Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-13 / 10. szám

1982. január 13. Kelet-Magyarország Postabontás Nagyobb felelősséggel P. I. levélírónkat mun­kavégzés közben baleset érte. Vasúti talpfákat ra­kodtak, s az egyik emelé­se alkalmával pattanást érzett a karjában, nem tu­dott tovább dolgozni. Orvoshoz került, meg­állapították, hogy sérülé­se több hetes kényszerpi­henést jelent. Levélírónk táppénzre került és várta közben a szolnoki MÁV kórházba történő beuta­lását, ahová viszonylag rövid időn belül bekerült. Megműtötték és több hét­re karját a műtét után még gipszbe helyezték. Levélírónk a történtek során többször kérte, hogy vegyenek fel baleseti jegy­zőkönyvet, erre azonban nem került sor. P. I. ez­után írt levelet szerkesz­tőségünknek, mert úgy tudta, hogy megilletné őt a százszázalékos táppgpz, vagyis a baleset jogán a magasabb összeg, A baleset július 15-én történt, hozzánk az ügy de­cemberben került. Arra számítottunk, nem lesz egyszerű dolgunk, hiszen hónapok elteltével nehéz lesz a baleset körülmé­nyeit felidézni. Mint min­dig, munkánkban ezúttal is eredményre vezetett a felettes hatóság — a Deb­receni MÁV Igazgatósága — segítsége. Rövid időn belül meg­tudtuk, hogy P. I.-t július 16-án az üzemorvos „izom és in kötőszövet nem geny- nyes betegsége” címén vet­te betegállományba. Ez a meghatározás kétség­telen nem utalt sérüléses megbetegedésre, de nem is bolygatta senki sem, a nyíregyházi pályafenntar­tási főnökség nem készí­tett üzemi baleseti jegyző­könyvet. Amikor azonbair a-dot«- goknak jobban mélyére néztek — mármint az igazgatóság sürgetésére — december 16-án az üzem­orvos írásban nyilatkozott, hogy az előbb említett be­tegség nem kizárt, hogy sérüléses eredetű. E nyilatkozat, valamint a tanúkihallgatások alap­ján végül is a MÁV elfo­gadta P. I. sérülését üzemi balesetnek. Kártérítési igényét a pályafenntartá­si főnökség az illetékes szervhez előterjesztette. A MÁV igazgatóság tá­jékoztatásából azt is meg­tudni, hogy a panasz el­kerülhető lett volna, ha a főnökség illetékes dolgo­zói alaposabb vizsgálatot végeztek volna a baleset bejelentésekor. Az alaposabb vizsgálat, sajnos ezúttal elmaradt, s ezt nemcsak a MÁV-nál tapasztaljuk. Egy másik levélírónk például áram­ütést szenvedett a termelő- szövetkezetben. Azóta is táppénzen van, s várja a szívkórházba történő be­utalását. Munkahelyén nem készítettek még ma sem jegyzőkönyvet, és ad­dig sem jutottak el, hogy vitassák a baleset üzemi jellegét. Levélírónkat pe­dig bizonytalanságban tartják ezzel. Soltész Ágnes „CSALÁDI PAZARLÁ­SAINK” (VITA) A múlt heti számunkban buzdítottuk olvasóinkat, hogy írjanak pazarlással kapcso­latos „háztáji”^ tapasztalata­ikról. Máris számos levelet kaptunk, amelyek tovább gy.a- ■rapították a pazarlás példá­it. Helyszűke miatt eseten­ként mindössze 2—3 levelet tudunk közölni, de ígérjük, hogy minden levélnek helyt adunk. ★ „Évek óta felhalmozódtak munkahelyemen a sérült, gyű­rött nyomtatványok. Eleinte kidobtam a szemétbe. Újab­ban elővettem a meglévők­ből, és feljegyzéseimet arra írogatom. Ezzel évente több száz irodai papírt takarítok meg. Igaz kollégáim kine­vetnek, s nem követik a pél­dámat, pedig sokat beszé­lünk a papírtakarékosságról.” Bobák Istvánné Nyíregyháza ★ „Nemcsak azzal pazarlunk, ha a kenyeret kidobjuk. Ne­kem van egy hároméves kuk­tafazekam, amihez egy apró kis alkatrész hiányzik. A fil­léres dologért bejártam a vá­rost, nem kaptam. Mivelhogy dolgozó nő vagyok, s a mun­kámat igen megkönnyíti a kuktafazék, vettem egy mási­kat. Mennyi minden válik használhatatlanná egy ház­tartásban, mennyi mindent kell kidobni azért, mért azt a bizonyos olcsó és nyilván ol­csón előállítható alkatrészt nem kapjuk meg hozzá. Ez is pazarlás, a javából.” Panyik Mátyásné kisvárdai lakos ★ „Mintha milliomosok len­nénk, úgy pazarolunk. Egyet­értek a cikkben írtakkal, hogy saiAPS.# gyes§feji*megtandíj- | játe’a felnőttektől .sfiledBgogcs vágyói?, s'Tätortf, hogy a‘gye­rekek rhérínyire nem ügyel­nek a dolgaikra. A töltőtoll­ra, tornacipőre. Ha elvesztik mégcsak nem is keresik. Gon­dolják: minek? Anyu vagy apu úgyis vesz másikat.” Nagy Zoltánná Nyíregyháza BEÁZNAK 1980 őszén — a nagy esőzé­sek idején — Nyíregyházán az Árpád utca 28—36. számú háztömb 1—2—3. emeleti la­kásai beáztak. Állítólag a szakszerűtlenül felszerelt tv- antennák miatt. Erre a la­kásszövetkezet a lakók érte­sítése nélkül az antennákat leszereltette, s bedobálták a padlástérbe. Felháborodásun­kat a tavaszi lakógyűlésen kifejezésre juttattuk, amikor- is ígéretet kaptunk, hogy köz­ponti tv-antennát szerelnek fel épületünkre. Ez sajnos még a mai napig is csak ígé­ret maradt. Mindössze annyi történt, hogy most december­ben hozzákezdtek a falak ki­fúrásához, de az ünnepek előtt abba is hagyták. Vajon meddig kell még várni hat­van családnak, hogy normális viszonyok között nézhessék a tv adásait? Jelenleg az abla­kokban, erkélyeken éktelen­kednek az ideiglenes anten­nák. A TILTÓ TÁBLA ELLENÉRE Érdemes megnézni délután fél öt körül Nyíregyházán, a Krúdy Gyula utca 19. sz. is­kola, óvoda és bölcsőde előtti út szakaszát. Egy tenyérnyi hely sincs szinte, mindenütt kocsik állnak a tiltó tábla el­lenére. Elfoglalják az útpad­kát, de szemrebbenés nélkül az iskola előtt várakozó gye­rekek közé is behajtanak a gépkocsivezetők. Emiatt — én is, mint két gyermekes anya — nem kis aggodalommal en­gedem útjukra a gyerekeket. Vagy a táblának kellene érr vényt szerezni, vagy pedig az utcát egyirányúvá tenni, ta­lán így legalább a járda ma­radna szabadon a gyalogosok számára. Majoros Jánosné Nyíregyháza Krúdy Gyula utca 32. sz. EGY NYUGDÍJAS KÁLVÁRIÁJA Vállalatom — a Szabolcs- Szatmár megyei Állatforgal­mi és Húsipari Vállalat — a munkaviszonyomat nyugdíj­korhatárom elérésére való hi­vatkozással felmondással megszüntette. Egyben úgy rendelkezett, hogy a felmon­dás teljes időtartamára a munkavégzés alól felment. A felmondási időm a vonatkozó szabályok szerint 40 nap, er­re az időre azonban összesen 28 napra- kaptam meg. az. át­lagkeresetemet. Többszöri rek­lamálás után a 12 napi illet­ményem ügyében munkaügyi vitát kezdeményeztem. A vál­lalat munkaügyi döntőbizott­sága az 1981. november 23-án kelt határozatában kérésem­nek helyt adott és kötelezte a vállalatot, hogy a 40 napos .fel­mondási időre járó átlagkere­setet és a ténylegesen kifize­tett felmondási illetmény kö­zötti különbözetet fizessék ki. A határozat meghozatala óta majdnem kétszer 30 nap telt el, azonban a vállalat még, a mai napig sem tett eleget kö­telezettségének. Kár, hogy a vállalatnál eltöltött 17 évi munkám után ilyen rossz szájízzel kell elbúcsúznom. Fodor Mibályné Nyíregyháza, Egyház u. 12. sz. EZ JÓLESETT Krúdy Gyuláról — óhatat­lanul az evés jut eszembe Félreértés ne essék, nem iro­dalmi értékeit hagyom fi­gyelmen kívül, sőt. Nincs még egy ilyen ínyenc írónk, mint ő volt. Olyan aranysárga hús­levest, tejfölös- marhafartőt frissen szaggatott galuskával csak ő tudott papírra álmod­ni. Meg Huszárik Zoltán fe­ledhetetlen Szindbád című költményében. S mint aho­gyan az idők szárnyán utazó Szindbád is szeretett enni, magam is így vagyok ezzel. Ennyi bevezető után remé­lem, az olvasónak is megjött az étvágya. Csak az a kérdés, hogy