Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-07 / 5. szám

4 Keiet-Magyarország 1982. január 7, Magyar vezetők üdvözlő távirata Kambodzsa nemzeti ünnepe alkalmából HENG SAMRIN elvtársnak, a Kambodzsai Népi Forra­dalmi Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Kambodzsai Népköztársaság államtanácsa elnökének, CHAN SY elvtársnak, a Kambodzsai Népköztársaság minisztertanácsa megbízott elnökének Phnom Penh Kedves elvtársak! A Kambodzsai Népköztársaság nemzeti ünnepe, a pol- potista rezsim megdöntésének harmadik évfordulója alkal­mából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Miniszter- tanácsa, a magyar nép és a magunk nevében testvéri üdvöz­letünket küldjük önöknek, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Kambodzsai Népköztársaság államtanácsának, minisztertanácsának és az egész kambod­zsai népnek. Három évvel ezelőtt a kambodzsai hazafias és forradal­mi erők, Kambodzsa megmentésének nemzeti egység­frontja vezetésével, vietnami osztálytestvéreik internaciona­lista segítségével történelmi győzelmet arattak a sötét nép­irtó rendszer fölött. Népünk jól ismeri a kambodzsai népnek a gyarmatosí­tás, az imperializmus és hegemonizmus ellen a független­ségéért és szabadságáért vívott, sok áldozatot és .szenvedést követelő hősies küzdelmét és őszintén örül azoknak az ered­ményeknek, amelyeket a súlyos örökség felszámolásában, az élet normalizálásában, a független, demokratikus, el nem kötelezett és a szocializmus felé haladó Kambodzsai Nép- köztársaság építésében elért. Kiemelkedő helyet foglal el ezen az úton a kambodzsai kommunisták pártjának a múlt évben tartott IV. kongresszusa, amelynek határozatai meg­valósításában újabb sikereket kívánunk. Őszinte megelégedésünkre szolgál, hogy országaink együttműködése egyre szélesedik és mind gyümölcsözőbbé válik népeink, a szocializmus és a béke ügyének javára. A szocialista közösség országaival, a béke, a demokrácia és a társadalmi haladás minden hívével együtt a Magyar Nép- köztársaság töretlenül szolidáris a kambodzsai nép igaz ügyével. , Nemzeti ünnepükön kívánjuk, hogy a kambodzsai nép a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt vezetésével érjen el újabb sikereket a forradalmi vívmányok megszilárdításá­ban és védelmében, az új társadalom építésében, a Kambod­zsai Népköztársaság nemzetközi tekintélye gyarapításában, a délkelet-ázsiai térség békéjének és biztonságának előmoz­dításában. KADAR JÁNOS,- a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÄL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LAzAR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Képlávírón érkezett Törökországban továbbra is folynak a bírósági perek egyes szélsőséges csoportok ellen. Képünkön: két női vádlott a bíróság előtt. (Kelct-Magyarország telefotó) Bonni engedmény fenntartásokkal (Folytatás az 1. oldalról) az Egyesült Államok sze­mére vetette, hogy Len­gyelország és a Szovjet­unió elleni szankcióiról még csak nem is tájékoz­tatta előzetesen Bonnt, mégis elvárja, hogy csat­lakozzék ezekhez. A nyilatkozat formailag en­gedményt tartalmaz Washing­ton javára, mondván, hogy „mindkét fél rámutatott a Szovjetunió felelősségére a lengyelországi fejleményekért és kifejezte aggodalmát a ko­moly nyomás miatt”, amelyet — szerintük — a Szovjetunió fejt ki. Washington és Bonn meg­állapodott abban, hogy -a madridi találkozón felvetik a lengyel kérdést, és „más in­tézkedéseket is megvizsgál­nak”. Az intézkedések miben­létére vonatkozó kérdésekre azonban Schmidt a