Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-13 / 10. szám
1982. január 13. Kelet-Magyarország Postabontás Nagyobb felelősséggel P. I. levélírónkat munkavégzés közben baleset érte. Vasúti talpfákat rakodtak, s az egyik emelése alkalmával pattanást érzett a karjában, nem tudott tovább dolgozni. Orvoshoz került, megállapították, hogy sérülése több hetes kényszerpihenést jelent. Levélírónk táppénzre került és várta közben a szolnoki MÁV kórházba történő beutalását, ahová viszonylag rövid időn belül bekerült. Megműtötték és több hétre karját a műtét után még gipszbe helyezték. Levélírónk a történtek során többször kérte, hogy vegyenek fel baleseti jegyzőkönyvet, erre azonban nem került sor. P. I. ezután írt levelet szerkesztőségünknek, mert úgy tudta, hogy megilletné őt a százszázalékos táppgpz, vagyis a baleset jogán a magasabb összeg, A baleset július 15-én történt, hozzánk az ügy decemberben került. Arra számítottunk, nem lesz egyszerű dolgunk, hiszen hónapok elteltével nehéz lesz a baleset körülményeit felidézni. Mint mindig, munkánkban ezúttal is eredményre vezetett a felettes hatóság — a Debreceni MÁV Igazgatósága — segítsége. Rövid időn belül megtudtuk, hogy P. I.-t július 16-án az üzemorvos „izom és in kötőszövet nem geny- nyes betegsége” címén vette betegállományba. Ez a meghatározás kétségtelen nem utalt sérüléses megbetegedésre, de nem is bolygatta senki sem, a nyíregyházi pályafenntartási főnökség nem készített üzemi baleseti jegyzőkönyvet. Amikor azonbair a-dot«- goknak jobban mélyére néztek — mármint az igazgatóság sürgetésére — december 16-án az üzemorvos írásban nyilatkozott, hogy az előbb említett betegség nem kizárt, hogy sérüléses eredetű. E nyilatkozat, valamint a tanúkihallgatások alapján végül is a MÁV elfogadta P. I. sérülését üzemi balesetnek. Kártérítési igényét a pályafenntartási főnökség az illetékes szervhez előterjesztette. A MÁV igazgatóság tájékoztatásából azt is megtudni, hogy a panasz elkerülhető lett volna, ha a főnökség illetékes dolgozói alaposabb vizsgálatot végeztek volna a baleset bejelentésekor. Az alaposabb vizsgálat, sajnos ezúttal elmaradt, s ezt nemcsak a MÁV-nál tapasztaljuk. Egy másik levélírónk például áramütést szenvedett a termelő- szövetkezetben. Azóta is táppénzen van, s várja a szívkórházba történő beutalását. Munkahelyén nem készítettek még ma sem jegyzőkönyvet, és addig sem jutottak el, hogy vitassák a baleset üzemi jellegét. Levélírónkat pedig bizonytalanságban tartják ezzel. Soltész Ágnes „CSALÁDI PAZARLÁSAINK” (VITA) A múlt heti számunkban buzdítottuk olvasóinkat, hogy írjanak pazarlással kapcsolatos „háztáji”^ tapasztalataikról. Máris számos levelet kaptunk, amelyek tovább gy.a- ■rapították a pazarlás példáit. Helyszűke miatt esetenként mindössze 2—3 levelet tudunk közölni, de ígérjük, hogy minden levélnek helyt adunk. ★ „Évek óta felhalmozódtak munkahelyemen a sérült, gyűrött nyomtatványok. Eleinte kidobtam a szemétbe. Újabban elővettem a meglévőkből, és feljegyzéseimet arra írogatom. Ezzel évente több száz irodai papírt takarítok meg. Igaz kollégáim kinevetnek, s nem követik a példámat, pedig sokat beszélünk a papírtakarékosságról.” Bobák Istvánné Nyíregyháza ★ „Nemcsak azzal pazarlunk, ha a kenyeret kidobjuk. Nekem van egy hároméves kuktafazekam, amihez egy apró kis alkatrész hiányzik. A filléres dologért bejártam a várost, nem kaptam. Mivelhogy dolgozó nő vagyok, s a munkámat igen megkönnyíti a kuktafazék, vettem egy másikat. Mennyi minden válik használhatatlanná egy háztartásban, mennyi mindent kell kidobni azért, mért azt a bizonyos olcsó és nyilván olcsón előállítható alkatrészt nem kapjuk meg hozzá. Ez is pazarlás, a javából.” Panyik Mátyásné kisvárdai lakos ★ „Mintha milliomosok lennénk, úgy pazarolunk. Egyetértek a cikkben írtakkal, hogy saiAPS.