az ország-' ban többet nem tarthatnak igényt állami lakásra, így tanácsi bérlakásra, vállalati, illetve szolgálati lakásra és tanácsi értékesítésűre sem. Legtöbben azért választják ezt a lehetőséget, mert családi házba költöznek, vagy OTP-la- kásba. A lakásügyi hatóságok az ilyen felajánlások alkalmával soron követik azt is, hogy hová költözik a család. Ezzel megakadályozzák, hogy esetleg egy nagycsalád — a pénz reményében — olyan körülményeket vállaljon, ahol a gyerekek egészséges életvitelét nem lehet biztosítani. A rendelet megjelenése óta szerkesztőségünkben számos érdeklődő levél érkezik. Legtöbbjük szolgálati lakással kapcsolatos, mint annak a vidéken élő pedagógusnak is a levele, aki érdeklődik, ha a pedagógus szolgálati lakását leadja — mert kölcsönnel házat épít —, kaphat-e térítési díjat, mivel hogy annak idején lakáshasználatba-véte- li díjat nem fizetett? A kérdésre Kovács Mihály- tól, a Nyíregyházi Városi Tanács igazgatási osztályának vezetőjétől kértünk tájékoztatást : — A tanácsi bérlakásról pénzbeli térítésért történő lemondás nem vonatkozik a községi szolgálati lakásokra, mert ezeknél a bérleti jogviszony feltételhez van kötve, tehát határozott időre szól. Ez a feltétéi, hogy csak addig lakhat bérlőként a lakásban, amíg az iskolánál munkaviszonya meg nem szűnik. A munkaviszony megszűnése után jogcím nélküli használóvá válik, mely jó vagy rosszhiszemű lehet, és ennek megfelelően alakulhat az elhelyezési igény is. Egy másik érdeklődő OTP- lakást vásárolt, melyhez vállalatától kamatmentes kölcsönt kapott, s ezzel egy időben vállalta, hogy legalább 15 évig ott dolgozik. Időközben azonban a munkaviszonyát megszüntette. Ezek után levélírónk szeretné tudni, hogy milyen térítésre kötelezheti az egykori munkahelye? — Az a dolgozó, aki lakás- vásárlási kölcsönt kapott a vállalatától — mondja tájékoztatójában Kovács Mihály osztályvezető — és a kölcsönfeltételeket nem tartja meg, szerződésszegést követ el. Ennek következménye, hogy a kölcsönt folyósító munkáltató az OTP-nél kezdeményezheti a kölcsön felmondását, illetve annak — 6%-os kamattal terhelt — egy összegben történő visszafizetését. Amennyiben ezt az adós nem teljesíti, aboan az esetben a végrehajtási törvény értelmében közvetlen letiltással a fizetésének a 33%-át az adósság törlesztésére levonhatja. Ezt az új munkáltató köteles teljesíteni. A bérből történő letiltásnál semmiféle szociális szempontot nem lehet figyelembe venni. (s. á.) Literes Tonik cukorbetegeknek Korszerű palackozó gépsort szerzett be NDK- importból a Nyírkémia Vállalat. Nyár kezdetére üzembe helyfezik a 7 millió forintba kerülő új berendezést, ami által javul a lakosság üdítő itallal történő ellátása. Különösen érezhető lesz a javulás a szatmári és a beregi részen. A gépsor termelésbe állításával elsősorban az egyliteres üdítő ital és pezsdítővíz mennyisége növekszik. A Nyírkémiánál tervezik a választék bővítését. Még az idén diabetikus narancs és Tonik üdítőitalt hoznak forgalomba, egyliteres palackozásban. (ab) BEMÁSZTAK A MESTERHEZ Cipőtolvajok Szirmai Lajos 32 éves és és Balogh Péter 21 éves nyírbátori lakosok, — mindketten büntetett előéletűek, — június 12-én elhatározták, hogy betörnek Szabolcsi János nyírbátori cipészmesterhez. Szirmai kintmaradt az utcán és figyelt, hogy nem jön-e valaki, Balogh pedig bemászott a csukott kapun