Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-14 / 11. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. január 14. Kommentár A stabilitás tényezője „A felek kifejezték meggyő-- ződésüket, hogy a két ország közötti barátság és szoros, sokoldalú együttműködés továbbra is erősödni és fejlődni fog.” Ez a szovjet—lengyel külügyminiszteri tanácskozásról kiadott hivatalos közlemény kulcsmondata — és pontosan az ebben foglalt megcáfolhatatlan valóság készteti heves kitörésekre a Reagan-kabinet és néhány nyugat-európai szövetségesét. Az amerikai vezetés, amelyet kétségtelenül hidegháborús hullámverés sodort hatalomra, komolyan azt remélte, hogy a lengyel krízisből még sokáig politikai tőkét kovácsolhat a Szovjetunió és a szocialista országok ellen. Számos vitathatatlan jele van annak, hogy a globális amerikai külpolitikát több vonatkozásban is erre a — számukra oly kívánatos — lehetőségre építették. Az Egyesült Államok sajtója hónapokon keresztül, borzolta olvasói idegeit olyan hírdömping- gel, amelynek Jényege mindig az volt, hogy „szovjet csapatmozdulatok” tapasztalhatók Lengyelország szomszédságában és „beavatott megfigyelők szerint küszöbön áll a szovjet katonai beavatkozás”. Visszatérő motívuma volt e propagandakampánynak az a bizonyosságnak kikáltott állítás, hogy „a lengyel rendszer külső beavatkozás nélkül képtelen bármiféle megoldásra”. Nos, amikor a lengyel kormány mégis maga keresett és talált megoldást, az amerikai vezetés igen ingerülten reagált. Forgatókönyvüket, a hazájukért és az európai békéért felelősséget érző, a szocializmushoz hű lengyel erők alaposan összekuszálták. Nagy stratpgiailag fontos .országról lévén szó, Washington a világbéke alapjául szolgáló erőegyensúly látványos megbomlását várta attól a vágyálomtól, hogy Lengyelország eltávolodik a Szovjetuniótól és a szocialista országoktól. Ennek pontosan az ellenkezője történik. Andrej Gromiko ■ és Józef Czyrek moszkvai tárgyalásai a szocialista együttműködés és az enyhülési törekvések folyamatossága melletti ismételt kiállást jelentik; higgadt hangon közölt megmásíthatatlan tényeket olyan időszakban, amelyre amerikai részről a légvárak összeomlása miatti elvakult rágalomhadjárat a jellemző. Ideje lenne, hogy megszűnjék végre a beavatkozásról szónokolok beavatkozása Lengyelország bel- ügyeibe. Ideje lenne végre tudomásul venniök, hogy — bár nyilvánvalóan még soksok nehézséggel küszködve — Lengyelország megtette a döntő lépést a nehézségek hosszabb távú leküzdésének útján. Feladatai megoldásában a varsói vezetés továbbra is minden segítséget megkap a Szovjetuniótól, amellyel kapcsolatai — mint a moszkvai közlemény hangsúlyozza — „ ... az európai és a nemzetközi stabilitás fontos tényezőjét jelentik”. H. E. A Biztonsági Tanácsban folytatódott a vita a Golan-fennsík izraeli bekebelezéséről. Képünkön: a szíriai ENSZ-képviselő. (Kelet-Magyarország telefotó) Jaruzelski levele a pápához II. János Pál pápa kedden Vatikánvárosban kihallgatáson fogadta a lengyel kormány és a Vatikán közötti közvetítőcsoport vezetőjét, Kazimierz Szablewski meghatalmazott minisztert. Szablewski átadta a pápának Wojciech Jaruzelski hadse regtábornok, a lengyel minisztertanács elnökének levelét, amely válasza a pápa múlt év december 18-i üzenetére. Schmidt látogatása Párizsban Helmut Schmidt bonni kancellár szerdán este villámlátogatást tett Párizsban. Négyszemközt tárgyalt Francois Mitterrand elnökkel, majd az elnök vacsorán látta vendégül a kancellárt és Genscher külügyminisztert. A látogatás híre párizsi diplomáciai körökben bizonyos meglepetést keltett, hiszen február 25-én kerül sor a francia fővárosban a rendszeres időközönként tartott francia—nyugatnémet csúcs- találkozóra, ezt megelőzően pedig, január végén, Mauroy miniszterelnök látogat Bonn- ba. Schmidt kancellár azonban szükségét érezte — hangsúlyozzák Párizsban —, hogy már a tervbe vett látogatások előtt tanácskozzon Mitterrand elnökkel, s egyeztesse a két kormány álláspontját a kelet-nyugati kapcsolatok problémakörében, különös tekintettel a lengyel helyzetre. „A kancellár össze akar hangolódni Párizzsal" — írja a Le Figaro, a Libération pedig rámutat: a kancellárt nagyon bosszantja, hogy a francia sajtó bírálta a lengyel kérdésben tanúsított bonni magatartást, s ezért akar ta lálkozni Mitterrand elnökkel. Egyiptomban tárgyalt az amerikai külügyminiszter. Képünkön: Alexander Haig (jobbra) Hoszni Mubarak egyiptomi elnök társaságában. (Kelet-Magyarország telefotó) SZOVJET—JAPAN KÜLÜGYI KONZULTÁCIÓ Japán a NATO-külügymi- niszterek brüsszeli állásfoglalása ellenére felújítja az évek óta szünetelő japán- szovjet külügyi konzultációkat. Ennek megfelelően január 20-án Moszkvában sor kerül a kétnapos külügyminiszter-helyettesi tanácskozásokra — közölték szerdán tokiói külügyi források. E források szükségesnek tartották külön kiemelni, hogy Japán a Szovjetunióval való párbeszédet az úgynevezett lengyel kérdéstől elkülönítve kezeli, mivel feszültebb időszakokban kiváltképp szükségesnek tekinti a politikai párbeszéd fenntartását. VISSZACSEMPÉSZIK A FAJI MEGKÜLÖNBÖZTETÉST Az amerikai néger és más polgárjogi szervezetek felháborodottan fogadták a pénzügyminisztérium múlt heti döntését, amellyel mintegy a „hátsó ajtón” visszacsempészve, ismét törvényesíteni akarja az Egyesült Államokban a faji megkülönböztetést. A minisztérium ismét engedélyezte ugyanis az adómentességet két olyan magániskolának, amely nem hajlandó fekete diákokat fölvenni. A kormány 1971-ben megvonta az adómentességet az ilyen iskoláktól. A felháborodás hatására Reagan elnök rövidesen a törvényhozás elé utalja új szabályozásra az ügyet. KANADA NEM TERVEZ SZANKCIÓKAT Kanada nem tervez Lengyelország elleni szankciókat — jelentette ki kedden Pierre Trudeau kanadai miniszterelnök. Kanada az 1982-re megkötött szerződés értelmében 1,5 millió tonna gabonát szállít hitelre Lengyelországnak. Az ottawai kormányfő azt mondotta: „Továbbra is fontos élelemmel ellátni a lengyel népet és nem látok okot arra, hogy ezt megszakítsuk.” Kubai gazdaság 1982 Az új év második napján megjelenő kubai lapok címoldalukon közölték, hogy Havannában megkezdték a színes televíziókészülékek gyártását. Egy kubai mérnökcsoport kétéves kísérletező és tervezőmunkája ért célhoz ezzel. Kezdetben a készülékek gyártásához még 20 százalékban importalkatrészeket használnak fel, ám hamarosan, a szovjet közreműködéssel épülő tranzisztor- és diódagyár elkészültével gyakorlatilag már teljességgel hazai előállítású tévék készülnek majd. Idén, a tervek szerint ötezer darabot gyártanak. A hír látványosan érzékelj teti azt a fejlődést, amelyet a kubai gazdaság a forradalom győzelme óta eltelt 23 év alatt befutott. Kuba, amely 1959-ben monokultúrás, a nádcukorra épülő, az Egyesült Államoktól függő gazdaságot örökölt, külkereskedelmi forgalmában ma is, gyakorlatilag változatlanul 80 százalékban a cukortól függ. Ám eközben a gazdaság szerkezete jelentősen megváltozott. Az összehasonlítás a mai és a forradalom előtti fejlettségi szint között leghelyesebb éppen a meghatározó ágazat, a cukoripar példájával bemutatni. A cukortermés a forradalom előtti évi öt- avagy öt és fél millió tonnáról a legutóbbi öt év átlagában hétmillió tonna fölé emelkedett úgy, hogy közben a korábbi cukornádvágó és cukoripari munkáslétszám a felére csökkent, több mint kétszázezer dolgozó munkája szabadult fel. A „zafra”, a cukornádvágás nehéz fizikai munkáját mind nagyobb mértékben veszik át a gépek. A holgini cukornád- kombájngyár tavaly 600 gépet adott át a mezőgazdaságnak. 1981 a forradalom győzelme óta a legsikeresebb gazdasági év volt. A megelőző ötéves tervidőszak évi 3,4 százalékos növekedési ütemével szemben tavaly a kubai gazdaság 12 százalékkal bővült. Az ütemnövekedés példa nélkül álló a latin-amerikai kontinensen, ahol a hivatalos adatok szerint a termelés összátlagban 1,2 százalékkal múlta felül a megelőző évi szintet. Kuba esetében a kiemelkedő eredmény nagyrészt az új irányítási és tervezési mechanizmus bevetésének köszönhető. Serkentően hatott a dolgozókra az 1980 derekától fokozatosan bevezetett bérreform, amelynek következtében a végzett munka mennyiségével és minőségével összhangban az átlagbérek átlagosan több mint 10 százalékkal növekedtek 1981-ben. Az anyagi ösztönzés, a munkafegyelem erősödése és nem utolsósorban a fokozottabb tervezés együttes hatásaként tavaly a munka termelékenységi 10 százalékkal emelkedett. Az idei évre a kubai vezetés csak egy mérsékelt ütemű, 2,5 százalékos gazdasági növekedést irányoz elő. Elsődleges feladat a tavaly ugrásszerűen megemelt élet- színvonal megtartásának biztosítása, a megnövekedett pénzügyi bevételek kiegyensúlyozása kellő árualappal, illeve az inflációt megelőzendő, az 1962 óta változatlan fogyasztói árak egy részének jelentős emelésével. A terv előkészítésekor azt is figyelembe kellett venni, hogy Kuba hasonlóan más alapvetően egyértelmű, mo- kultúrás külkereskedelmi forgalmú fejlődő országokhoz, rendkívül érzékenyen reagál a világpiaci hatásokra. A cukor világpiaci ára 1981 derekán ismét mélypontra zuhant, az egy évvel korábbi ár közel egyharma- dára. Az Egyesült Államok ezzel párhuzamosan fokozta a karibi szocialista ország teljes gazdasági elszigetelésére irányuló blokádpolitikáját. Kuba népe ismét rákényszerül az áldozatokra, a forradalom vívmányai fegyveres védelmének megerősítésére. A fenyegetettség állapotában sem mond le azonban az ország fő céljai megvalósításáról. Jellemző, hogy az idei költségvetésnek 27 százalékát fordítják a közoktatás- és a közegészségügy céljaira, miközben a honvédelmi és nemzetbiztonsági feladatokra kevesebb mint 10 százalékát. A mostani „zafra”, a cukornádvágó szezon novemberben kezdődött, s terjedt át az ország egész területére. Az eddigi adatok arról tanúskodnak, hogy az idén igen jó eredmény várható. A szocialista Kuba halad előre az ötéves terv végére kitűzött cél. az évi tízmillió tonnás cukor- termelés elérése útján. Ortutay L. Gyula Az USA beavatkozása KözépAmerikában Az Egyesült Államok su- galmazására február és március között több ezer katona érkezik Hondurasba Venezuelából, Chiléből és Argentínából. Feladatuk az lesz, hogy hondurasi egységekkel együtt felvegyék a harcot a salvadori és a guatemalai szabadságharcosokkal és újabb provokációt hajtsanak végre Nicaragua ellen. A dél-amerikai katonák akkorra érkeznek Hondurasba, amikor a határ menti övezetekből már eltávolították és koncentrációs táborokba zárták a Salvadorból érkezett menekültek tízezreit. A korábbi jelentésekkel szemben mégsem találták meg a brit kormányfő fiát, aki a Párizs—Dakar autóversenyen vesz részt. Képünkön: Mark Thatcher (az indulás előtt), aki a fel- tételezések szerint a különösen megerőltető és veszélyes verseny egyik sivatagi szakaszán tűnt el. 'Szabolcsi bűnügyi múzeum 4. A különös szappan F. Lajos először egy pincérlányt vett feleségül. Házasságuk nem tartott sokáig, mert állítólag az asszony iszákos volt, és az esküvő után másfél évvel elváltak. Az építési vállalkozó ekkor megfogadta, hogy többé nem házasodik meg. Fogadalmát három évig tartotta, akkor összehozták egy szép — és mi több: gazdag, — fogtechnikusnővel. F. Lajos nem tudott ellenállni sem a szépség, sem a pénz csábításának és feleségül vette a fogtechnikust. Ez a házasság már csupán két hónapig tartott. Ezalatt F. Lajos megismerkedett második feleségének barátnőjével, belehabarodott és a válás után őt vette hamarosan feleségül. Harmadik házassága az esküvő percétől kezdve rossz volt. A férj ittasan járt haza, emiatt állandóan veszekedtek, s mámoros pillanataiban nemcsak szóváltásra, hanem asszonyverésre is sor került. 1944-ben kisfiúk született, de a családi élet díszharmóniáján az ő léte sem változtatott. F. Lajost a katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítették, nem vonultatták be, így itthon várta, míg elvonul a háború. Sőt, ez idő alatt szép vagyont gyűjtött, és 1946-ban már igen módos építési vállalkozónak tartották. Közben egyre szaporodtak a nőügyei, egyre-másra került kapcsolatba lányokkal és asszonyokkal vegyesen. Néhány titkoltabb kapcsolat után köt ki négy nőnél: Máriánál, Idánál, (e kettő nem tartott túlságosan hosz- szú ideig) Ilonánál és Líviánál. E két utóbbi kapcsolat lényegében végigkíséri az életét. Kapcsolata Ilonával volt mozgalmasabb. Az asszony férje hadifogságba került, és ezalatt ő gyakran járt az építési vállalkozóékhoz. 1947 októberének egy estéjén hár- > masban kezdtek borozgatni: Ilona és az F-házaspár. F-nét sikerült eléggé leitatni, s ekkor a férj merészen megkéri bódult feleségét: — Hagyjál kettesben Ilonával, s akkor többé nem bántalak. Az asszony beleegyezik. Ettől kedve, ha F. Lajos kérte a feleségét, hogy Ilonával bemehessen a szobába, ő mindig beleegyezett, csak egyszer mondott ellent, ekkor azonban jól össze is verte a férje. Novembertől a következő év májusáig az asszony kétszer elköltözik a közös lakásból, de a férjének mind a kétszer sikerült hazacsalogatnia. Nem a szerelem, nem a házastársi hűség, nem a család jövőjéért érzett aggodalom miatt hívta vissza F. Lajos a feleségét, hanem azért, mert az asszony csak akkor egyezett volna bele a válásba, ha a házát a férj teljes egészében ráíratja. Ezt azonban F. Lajos nem akarta, túl nagy árnak tartotta egy válásért. Közben az Ilona férje hazajött a fogságból. Elmondták neki, milyen kapcsolatba került a felesége az építési vállalkozóval, de a férj megbocsátott az asszonynak. Ilona azonban a férje hazatértével egy időben nem szakított az építési vállalkozóval, továbbra is rendszeresen találkoztak. Hogy mi volt a tervük a jövőre nézve, s hogy közöttük milyen beszélgetések és üzenetváltások zajlottak le, az már akkor is kideríthetetlen volt. Az építési vállalkozó dolgai Líviával kapcsolatban sem alakultak valami reménykeltőén. Ez a 19 éves lány a 38 éves építési vállalkozónak így írt egy levelében: „Nem tudom, mit akar ez a sors, már egy hete nem tudok Magával találkozni. Üldöz a balszerencse ... Gondolja meg. Magától függ minden. Nem szeretem a kalandorokat. Erre a levélre szeretnék komoly választ kapni.” Micsoda vonzerő a pénz szaga! Vagy talán a szerelem kábította volna el a leányzót? Az építési vállalkozó is írogat Líviának. Az egyik levelére két piros rózsát rajzolt, s a befejező mondatát nótából vette: „A Te neved a legszentebb imádságom”. Az utolsó szót kilencszer aláhúzta, szép' cirkalmasan. A kapcsolatot azonban számos apróság is megzavarta. Lívia egy esetben nem éppen hízelgő megjegyzéseket tett társaságban vetélytársnőjére, Ilonára. Ezért F. Lajos csúnyán megszidta. Máskor az építési vállalkozó adott éjjeli zenét egy lánynak, aki történetesen a Lívia lakásának szomszédságában lakott. Erre Lívia megsértődött és elutazott Budapestre. Ezek után vitte haza F. Lajos válni készülő feleségét másodszor.- Júniusban az is nyilvánvalóvá vált előtte, hogy az asszony csak súlyos feltételekkel hajlandó elválni tőle. Ekkor elhatározta, hogy bármilyen áron megszabadul feleségétől. K. I. (Folytatjuk)
