Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-15 / 12. szám

1982. január 15. Kelet-Magyarország 3 Egymásért A megelőzés, a felvi- lágosítátás az akti­visták egyik leg­fontosabb feladata. Élet­mentő, életet javító tevé­kenységük nyomán egyre népszerűbbek. A nyírbáto­ri járásban nem több az alkoholista mint másutt, de itt eredményesebben küzdenek e káros szenve­dély ellen. A járás vörös­keresztes úttörői a közel­múltban tizenegyezer fo­rint értékű hulladékot gyűjtöttek, a pénzt a kis- létai gyermekotthon támo­gatására szánták. Több gépkocsivezető, ha esetleg baleset színhelyére érke­zik, tudni fogja a segít­ségnyújtással kapcsolatos alapvető feladatokat. Ilyen és hasonló vélemények hangzottak el a nyírbátori járás vöröskeresztes alap­szervezeti titkárainak leg­utóbbi értekezletén. Választásra, kongresszus­ra készül a Magyar Vö­röskereszt, így a következő hetekben, hónapokban még inkább az érdeklődés középpontjába kerülnek a város és a járás önkéntes segítői. Részben azért, mert ez a járás több szempontból is sajátos. A szociálpolitikai gondok pél­dául ,, élesebben” jelent­keznek. Viszonylag sok a segítségre szoruló ember. Egy idős nénit például a vöröskeresztes alapszerve­zeti titkár közreműködésé­vel sikerült szociális ott­honba elhelyezni. A TE- SZÖV körlevélben kérte a nyírbogát! tsz-t is a rok­kantak megsegítésére. A tsz vezetői a vöröskeresz­tes alapszervezetet bízták meg az üggyel. A jó szer­vezésnek köszönhető, hogy 38 ezer forintot gyűjtöttek össze a nyírbogátiak. A Vöröskereszt mozgalmi jellegét tükrözi, hogy de­cemberben a városi ta­náccsal és a járási hiva­tallal közösen rendezték meg a szociális gondozó­nők továbbképzését. A balkányi Szabolcs Tsz-ben a múlt évben száz taggal új alapszervezetet hoztak létre. A gépkocsi- vezetőknek elsősegélynyúj­tó tanfolyamot szerveztek. Főleg a háziasszonyok ve­hetik hasznát a baleset­megelőző előadásoknak. Több élénk előadás el­hangzott a megelőzéssel kapcsolatban. A csecsemő- ápolási tanfolyam megtar­tása azért is érdemel fi­gyelmet, mert ebben a já­rásban különösen szapora a gyermekáldás. Penész­leken a körzeti orvos az alapszervezet elnöke, s ebben a minőségben is tart rendszeresen hasznos elő­adásokat. A meggyőző, felvilágosí­tó munkának köszönhető, hogy negyven alkoholista önként jelentkezett elvo­nókúrára. Huszonkét alko­holistát némi kényszerrel utaltak be a nagyfai mun­katerápiás intézetbe. Ered­ményes volt a múlt évben a tisztasági mozgalom, a környezetvédelmi munka. Bátorliget talán a leg­szebb, legtisztább község a járásban. A munkahelyi tisztasági mozgalmat, a környezetvédelmi munkát a nyírgyulaji, a nyírbogáti és a máriapócsi tsz-ben anyagilag is támogatják. Ez azt jelenti, hogy a ver­senyben legjobb üzemré­szek anyagi elismerést is kapnak a tsz vezetőitől. A közeli tervek közt szerepel például, hogy Nyírbélteken a tanács közreműködésé­vel külön cigény vöröske­resztes alapszervezetet hoznak létre. A cigány la­kosság körében ugyanis nemcsak „kívülről” akar­ják irányítani a nevelő, felvilágosító munkát, (n) l ________J Demecseri kezdeményezés, 10 milliós haszon Kötőfonal — hulladékból A hulladékanyag másodlagos felhasználá­sa fontos népgazdasági érdek. A Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár demecseri gyárá­ban komolyan veszik ezt a tevékenységet. A múlt évben az üzemben keletkezett 300 tonna hulladékanyagot újból hasznosították, emellett még 200 tonnát