és egy vasdarabbal felfeszítette a cipészmester műhelyének ajtaját. Balogh a műhelyből magához vett tíz pár félcipőt, összesen 8500 forint értékben, majd visszatért társához és a lopott cipőket közösen elrejtették. Balogh elmondta a történteket Ostorházi István 22 éves nyírbátori lakosnak, — aki ugyancsak büntetett előéletű, — azzal, hogy a lopott cipőket értékesíteni kellene. Ostorházi ebbe beleegyezett és értékesített is, a nyomozás során már csupán két pár cipőt tudott lefoglalni a rendőrség. Az ügyhöz csatlakozott Szirmainak a tartási kötelezettség elmulasztása. Szirmai emiatt már háromszor volt börtönben, utoljára tavaly februárban szabadult, de fizetni továbbra sem fizetett. A tárgyalás időpontjában a havi 540 forintos tartásdíjból — tíz hónapra számítva, — szép summa jött össze. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Szirmait egy év és tíz hónap, Baloghot egy év, Ostorházit pedig hét hónap szabadságvesztésre büntette, amelyet az előbbi kettőnek börtönben, az utóbbinak fogházban kell letöltenie. Szirmait és Baloghot egy-egy évre a közügyektől is eltiltotta a bíróság. Ugyanakkor a bíróság elrendelte Balogh Péterrel szemben a korábbi négy, Ostorházival szemben pedig a korábbi nyolc hónap felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását is. Az ítélet jogerős. (k) 2KÉPERNYŐ ELŐTT Az utolsó ítélet című tévéfilmbeli történet látszólag egyszerű. Egy párizsi utcalányt néhány évvel a háború után hatóság elleni erőszakért és egy fiatalkorú megrontásáért bíróság elé állítanak. A polgári társadalom írott és íratlan erkölcsei nevében elítéli a bíróság. El kell ítélnie, pedig — mint a tárgyalás során kiderül — ez a lány tisztább és igazabb ember, mint környezete. A tévéfilmet Vercors Clementine című novellájából Lendvai György írta, Dö- mölky János rendezte. Tizenkét évvel ezelőtt mutatták be. Azt gondolom, a filmet ma is, a később készített számos díjnyertes filmje után is, teljes szívvel, önérzettel vállalhatja Dömöl- ky. S nem csupán annál az oknál fogva, hogy jó néhány remek színészt — Dómján Editet, Latinovits Zoltánt, Rajz Jánost, Berek Katit, Békés Ritát és másokat — nyert meg a filmhez, hanem inkább azért, mert ezeknek a művészeknek az ő irányításával sikerült az emberséges magatartás apoteózisát, felmagasztaltatását megvalósítaniuk. Annak ellenére, hogy a filmbeli történet szerint a törvény törpesége legyőzte a szerencsétlen kis utcalányt, de nem győzte le a benne lakozó emberi nagyságot, jellemerőt. Azt amellyel annak idején, a német megszállás alatt, együttérzésből önként vállalta a zsidók sorsát, a deportálást, s a táborban a belőle sugárzó derűvel,' életerővel sokakat mentett meg a haláltól. Az ítélet ellenére a néző gondolatvilágában ez a jellem lett a győztes. Az, akinek az érdemeit álszent társadalmi erkölcs most nem veszi figyelembe, sőt megtagadja. Dómján Edit gyémánt tisztaságú utcalánya a „legegyszerűbb” és egyben a legnagyobb átlé- nyegüléseinek egyike. A magánélet és a közélet érdekei gyakran kerülnek szembe a társadalmi (vagy akár a hivatásos) tisztség- viselők mindennapjaiban. Mert bizony a bármilyen kis tisztséget is felvállaló ember addigi, családcentrikus életét megbolygatják, sőt felkavarják olykor a közösségnek a család megszokott életritmusába, belső munkamegosztásába be-be- törő gondjai. Különösen akkor, ha a társadalmi