Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-20 / 43. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. február 20. 16 hír a telefon-előfizetőknek Jövőre: vonal hanarabb Bővítik a távhívó-központot Múló idők — Nyíregyháza, Szamuely-lakótelep, (JL) Beruházási tervek Patika, piaccsarnok, ABC Nyíregyháza ötezer-kétszáz télefon-előfizetője között alig­ha van már olyan, aki ne bosszankodott volna amiatt, hogy csak órák múlva jutott vonalhoz. S csak természe­tes, hogy leginkább akkor, amikor erre a legnagyobb szükség lett volna. Az okok egy része — elsősorban a túl­zsúfoltság — már régen is­mert, a megoldás pedig még tavaly is távolinak tűnt. He­gedűs Tibor a Debreceni Pos­taigazgatóság beruházási osz­tályvezetője ma már derűlá­tóbb, mint pár évvel ezelőtt: A zsúfoltság oka —Jó hírrel kezdem. Ebben az évben megkezdjük a nyír­egyházi telefonközpont távhí­vó berendezésének bővítését. Az új évet már azzal kezd­tük, hogy az előzetes szóbeli tárgyalások alapján a bőví­téshez szükséges új egysége­ket megrendeltük. Ezeket a budapesti Beloiannisz Hír­adástechnikai Vállalat folya­matosan szállítja. A komp­lett berendezés egyes egysé­gei még ebben az ében meg­érkeznek Nyíregyházára, s természetesen a szerelési munkák is megkezdődnek. A mintegy három és fél millió forint értékű berendezés jö­vőre már teljes kapacitással üzemel, s lényegesen enyhít majd a valóban tarthatatlan nyíregyházi gondokon. — Végeredményben a táv­hívó kapacitás bővítéséről van szó. Hogyan oldja meg ez a helyi beszélgetéseknél jelentkező problémákat? — A nyíregyházi telefon- központ túlzsúfoltsága nem mai keletű. Különösen rom­lott e helyzet a távhívásba való bekapcsolás óta, hiszen ezek a beszélgetések is helyi vonalat foglalnak le. S mi­után ezek a távhívások egy­re gyakoribbak, a túlterhelt­ség itt duplán jelentkezik. Több sikertelen kísérlet után egy-egy városi vonal órákra is kiesik a helyi for­galomból. Miután a beruhá­zással a távhívó kapacitás bővül, vagyis több lesz a vá­rosból kimenő vonalak szá­ma, a helyi forgalomban is feltétlenül csökkenni fog a várakozási idő. Hamarabb bejön a vonalat jelző búgó hang. Ha volna 75 millió — Nyíregyházán jelenleg is több ezren várnak telefonra, s egyre több az új igény. Várható-e ezen a téren előbb- relépés? — Csak a különböző okok miatt megszűnő hívószámok­ra kötünk be indokoltan fon­tos, új előfizetőket. Máskü­lönben újra oda jutnánk, ahol jelenleg is vagyunk. Azonban tudjuk, hogy ez az állapot nem tartható. Éppen ezért a népgazdasági tervben to­vábbra is szerepel a nyíregy­házi Crosbar-központ bővíté­se, amelynek sorsa ez év má­sodik felében dől el. Ha ez a mintegy 75 millió forint ér­tékű beruházás szabad utat kapna, úgy a 4800 új előfize­tő bekapcsolását jelentő fej­lesztés már a tervidőszak vé­gén, 1985-ben megvalósulhat­na. Ebben az összegben nem szerepel a vállalatokhoz me­nő kábelek kiépítésének költ­sége. Ezek megépítéséhez az új előfizetőknek anyagilag is hozzá kell járulni majd. Fogjuk rövidre — Milyen lehetőség van még addig is a zsúfoltság enyhítésére? — Vannak lehetőségek, de ezek nem elsősorban raj­tunk múlnak. Például sokat jelentene, ha a nem okvetle­nül fontos telefonbeszélgeté­seket — legyen az helyi, vagy távhívás — nem a csúcsidő­ben bonyolítanák le. Vagy: a hosszúra nyúló magánbeszél­getéseket kevesebb pénzért és bosszúságért este, otthon is le lehet bonyolítani. Van olyan lehetőség is, hogy a távhívásos beszélgetéseket a vállalatoknál csak az alköz­pont tudtával és közreműkö­désével lehetne lebonyolíta­ni. Sajnos, kevés helyen él­nek vele, pedig ez a vállala­toknak költségmegtakarítást is jelentene. S végül fogjuk rövidre a mondanivalónkat, L hagyjunk masokat is beszél­ni. Tóth Árpád Új kereskedelmi és szol­gáltató egységekkel gyara­podik a megyeszékhely és néhány más városunk 1982- ben, illetve a valamivel tá­volabbi jövőben. Mint a NYlRBER-nél mondták, áp­rilis végén, május elején át­adják a nyolcmillió forintos költséggel készülő ABC-áru- házat, mely a temető környé­kén lakók beszerzési gondja­in enyhít. Ugyancsak április a piaccsarnok átadásának határideje is. IBUSZ-iroda és ABC nyí­lik a pillanatnyilag Nyíregy­háza legszebb épületének mondott Kálvin téri sávház földszintjén: az Irodaház mö­gött magasodó VII. jelű épü­letben viszont kiskereske­dők kapnak helyet és itt lé­tesül egy korszerű orvosi rendelő is. A Kelet Áruházzal szem­beni „dombházban” egyebek közt a nádudvari termelő- szövetkezet nyit egy olyan húsboltot, melyhez hasonlót Debrecenben vagy Záhony­ban már láthatnak a vásár­lók. Nagyobb beruházás 1982- ben csak egy indul. Záhony­ban. az 56 lakásos ház föld­szintjén többek között ABC- áruház és iparcikk-kereske­delmi bolt nyílik majd. Ami pedig a jövőt illeti: 1983-ban veszi kezdetét a nyírbátori lakótelepen az új, 120 négyzetméter alapte­rületű szolgáltató részleg fel­építése. Mátészalkán — az előzetes tervek szerint — a 49-es út mentén zöldség- és élelmiszerbolt nyílik, vala­mint helyet kap egy új pati­ka is. A kisvárdai lakótelep alapellátást biztosító léte­sítményekkel gazdagodik. Végül: 1983-ban kezdődnek meg a nyíregyházi, újvárosi lakótelepet ellátó létesítmé­nyek beruházási munkálatai, ám ma még arról folynak a tárgyalások, hogy pontosan ki, és milyen kereskedelmi, illetve szolgáltató részleget üzemeltet majd ott. Könnyű őket lépre csalni? Lebukott az „arab emigráns“ Nem mindennapi történet Váradi Péter paszabi lakosé. Több éven át követte el fon­dorlatos üzelmeit, végül egy kilenc, súlyosnak ítélhető cselekménysorozatot ' terhére író vádirattal került a bíró­ság elé. „önéletrajza”, amit a bíró­ság előtt el .kellett mondania, már sok mindent igazol. 1967-ben 23 rendbeli csalás miatt Miskolcon, 1969-ben lopás miatt Nyíregyházán, majd 1971-ben csalás miatt is­mét Miskolcon állt bíróság elé, de elítélték még né­hányszor lopás és magánlak­sértés miatt, s ha összeszá­molnánk a kiszabott szabad­ságvesztéseket, akkor az már meghaladná a nyolc évet. Váradi Péter tehát konok, tanulni nem akaró bűnöző. Szinte alig volt szabadlábon 1967-től 1978. július 31-ig. Szeptember 6-án ismerke­dett meg Sz. Miklósnéval. Lakására csalta, itt azonban nem elégedett meg előre ki­tervelt céljával, hanem rá­adásnak a nő pénzét is kö­vetelte. Mivel nem kapott, erőszakkal vette el a nő tás­káját és vette ki belőle a 600 forintot. Váradi ezután megpróbálta végiggyakorolni a börtönben tanult és hallott eseteket. Kezdetben „használtáru-ke- reskedéshez” kezdett. 1978 októberében H. Andrásné nyíregyházi lakostól ágyne­műt vásárolt. Hitelben. Nem­sokára H. Györgynétől „vá­sárolt” szőnyeget, és kályhát, természetesen úgy, hogy nem fizetett. P. Lászlónét egy hirdetés nyomán kereste meg nyír­egyházi lakásán Váradi Pé­ter. Elmondta, hogy lakást kapott és szüksége volna bú­torra. ígérte: kifizeti a 3500 forintot a 2 fotelért, a reka- miéért, a kombinált szekré­nyért és más tárgyakért. Hasonló módon vezette félre Paszabon V. Sándornét, akitől 400 tetőcserepet vásá­rolt, majd Nyíregyházán C. Mátyásnét, akitől 5500 forin­tért vett meg használt bú­tort, — de ezért sem fizetett, sőt, haza sem vitte, hanem továbbadta, s a pénzt elköl­tötte. Valószínű,{ hogy szerencsés volt számára 1980, ebben az évben ugyanis nem érkezett olyan feljelentés a rendőr­ségre — vagy nem sikerült rábizonyítani — amelyért fe­lelőssége megállapítható lett volna. De biztosra vehető, hogy ekkor sem volt tétlen. 1981 azonban már nem volt annyira szerencsés a szélhá­mos Váradinak! Pedig me­részsége és fantáziája egyre erősödött! Júniusban és júliusban már mint „arab emigráns” lépett fel Nyíregyházán. L. Gyöngyinek így ajánlotta fel, hogy segít elhelyezni őt a MÁV-nál. Hogy a, másnapi találkozó „biztos” legyen, el­kérte L. Gyöngyi 2400 forint értékű gyűrűjét, amit azon­nal értékesített is. Az elhe­lyezés és a találkozó elma­radt. Hasonlóan bűnhődött hi­székenysége miatt Zs. Kata­lin is, akinél Váradi ugyan­csak arab voltára hivatkozva kért pénzt: az útlevélre kel­lene 500 forint. Megkapta, de a megbeszélt -másnapi ta­lálkozás ekkor is elmaradt. Ez azonban csak egy része az „arab” szélhámosságának. Hányán nem tettek szégye­nük miatt feljelentést! Sok­szor nevetséges, primitív esz­közökkel csapta be „partne­reit” Váradi. A sértettek is­meretlen kereskedőnek pénz nélkül adták el árujukat, gyűrűt adtak át azért, hogy biztos legyen a találkozó! • Váradi ellen az eljárás már 1979 áprilisában megindult. A rendőrség elől azonban egy időre eltűnt, bújkált. Közben azonban élte életét, mert szerinte „a nőket köny- nyű lépre csalni”. A paszabi lakásán — a putriban — elég sokan megfordultak. Mégpedig olyanok is, akik nem putrilakók, viszont tet­szett nekik a megnyerő fel­lépésű „arab”. A Nyíregyházi Járásbíró­ság a napokban hirdetett ítéletet ügyében: 4 év és 6 hónapi fegyházban letölten­dő szabadságvesztésre és mel­lékbüntetésül 5 évi köz­ügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet nem jogerős! Dr. Toronyicza Gyula Fuvarozás — engedély nélkül Elrejtik kilétüket Nyíregyháza szélén, rosszul öltözött, borostás férfiak, pu- fajkás asszonyok szedegetik mezítelen kézzel a földre szórt, deres fahulladékot Igaz, ehhez a munkához az almatároló fűrészüzemének udvarán nem selyemruha és báli topán illik. Aukszi Ist­ván kontárellenőrrel enge­dély nélküli fuvarokókat ke­resünk. / Perpatvar a telepen — Ha van hulladék, ide báfki bejöhet és yásárolhat belőle — magyarázza Gráf Mihály árukiadó, miközben körbevezet a hajnali ködbe dermedt telepen. Yan látni­való bőven. Jól-rosszul kar­bantartott lovas fogatok ve­szik körül a fahulladékdom- bokat. A hideg sürgeti az em­bereket: fürgén járnak a ke­zek. Lehetnék vagy harmin­cán, de csak egy-két ipariga­zolvány kerül elő. M. H. gazdálkodó, aki a szemtanúk szerint már so­kadszor fordul meg a telepen