más gyáraktól is átvettek. ötven dolgozót foglalkoztató kisüzemet hoztak létre. A hulladékanyagokat szín, mi­nőség szerint válogatják, osztályozzák, gé­pet állítottak munkába a tépéshez. Az így kezelt anyagokból kísérletképpen kötőfona­lat is gyártottak, amely a jelenleg üzletek­ben kapható fonal áránál kétharmaddal ol­csóbb. Erre a termékre — ha igény lenne a kereskedelem részéről — évi 40—50 ton­nát tudnának készíteni. Nagyban növeli a kötőfonalak értékét, hogy egy-egy színből kis mennyiséget tudnak előállítani. Ezáltal divatosabb kötöttáru készíthető belőle. A demecseri üzem dolgozóinak ügyessége nyomán a múlt évben a hulladékanyag má­Ez a kötőfonal tiszta gyapjúból készfiit. sodlagos felhasználásával több mint 10 mil­lió forinttal növelték a nyereségüket. Elek Emil Az asszonyok egy csoportja válogatja a kártolási hulladék- A vágógéppel Szabó István anyagot. dolgozza fel a hulladékot. ARANY OKLEVÉL — A MINŐSÉGÉRT 1 cipő is lehat |ó? A zömök, erőteljes fia­talember az előre megfor­mált felsőrészt ráhelyezi a talpra. Rutinos mozdula­tokkal illesztget néhányat, megnyom egy gombot és az ügyes gép 50 atmoszfé­ra nyomással a felsőrészt rápréseli a talpra. És már kész is egy cipő. Szempil­lantás műve az egész. De majdan, ha e cipő tulaj­donosa kilép az utcára, egy szempillantás alatt nem válik-e el egymástól talp és felsőrész? Veres István szakmunkás, a nyíregyházi Szabolcs Cipő­gyár dolgozója váltig állítja, hogy nem. Magyarázza, hogy nemcsak rutinból dolgozik. Az illesztés, a préselés tőle függ nagymértékben, az eset­leges hibáknál nem a ra­gasztó minőségét kritizálja. Mint szakszervezeti bizalmi, különösen igyekszik jó pél­dát mutatni. A körülötte dol­gozó Március 15. brigádnak immár híre van a gyárban, sőt a szakmában. Anyagilag is megéri — Az utóbbi három évben a mi brigádunk a legjobb a minőségi versenyben. Talán annak is köszönhető, hogy minden lényegest megbeszé­lünk Mányik András műveze­tővel és a két brigádvezető­vel. Szalagmunka a miénk, de egymás minőségi munkájára is ügyelünk, ha kell, figyel­meztetjük egymást. Anyagi­lag is megéri. Az elmúlt év végén szalagunk kapott 50 ezer forint minőségi jutalmat. A nem dicsekvésnek szánt mondatokat Végső Lászlóné szb-titkár így folytatja: — Nézzék a szalag végén azt a díszes oklevelet. 1980- ban a szovjet kereskedelmi képviselet arany oklevelet adott gyárunknak. Minden évben annak a szalagnak ad­juk az oklevelet, amely a leg­jobb minőséget produkálja. Az első két évben a Március 15. brigád bizonyult a leg­jobbnak. A bizalmiak és a művezetők a többi műszak­ban is jó partneri kapcsolatot alakítottak ki. Egyik fontos feladatuknak tekintik a bri­gádmozgalom segítését. S a brigádmozgalomban nálunk első helyen áll a minőség Jó összhangban Kovácsné Vámos Anna mű­vezető arról szól, hogy náluk a minőségi munka nemcsak anyagi, hanem becsületbeli ügy is. Aztán így folytatja: — Munkaköri kötelességem, hogy a brigádmozgalomhoz gondoskodjak a jó feltételek­ről. A szalagunkon dolgozó két brigád tagjait rendszere­sen tájékoztatom a brigádmoz­galom állásáról. Vagyis köz­löm velük, hogy a többiek hol tartanak, esetleg mi mennyire és miben vagyunk elmaradva. Azt hiszem, az összehangolásnak is köszön­hető, hogy a tavalyi munka alapján mindkét brigádunk ezüst fokozatot ért el. A partner, a bizalmi Puki Istvánná. A fiatalasszony a közelmúltban a Szakma Ifjú Mestere című megyei verse­nyen első lett. Nemcsak