Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-16 / 39. szám
4 Kelet-Magyarország 1982.február 16. Kommentár Havannai üzenet A kubai fővárosban befejeződött a X. szak- szervezeti világkongresszus. A megfigyelők még nyilvánvalóan sokáig elemzik majd a felszólalások, véleménynyilvánítások gazdag anyagát — van mit tanulmányoznak. Az azonban már most egyértelmű, hogy ez a földkerekség szervezett dolgozóinak jelentős részét és igencsak különböző irányzatokat is képviselő monstre tanácskozás igazolta a hozzáfűzött egyetemes várakozást: a mai bonyolult nemzetközi és világgazdasági helyzetben azt kereste, ami összeköt, ami előrevihet, kijelölte a hatalmas erőt képviselő szervezett dolgozók legfontosabb feladatait. A szervezett dolgozók több száz milliós táborának magatartása, cselekvési iránya és tettrekészsége nemcsak az egyes államok kormányainak gazdasági-szociális intézkedéseit befolyásolhatja, hanem külpolitikai tevékenységét is. Ezért van az, hogy a szak- szervezeti világkongresszus mindig nagy nemzetközi figyelmet kelt. Napjainkban azonban különleges okok szólnak amellett, hogy ez az érdeklődés a szokásosnál is nagyobbnak bizonyult. A havannai tanácskozáson végig világos volt, hogy a szakszervezetek világméretű küzdelme valóban dialektikus egységben szolgálja az egyes országok dolgozóinak közvetlen érdekeit, a társadalmi haladást és az enyhülés értékeinek megóvását. A tengerentúli demagógia „emberi jogok”-ról szóló frázisaival logikailag és politikailag egyaránt szemben áll Le- onyid Brezsnyev üzenetének az a megállapítása, amely szerint a legfőbb emberi jog: a békés élethez való jog. A másik oldalról, az imperializmus oldaláról is igaz az általuk követett célok bizonyos egysége: a recesszió árát úgy akarják a saját dolgozóikkal megfizettetni, hogy egyszersmind megpróbáljanak lesújtani a nemzetközi haladás pozícióira. Eugeni- usz Mielnicki, a lengyel szak- szervezetek képviselője a kongresszuson emlékeztetett arra, hogyan próbálták bizonyos nyugati, elsősorban amerikai körök a Szolidaritás szélsőséges erőit a konfrontáció irányába sodorni. Számukra rendkívül vonzó lehetőség volt, hogy „szakszervezeti sáncok” mögül próbáljanak káoszt és lehetőleg hatalmi krízist teremteni egy szocialista országban, veszélyeztetve ezzel egyszermind a világbéke egyik legfontosabb pillérét, az európai egyensúlyt! A Havannában felszólalók egymásután verték vissza ezt a kísérletet, amelynek legfőbb jellemzője a vad szovjetelle- nesség volt. „A világ munkásai — mondotta beszédében Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a magyar küldöttség vezetője — jól tudják, hogy az Októberi Forradalom országa, a világ első munkásparaszt állama mindig a dolgozókat támogatta...” A SZOT főtitkára, az SZVSZ elnöke egyebek között abból is levonta a tanulságot, ami egyáltalán lehetővé tette azt, hogy Lengyelországban a szocializmus elleni faltörő kosként használhattak fel egy szakszervezetet. „Ha egy szocialista országban — mondotta Gáspár Sándor — a szakszervezet nem komoly társadalmi tényező, ha csak arra van kárhoztatva, hogy kiszolgálja a vezetést, nincs lehetősége a politika alakítására, akkor ott komoly veszélybe kerül a szocializmus.” A nagy havannai ülésteremben kihunytak a fények, elcsendesedtek a helyiségek és a folyosók. De ami történt, elhangzott ott, azt még ' sokáig pásztázzák a nemzetközi érdeklődés reflektorai. A szovjet miniszterelnök nyilatkozata: 0 béke védelmét kötelességünknek tartjuk A Szovjetunió gazdasági helyzetéről, a legfontosabb nemzetközi kérdésekről, köztük a szovjet—amerikai kapcsolatokról és a lengyelországi helyzetről nyilatkozott Nyikolaj Tyihonov szovjet miniszterelnök japán újságíróknak. Mint már jelentettük, a kormányfő a héten fogadta a japán újságírók küldöttségét. Az interjú teljes szövegét most tették közzé Moszkvában. A lengyelországi helyzetről szólva Tyihonov megállapította: igen veszélyes néhány nyugati kormánynak az a politikája, amelynek célja az, hogy nemzetközi válsággá tegyék a lengyelországi eseményeket, módszere pedig a beavatkozás a lengyel belügyek- be, a durva nyomás a szuverén Lengyel Népköztársaságra. „Ebben a helyzetben a Szovjetunió azt tekinti kötelességének, hogy megvédelmezze a békés egymás mellett élés, az enyhülés, az egyetemes béke megszilárdításának, a népek szuverén jogai Reagan amerikai elnök washingtoni sajtóértesülések szerint nagyszabású akciótervet hagyott jóvá a középamerikai „kommunista előretörés” feltartóztatására. A tervezet Salvador, Nicaragua és más közép-amerikai országok belső helyzetének megváltoztatását célozza politikai „félkatonai” és titkos- szolgálati. eszközökkel. A The Washington Post vasárnapi címoldalas jelentése egyebek között arról számolt be, hogy a CIA titkos tervezetet fogadtatott el a ni- caraguai sandinista rendszer belső ellenzékének „felépítéséről”. A nagyszabású politikai szabotázsművelet 19 millió dolláros költségvetést igényelne. A Nicaragua és Kuba elleni amerikai tervnek részét képeznék olyan „félkatonai” akciók is, amelyeket ennek a két országnak a területén megvédésének nemes célkitűzéseit és felháborodással utasítja vissza azt a példa nélkül álló kampányt, amelyet az Egyesült Államok kormányzata kezdeményezett, hogy beavatkozzék Lengyelország belügyeibe.” A Lengyelországnak nyújtott szovjet segítségről szólva Tyihonov elmondotta: a Szovjetunió érdekelt abban, hogy helyreálljon az országban a normális élet. Nem avatkozik be a lengyel bel- -ügyekbe, a lengyel válság egész időszakában, akkor is, amikor a szovjet—lengyel kapcsolatok szempontjából igen kedvezőtlen jelenségek érvényesültek, folytatta a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok fejlesztését. A szovjet—amerikai kapcsolatokról. nyilatkozva a szovjet kormányfő kijelentette: egyelőre nincs jele annak, hogy kedvező fordulat következne be, sőt az amerikai kormányzat által a legutóbbi időben foganatosított intézkedések további akadályokat jelentenek ezen az úton. hajtanának végre, de nem amerikai, hanem más latinamerikai országok csapatainak felhasználásúval. A washingtoni tervezet további pontjai lennének: a közép-amerikai és ka- rib-tengeri amerikabarát rendszereknek nyújtott támogatás 250—300 millió dollárral való növelése; — rendkívüli pénzügyi ikerét biztosítása az elnöknek Salvadornak és Hondurasnak adandó katonai segélyek céljára; — az amerikai hírszerzési tevékenység fokozása a CIA latin-amerikai kirendeltségeinek megerősítése és a légi felderítés fokozása útján; — a karib-tengeri közvetlen amerikai katonai jelenlét további növelése, hadgyakorlatok rendezése a térségben; — a Kuba elleni gazdasági szankciók további szigorítása. FEGYVERVISELÉSI BOTRÁNY SALVADORBAN Deane Hinton, az Egyesült Államok salvadori nagykövete szombaton bejelentette, hogy hazaküld egy Salvadorban tartózkodó amerikai „katonai tanácsadót”, Harry Melander alezredest, három másik tisztet pedig fegyelmi büntetéssel sújt, mivel az érvényes szabályok megszegésével M—16-os automata karabélyokat viseltek. A botrány azután pattant ki, hogy a CNN amerikai tévétársaság által Salvadorban készített filmfelvételen amerikai „katonai tanácsadók” M—16-os karabélyt viseltek, holott a Salvadorban állomásozó amerikai katonáknak csupán • önvédelmi célokat szolgáló kézifegyvert szabad hordaniuk. ROBBANTÁS észak-irorszAgban Egy pokolgép súlyos károkat okozott vasárnap este az észak-írországi Pórtadown városka vasúti pályaudvarán. Emberéletben nem esett kár, mert egy névtelen telefonáló figyelmeztetése nyomán már korábban kiürítették a pályaudvart. Ugyancsak vasárnap, Belfasttól északra egy vasúti pályán hatástalanítottak egy bombát a tűzszerészek. A merényletek elkövetője- ként még egyetlen szervezet sem jelentkezett. Az utóbbi napokban megsokszorozódtak az IRA által elkövetett merényletek, mutatnak rá megfigyelők. LEGNICAI POKOLGÉP Lengyelországban, a legni- cai vajdaságban levő Lubin városának egyik benzinkút- jánál házilag készített, óraszerkezettel ellátott pokolgépet talált a hét végén az egyik kútkezelő. A szerkezetet a helyszínre érkező tűzszerészeknek sikerült idejében hatástalanítani, így nem került veszélybe a kút föld alatti tartályaiban tárolt 28 ezer liter benzin, a közelben levő iskola és kórház. Az USA közép-amerikai politikája Akcióterv a beavatkozásra Anglia közvéleménye hábo- rog, mert, az Egyesült Államok a brit szigeteken lévő támaszpontjain idegbénító vegyi anyagokkal töltött bombákat kíván elhelyezni. Az amerikai Pentagon, hogy a vegyi hadviselésre való fokozott előkészületeit igazolja, Kambodzsa, Laosz és Afganisztán törvényes kormányait azzal vádolta meg, hogy azok mérgező vegyi anyagokat használnak fel az ellenforradalmi erők ellen. Mivel pedig a rágalmazók szerint ezek az országok nem rendelkeznek vegyi fegyverekkel, azokat csak a Szovjetuniótól kaphatják. így állítják azután szemrebbenés nélkül azt, hogy a Szovjetunió vegyi hadviselésre készülődik. Köztudott, hogy a Szovjetunió határozottan ellenzi a vegyi, baktérium és valamennyi tömegpusztító fegyver használatát, soha nem használt ilyen fegyvert és nem segítette elő annak használatát. 1928-ban ratifikálta a mérgező harcanyagok fel- használását megtiltó genfi egyezményt, majd tagja lett a baktériumfegyver felszámolását és betiltását célzó konvenciónak, s pontosan és szigorúan betartja vállalt kötelezettségeit. Egészen más a viszonya a vegyi fegyverhez az USA-nak. Bár a genfi szerződést már 1925-ben elfogadták, azt csupán ötven évvel később ratifikálta. Ezt megelőzően az USA vegyi fegyvereket használt Indokínában, aminek következtében a térség kétmillió lakosa károsodott. S bár 1975-ben ratifikálta a genfi egyezményt, a Pentagon továbbra is aktívan készülődött a vegyi hadviselésre, egyre újabb és pusztítóbb eszközöket keresett és vegyi fegyvereket halmozott fel támaszpontjain. Az ENSZ adatai szerint az USA raktáraiban jelenleg több mint 300 ezer tonna, katonai célra felhasználható mérgező vegyi anyagot tárolnak, hárommillió tüzérségi lövedék, több ezer bomba, több száz ezer akna és mintegy 1500 repülőgépre alkalmazható permetező konténer formájában. Az USA ötéves fegyverkezési tervében 2,47 milliárd dollárt költenek új vegyi- fegyver-fajták kidolgozására és előállítására. Egyes javaslatok szerint ezt az összeget négymilliárd dollárra kell növelni. Elsősorban az olyan veszedelmes idegmérgeket gyártják, amelyek nemcsak a légzőszerveken, hanem a bőrfelületen keresztül is hatnak. Az USA-ban nagy figyelmet fordítanak az úgynevezett bináris keverékek gyártására. Ezek jellemzője, hogy egy lövedékben, bombában vagy aknában két, viszonylag kevéssé mérgező anyag található, amelyek együtt igen pusztítóak. Arkansas államban teljes erővel folyik egy új vegyiüzem építése, ahol a szárnyasrakétákhoz kifejlesztett bináris fegyvert is gyártani fogják. Az USA széles körű katonai előkészületei során a leghatékonyabb támadó és első csapást mérő eszközök fejlesztésére koncentrál. Ilyen szempontból a vegyi és biológiai fegyver „ideális”, mivel titokban lehet gyártani és tárolni, alkalmazása váratlanul történhet, mivel sem szine, sem szaga, sem íze nincs. A Szovjetunió 'és számos más békeszerető állam a vegyi fegyverek teljes betiltásáért és a meglévő készletek megsemmisítéséért száll síkra. Az ENSZ közgyűlése nemegyszer hangsúlyozta már egy ilyen nemzetközi konvenció megkötésének szükségességét. Az USA és néhány szövetségese azonban gyakorlatilag egyoldalúan befagyasztotta a tárgyalásokat a Szovjetunióval. Annak ellenére, hogy korábban megállapodtak, a legveszélyesebb vegyi fegyverek betiltásáról szóló tervezetet az ENSZ leszerelési bizottsága elé terjesztik. Szvjatoszlav Koziov ny. vezérőrnagy BEJRÚTI TUDÓSÍTÁS Harc a Golanért Visszacsinálható-e a Golan- fennsík izraeli annektálása? Hafez Asszad Szíriái elnök így válaszolt a kérdésre: amit erőszakkal vettek el, az csak erőszakkal vehető visz- sza! Szíria ennek ellenére minden békés eszközt felhasznál annak érdekében, hogy a Golan annektálását, illetve „az izraeli törvénykezés és közigazgatás kiterjesztését” kimondó törvény érvénytelenítésére kényszerítse Izraelt. Az eddigi erőfeszítések nem jártak eredménynyel. Az Egyesült Államok a múlt év decemberében még támogatta az izraeli döntés Szíriával. Magat az annexiót azzal indokolták, hogy egyrészt a Golan a bibliai Izrael része, másrészt Szíria 1967 előtt az izraeli települések elleni tüzérségi állásokként használta fel a stratégiai fontosságú magaslatokat, és 14 éven át nem volt hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni a “megszállt terület sorsáról. Az izraeli hadsereg 1967 júniusában foglalta el a nemcsak katonailag, hanem mezőgazdasági szempontból is értékes szíriai területet. Szíria az 1973 októberében lezajlott negyedik arab—izraeli háború első szakaszában visszafoglalta, majd később megsemmisítését követelő nemzetközi határozatot, de januárban már — vétójogával élve — akadályozta meg a Biztonsági Tanácsot abban, hogy szankciókat alkalmazzon a terjeszkedő politikát folytató Izraellel szemben. S bár Szíria élvezi az ENSZ- tagállamok többségének támogatását, mégsem valószínű, hogy a közgyűlés rendkívüli ülésszaka felfüggeszti Izrael ENSZ-tagságát. Az amerikai kormány több ízben jelezte, hogy effajta kezdeményezésre saját ENSZ-beli tevékenységének, a világszervezet pénzügyi támogatásának a felfüggesztésével válaszolna, ami hatásában egyenértékű a vétóval. A rendkívüli ENSZ-ülés- szak mindazonáltal alkalmas fórum az igazságos közel-keleti rendezést akadályozó Izrael nyilvános megbélyegzésére és a patrónusként mögötte álló Egyesült Államok leleplezésére. A világszervezet vitáját követően Damaszkusz két területen kéri, várja a cselekvő arab szolidaritás kinyilvánítását. Egyfelől Szíriának és a Pálesztin Ellenállási Mozgalomnak nyújtott arab támogatás fokozását, az Izrael javára billent stratégiai erő- egyensúly helyreállítását, másfelől az amerikai—arab kapcsolatok felülvizsgálását szorgalmazza. A haladó arab rendszerekkel karöltve azt indítványozza, hogy az arab országok foganatosítsanak politikai és gazdasági megtorló intézkedéseket az izraeli terjeszkedést bátorító Egyesült Államokkal szemben. Előzetes értesülések szerint a konzervatív arab államok körében hangadó Szaúd- Arábia ellenez mindenféle gazdasági szankciót, s különösképpen elzárkózik az óla: fegyver bárminemű alkalma zása elől. Izrael most képmutató módon arról beszél, hogy a történtek ellenére is hajlandó béketárgyalásokat kezdeni — A szíriai—izraeli határterület térképe, az annektált Golan-fennsíkkal. újra elvesztette a fennsíkot. A jelenlegi tűzszüneti vonal a Kissinger közvetítésével létrejött szíriai—izraeli csapatszétválasztási egyezmény eredményeként alakult ki 1974 májusában. Ekkor Izrael az októberi háborúban elfoglalt új területeken kívül a Golan egykor 50 ezer lakosú központját, Kuneitrát is kiürítette, de előbb módszeresen lerombolták a várost. A szíriai és az izraeli állások közötti ütközőzónában ENSZ- csapatok helyezkednek el. Az 1967-es agresszió óta hivatalosan meghirdetett izraeli politika volt a Golan annektálása. Ezt igazolja az is, hogy itt építették az első izraeli településeke};. Jelenleg hétezer izraeli telepes él a 25 mezőgazdasági és egy városi jellegű településen. Az annexiót követően bejelentették, hogy új kolóniák építésével négy éven belül 30 ezerre növelik a zsidó telepesek számát. A háború előtti 80 szíriai faluból csupán öt maradt, és 130 ezerről 15 ezerre zsugorodott az arab lakosság lélekszámú. A fennsíkon maradt arabok harcos tüntetésekkel tiltakoztak az annexió ellen. A megszálló hatóságok éveken át sikertelenül próbálták elfogadtatni velük az izraeli állampolgárságot. A Biztonsági Tanács 1967- es és 1973-as határozatai egyaránt előírják a megszállt szíriai terület kiürítését. A katonai fölényben lévő Izrael főként azért határozhatta el a Golan bekebelezését, mert számíthatott az Egyesült Államok támogatására, a Sí- nai-félsziget kiürítésével sakkban hatott Egyiptom semlegeségére és végül az arab tábor bénító hatású megosztottságára. Böcz Sándor Damaszkusz mj i r i a EQuneltr^ jfennsík Golan Izrael ilial elfoglalt terület halira 967-ben .••'1973-ban ÍZ2- CMC 7 n ___ I IAJI_____r______________rr ____________ ju&z um vtieraezo ?0ciyiíor-0i