sajtóérte­kezleten így válaszolt: Bonn az amerikai szankciókat „erő­teljes és világos politikai jel­zésnek tekinti”, de kétségbe vonja azok gazdasági haté­konyságát. A maga részéről nem lát lehetőséget arra, hogy az NSZK gazdasági megtor­lást alkalmazzon a Szov­jetunióval szemben. A Szibéria—Nyugat-Európa gázvezeték építésének leállí­tására vonatkozó amerikai követelés magán a csúcstalál­kozón már fel sem vetődött. A nyugatnémet küldöttség­hez közel álló forrásból szár­mazó értesülések szerint az NSZK mind szavakban, mind Aczél György Győr-Sopron megyében- Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese látogatást tett Győr- Sopron megyében. Kedden délután Győrött a megyei pártbizottság p székházában Háry Béla első titkár és Lombos Ferenc megyei ta­nácselnök, valamint a megye és a város más vezetői fo­gadták, s tájékoztatták a megye életéről. Aczél György ezután a Kisfaludy Színház­ban aktívaülésen vett részt, s időszerű politikai és ideoló­giai kérdésekről tartott tájé­koztatót pártmunkásoknak, gazdasági vezetőknek, a tár­sadalmi szervezetek aktivis­táinak. Találkozott a szín­ház és a balett vezetőivel, akikkel művészeti kérdések­ről folytatott eszmecserét, majd megtekintette a balett egyik nagy sikerű produk­cióját, az Igazság pillanata című darabot. Aczél György programja szerdán a győri Rába Ma­gyar Vagon- és Gépgyárban folytatódott. Itt Horváth Ede vezérigazgató a gazdasági munkáról, Bangha László pártbizottsági titkár pedig a párt és a mozgalmi szervek munkájáról számolt be. Aczél György útja a Rába gyárból a győri várba, Bor­sos Miklós állandó kiállítá­sára vezetett. A kétnapos lá­togatás záróeseményére a Győr közelében lévő Töltés­tava községben került sor, ahol a Minisztertanács el­nökhelyettese megismerke­dett a 3650 hektáros Arany­kalász Termelőszövetkezet életével és munkájával. A termelőszövetkezet vezetői — Kosa László elnök és Vajda Imre párttitkár — büszkén szóltak arról, hogy 1981-ben a legjobb ered­ményt érték el a Győr-Sop­ron megyei közös gazdaságok közül. pedig a nyilatkozat megfogal­mazásakor arra törekedett, hogy a lengyel vonatkozású politikai kampány ne lehessen az európai közép-hatótávol­ságú rakétákkal kapcsolatos tárgyalások és más fegyver­zetkorlátozási erőfeszítések kárára. ★ Helmuth Schmidt nyugat­német kancellár szerdán, két­napos washingtoni látogatá­sának befejeztével hazaérke­zett. Schmidt kedden tárgya­lásokat folytatott Reagan amerikai elnökkel, szerda reggel pedig Alexander Haig külügyminiszterrel találko­zott. Kábítósier-kereskedelem (2.) 0 Utak és „utasok“ „A hold alacsonyan le­beg a föld felett, kar­nyújtásnyira. Közel van. Nem több, mint száz mé­terre tőlem. Magamon érzem hűvös villogását. Megvilágít. Fénye fosz- forcszkáló, lágy. Mintha élne; lüktető.” (Jerzy S. Sito: LSD) Az okokat többször felso­rolták, ismerjük őket. Az öt­venes évek végén a nemzet­közi politikai élet viszonyla­gos stabilizálódása következ­tében a jólétbe született, s a „fogyasztói társadalom” min­den vívmányát élvező ameri­kai és nyugat-európai fiata­lok nem kis részén a kiútta­lanság érzése vett erőt. Vilá­gos életcél nélkül egyre töb­ben fordultak el a társada­lomtól, s az „utazás” — a ká­bítószeres állapot — ennek egy lehetséges módozata volt. Az Egyesült Államokban elsősorban a nagyvárosok nyomornegyedeiben „ringat­ták el” magukat az emberek, de a különféle szerek hama­rosan Nyugat-Európa — gyakran munkanélküli — fia­taljai között is mindennapos­sá váltak. A kábítószer —, ha csak ideig-óráig is —, de bol­dog