part­nere, barátnője is a műveze­tő, aki segített neki a verseny előtti felkészülésben. Pukiné ezt mondja: Csak kifogástalan gépeken — Csaknem negyvenen va­gyunk. Túlórázás és semmi­lyen* fontos döntés nem törté­nik a tudtom nélkül. De nemcsak a művezető, szinte az összes dolgozó megkeres, kéri a véleményemet egy-egy célfeladat megoldása előtt. Ez is a jó légkör jele. Nagy István, a tmk műve­zetője hozzáteszi: — A jó légkör, a jó mun­kaszervezés mellé még az kell, hogy a gépek is jók legyenek. Kifogástalan minőséget csak kifogástalan gépeken lehet elérni. Az egyik műszeré­szünk a minap nem reggeli­zett csak délben, hajtott, hogy jó legyen a gép, hogy ne álljon a szalag. Balázsi János műszerész, szakszervezeti bizalmi: — Az ötnapos munkahét bevezetésével túlterheltebbek a gépek, nagyobb a valószí­nűsége a meghibásodásnak. Munkaverseny-vállalásunk így az üzembiztonságra irá­nyul. Mi nem tudunk verse­nyezni a cipőkészítő brigá­dokkal, mi önmagunkkal versenyzőnk. Erre az évre is tíz újítást tervezünk, főleg a minőség érdekében. Nábrádi Lajos E sett a hó. Mínusz tíz foknál hidegebbet mu­tattak a hőmérők. Fújt a szél is, beleturkált a porhóba és hordta a kedve szerint. Az első ember hajnalban nyomot taposott. A második már ösvényt járt a hóban. A harmadik természetet adott at ösvénynek. Egy embernek való utat. Aztán jött két ember. Egy­mással szemközt. A jó negy­ven méter elején egyik se fi­gyelt a másikra, de vagy tíz lépéssel odább mindkettő meglátta, hogy jön a másik. Egyikük abban a pillanat­ban kihúzta magát, mint a ÚJABB BERUHÁZÁSOK Megújuló zsákgyár Beszélgetés Húszak Vilmos vezérigazgatóval A hazai fogyasztók és az exportra kerülő műanyag zsákok vásárlói, a műanyag fonalak felhasználói az utób­bi években egy új névvel is­merkedtek meg. Nagyhalász az, ahonnan a keresett ter­mékek származnak. A Ken­der-Juta és Politextil Válla­lat tíz éve vette át az üzemet, s folyamatosan fejleszti. A tapasztalatokról kérdeztük Húszak Vilmos vezérigazga­tót, aki évnyitó értekezletet tartott Nagyhalászon. — Vállalatunk egyik fontos termelőterülete a nagyhalá­szi zsákgyár. Tíz évvel ezelőtt magunk sem gondoltuk vol­na, hogy ilyen fejlődést ér­nek el. Régi gépekkel, ha­gyományos jutazsákok gyár­tásával indultunk, azóta vi­szont változott a profil, a legmodernebb berendezések is megtalálhatók, amelyekkel műanyag zsákok, csomagoló­eszközök és fonalak készül­nek. — Milyen igények vannak, hogy fogadják a vásárlók ezeket a termékeket? — A fejlett iparral rendel­kező országokhoz hasonlóan nálunk is az igények a szinte­tikus áruk irányába tolódtak el. A rostosított fonalból például évente 240 tonnával többet kérnek, mint ameny- nyit gyártunk. Többek kö­zött a nagyhalászi gyár látja el a soproni és a tatai sző­nyeggyárakat, a Szalag- és Zsinórgyárat, de innen kerül ki a szőlőkötöző zsineg is. Az érdekesség kedvéért meg­említem, hogy korábban a subaszőnyegek készítéséhez is igen sok fonalat adtunk, bár már csökkent az igény, azon­ban még így is évente 150— 200 tonna fogy belőle. A mű­anyag zsákokból pedig ta­valy év elején tervezett tíz­millió helyett 13,5 milliót ren­deltek. A felmérések szerint mintegy kétmillió négyzet- méter csomagolószövet is hiányzik a gyártási kapaci­tásunkból. — Ezek szerint hiába ter­meltek többet a tervezett­nél, s használták ki maxi­málisan a gyártó berende­zéseket, mindez kevésnek bizonyul ebben az évben. Marad a beruházás. Milyen terveik