tisztséget a feleség, az anya vállalja. A 78-as körzet című, hatrészes tévéjáték-sorozat ezzel az alaphelyzettel indít. A választás című első rész, a sorozat nyitánya, szemléletmódjával, enyhén ironikus hangvételével, humorával arra biztatja a nézőt, hogy a következő részek sugárzásakor is kapcsolja be a készüléket. Dávid Ilona, a sorozat írója Majláth László, Selmeczi Tibor, Sinkó Péter és Tormai László ötleteit is felhasználta. Tehát a színészeken — Balázs Péteren, Bodrogi Gyulán, Hau- mánn Péteren és a többie- ken — kívül az előbb említett szerzőtársaknak is közük van ahhoz, hogy ez az első rész az életet adta, ha nem is a maga mélységeivel, s ha olykor közismert sablonokkal élve is. Seregi István E|rádió MELLETT Az ún. vidám műsorok közül legalább kettőnek örülhettünk a múlt héten. Az egyik a Rádió Kabaré- színháza III. Humorfeszti- válja volt, annak is az 1. forduló 2. része. Nem lehet eléggé dicsérni a kitűnő ötletet, az újszerű látás- és ki" fejezésmódú — ma még — amatőr humorista tehetségek felkutatását, szóval a rádiókabaré „vérfrissítését”. Az már csak természetes, hogy egy ilyen jellegű műsor nem lehet egyenletes színvonalú. (Hiszen a profi humoristáké sem az, legfeljebb átlagszínvonalban megbízhatóságú.) Nos, a mostani forduló három, szerzőit továbbjuttató „gyöngyszeme” elegendő bizonyság volt arra, hogy humorfesztivált (pályázatot, vetélkedést stb.) csinálni nemcsak szükséges, de föltétlenül érdemes is. Máris jól szórakozhattunk. Nekem legjobban a szegedi szerzőnek a tízemeletes lakótelepi bérházról szóló életképei tetszettek (egyetértve a zsűrinek a másik két kiemelkedő számra vonatkozó ítéletével is), no meg Moldova György igazságosan szellemes indokolása. A másik megemlékezésre érdemes vidám műsor, a Magyar Rádió Karinthy Színpadának produkciójában a Görgey Rádió — Budapest talán fajsúlyosabb, ám némileg kevésbé szórakoztató volt. Lehet, hogy ennek az irodalmi „belterjessége” volt az oka? Pedig az illusztris, igen termékeny szerző egyáltalán nem szűkölködik „humoros oldalakban”. Ezeket a dramaturg Gellégi Ágnes a lehetőség szerint bőven ki is aknázta. Én mégis a szerkesztő-köz- bekérdező Kaposy Miklóst vélem a műsor éltetőjének, holtpontjain szerencsésen továbblendítőjének, aki Görgey Gábort remek poénokra tudta inspirálni. A kölcsönös riposztokban mindketten alaposan kitágították az említett irodalmi belterjesség körét. Két kiadásban is megjelent magyarul (1968-ban és 1980-ban) Jurij Mikolajü- vics Scserbak szovjet-ukrán író és költő Karantén c. kisregénye, Bojtár Anna méltó fordításában. Ebből készítette a vasárnap este sugárzott rádióváltozatot Császár István, s rendezte meg jó beleérzéssel Vass Zoltán Iván. A többsikú mű egy orvostudományi kutatóintézet több mint két évtizedet átívelő hétköznapjairól szól, amelyben ellentétes, kitűnően megrajzolt jellemek feszülnek egymásnak, miközben a tényleg bölcs igazgató védőpajzsa mögött a tudományos kutatás előrehaladását, pl. az interferon felfedezését nem akadályozhatja meg sem egy — áramkimaradás miatt bekövetkezett — tragédiát felrémítő üzemi baleset, sem a háború, sem az intrikák. A halálfélelemmel való szembesülés a jellemfeltárulko- zás végletesen őszinte módja. Szerzőnk jól élt is ennek írói ábrázolásával, miképpen a rádióváltozat is sikerrel emelte ki a történetnek ezt az elemét. Merkovszky Pál