lebegést, a mindennapok szürkeségéből való kiemelke­dést jelentette. Az „elveszett illúziók”, a társadalomból való menekü­lés érzése önmagában még nem magyarázza meg a kábí­tószerek rohamos terjedését; mindehhez hozzájárul az is, hogy a kábítószer-kereskede­lem rendkívül nyereséges — bár egyáltalán nem veszély­telen — üzlet. Hogyan, s honnan kerül a „fehér por” a felhasználók- hpz? Az Interpol kábítószer­osztályának munkatársai az utóbbi években több nagy ópium- és heroinszállítmányt foglaltak le Nyugat-Európá- ban. A sok millió dollár érté­kű csomagokat általában eu­rópai turisták szállították — legtöbbször Amszterdamba. (Korábban főként kínaiak foglalkoztak a szerek szállí­tásával, de a fokozódó ellen- . őrzés következtében szerepü­ket „fehérek” vették át.) A célállomás tehát Amsz­terdam, s ahol a megbízást feladták: Bangkok. A thai­földi főváros ma is a nemzet­közi kábítószer-kereskedelem legfontosabb központja, több­nyire kínai származású ke­reskedők bonyolítják és szer­vezik a forgalmat Ázsia, Nyu­gat-Európa és Észak-Ameri- ka között. Az Arany Háromszög — Thaiföld, Laosz és Burma kö­zötti hegyvidék — az ötvenes évek vége óta hatalmas mák­ültetvénnyé és heroinlabora­tóriummá változott. Az itt élő hegyi törzsek már évszá­zadok óta kábítószer-élvezők Janis Joplin énekesnő egyik leghíresebb dala — Mercedes Benz. Egyik „utazása” során túí messzire ment — soha többé nem tért vissza. s voltak, de a „modern” ipari termelés megszervezése és forgalmazása csak az utóbbi két évtized „civilizációs vív­mánya”. A kábítószer nagy, de nem veszélytelen üzlet. Egyrészt a hatóságok — nemzetközi ösz- szefogással — mind sikere­sebben veszik fel a küzdelmet a kábítószer-kereskedők el­len, másfelől a különböző bandák, érdekszövetségek tagjai a legváltozatosabb esz­közökkel irtják egymást. A hetvenes évek közepén Amsz­terdamban nem volt ritka eset, hogy — főként kínai — férfiakat holtan találtak, majd válaszul • néhány nap múlva egy másik banda vesz­tette el néhány emberét. Az amszterdami gengszter­háború jelentősen rontotta a kikötőváros ázsióját az alvi­lágban —, egyre több csoport tette át székhelyét Genfbe, a konferenciák városába. (Az ügy pikantériája, hogy itt tartja üléseit az ENSZ kábí­tószerügyekkel foglalkozó kü­lönbizottsága.) S ha már szó esett e bizott­ságról : az utóbbi időkben több nyilatkozatukban szóltak ar­ról, hogy a világszervezet el­sősorban a mákültetvényeket szeretné visszaszorítani Dél- kelet-Ázsiában, Thaiföldén például 8 millió dollárt osz­tottak szét a parasztok kö­zött, hogy inkább kávét, ba­bot vagy dohányt termessze­nek. Az eredmények azonban nem túl jelentősek: a kábító­szer-szindikátusok gyakran az államhatalom védőbástyái mögött találnak menedékét. Kambodzsa újjászületett Az újjáépítés két éve során ismét megkezdte a termelést a kambodzsai ipar és-kéziipar. Az 1980-as évben a könnyű­iparban négymillió méter szövetet és egyéb terméket állí­tottak elő. A képen: a takaroszövőgyár Phnom Penh-ben. Kambodzsában Kompong Ghnang megye rizsültetvényeinek 60 százalékán, mintegy 35J)0 hektárnyi területén ültették el a rizst. A képen: a frissen ültetett elárasztott rizsföldeken. A Pol Pot-rezsim idején a gyárak és vállalatok százait szün­tették meg, a munkásokat nehéz testi munkára vidékre küld­ték. Két évvel a felszabadulás után a termelőüzemek 80 százaléka ismét dolgozik. A képen: munkások egy villamos erőmű helyreállításán dolgoznak Siemréap tartományban. (Fotók: VNA — MTI — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents