Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-12 / 9. szám
1982. január 12, Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Telefonkészülék - mágneses kártyával (MTI Külföldi Képszolgálat) A japán NTT (Nippon Telegraph and Telephone Publice Corp.) nyilvános állomásokon alkalmazható olyan telefonkészülékeket fejlesztett ki, amely érme bedobása helyett mágneses kártyával hozható működésbe. A beszélgetést folytatni kívánó a készülék jobb felső sarkánál lévő nyílásba helyezi a mágneses kártyát, és azután tárcsázhat. A beszélgetés végén a készülék a kártyára felviszi, hogy mennyibe került a kapcsolás (a beszélgetés időtartamától és a hívott állomás távolságától függően). A mágneses kártya csak ezután húzható ki a készülékből. Egy kártyával addig lehet újabb beszélgetéseket folytatni, amíg a vételárával meghatározott „beszélgetési keret” ki nem merül. Az NTT 1982 tavaszától szándékozik ilyen típusú telefonkészülékeket üzembe helyezni Tokióban. Az alsó képen a mágneses kártya látható. Hulladékból talajerőpótlé A mezőgazdasági termelésfejlesztés elősegítésére nagy tömegű szerves trágya ipari előállításának technológiáját dolgozták ki a „Pannónia” mezőgazdasági társulás Keszthelyen működő kutatói. Az állattartó telepeken keletkező hígtrágya és a szennyvíz- tisztítókban felhalmozódó iszap feldolgozásával repülőgépről is kiszórható granulátumot állítanak elő. A hazai szerves trágya ipari megteremtésében közreműködik a Szegedi Biológiai Központi Növényélettani Intézete és az Egyesült Izzó kutatóintézete. Az előrehaladt laboratóriumi munkákat követően 1982-ben kezdődnek az üzemi gyártási kísérletek. A „Pannónia” Mezőgazdasági Társaság kutatói szerint az évtized végére nagy tömegben lehet előállítani értékes talajerőpótló anyagot azokból a hulladékokból a magyar mezőgazdaság részére, amelyek elhelyezése jelenleg nagy gondot okoz. A mikrohullámú technika segítségével a káros organizmusoktól mentes/, sterilizált ipari szerves trágyá*K^rny&tétkímélő, és lassú bomlás^, miatt kisebb-,a Ie- mosódás veszélye is. Ezért a dombok és hegyvidékek ideális talajerőpótló anyagának' ígérkezik. Zsákokba csomagolva egyszerűen szállítható, ami viszont a kisgazdaságok. hobbikertészek munkáját könnyíti meg. Napenergiával meleg víz A napenergia mezőgazdasági hasznosításának lehetőségeit kutatják a MÉM gödöllői Műszaki Intézetének szakemberei. Az Agrártudományi Egyetem tangazdaságának baromfitelepén összesen 12 négyzetméteres felületű nap- kollektorokat állítottak fel. s a napelemek .révén nyert hőenergia elegendő volt a 20—25 dolgozót foglalkoztató telep melegvíz- ellátására. A berendezések teljesítménye a különböző évszakokban más és más. Az eddigi kísérletek szerint nyáron a napelemek egy-egy négyzetmétere naponta annyi energiát szolgáltat, amellyel 80 liter vizet lehet gazdaságosan 40 fokosra felmelegíteni. Vízvizsgálót A helyszínen is elvégezhető az ivóvíz és felszíni víz bakteriológiai vizsgálata azzal a hordozható membránfilteres vízszűrő készülékkel, amelyet Estók Bertalan és Jerszi László a Heves megyei KÖJÁL dolgozói készítettek. Újításuk révén a termosztáskában azonnal kezdődhet a baktériumok inkubációja, nem szükséges a hűtőtáska elszállítása, illetve a hűtőszekrényben tárolás, így a vizsgálat eredménye az eddiginél haFagyhalál vagy kihűlés? HAT ÍV UTÁN Nálunk nem túl gyakori, de téli időszakban olykor előfordul a fagyhalál, vagy másként megfa- gyás. Sokan úgy képzelik el a fagyhalál bekövetkezését, hogy amikor az emberi test hőmérséklete a fagypontra süllyed, az életműködés megszűnik, és az ember meghal. A szóhasználat alapján ez az elképzelés tulajdonképpen jogos lenne, hiszen fagyáson általában a közönséges hőmérsékleten folyékony halmazállapotú anyagoknak a megszilárdulását értjük. Bár az emberi test tömegének nagyjából 60—65 százaléka víz, az életműködés mégsem a test víztartalmának a megfagyásakor szűnik meg, hanem ennél sokkal hamarabb, hiszen az élő sejtek rendkívül érzékenyek a hőmérséklet változásaira. A szervezet védekezik Az emberi test belsejének hőmérséklete rendes körülmények között 37 Celsius-fok körül van. A hőmérő az egészséges ember hónaljában 36 fokot mutat, a bőr többi részének a hőmérséklete azonban átlagosan csak 34 fok. A3 ilyen hőfokú fürdőt közömbös" nek, az ennél alacsonyabb hőfokút pedig már hűvösnek érezzük. Hasonló a helyzet a levegőn is„ Ruha nélkül már 25 fokos környezetben is kellemetlenül érezzük magunkat, 20 foknál erősen fázunk, 15 foknál pedig dider- günk. A lehűlés ellen szervezetünk úgy védekezik, hogy a szokásosnál kevesebb meleget ad le, ugyanakkor a test belsejében fokozza a hőtermelést. A bőrerek összeszűkülése — ez a bőr elhal- ványodásában nyilvánul meg — csökkenti a hőleadást, a didergés pedig — izommunka lévén — hőt termel. Súlyosabb esetben akcióba lép a kémiai hőszabályozás is, amely a szervezetben végbemenő égési, oxidációs folyamatok élénküléséből áll. Csökken az anyagcsere Az alacsonyabb hőmérséklethez való alkalmazkodás azonban csak bizonyos határig lehetséges. A szervezet kihűlésének tünetei általában két szakaszban jelentkeznek: az eredményes védekezés idején az izomműködés, a vérnyomás, a légzés és a szívműködés fokozódik, és gyorsul az anyagcsere. Később bekövetkezik a bénulási szakaszt álmosság, bénultság lép fel, a légzés lassúbbá válik, a szívműködés lanyhul és a vérnyomás csökken. Mindez fokozatosan az idegközpontok károsodását és az anyagcsere csökkenését idézi elő. A kihűléses halál tehát végső fokon az anyagcsere csökkenése és az életfontosságú szervek működésének megszűnése következtében lép fel. A tapasztalat szerint a halál a test hőmérsékletének 25 fokra való csökkenésekor következik be. A fagyhalál tehát nem igazi megfagyás! Eleven ember tulajdonképpen sohasem fagy meg, hiszen jóval előbb elpusztul kihűlés következtében. Később persze a holttest — víztartalmának megfagyása miatt — merev tömeggé válhat, ez azonban már jóval a halál beállta után követke- zik be. .via r MAZ’ r Eszerjnt tehát a „megfagyás” 'helyett.helyesebb volna „kihűlé- ..ses halálról" beszélni, hiszen az úgynevezett „fagyhalál” nemcsak nulla fok hőmérsékletű levegőben, hanem ruhátlan emberrel akár egy hűvös tavaszi éjszakán is megtörténhet. Mi a teendő? Elavult az a régi, sokáig életben volt felfogás, hogy a megfagyott testrészt hóval kel dörzsölni, és a megfagyott tagot csak nagyon lassan szabad felmelegíteni, mégpedig hideg vízben. Újabb kísérletek bizonyították: a megfagyott végtagok megmentése gyakrabban sikerül úgy, hogy meleg fürdőben gyorsan felmelegítjük őket. A hóval dörzsölés szétroncsolja a bőrtakaró sejtjeit, és ebből fertőzés, szövetelhalás következhet, s szükségessé válhat a végtag műtéti eltávolítása, az amputáció. Nagyon fontos, hogy a fagyott részeket kíméletesen kezeljük. A megfagyott szövetek felmelegítésének gyors módja a kéznek kellemes meleg fürdő, amely azonban ne legyen melegebb 40 Celsius-foknál. A végtag felmelegedését az jelzi, hogy a kéz vagy a láb ujjai ismét rószaszí- nűvé válnak. Ekkor abba kell hagyni a fürdőt. Ha az orr vagy helyszínen marabb rendelkezésre áll. Az időmegtakarítás főleg a járványos helyzetekben nagy jelentőségű. A 4 kilós készülék bármilyen terepviszonyok között, külső energiaforrás nélkül használható. A szíváshoz szükséges vákuumot pneumatikus munkahengerrel lehet