hol hódoljon az emlí­tett örömöknek az ember. Mert nem sok olyan hely van Nyíregyházán, ahová szívesen megyünk be. Hogy miért, azt most ne kutassuk. A minap én is sokat gon­dolkodtam, hogy hol is tud­nék jól megebédelni, s mivel épp egy Krúdy-kötet volt a kezemben, máris megszületett a gondolat: Szindbád étterem. A felszolgáló udvariasan mo­solygott, rögtön elém tette az étlapot. Az általam-választott ételről azonnal lebeszélt, mondván, hogy ma nem sike­rült igazán jól, ellenben aján­lott mást. Nyert. Olyannyira, hogy másnap is odamentem ebédelni, barátaimmal. Tiszta terítő, udvarias kiszolgálás, rendkívül ízletes ebéd. Mi történhetett? Talán Krúdy vagy Szindbád szelleme le­beg az étteremben? Nem tu­dom. Mindenesetre ez jól­esett. Írja: Lakatos István Á műszakpótlékról A dolgozók díjazásáról Demeter Ernőné kisvárdai olvasónk gyermekgondozási szabadságának lejártát követően munkára jelentkezett. A régi munkakörét elfoglalni nem tudta, mert időközben mást alkalmaztak. A felmondási tilalom lejárta után munka- viszonyát felmondással megszüntették. Felmondás indokául mint létszámfelettit, illetve nem megfelelő munkavégzést jelöltek meg. Olvasónk ezt sérelmezi, mert munkába állá­sát követően munkával nem látták el, illetve a munkafel­tételeket sem biztosították. Olvasónk a sérelmes intézkedés ellen kérelemmel for­duljon a döntőbizottsághoz, melyben kérje a munkaviszo­nyában tovább foglalkoztatásának elrendelését. Lábas János baktalórántházi olvasónk egyik intéz­ményben két műszakban dolgozik. Mint levelében írja, eddig műszakpótlékban nem részesült. Kérdése az, hogy milyen rendelet írja elő a műszakpótlék folyósítását? A műszakpótlék folyósítását a 30/1978. VI. 10. (MT. sz. ren­delettel módosított 15/1977. V. 22.) MT. sz. rendelet írja elő, E rendelet értelmében több műszakos munkaidő-beosztás­nak az a munkakör számít, ahol a napi üzemelési idő meg­haladja a dolgozók napi törvényes munkaidejét, ezért a dolgozók egy-egy napon belül rendszeresen egymást váltva végzik azonos tevékenységüket. Gál István méhteleki olvasónk gépkocsivezetőként dol­gozik az egyik termelőszövetkezetben. Amint levelében ír­ja, havi fizetése 4300,— Ft, amiért havi 242 órát köteles dolgozni. Egyik alkalommal a hosszú útra való tekintettel váltótársat kapott, ezért a munkabérét 319,— Ft-tal csök­kentették. Ezt azért sérelmezi, mert a tárgyhónapban 288 órát dolgozott. Olvasónk joggal követelheti a visszatartott munkabért, Szerkesztői üzenetek özv. Maries Istvánné baktalórántházi, - Szépés- sy Mihályné nyírmadai, L. Józsefné nagykállói és Lellesz Tibor nyíregyházi olvasóinknak levélben vá­laszoltunk. 'Zemlényi Miklósné má­tészalkai, G. Szűcs József aranyosapáti, Zöldi Mi­hályné gávavencsellői. Nagy Piroska apagyi, id. Kövér Sándorné nyírpa- zonyi, Kassay Bertalan kisvárdai, Tulipán Attilá- né vajai, Miklós Sándor szakolyi, Takács Lajos anarcsi, Kocsány József ófehértói, Kása János ko- csordi, Nagy Jánosné nyíregyházi, Romasovszki József besztercei, Kása Andrásné nyíregyházi, Munkácsiné Cserepes Vio­la leveleki, Tóth Mihály nyírcsászári, Mészáros Ba­lázs kékesei, Monoki Sán­dor tiszadadai, Tóth An- talné nyíregyházi, Ger­gely Béla debreceni lako­sok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Zsurkai András nyír- tassi olvasónk kedves kő- szönői sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthet­tünk. Nyulak István kisvárdai lakos panasza orvoslást nyert, anyagi hátrám nem érte, munkahelyétő a kérdéses napokra ; munkabérét megkapta. Révész G. Albertv nyírpazonyi olvasónk reklamált juttatást meg kapta. A borbányai lakosok reggeli autóbuszjárato zsúfoltságát tették szóvá Ügyükben a Volán 5. s? Vállalattól a követkéz tájékoztatást kaptuk: a levélben szereplő 7,10-e és 7,25-ös járatok között 7,18 órakor egy csuklós autóbusz is közlekedik. Csúcsidőben újabb járatot a vállalat nem tud beállí­tani, mert minden autó­buszuk forgalomban van, fejlesztésre pedig nincs lehetőségük. Típuscserére • sincs- lehetőség. A csúcs- j forgalmi zsúfoltságon1 á lépcsőzetes munkakezdés, r I a csúcsidei igények szét? húzása, s az egyidejű uta­zási igények megoszlása segíthet — a vállalat vé­leménye szerint. Az illetékes válaszol <5* ' ' . . r. .. , ' | -iliví».. | Az 5. számú Volán Vállalat" válaszol az 1981. október 21- én „Ésszerűbb közlekedést” címmel megjelent észrevétel­re: Ramocsaháza községben az autóbuszforduló építésében részt vett ipari és középis­kolás tanulók Nyíregyházára történő beszállítása 7,35 órá­ra korábban is megoldott volt. A cikk után szerzett in­formációink alapján jutott sőt a teljesített túlóráért pótlék nélküli túlóradíjat köve­telhet. : ■ n .! c- ... „ . tudomásunkra, hogy az ipari tanulóknak igen gyakran 7 órára már Nyíregyházán kell lenniük, amihez valóban nem volt követlen autóbusz- járat. Ezt azonban az éves menetrend-értkezleten sem kérték az illetékesek. Az öt­napos munkahét menetrend­jének készítésekor figyelem­be vettük ezt a körülményt, s 1982. január 3-tól a tanulók szállítását a kért időben meg­oldjuk. Hegyes Béla mátészalkai olvasónk az egyik vállalatnál autóbuszvezető. A kötelező orvosi vizsgálaton — a főnökei tájékoztatása szerint — valamilyen rendellenességet talál­tak nála, ezért más munkakörbe helyezték át. A másod­fokú orvosi vizsgálat alkalmasnak találta, így három hét után az eredeti munkakörében foglalkoztatták tovább. Az új munkakörében előreláthatólag két-háromezer forinttal kevesebbet keresett. Kérdése az, hogy milyen illetmény il­leti meg erre a három hétre? A munkáltató a dolgozót ideiglenesen más munkakör ellátására is utasíthatja, erre az időre azonban legalább az eredeti munkakörében elért átlagkeresete illeti meg. Arra is van lehetőség, hogy az új munkakörben és munkabér­ben megállapodjanak és a munkabér ennek megfelelően alakul. Olvasónkkal tehát, ha ilyen megállapodást kötöttek, akkor megalapozottan kérheti erre az időre az átlagkere­setét. Az átlagkeresetbe azonban nem számít bele például a kiküldetési díj, vagy átalány. Ä. J. mátészalkai olvasónk egyik vállalatnál két mű­szakban dolgozik segédmunkásként. A tizenkét órás szol­gálatot huszonnégy óra pihenőidő követi. A munkaidő alatt több mázsa terméket kell megmozgatnia. A leveléből ki­tűnően a rakodómunkások mázsánként 0,50 Ft teljesít­ménybért kapnak. Olvasónk ilyen díjazásban nem részesül, kérdése az, hogy amennyiben több mázsa árut mozgat meg, őt miért nem illeti meg ez a teljesítménybér? Az alkalmazott bérformákat a munkáltató határozza meg, amit a kollektív szerződésben kell szabályozni. A sza­bályozásnak olyan konkrétnak kell lenni, hogy abból min­den munkavállaló meg tudja állapítani a rá vonatkozó bérformát. A kollektív szerződésben meghatározott bérfor­mától eltérni nem lehet. Mindebből következik, hogy bár több ember foglalkozik anyagmozgatással, ettől függetle­nül a bérezési forma eltérhet. A teljesítmény alapján járó munkabért ki kell fizetni. A munkaidő-beosztással kap­csolatban megjegyezzük, hogy rendszeres tizenkét órás munkaidőt csak ügyeleti jellegű munkakörben lehet alkal­mazni. Ha olvasónk egy műszak alatt több mázsát mozgat meg, akkor ilyen munkarendben nem foglalkoztatható. Nagy Mihály Az Árpád utcai 60 család

Next

/
Thumbnails
Contents