magyarázkodik: — öt gyerekem van. Mind­nek tüzelnie kell. Dolgoznak. Ugyan ki vigyen nekik tűzre- volót, ha nem én? Tessék csak eljönni hozzánk, meg­nézni, hogy tényleg magunk­nak és nem másnak szállítok. T. J. akitől szintén hiába kértük az iparengedélyt bor­gőzös lehelettel döngeti a ka­bátját : — A szomszédomnak fuva­rozok! Ingyen! Nem vagyok én kontár! — Dehogynem! — repli- kázik két asszony, akik a szomszédos fogat körül sür­gölődnek: csak ők tudják, hogy milyen minőségben. Mindenesetre engedélyük ne­kik sincs. Mielőtt nagyobb perpatvar kerekedne Nagy István rak­táros rendet tesz a vitatkozók között. Mozigépész — tilosban Nem sok jóra számítunk a szomszédos Tüzép-telepen Sem. Az ismerős fuvarosok csoportba verődve bizonygat­ják: rengeteg a kontár, akik elorozzák az iparosok elől a munkát. A bejáratnál négy­öt fogat sorakozik — névtáb­la egyiken sincs. Amolyan „Anonymus” fuvarosok. Gaz­dáiknak nemigen van engedé­lye. Csak éppen idejében ész­revették az ellenőrt, s elvo­nultak a veszély elől. T.- F.­nek nem sikerült kereket ol­dania. — Nekem nincs ipariga­zolványom, csak az apám­nak. Ö most beteg, ezért en­gem bízott meg, hogy vigyek ki egy tétel szenet. A fiatalember gyakorlott mozdulatain látszik, hogy nem először ül lovas kocsin. „Civilben” az élelmiszer-kis- ker. eladója. Durva körmű kezén töredezett, sebes a bőr. Délután ezzel a kézzel húst és hentesárut mér majd egy üzletben... Nyíregyházáról a nagykál- lói Tüzép-telepre vesszük az irányt, ahonnan épp egy lo­vas kocsi fordul az útra. Szép szál deszkák sorakoznak raj­ta. A kocsis: S. Sz. mozigé­pész. Túl magabiztosan felel- get az ellenőrnek: — Most még nincs enge­délyem, de lesz. Januárban adtam be a kérelmet — mondja és elhajt. A telepen megtudjuk: nyár óta „ízlelgeti” a fuvaros mes­terséget a mozigépész. Kmk-s a bakon A község szívében találom­ra állítunk meg egy fogatot. Veres János hetykén nyújtja a személyi igazolványát — pe­dig nincs minden rendben kö­rülötte. 1977 novemberében hagyta ott a szakmunkáskép­zőt, azóta nincs munkahelye, Szaknyelven szólva: kmk-s, azaz közveszélyes munkake­rülő, — Dolgozom én! Látják most is vállaltam ezt a fu­vart. Egyébként dohányter­melő vagyok. Esze ágában sincs elhelyez­kedni. S hogy miért, arra „nyomós” indokkal válaszol: — Hamarosan visznek ka­tonának. Addig meg minek? Ezen a délelőttön sok-sok név került Aukszi István jegyzetfüzetébe. A fiatalem­ber hetenként 2—3 alkalom­mal tart kontárellenőrzést — társadalmi munkában. — Hálátlan munka ez. Ká­romkodnak rám, fenyeget­nek, kinevetnek. Följegyzem a jogtalan iparűzők nevét, aztán továbbítom a KIOSZ- nak. Ök az illetékes taná­csoknak küldik a feljelen­tést. Nem látom a munkám ‘eredményét. Hiszen semmi­lyen tájékoztatást nem ka­pok arról, hogy kit és hogyan büntettek meg. Tavaly a nyíregyházi járás­ban a KIOSZ által továbbí­tott feljelentések nyomán 7 kontár figyelmeztetést ka­pott, 10-re pedig bírságot rót­tak ki az illetékes tanácsok. (Nemcsak fuvarosokra.) Ez nagyon kevés. Annál is in­kább, mert Szabolcsban a kontárkodás a kisiparral azo­nos mértékű... (házi) Az előrelátóbb utasok sorban állás nélkül, már előre megvásárolhatják vonatjegyeiket a MÁV nyíregyhá­zi menetjegyirodájában, a belvárosban.

Next

/
Thumbnails
Contents