# gyes§feji*megtandíj- | játe’a felnőttektől .sfiledBgogcs vágyói?, s'Tätortf, hogy a‘gyerekek rhérínyire nem ügyelnek a dolgaikra. A töltőtollra, tornacipőre. Ha elvesztik mégcsak nem is keresik. Gondolják: minek? Anyu vagy apu úgyis vesz másikat.” Nagy Zoltánná Nyíregyháza BEÁZNAK 1980 őszén — a nagy esőzések idején — Nyíregyházán az Árpád utca 28—36. számú háztömb 1—2—3. emeleti lakásai beáztak. Állítólag a szakszerűtlenül felszerelt tv- antennák miatt. Erre a lakásszövetkezet a lakók értesítése nélkül az antennákat leszereltette, s bedobálták a padlástérbe. Felháborodásunkat a tavaszi lakógyűlésen kifejezésre juttattuk, amikor- is ígéretet kaptunk, hogy központi tv-antennát szerelnek fel épületünkre. Ez sajnos még a mai napig is csak ígéret maradt. Mindössze annyi történt, hogy most decemberben hozzákezdtek a falak kifúrásához, de az ünnepek előtt abba is hagyták. Vajon meddig kell még várni hatvan családnak, hogy normális viszonyok között nézhessék a tv adásait? Jelenleg az ablakokban, erkélyeken éktelenkednek az ideiglenes antennák. A TILTÓ TÁBLA ELLENÉRE Érdemes megnézni délután fél öt körül Nyíregyházán, a Krúdy Gyula utca 19. sz. iskola, óvoda és bölcsőde előtti út szakaszát. Egy tenyérnyi hely sincs szinte, mindenütt kocsik állnak a tiltó tábla ellenére. Elfoglalják az útpadkát, de szemrebbenés nélkül az iskola előtt várakozó gyerekek közé is behajtanak a gépkocsivezetők. Emiatt — én is, mint két gyermekes anya — nem kis aggodalommal engedem útjukra a gyerekeket. Vagy a táblának kellene érr vényt szerezni, vagy pedig az utcát egyirányúvá tenni, talán így legalább a járda maradna szabadon a gyalogosok számára. Majoros Jánosné Nyíregyháza Krúdy Gyula utca 32. sz. EGY NYUGDÍJAS KÁLVÁRIÁJA Vállalatom — a Szabolcs- Szatmár megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat — a munkaviszonyomat nyugdíjkorhatárom elérésére való hivatkozással felmondással megszüntette. Egyben úgy rendelkezett, hogy a felmondás teljes időtartamára a munkavégzés alól felment. A felmondási időm a vonatkozó szabályok szerint 40 nap, erre az időre azonban összesen 28 napra- kaptam meg. az. átlagkeresetemet. Többszöri reklamálás után a 12 napi illetményem ügyében munkaügyi vitát kezdeményeztem. A vállalat munkaügyi döntőbizottsága az 1981. november 23-án kelt határozatában kérésemnek helyt adott és kötelezte a vállalatot, hogy a 40 napos .felmondási időre járó átlagkeresetet és a ténylegesen kifizetett felmondási illetmény közötti különbözetet fizessék ki. A határozat meghozatala óta majdnem kétszer 30 nap telt el, azonban a vállalat még, a mai napig sem tett eleget kötelezettségének. Kár, hogy a vállalatnál eltöltött 17 évi munkám után ilyen rossz szájízzel kell elbúcsúznom. Fodor Mibályné Nyíregyháza, Egyház u. 12. sz. EZ JÓLESETT Krúdy Gyuláról — óhatatlanul az evés jut eszembe Félreértés ne essék, nem irodalmi értékeit hagyom figyelmen kívül, sőt. Nincs még egy ilyen ínyenc írónk, mint ő volt. Olyan aranysárga húslevest, tejfölös- marhafartőt frissen szaggatott galuskával csak ő tudott papírra álmodni. Meg Huszárik Zoltán feledhetetlen Szindbád című költményében. S mint ahogyan az idők szárnyán utazó Szindbád is szeretett enni, magam is így vagyok ezzel. Ennyi bevezető után remélem, az olvasónak is megjött az étvágya. Csak az a kérdés, hogy hol hódoljon az említett örömöknek az ember. Mert nem sok olyan hely van Nyíregyházán, ahová szívesen megyünk be. Hogy miért, azt most ne kutassuk. A minap én is sokat gondolkodtam, hogy hol is tudnék jól megebédelni, s mivel épp egy Krúdy-kötet volt a kezemben, máris megszületett a gondolat: Szindbád étterem. A felszolgáló udvariasan mosolygott, rögtön elém tette az étlapot. Az általam-választott ételről azonnal lebeszélt, mondván, hogy ma nem sikerült igazán jól, ellenben ajánlott mást. Nyert. Olyannyira, hogy másnap is odamentem ebédelni, barátaimmal. Tiszta terítő, udvarias kiszolgálás, rendkívül ízletes ebéd. Mi történhetett? Talán Krúdy vagy Szindbád szelleme lebeg az étteremben? Nem tudom. Mindenesetre ez jólesett. Írja: Lakatos István Á műszakpótlékról A dolgozók díjazásáról Demeter Ernőné kisvárdai olvasónk gyermekgondozási szabadságának lejártát követően munkára jelentkezett. A régi munkakörét elfoglalni nem tudta, mert időközben mást alkalmaztak. A felmondási tilalom lejárta után munka- viszonyát felmondással megszüntették. Felmondás indokául mint létszámfelettit, illetve nem megfelelő munkavégzést jelöltek meg. Olvasónk ezt sérelmezi, mert munkába állását követően munkával nem látták el, illetve a munkafeltételeket sem biztosították. Olvasónk a sérelmes intézkedés ellen kérelemmel forduljon a döntőbizottsághoz, melyben kérje a munkaviszonyában tovább foglalkoztatásának elrendelését. Lábas János baktalórántházi olvasónk egyik intézményben két műszakban dolgozik. Mint levelében írja, eddig műszakpótlékban nem részesült. Kérdése az, hogy milyen rendelet írja elő a műszakpótlék folyósítását? A műszakpótlék folyósítását a 30/1978. VI. 10. (MT. sz. rendelettel módosított 15/1977. V. 22.) MT. sz. rendelet írja elő, E rendelet értelmében több műszakos munkaidő-beosztásnak az a munkakör számít, ahol a napi üzemelési idő meghaladja a dolgozók napi törvényes munkaidejét, ezért a dolgozók egy-egy napon belül rendszeresen egymást váltva végzik azonos tevékenységüket. Gál István méhteleki olvasónk gépkocsivezetőként dolgozik az egyik termelőszövetkezetben. Amint levelében írja, havi fizetése 4300,— Ft, amiért havi 242 órát köteles dolgozni. Egyik alkalommal a hosszú útra való tekintettel váltótársat kapott, ezért a munkabérét 319,— Ft-tal csökkentették. Ezt azért sérelmezi, mert a tárgyhónapban 288 órát dolgozott. Olvasónk joggal követelheti a visszatartott munkabért, Szerkesztői üzenetek özv. Maries Istvánné baktalórántházi, - Szépés- sy Mihályné nyírmadai, L. Józsefné nagykállói és Lellesz Tibor nyíregyházi olvasóinknak levélben válaszoltunk. 'Zemlényi Miklósné mátészalkai, G. Szűcs József aranyosapáti, Zöldi Mihályné gávavencsellői. Nagy Piroska apagyi, id. Kövér Sándorné nyírpa- zonyi, Kassay Bertalan kisvárdai, Tulipán Attilá- né vajai, Miklós Sándor szakolyi, Takács Lajos anarcsi, Kocsány József ófehértói, Kása János ko- csordi, Nagy Jánosné nyíregyházi, Romasovszki József besztercei, Kása Andrásné nyíregyházi, Munkácsiné Cserepes Viola leveleki, Tóth Mihály nyírcsászári, Mészáros Balázs kékesei, Monoki Sándor tiszadadai, Tóth An- talné nyíregyházi, Gergely Béla debreceni lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Zsurkai András nyír- tassi olvasónk kedves kő- szönői sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Nyulak István kisvárdai lakos panasza orvoslást nyert, anyagi hátrám nem érte, munkahelyétő a kérdéses napokra ; munkabérét megkapta. Révész G. Albertv nyírpazonyi olvasónk reklamált juttatást meg kapta. A borbányai lakosok reggeli autóbuszjárato zsúfoltságát tették szóvá Ügyükben a Volán 5. s? Vállalattól a követkéz tájékoztatást kaptuk: a levélben szereplő 7,10-e és 7,25-ös járatok között 7,18 órakor egy csuklós autóbusz is közlekedik. Csúcsidőben újabb járatot a vállalat nem tud beállítani, mert minden autóbuszuk forgalomban van, fejlesztésre pedig nincs lehetőségük. Típuscserére • sincs- lehetőség. A csúcs- j forgalmi zsúfoltságon1 á lépcsőzetes munkakezdés, r I a csúcsidei igények szét? húzása, s az egyidejű utazási igények megoszlása segíthet — a vállalat véleménye szerint. Az illetékes válaszol <5* ' ' . . r. .. , ' | -iliví».. | Az 5. számú Volán Vállalat" válaszol az 1981. október 21- én „Ésszerűbb közlekedést” címmel megjelent észrevételre: Ramocsaháza községben az autóbuszforduló építésében részt vett ipari és középiskolás tanulók Nyíregyházára történő beszállítása 7,35 órára korábban is megoldott volt. A cikk után szerzett információink alapján jutott sőt a teljesített túlóráért pótlék nélküli túlóradíjat követelhet. : ■ n .! c- ... „ . tudomásunkra, hogy az ipari tanulóknak igen gyakran 7 órára már Nyíregyházán kell lenniük, amihez valóban nem volt követlen autóbusz- járat. Ezt azonban az éves menetrend-értkezleten sem kérték az illetékesek. Az ötnapos munkahét menetrendjének készítésekor figyelembe vettük ezt a körülményt, s 1982. január 3-tól a tanulók szállítását a kért időben megoldjuk. Hegyes Béla mátészalkai olvasónk az egyik vállalatnál autóbuszvezető. A kötelező orvosi vizsgálaton — a főnökei tájékoztatása szerint — valamilyen rendellenességet találtak nála, ezért más munkakörbe helyezték át. A másodfokú orvosi vizsgálat alkalmasnak találta, így három hét után az eredeti munkakörében foglalkoztatták tovább. Az új munkakörében előreláthatólag két-háromezer forinttal kevesebbet keresett. Kérdése az, hogy milyen illetmény illeti meg erre a három hétre? A munkáltató a dolgozót ideiglenesen más munkakör ellátására is utasíthatja, erre az időre azonban legalább az eredeti munkakörében elért átlagkeresete illeti meg. Arra is van lehetőség, hogy az új munkakörben és munkabérben megállapodjanak és a munkabér ennek megfelelően alakul. Olvasónkkal tehát, ha ilyen megállapodást kötöttek, akkor megalapozottan kérheti erre az időre az átlagkeresetét. Az átlagkeresetbe azonban nem számít bele például a kiküldetési díj, vagy átalány. Ä. J. mátészalkai olvasónk egyik vállalatnál két műszakban dolgozik segédmunkásként. A tizenkét órás szolgálatot huszonnégy óra pihenőidő követi. A munkaidő alatt több mázsa terméket kell megmozgatnia. A leveléből kitűnően a rakodómunkások mázsánként 0,50 Ft teljesítménybért kapnak. Olvasónk ilyen díjazásban nem részesül, kérdése az, hogy amennyiben több mázsa árut mozgat meg, őt miért nem illeti meg ez a teljesítménybér? Az alkalmazott bérformákat a munkáltató határozza meg, amit a kollektív szerződésben kell szabályozni. A szabályozásnak olyan konkrétnak kell lenni, hogy abból minden munkavállaló meg tudja állapítani a rá vonatkozó bérformát. A kollektív szerződésben meghatározott bérformától eltérni nem lehet. Mindebből következik, hogy bár több ember foglalkozik anyagmozgatással, ettől függetlenül a bérezési forma eltérhet. A teljesítmény alapján járó munkabért ki kell fizetni. A munkaidő-beosztással kapcsolatban megjegyezzük, hogy rendszeres tizenkét órás munkaidőt csak ügyeleti jellegű munkakörben lehet alkalmazni. Ha olvasónk egy műszak alatt több mázsát mozgat meg, akkor ilyen munkarendben nem foglalkoztatható. Nagy Mihály Az Árpád utcai 60 család