vannak? — Az iparágunkban is szo­katlan, hogy egyszerre két kakas, amikor félelmetes akar lenni. A félcipőjére gondolt és a tízcentinyi hóra. A mási­kuk felfújta magát, mint a veréb, amikor a tolláit bor­zolja, hogy nagyobbnak látszék. Ö a mérsékelten víz­állónak minősített félcsizmá­jára gondolt, és ugyanúgy el­határozta, mint a másik, hogy kitérni egy féllépésnyit se fog. Mentek egymásnak, mint háborúban a vadászgépek, mert akkor is az zuhant le, aki kitért. Békében élünk szerencsére. Az utolsó lépés előtt mind a kettő meggon­dolta magát. Belelépett a hó­ba, és átkozta a másikat. A dolog szépséghibája csak az volt, hogy egy irányba lép­tek. Álltak egymással szem­ben gyűlölködőn, az egyik zokniján érezte a hideget, a másik a leválló csizmatalpra gondolt, de már mindegy volt egészen. Mindketten átléptek az ösvény másik oldalára, beruházási hitelkérelmünket fogadták el, s a harmadik is előkészítés alatt áll. Mindez azt jelenti, hogy mintegy 130 —140 millió forintot fordítunk a nagyhalászi zsákgyár meg­újítására. Exportnövelő hi­telt veszünk igénybe, a nép­gazdaságnak is kedvező a beruházásunk, ezért kaptunk zöld utat az egyébként szű­kös lehetőségek között. A vi­lágon ma megjelenő legmoder­nebb gépeket vesszük meg, amelyek tavaly még világki­állításon szerepeltek. A Tisza menti Vegyi Műveknek szállí­tunk olyan műanyag zsáko­kat,amelyek kettős falúak, a belső védi a műtrágyát, míg a külső zsákszövet védi a ter­méket a szállítás közben. Ez a zsák — s benne a technikai újdonság — egy műveletben készül el. A másik nagy fel­adat a régi szövőgépek cse­réje. A mostaniak helyett 72 új síkszövőgépet veszünk Csehszlovákiából. Ezek a beruházások még az idén be­fejeződnek. — Az új gépek üzemelteté­séhez nemcsak műszaki feltételek szükségesek, ha­nem megfelelő munkásgár­da is. Milyenek a tapaszta­latok? — Tíz év alatt ütőképes ve­zető- és munkásgárda alakult ki Nagyhalászban. S hozzáte- hetem, hogy igen jó kapcsolat alakult ki a helyi és járási szervekkel is, akik nagyon so­kat segítettek a kezdeti ne­hézségek leküzdésében. Most várjuk vissza azokat, akik szülési szabadságon, gyermek- gondozási segélyen vannak, hiszen a legjobb szövők kö­zül mintegy 30-an vannak távol, de a 150 gyesen lévő mind kap munkát. Jó lenne egy 2—3 ezer négyzetméteres új üzemcsarnokot is építe­ni, hiszen tízéves, még mű­ködőképes szövőgépeket sze­relünk le, hogy az újaknak helyet adjunk. A nagy halászi gyár már teljesen önálló pro­fillal rendelkezik, s a vállalat csak akkor dolgozik eredmé­nyesen, ha itt is nyereségesen termelnek. Az eddigi eredmé­nyek alapján viszont bízha­tunk ebben a kollektívában — fejezte be Huszák Vilmos ve­zérigazgató. Lányi Botond hogy ha a harag nem, lega­lább az udvariasság sikerül­jön. Néhány hasonló tánclé­pés után a két ember sebzet­ten elment. No persze: a csiz­matalp, meg a zokni. Nekik kettejüknek rosszul kezdődött a nap. jri n, aki láttam őket, akár rj el is szomorodhattam volna, a világ ilyetén ál­lásán, de akkor jött két ember újra. Ugyanúgy. Fél vízálló­ban és félcipőben az ösvény két oldalán. Meglátták egy­mást és mentek konokul, és minden megismétlődött vol­na, ha az ösvény közepén nem várta volna őket a hóba taposott kitérő. Ök ketten egymásra mosolyogtak, és vi­dám lett bennük egy napra a világ. Utóiratként: még szerencse, hogy az utat először taposók vannak kevesebben. Bartha Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents