Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-06 / 4. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. január 6. Kommentár Amerikai—NSZK csúcstalálkozó Fegyverkezés N yugaton, a fegyverkezési verseny igazolására gyakran emlegetik, hogy jelentős munkaerőt foglalkoztatnak katonai területen. Az ENSZ felmérései szerint a hadiiparban világszerte valóban hatvanmillió ember dolgozik, mégpedig épp a dolgozók legmagasabb szak- képzettségű rétege. A kutatások azonban azt is bizonyítják, hogy a katonai kiadások növekedése kevesebb munka- alkalmat teremt, mint az ipar békés ágazatainak fejlődése. Amerikai értékelés szerint 1970—74-ben a katonai célokra fordított egymilliárd dollár 45 ezer munkahelyet eredményezett az iparban, illetve 58 ezer munkahelyet az állami intézményeknél, míg ugyanilyen összeg ráfordításának eredményeképpen a békés célú iparágakban 59 ezer, illetve 88 ezer munkahely jött létre. Ily módon a katonai kiadásokra fordított minden egymilliárd dollár 14 ezer ipari, vagy 30 ezer köz- igazgatási munkahely kiesését jelenti. Amerikai szakvélemények szerint az USA lakosságának hatvan százaléka olyan államokban él, amelyekben a katonai kiadások növekedése miatt munkahelyek százezrei szűnnek meg. Ilyen állam például New York, Illinois, Michigan, Ohio és Pennsylvania. A szakemberek , számításai szerint a hadikiadások csökkenése, a felszabaduló munkaerő békés célú iparágakban történő felhasználása növelné a foglalkoztatottságot. Amerikai értékelések szerint például a katonai kiadások 30 milliárdos csökkentésével 718 ezer munkahelyet lehetne létesíteni. A hadiiparban foglalkoztatott szakemberek jelentős részét minden különösebb nehézség nélkül foglalkoztatni lehetne a békés célú iparágakban. Az USA egyik rakétaipari vállalatánál végzett felmérés azt bizonyítja, hogy a vállalat 127 szakmájából 121-et — némi átképzés után — használhatnának békés célú termelésre. A tudományos-műszaki szakemberek jelentős részét alkalmazzák a hadiiparban. Az ENSZ adatai szerint a világon több mint 400 ezren foglalkoznak katonai kutatásokkal, ami a világ tudományos munkatársainak és mérnökeinek 25 százalékát jelenti. A hetvenes évek elején a katonai iparban minden ezer munkásra 74 tudományos kutató jutott, míg a polgári iparban mindössze 10. Mint látjuk, a tudományos kutatómunkát sokkal jobban militarizálták, mint a gazdaság egészét. Felmerül tehát a foglalkoztatottság problémája azőknál a tudósoknál, mérnököknél és technikusoknál, akik jelenleg a katonai iparban dolgoznak. Q becslések szerint a leszerelés jelentősen növelné ezeknek a szakembereknek a foglalkoztatottságát, mivel a tudomány és technika eredményeit a jelenleginél jóval szélesebb körben használná fel a békés célú ipar. A tudományos dolgozók képességeiket kifejthetnék korunk olyan fontos problémáinak megoldásában, mint a környezetszennyezés, az óceánok meghódítása, az energetikai, nyersanyag, szállítási és élelmezési kérdések, a fertőző betegségek elleni küzdelem stb. Mindezekből tehát az is kiderül, hogy nem igaz az az állítás, mely szerint a hadiipar biztosítja a foglalkoztatottságot. Ellenkezőleg: a fegyverkezési verseny azoknak az anyagi eszközöknek az értelmetlen elpazarlását jelenti, amelyre az emberiségnek oly nagy szüksége lenne számos szociális kérdés, így például a foglalkoztatottság problémájának megoldásához is. Ráesik Faramozjan (APN — KS) (Folytatás az 1. oldalról) válság kapcsán mutatták meg: mennyivel nagyobb mértékben érdekeltek a Ke- let-Európával folytatott gazdasági együttműködés fenntartásában, mint az Egyesült Államok. A két ország közötti ellentéteket washingtoni források szerint különösen kiélezte a Szibéria—Nyugat-Európa gázvezeték építésével kapcsolatban tanúsított agresszív amerikai magatartás. Hétfőn a már idézett magas rangú amerikai hivatalnok újságíróknak kijelentette: az USA változatlanul „hibának tartja” a gázvezeték építését, mivel az „túlságosan függővé teszi Nyugat-Európát a Szovjetuniótól” az energiaellátás tekintetében. Ezt az álláspontot kedden Schmidt előtt is ismertették a Fehér Házban, bár a The New York Times szerint „nincsenek olyan várakozások, hogy az NSZK most felmondja az üzletet”. Az ottawai tőkés csúcstalálkozón — mint emlékezetes — voltak ilyen amerikai várakozások, de azokat Schmidt igen határozottan eloszlatta. A washingtoni amerikai- nyugatnémet csúcstalálkozó célja így az ellentétek lehető legnagyobb fokú elsimítása, és annak biztosítása, hogy a NATO jövő hétfőn Brüsszelben megtartandó külügyminiszteri értekezletén elkerüljék a konfliktusok éleződését. A tanácskozásra Haig amerikai külügyminiszter utazik Brüsszelbe. Hétfőn a Floridából , érkező Schmidt kancellárt a repülőtéren ugyancsak Haig fogadta, s a kancellár washingtoni tartózkodása Haig szerda reggeli villásreggelijével ér véget. Lengyel helyzetkép Lengyelországban kedden a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa utasította az illetékes minisztereket és a rektorokat: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy legkésőbb február első felében felújíthassák tevékenységüket az egyetemek és a főiskolák. A felsőoktatási intézményekben, mint emlékezetes, már hetekkel a szükség- állapot bevezetése előtt megbénult a munka, az úgynevezett „Független Diákszövetség” által szervezett diáksztrájk következtében. A PAP lengyel hírügynökség keddi jelentése szerint a szakszervezeti ügyekkel foglalkozó miniszter hivatalában megbeszélések kezdődtek a „Szolidaritás”, az ágazati, valamint az autonom szakszervezetek aktivistáival. A tárgyalásokon a fő téma a dolgozók érdekvédelme a szükségállapot idején, amelynek bevezetésekor, mint ismeretes, az összes szakszervezet tevékenységét felfüggesztették. A másik témakör az alkotmány alapján álló, saját alapszabályait betartó független, önirányító szakszervezeti mozgalom jövője. A lengyel hírügynökség egyelőre nem közölt további részleteket. A helyzet normalizálódására enged következtetni a varsói rádiónak az a jelentése is, amely szerint Krakkóban kedden este ismét megnyíltak a színházak és a hangversenytermek. A városban a filmszínházak már fogadják a közönséget. Ugyancsak a központi rádió számolt be arról, hogy kedden a varsói vajdasági bíróságon megkezdődött az állami rádió és televízió bizottság volt elnökének, Macei Szczepanskinak és négy társának pere. Valamennyiüket azzal vádolják, hogy nyolcéves működésük alatt beosztásukkal visszaélve, a társadalmi tulajdon megkárosításával, gazdaságtalan irányító tevékenységgel, okiratok hamisításával jelentős anyagi és erkölcsi károkat okoztak az országnak. Lapzártakor érkezett Gyermekgyilkosság Cegléden Gyermek ellen az utóbbi években elkövetett egyik legkegyetlenebb bűntettre derített fényt példás gyorsasággal a Pest megyei Rendőr-főkapitányság Sü- sán Károly rendőr alezredes vezette életvédelmi alosztálya. Kezdettől fogva szorosan együttműködve a ceglédi rendőrkapitányság Oldal Zoltán rendőr őrnagy által irányított bűnügyi osztályával, rövid időn belül elfogták Cegléden a súlyos bűntettel gyanúsított, többszörösen büntetett előéletű, foglalkozás nélküli Nyíri Mihályt. Bállá Mihályné ceglédi lakos, a MÁV dolgozója december 28- án este fél 8 körül ért haza munkájából. A családi ház ajtaján benyitva feltűnt neki, hogy nem ég a villany az épületben, de a sötétben is kirajzolódott előtte; otthonában idegen járt, feldúlta a fiókokat, feldöntötte a bútorokat. A megriadt asszony akkor még azt hitte, hogy kisfia — korábbi megbeszélésük szerint — a nagymamánál tölti az estét, s ezért rögtön a rendőrségre rohant. Az azonnal kiszálló rendőrök alaposan szétnéztek az épületben és ekkor derült ki, hogy nemcsak betörtek a házba, hanem tűz is pusztított. Az anya szobájában pedig az ágyban, takaró alatt leltek rá a súlyosan megégett, eszméletlen kisfiúra. A szobában felborított olajkályha, mellette egy olajos ceglédi kanna, a feldúlt környezet, és számos más jel arra utalt, hogy nem a gyermek figyelmetlensége okozta a tüzet, hanem bűncselekmény történhetett. A harmadfokúnál súlyosabb égési sérülést szenvedett Bállá Attilát azonnal beszállították a ceglédi kórházba, majd hozzákezdtek a nyomozáshoz. A szobában rábukkantak egy füzetre, amelyre a kisfiú ráírta Nyíri nevét. Az 1981 júliusában négyévi börtönbüntetés után szabadult Nyíri Mihálynak december 23-án kellett volna megkezdeni újabb, egyéves, börtönben letöltendő szabadságvesztését, amelyet lopásért szabtak ki rá. Nyírinek azonban esze ágában sem volt börtönbe vonulni, s december 29-én, a déli órákban Cegléd egyik Utcáján fogták el. Megtalálták nála azi a kulcsot, amelyet Bállá Mihályné a Kisfiának adott, hogy zárja be as ajtókat, ha elmegy a nagymamához, és Balláék lakásából származó több használati tárgy is előkerült. Több napos makacs hallgatás után, a terhelő bizonyítékok súlya alatt megoldódott Nyíri nyelve. Beismerő vallomásából kiderült; korábbról ismerte a családot, s megtudta, hogy az egy ház eladásával nem kevés pénzhez jutott. Ezt akarta megszerezni, amikor december 28-án reggel becsöngetett a házba. Miután senki nem nyitott ajtót, átmászott a kerítésen, s az előszobaajtót nyitva lelte. A szobába benyitva szembetalálta magát Attilával. A fiú nem hitte el Nyiri meséjét, hogy a nővére küldte el egy magnókazettáért. Az emberi mivoltából kivetkezett férfi leütötte a gyéreket, s a berendezést felforgatva kutatni kezdett, de csak 45 forint készpénzt talált, majd ismét elnémította az eszméletre tért kisfiút. A nyomozás eddigi megállapítása szerint Nyiri meggyújtotta a felborított kályhából kiömlött gázolajat, s ez okozta a tüzet. Hogy biztos legyen a dolgában, s tette nyomait eltüntesse, még rá is öntött a gázolajra. Az elvetemült bűnöző az eszméletlen, magatehetetlen gyereket a lángoló szobában hagyva eltávozott a helyszínről. Reggel 9 óra után nem sokkal, — miként tanúk vallották — már egy kocsmában látták sörözni, s nála volt a Balláék lakásából eltulajdonított magnó. A kisfiú, amint eszméletre tért, megpróbálta elfojtani a tüzet, a lakásból azonban félt kimenni, a súlyos égési sebek miatt erre egyébként ereje sem maradt, ezért is húzódott be édesanyja ágyába, ahol is a történtek után több mint 11 órával találtak rá. A kórházban az orvosok mindent megtettek érte: háromszor hozták vissza a kiin ikai halál állapotából, de emberfeletti erőfeszítéseik ellenére is Bállá Attila december 30-án belehalt az égési sérüléseibe. A borzalmas gyermekgyilkosság körülményeinek vizsgálata még tart. TELEX EMBERRABLÁS Ismeretlen fegyveresek kedden bilbaói lakásáról elrabolták Jósé Kippelheide gyárost. A spanyol rendőrség szerint valószínűleg az ETA baszk szakadár szervezet követte el az emberrablást. A német származású gyáros családja szerint mintegy tízfős kommandó egyik tagja kijelentette, hogy az ETA váltságdíjat fog követelni. MUNKA NÉLKÜLI SlRÁSÖ Munkanélküli volt 1981- ben az olaszországi Cimego falucska sírásója. A falu elöljárósága kénytelen volt őt más feladatokkal megbízni, hogy valamilyen elfoglaltságot biztosítson számára. A falu anyakönyvének bizonysága szerint egyetlen haláleset sem történt az elmúlt évben Cimegóban. Viszont hat újszülöttnek örvendhettek a helybeliek, s ezáltal a falu lakosainak száma 430- ra nőtt, POSTAGALAMBOK Ornitológusok segítségére volt szüksége a jugoszláv rendőrségnek, hogy leleplezzen egy öttagú kábítószer- csempész-bandát. A csempészek postagalambokkal szállították az árut Törökországból és Libanonból — jelentette az Ilustrirovana Politika jugoszláv hetilap. Az öt galambász-csempészt letartóztatták. XVI. SZÁZADI HADIHAJÓ Armand Hammer neves amerikai közéleti személyiség nagyiparos, 98 ezer dollárt adományozott a „Mary Rose” nevű XVI. századbeli hadihajó kiemelésére. A „Mary Rose” VIII. Henrik angol királynak volt a zászlóshajója, s 600 emberrel a fedélzetén 1545-ben süllyedt el Anglia déli partjainál, a franciákkal vívott tengeri csatában. A „Mary Rose”-ról a búvárok eddig mintegy 10 000 becses tárgyat hoztak a felszínre. Portsmouth-ban a hajó kiemelésére alapítványt hoztak létre; ezt gyarapította most ajándékával Hammer. SZEIZMIKUS TÉRKÉPEK A földrengésveszélynek kitett Ashabad központjában felépítették az első tizenkét emeletes lakóházakat. Az eredmény a Türkmén TudoT mányos Akadémia Földrengéskutató Intézetének eredményes munkájának köszönhető. Az összeállított szeizmikus térképek meghatározzák Ashabad azon területeit, ahol veszély nélkül épülhetnek sokemeletes épületek. Kábítószer-kereskedelem (1 ) Hz illúzió „Meglátod a világot; először életedben. Csodálkozni fogsz, hogy milyen. Sohasem láttad a világot. Sem a csillagokat, sem a holdat. Valódiak. Irigyellek. Először látod meg a világot. Oly sok évig voltál vak: és hirtelen — szétnyílik a függöny.” '(Jerzy S. Sito: LSD) Az Egyesült Államok kábítószer-ellenes intézkedések végrehajtását ellenőrző bizottságának adatai szerint 1977-ben 2800 amerikai halt meg kábítószer-mérgezésben. A kábítószerkérdés az utóbbi években az Egyesült Államokban és Nyugat-Európá ban az első számú társadalmi problémák közé emelkedett. Szociális környezetr szennyeződés Egyes becslések szerint ma a világon közel egymilliárdan, mások szerint „mindössze” 300 millióan fogyasztanak kábítószert. Mindezek hatására igazat kell adnunk Serge Sotiroffnak, az ENSZ genfi kábítószerrészlegének vezetőjének, aki azt mondta: „A hatvanas években tévedtünk. A valóságosnál kisebb jelentőséget tulajdonítottunk a kábítószereknek. A kábítószer azonban korunk szociális környezetszennyeződésévé vált. Védekezni ellene nemcsak a jog eszközeivel kell, hanem meg kell szüntetni azokat az okokat, melyek a fiatalokat a kiútkeresés eme torz formájához vezetik.” Kábítószertörténelem „Ki ezt, miután keverőbe keverve lenyelte, aznap az orcáján nem perdül végig könnye, és még akkor sem, ha az apja, anyja hal is meg, vagy ha testvérét, vagy drága fiát a csatában kelevéz veri át, s ő végignézi szemével.” Az idézet az Odüsszeiából származik, s arra utal, hogy a bódultságot okozó szereket már időszámításunk előtt is ismerték. Az asszírok már azt is tudták, hogy a mák gubójából kellemes valósága Elsősorban a nagyvárosok nyomornegyedeiben „ringatják el” magukat a fiatalok. Képünkön: két angol fiatalember heroininjekciót fecskendez a vénájába. anyag nyerhető. Az isteni adománynak tekintett szereket elsősorban az uralkodók élvezhették: Marcus Aurélius római császárt például orvosa szoktatta rá az ópiumra. A XII. században került sor az államhatalom és a kábítószer-kereskedők közötti első nyilvános összecsapásra. A szíriai hegyekben: ütötte fel tanyáját a Rashid-al Din Sinan vezette bérgyilkos banda. Tagjai minden megbízást teljesítettek, ami nem is csoda: kábítószer befolyása alatt álltak — vezérük hasissal kábította el őket. Ezt követően hosszabb ideig csend uralkodott a „kábítószerfronton”, majd a XIX. században kirobbant az első, s mintegy tizenöt évvel később a második ópiumháború. A kezdeményező, az akkori hatalmi csúcspontján lévő nagyhatalom, Nagy-Bri- tannia, s az áldozat: Kína volt. S bár a kábítószer-kereskedelem egyre jobban virágzásnak indult, egészen az első világháborúig jobbára csak a Távol-Keleten terjedtek el a különböző drug-ok, füvek, porok. A második világháború idején már az amerikai csapatok egy részét rendszeresen ellátták kábítószerrel, s az ötvenes évektől a „drug”-ok elárasztották a fejlett nyugati országok legtöbbjét. Mongólia erdeiben Az- emberek nálunk Mongóliát a sztyeppék országának vélik. Ez abból fakad, hogy a tényleges, mintegy félmillió négyzetkilométernyi legelőterületen hagyományos az állattenyésztés. Pedig Mongóliát a XII. században úgy is emlegették, mint az erdők országát. És ez ma sincs másképp. Az ország északi és nyugati hegy- és dombvidékeit hatalmas fenyőerdők borítják. Az erdők összterülete több mint 15 millió hektár, az ország területének mintegy 10 százaléka. A fakitermelés és -feldolgozás 1979-ben az ipari termelés 14 százalékát tette ki. A Mongol Forradalmi Néppárt 1981. májusi kongresszusa a népgazdaság 1981—1985. évi fejlesztési tervében jelentős szerepet szánt az erdő- gazdálkodás kiterjesztésének. A fa- és feldolgozó iparnak ez alatt 16 százalékról 19 százalékra, illetve 20—22 százalékra kell növelnie részesedési arányát az ipari termelésből. Szükségessé teszi ezt mindenekelőtt a nagyarányú lakásépítés. A fővárosban, Ulánbátorban és Toszont- szengelben (Dzavhan kerület) ,1985-ig hatalmas fafeldolgozó és bútorkombinát épül, a szuhebátori üzemet pedig kibővítik. Hasonló kombinát működik még a réz- és mo- libdénbányászatáról híres Er- denetben. A kombinátokat a hegyvidékek közelébe telepítették, mert a mintegy 1 és negyed milliárd köbméterre becsült faállomány túlnyomó többsége itt található. Az erdősítés más haszonnal is jár. Így lehetővé teszi új üdülőterületek létesítését, gombát, erdei gyümölcsösöket, és gyógynövényeket juttat a fogyasztók asztalára. S ne feledkezzünk meg a vadászatról sem: a prémek jelentik a Mongol Népköztársaság egyik legfontosabb bevételi forrását. Sokarcú képet mutat Mongólia. Északon, a hegyi erdők váltakoznak a sztyeppékkel, A leggyakoribb itt a szibériai vörösfenyő és a cédrus, különböző más fenyőfajtákkal keverve, de lombos fák is nagy számban találhatók. Képünkön: jellegzetes észak-mongólial táj. (Foto: ZB—HÖR—KS)