előállítani. A készülék teljesítményére Jellemző: 50 köbcentiméternyi vízmintát 15—20 másodperc alatt szűr meg. a fül fagy meg, meleg vízbe áztatott finom textíliát tegyünk rá. Minden esetben a lehető leggyorsabban orvost, mentőt kell hívni. A fagyhalál tehát nem feltétlen fagypont alatt következhet be. Nagy veszélyt jelent azoknak, akik hideg időben valamilyen okból nem tudnak mozogni, pl. részegség miatti mozgásképtelenség. De előfordulhat hegymászóknál Is, akik pl. az idő rosszra fordulása miatt nem térhetnek vissza támaszpontjukra, vagy barlangban eltévedésnél, akik nem kellő szakértelemmel összeállított felszerelésük, vagy világítási lehetőség hiánya miatt a marlangban rekednek hosszabb időn át. Az átlagos hőmérséklet pedig a barlangokban plusz 10 fok. T. M. Betonvágás Beton és vasbeton építményeknél egyre megszokottabb, hogy sürgősen szükség van a falak, födémek, alapok megbontására, utólagos átalakítás*» rés^c,. fura tok készítésére. - -t Világszerte elterjedőben vannak a gyémántszemcsés szerszámok, amelyekkel gyorsan . és hatékonyan el lehet végezni az említett feladatokat. A gyémántszemcsés fúrókkal ma már 200 milliméter átmérőjű furatokat is tudnak minden különösebb erőkifejtés nélkül készíteni. Azt figyelhetjük meg, hogy miként lehet nyílást vágni egy betonfalba gyémántszemcsés fűrésztárcsa segítségével. Először a tervezett nyílás négy sarkánál gyémántszemcsés fúróval nagy átmérőjű lyukat készítenek, s csak azután látnak hozzá a vasbeton átvágáshoz az osztrák gyártmányú speciális szerszámmal. Ismét lesz nyírségi burgonyafajta Gülbaba ... kisvárdai rózsa ... Évtizede, hogy már csak a név él, a fajta nem. Az utolsó nyírségi burgonyát is törölték a köztermesztésből 1976-ban. Azóta csak Desirée van, a holland burgonya. Annak is tíz éve viszont, hogy megindult a munka az új. nem leromló hazai fajták kinemesítésére. Az 501-es vad ősei — A régi burgonyák hazai fajták keresztezései voltak; ezekkel hazánk természeti környezetében már nem lehetett burgonyát nemesíteni — emlékezik Mándt La- josné dr., a Vetőmag Vállalat Kutató Központjának tudományos osztályvezetője. — Vissza kellett nyúlni egészen a vad ősökig, a Dél-Amerikában ma is szabadon díszlő rokonokig. Ezekről persze csak a botanikus derítheti ki azt. hogy egyáltalán burgonya, mert apró gumóival, hosszú, föld alatti száraival nemigen hasonlít hozzá. Ellenálló azonban a leromlást okozó vírusokkal szemben. Ezt a tulajdonságát úgy kellett beleoltanunk a kultúrburgonyába, hogy az összes többi vad jellemző kimaradjon. Ehhez kellett a tíz esztendő, hiszen számtalan keresztezést kellett elvégezni, és a növénykék millióit tesztelni. A munka eredménye a nyírségi 501- es fajta, amelynek állami elismerése rövidesen várható, az előzetes szaporítási engedélyt már meg is kaptuk. A jobb oldali sor vetőgumója egy évvel idősebb, a leromlás mégis minimális. (Orosz Géza felvétele) érik, amikor új burgonya már nincs, de még az őszit sem lehet szedni. Várja az ipar is Ha az egyik elavul, v£)ts^ fél egy korszerűbb, mint más növé- nyeknéj. Ezért jelentünk bé'tn^r jövőre is több jelöltet, azoft1 között ínár lesz rózsa héjú is. — A sárga nem nagyon- kedOlcsó lesz a termelése Sárga héjú, sárga húsú, a régi homokkísérleti új fajtája. A kísérletekben három éven át csak évi tiz százalék a beteg tövek aránya, míg például a Desirée a második évben már teljesen leromlik. Jól jön majd azoknak is, akik a ház körül saját szükségletre termelik, mert a legszebb töveket kiválasztva hosazű évekig nem kell vetőgumót vásárolniuk. Takarékos technológiát is kidolgozott az intézet az új fajtához. Szokatlanul szerény mütrá- gyaadagot ajánl, és a vetőmagtermesztése is a lehető legegyszerűbb, tavaszi vetésű. A 99 napos tenyészidejű burgonya a gépi szedésre nem érzékeny, és bár nyár végén érő, könnyen tárolható. A termőképessége egyébként nem marad el a köztermesztésben lévő fajtáktól, és akkor A nyírségi 501-es gumója kerek, kissé lapított, a szemei nem ülnek mélyen, kemény húsú, és belső elszíneződésre nem hajlamos. A felsorolt tulajdonságok egyúttal az ipari feldolgozás követelményei is. így aztán a legjobb fagyasztott hasábburgonya késztíhető majd belőle. Van még egy ritka tulajdonsága: a vetőnél apróbb méretű kis gumók túlnyomó része azonos nagyságú, és erre is számít a hűtőipar, mert ■megtisztitvai felvágptlanpl fagyasztják lé, amit régen feltákar-1 mányoztak. Á sárga is van olyan jó... — Választékbővítésre szántuk ezt a fajtát — folytatja az osztályvezető. — Hazánkban a 25 ezer hektár nagyüzemi területen legalább hét-nyolc fajta kellene. veit. — Pedig az is van olyan jó. mint a piros. Vannak szétfövő fajták, talán ezért nem kedvelik, de ez a mi újdonságunk nem ilyen. Megkóstoltuk már, nagyszerűen főzhető, és pürének is kiváló. Ami szintén dicséretes, de egészen szokatlan: hámozás után nem barnul meg. És ha már a hámozásnál tartunk, az ezzel járó Veszteség egészen minimális, A fájta tehát kész van, és bármennyire is hiányt pótol, nagy munkát fordítanak a piac megteremtésére. A vállalkozótársak, a Zöldért, és a Felső-szabolcsi Burgonyatermesztési Társulás jövőre szakmai bemutatókra készül. Kétkilós mintacsomagokat is töltenek az új termésből, hogy a fogyasztók is megismerkedjenek a Nyírség új büszkeségével, de a hütőipar is megkapja az első ötven mázsáját a próbafeldolgozásra. Lakás, közmű, közlekedés Fejlődés és kiegyenlítődés a települések között Az elmúlt évtizedekben az országoshoz hasonlóan a megyében élők életkörülményei, életszínvonala és életmódja is gyors fejlődést ért el. A foglalkoztatottságban, a jövedelemben, az Iskolázottságban megyénk közelebb került az országos átlaghoz. Azonban egy-egy térségen belül nagyon sokszor nem a kiegyenlítődés, hanem a további differenciálódás következett be. Enyedi György kutatásai alapján megállapította, hogy a falusi lakosság életkörülményeinek területi differenciálódásában a lakásviszonyok játsszák a főszerepet, majd az alapellátási intézmények nagysága és a lakosság foglalkozási megoszlása következik. Csak minden hatodik állami A lakásellátottság mértéke és színvonala az életkörülmények fontos jellemzője. A megyén belül a vízvezetékhálózattal rendelkező települések közül 49 a szatmár-bere- gi térségben helyezkedik el. Ennek fő oka az 1970. évi árvíz utáni újjáépítéssel egyidejűleg végbement közművesítéssel magyarázható. A gazdaságilag fejlettebb kisvárdai járásban, valamint a nyírbátoriban azonban az 57 község közül csak hatban van vízmű. A kiemelt alsófokú központok közül 1980-lg nem épül vizvezeték-hálózat Domb- rádon, Ibrányban, Mándokon, Nagyecseden és Nagyhalászban, a bekapcsolt lakások aránya jelentéktelen Deme- cserben, Kemecsén és Űjfehér- tón. A megyében a lakásépítés erőforrás szerinti összetétele igen kedvezőtlen, mivel az állami lakásépítések aránya nagyon alacsony, még a felét sem éri el az országos átlagnak. Csak minden hatodik lakás épült állami erőből. Kiemelkedő Nyíregyháza szerepe, mert a városi állami lakások majdnem háromnegyedét a megyeszékhelyen építették fel. A falusi építkezések többsége magánerőből történő lakásépítés. A magánerős építkezés igen nagy takarékosságot és az építés után jelentős hiteltörlesztést jelent. Ez az amúgy is kisebb megyei átlagjövedelmeknek az országos átlagot meghaladó kiadási tételét jelenti. A városok körül (nyilván a munkába járással, a városi intézmények, szolgáltatások könnyebb igénybevételével összefüggésben) gyűrűként helyezkednek el az átlagosnál nagyobb lakásépítési arányt megvalósító községek. Igen alacsony az építési arány a Rétközben, és a Nyírség délkeleti peremén. Kedvezőbb szobaszám A lakásépítések révén kedvezően alakult a szobaszám szerinti összetétel. -Az egy szobával épített lakások aránya a legmagasabb a fehér- gyarmati, a mátészalkai és a nyírbátori járásban. Az új lakások közül kiugróan magas a három és több szobás lakások aránya a kisvárdai járásban. A lakások szobáinak és egyéb helyiségei számának növekedése a háztartások villamosenergia-felhasználását is fokozta. Tiz év alatt a fogyasztás négyszeresére emelkedett, de településenként nagy szóródást mutat. A legkevesebb energiát fogyasztó 45 település közül 36 a szat- már-beregi térségben helyezkedik el. A kiskereskedelmi üzlethálózat gyors fejlődése lehetővé tette, hogy a lakosságnak ma már nem kell a megye- székhelyre vagy távolabb utaznia, ha nagyobb értékű iparcikket akar vásárolni. A települések közül 46-ban nyolcezer forint alatti, 13-ban 25 ezer forint feletti az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom. A jövedelmek települések közötti kiegyenlítettebbé válása miatt az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalomban is kiegyenlítődési tendencia következett be annak ellenére, hogy az apró- falvak egy részében az alapellátás sincs megnyugtatóan megoldva. A főutak vonzása Az infrastrukturális ellátottságban fontos szerepe van a közlekedésnek. A főutak már önmagukban olyan dinamizmust biztosítanak a mellettük fekvő településeknek, amitől a lakásállomány növekvő, az elvándorlás nem számottevő. A városhálózat kialakulásával megyénkben nem maradtak nagy kiterjedésű város- hiányos területek. Ennek jelentőségét mutatja, hogy a szatmár-beregi térség népessége 1980-ban a tiz évvel korábbitól 2300-zal volt kevesebb, miközben a megye lakossága több, mint húszezer fővel' , nőtt. A térség egyébként .is' alacsony népsűrűsége tovább csökkent. A megyében elhelyezkedő hat város ellenére még ma is 39 község esik az egyórás elérési Időn tül. Népességben ez 52 ezer főt jelent. összefüggő sávot alkot Penészlektől Lónyáig a határ mentén elhelyezkedő mintegy 30 község sorsa. Mind térben, mind időben távol esnek a városoktól, ezért ezekből az elvándorlás is intenzívebb, népességük egyre öregszik, távlatuk ez idő szerint néhány kivételtől eltekintve egyáltalán nem biztató. Az a feltételezésünk, hogy a vándorlók nagy része a községeken belül kiépítetlen utak térségéből költözik el, mert egyúttal a „sártengerből” is szabadulni akar. Gyorsan növekvő igények A foglalkoztatottság színvonalában létező különbségekkel összefüggésben a szatmár- beregi térség még megyén belül is kedvezőtlen adottságú területnek számít. Hátrányos helyzetűek az országhatár menti községek a városhoz viszonyított elhelyezkedésük és rossz közlekedési feltételeik miatt. A hátrányok növekedése ellenére abszolút értelemben a falvak mindegyikében fejlődés tapasztalható. Azonban a településekkel szemben a lakosság által támasztott követelmények és Igények Is gyorsan növekedtek. Ezzel sok falu nem tudott lépést tartani, mert a fejlesztésekhez nem kapott megfelelő állami segítséget. A következő lépés ezért a lakossági infrastruktúra fejlesztésére rendelkezésre álló szűk beruházási keretekből a falvaknak nagyobb részt juttatni és minél hatékonyabban felhasználni. Hajnal Béla (Kivonat a szerző előadásából, amelyet Egerben, „A társadalmi-gazdasági fejlődés és kiegyenlítődési folyamatok a területfejlesztésben” című tudományos ülésen tartott 1981- ben.)
