Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-05 / 3. szám

1982. január 5. Kelet-Magyarország 7 Vetőmag korábban Felkarolnak minden hasznos kezdeményezést 35 milliós napkori háztáji Küszöbén az új esztendő­nek, Hepp Ferenccel, a nap­kori Kossuth Termelőszövet­kezet háztáji bizottságának elnökével az óévről és a jö­vőről beszélgettünk. A téma szigorúan csak az, mit hozott a konyhára a háztáji gazdák­nak a tavalyi év, mit tesz­nek, terveznek 1982-re. — Sok éve irányítom már a háztáji termelést — mond­ja a bizottság elnöke —, de ilyen jó évet még soha nem zártunk. Itt, Napkoron a do­hánynak és a zöldségter­mesztésnek van a legnagyobb hagyománya. Dohányt 130 hektáron termesztettek a ta­gok, átlagban 22 mázsa ter­mett, az ebből származó be­vétel több lesz mint 22 mil­lió forint. A húsz hektár pa­radicsom, a három hektár paprika, és a hat hektár ká­poszta termése együtt 3,5 millió forintot ért. Kikerült még a háztájiból 500 sertés, 65 hízott marha, és ponto­san nem is tudom, hány száz ezer liter tej. A közös munka mellett — Végül is mennyi volt a háztáji ágazat teljes bevéte­le? — Kimondom, de szinte hihetetlen: több mint har­mincötmillió forint. Most az­tán szinte hallom, — mert lesznek, akik erre azt mond­ják — „de jól megy a pa­rasztoknak!” Én viszont azt mondom, nagyon meg kellett ezért dolgozni. Húsz éve va­gyok háztáji bizottsági elnök, nyugdíj előtt, a hatvanadik évemet taposom, tehát tudom a tisztességes jövedelem ke­serveit is. Aki dohányt ter­mel, például annak benne kell lennie látástól vakulásig, de így van ez a paradicsom­mal, meg mindennel... — A mi termelőszövetke­zetünkben, mint az iparban, ugyanúgy bevezettük a sza­bad szombatokat. Hadd pi­henjenek a dolgozók. De tud­ja, ki pihen? Aki a vidéket, a községe­ket járja, tudja, ki az, aki hétvégeken pihen. Szinte senki. A napkoriak szorgal­ma ebből az általános kép­ből is kimagaslik. Mert nemcsak a háztáji virágzik. A közös tevékenység sem szorul háttérbe. Ez a tagok jövedelmével is mérhető, ami A Hazafias Népfront Országos Elnökségének szövetkezeti és ag­rárpolitikai bizottsága december 15-én értékelte a zöldség-gyü­mölcs termelés és felvásárlás ta­pasztalatait. A bizottsági ülésen megyénk kistermelőit többen is képviselték — írja Varga Ferenc, a kertbarátok megyei szövetségé­nek szervező titkára. Dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyet­tese vitaindító előadásában egye­bek közt elmondta: előrehaladás történt a többcsatornás értékesí­tés terén, javultak a műszaki fel­tételek, de nem fejlődött kellő mértékben a feldolgozó ipari hát­tér. Az ellátás zöldségből és gyü­mölcsből — a keresletnek megfe­lelően — jónak mondható. A vártnál jobb almatermés azonban értékesítési gondokat okozott. Az 1981. évi értékesítési tapasz­talatok alapján az illetékesek már most elkezdik az almafelvá­sárlás kedvezőbb körülményeinek megteremtését. A jövőben is a szerződéses kapcsolat kialakí­tása a cél, de jobb együttműkö­dést kell teremteni a termelők és kereskedők között. A termelőket időben kell tájékoztatni, hogy mikor, hogyan cselekedjenek, mihez tartsák magukat. A vitában elhangzott, hogy a múlt őszi értékesítési gondok súj­tották a nagyüzemeket is, de leghátrányosabb helyzetben a kistermelők voltak. Elmondták a felszólalók, hogy az áfészek fel­vásárlóit az átvétel alkalmával a felettes szervek nem megfelelően ellenőrzik, több segítséget várnak a tanácsi szakértőktől is. Dr. Széles Csaba két esemény­ről is beszámol levelében. Töb­bek között leírja, hogy 1982-ben szeptember 17 és 20 között a deb­receni városi sportcsarnokban évi 40—60 ezer forint. Mun­ka mindig van. Most télen a gyümölcsöst három brigád metszi. Korszerű pneumati­kus gépekkel gallyazzák a fákat, főként az asszonyok. De visszatérve a háztájihoz, vajon mit remélnek, mit tesznek Napkoron 1982-ben? öt hektár köszméte — A dohányt már leszer­ződtük. A terület hasonló lesz a tavalyihoz. Nem csök­kent a kedv a zöldségter­mesztésben sem, de az érté­kesítési feltételeket a keres­kedelemnek jobban meg kel­lene szervezni. De hogy tel­jesen új dolgokat is említ­sek : korábban alakult egy köszmétetermelő szakcso­port 51 taggal. Az öt hektár ültetvény idén teljes egészé­ben termőre fordul, öt va­gon termésre számítunk; ezt a HUNGAROFRUCT-tal szerződtük, úgy tudom, az árut exportra szállítják, az NSZK-ba, Dániába. A kisárutermelők min­denre reagálnak. Hatással van a termelésre az ár, az állami ösztönzés, a felvásár­lás és nem utolsósorban a nagyüzem támogatása, segí­tőkészsége. Napkoron min­den hasznos, jó kezdeménye­zést felkarolnak. Már most foglalkoznak azzal a lehető­Malacmelegftő egy szaporulatnak Már árusítja az AGRO- KER a Szombathelyi Villa­mossági és Vasipari Szövet­kezet új termékét, az elekt­romos malacmelegítőt. A 40x80x8 centiméteres alumí­nium házba épített melegítőt a kisgazdaságoknak szánják, egy-egy szaporulat — 10—12 malac — téli védelmére szol­gál. A berendezés az eddig Svédországból importált, infralámpás malacmelegítőt kívánja felváltani. Energia­takarékosabb annál, ugyan­akkor üzembiztosabb is, hi­szen az infraégők általában hamar kiégnek. A 110 Watt teljesítményű készülék ára felfüggesztő lánccal együtt 2600 forint. rendezik meg a kertbarátok nyolcadik országos versenykiállí­tását. — az országos szövetség döntése alapján. Január 18-án Nyíregyházán megyei népfront­fórumot rendeznek, ahol Csík László, a megyei tanács mezőgaz­dasági osztályának helyettes ve­zetője a kistermelés és felvásár­lás időszerű kérdéseiről tart elő­adást. Tervezik, hogy márciusban ugyancsak Nyíregyházán tarta­nak országos népfrontfórumot a VI. ötéves terv kistermelési és felyásárlási teendőiről. A nyíregyházi központi kert­barátklub december 17-i ülésén dr. Széles Csaba számolt be ar­ról, hogy a megyei kertbarátok szövetségének szervező titkárát. Varga Ferencet Kiváló Munkáért kitüntetéssel jutalmazták; a ki­tüntetést a HNF Országos Taná­csának székházában adták át. Inántsy Ferenc, a klub vezető­je beszámolt az 1981. évi munká­ról és az 1982. évi tervekről. Egyebek között rámutatott, hogy a szakmai foglalkozások mellett a jövőben is fontos szerepet szán­nak a közművelődési programok megvalósításának. A klub 1982 no­vemberében lesz tízéves, az év­fordulóra színvonalas kultúrmű­sorral is készülnek. A nyíregyházi és a vásárosna- ményi kertbarátklubot ’ érte az a megtiszteltetés, hogy 1982 szep­tember 17. és 20. között a kert­barátok és kistenyésztők VIII. or­szágos versenykiállításán képvi­selhetik megyénk kertbarát kö­zösségeit. A december 17-i tanácskozás szakmai vetélkedővel és az óbo­rok seregszemléjével, bű'álatával ért véget. A vetélkedésen részt vevők értékes könyvjutalmakat kaptak, (cs.) séggel, amit a kisszövetkeze­ti termelés nyújthat. Libák, nyulak — Itt a nép a világon min­dent megtermel, csak tudjuk eladni. Vannak jelenleg is jó elgondolások, például a kis­állattenyésztést illetően. So­kan akarnak liba- és nyúl- tenyésztéssel foglalkozni. Mi támogatjuk, szervezzük, se­gítjük az ilyen elhatározáso­kat. Az sem idegen gondolat, hogy amit nem tud a nagy szövetkezet megtermelni, azt, ha van rá kereslet, csináljuk meg kisüzemben. Szerintem nem kell a kisüzemektől a nagyot félteni. Ahogyan a nagyüzem szakosodik, úgy teremtődik az igény az egyes kis tételű, sok kézi munkát igénylő áruk iránt. Szó ami szó, a háztájira így vagy úgy, de nagy szükség van. A termelésről, a munkáról beszélgettünk, de néhány személyes jellegű mondat is elhangzott. Például az, hogy Hepp Ferenc elérkezett a nyugdíjkorhatár küszöbéhez. — Már csak hét hónap van hátra, és 20 éve látom el ezt a munkakört. Nem volt köny- nyű, főleg az elején nem. Vi­szont, hogy ma már itt tar­tunk, az nagyon jólesik. 35 milliót termelni a háztáji­ban, úgy gondolom, nem rossz eredmény. Seres Ernő A gabonaforgalmi vállala­tok újabb takarmányfélével segítik a háztáji gazdálko­dást. Forgalomba hozták az úgynevezett egységes takar­mánylisztet, amely jelentős mennyiségű korpát tartal­maz, s amellett növényi és állati fehérjék vannak ben­ne, továbbá jó tápértékű ga­bonafélék. A háztáji gazdák a sertéseket hizlalhatják ve­le, de felhasználhatják a szarvasmarhatartók is. Az új készítményt mázsánként 440 forintos áron hozzák forga­lomba. Elkészült a gabonaipari re­ceptkönyv, amiben a malom­ipari termékek összetételét ismertetik. Harmincezer pél­dányban hozták forgalomba. A könyvesboltokban bárki megvásárolhatja. Az egész­ségügyi intézmények és más egészségügyi hatósági szer­veknek díjmentesen küldik meg. A szép kivitelű könyv Tovább javul a kiskert­tulajdonosok számára a ve­tőmagellátás, a tavalyinál mintegy 10 millióval több, összesen 40 millió tasakkal hoznak forgalomba különféle magvakat. A csomagok nagy része — két hónappal előbb, mint más években — a négy­ezer vetőmagboltba került, s a tavaszi ültetés megkezdése előtt teljes választékot kínál a Vetőmagtermeltető és Érté­kesítő Vállalat. A kiskerttulajdonos a jó­részt hobbiként maga ter­mesztette zöldséggel-gyü- mölctsel jelenleg már nem­csak saját ellátásának egy részét biztosítja, hanem pi­acra is termel, így igen fon­tos a szerepe a biztonságos ellátásban. A vállalat szá­mukra évről évre nagyobb választékot állít össze, s a vetőmagmennyiségeket is nö­veli. Az 1982-es keresletnek megfelelően- a legnagyobb ' arányban különféle zöldség­félék magvait forgalmazza. A fűszernövények magvainak mennyiségét is növelik, így máris kapni a sáfrányt és a lestyánt. A vállalat drazsírozóüze. mében a gépek teljes kapa­citással dolgoznak, hogy a sárgarépa, a hagyma, a salá­ta és a retek magvai külön­leges bevonatot kapjanak, az így elültetett magvak, kibúj­va a földből, nem igényelnek egyelést, kevesebb kézi mun­kával termeszthetők. a háztáji termelőknek is fon­tos, a benne levő receptúrák alapján — amennyiben úgy gondolják — változtathatnak az eddigi takarmányozási módon. Mindenekelőtt a he­lyi alapanyagokkal rendelke­ző háztáji gazdáknak ajánl­ható a könyv. A gabonaipari vállalatok a háztáji ellátására a tavalyi­nál nagyobb mennyiségben hoznak forgalomba takar­mánykoncentrátumokat. Eze­ket a kukoricához keverhe­tik, és így magas tápértékű, jól hasznosítható takarmány­nyal láthatják el a különbö­ző állatfajokat, fajtákat, és a kor, illetve korcsoportok sze­rint is elkülöníthetik a ta­karmányozást. A gabonaipar jövőre is vál­tozatlan áron hozza forga­lomba a takarmányok papír­zsákjait, az ipari termelői áremelkedést nem hárították tovább a kistermelőkre. A KERTBARÁTMOZGALOM HÍREI Gazdag program 1982-re Á fólia alatt nevelt szegfű Az amerikai szegfűt fólia alatt fertőzésmentes anyatőről szedett dugvánnyal szaporíthatjuk, illet­ve nevelhetjük legbiztonságosab­ban. A dugványok erőteljes nö­vekedését jó szerkezetű középkö­tött talaj biztosításával alapoz­hatjuk meg. A talaj 20 cm-es rétegébe — ül­tetés előtt — ásóvillával vagy ka­pával keverjünk be négyzetméte­renként 15 kg istállótrágyát, 15 dkg szaruforgácsot és 15 dkg szénsavas meszet. így négyzetmé­terenként 50—60 tő megfelelő vi­rághozamot fog biztosítani. A vágott virágnak termesztett szegfűt hálózni kell, mert csak így nevel a növény szép hajtáso­kat. Ha folyamatossá akarjuk tenni a virágoztatást, úgy vissza­térés nélkül vagy visszatörve (kombinálva) nevelhetjük a nö­vényeket. Az öntözést kapcsoljuk össze a tápanyag-utánpótlással. Az öntö­zővízbe tegyünk 0,05% Wuxalt, de vigyázzunk, mert a szegfű gyöke­re nagyon oxigénigényes, ezért túlöntözés esetén a szárak gyen- i gék maradnak. "" A virágok méretét az' idejében elvégzett kacsozással, bimbózás­sal szabályozhatjuk. Lehetőleg a főbimbótól számított hatodik le­vélpárig bimbózzunk. A szegfű hőigénye az őszi-tava­szi hónapokban alacsony, ezért 10—12 C-fok biztosítására töre­kedjünk. Túlzott nitrogéntrágyázás, túl­öntözés és magas relatív páratar­talom esetében kedvező feltételek alakulnak ki a szegfű veszedel­mes kórokozója: a szegfűrozsda számára. Ez a gomba a növény valamennyi föld feletti részét megbetegítheti. A leveleken, a szárakon, a csészeleveleken a kórokozó apró klorotikus sárga foltokat képez. Ezek a sárga fol­tok egyre növekednek a közepü­kön barna, bibircses, bőrszövettel fedett, majd felnyíló spóratele­pek válnak láthatóvá. A betegség elhatalmasodásával az első tele­peket egyre növekvő új telepgyű­rűk övezik körül. A súlyosan fertőzött növényi szövetek meg­sárgulnak és elhalnak. A beteg növények virágai csenevészek lesznek, elvesztik díszítő értékü­ket, eladhatatlanok. Ezért feltét­lenül védekeznünk kell. Meg kell akadályoznunk, hogy a fólia alatt kedvező feltételetfe^alflíuto- nak ki a . rozsdabetegség számá- rer- Ar- veszélyeztetett növényeket rendszeresen, 7—10 naponként permetezzük 0,2%-os Dithane M— 45-tel vagy 0,3%-os Zinebbel. Mindig tegyünk a permetlébe nedvesítőszert a tapadás fokozá­sa céljából, Citovettből 0,025% dó­zist vagy Sandoz Netzmittelből 0,016%-os dózist adagoljunk. A permetezések során a munka és balesetvédelmi óvó rendszabályo­kat szigorúan tartsuk be. Széles Csaba Takarmányok a kisgazdaságoknak HORGÁSZOKNAK Vadasi sikerek Ilyen csukák is „teremnek” Kis- vátdáp, a i Bertúk tóban. Ezt a héikilós példányt október 13-án akasztotta Boros Attila helybeli horgász. A hatszáznál több tagot szám­láló Nyíregyházi Vasutas Hor­gászegyesület vezetősége decem­ber 29-én ülést tartott. Erdélyi Lajos elnök elmondta, hogy az egyesület 1981-ben megkapta az intéző bizottságtól az Ujfehértó határában elterülő 60 hektáros Nagyvadas tavat. Az eredményes fogás a tagságnak máris sok örö­met hozott. Bár a fogási naplók összesítése most van folyamat­ban, de az máris látszik, hogy a horgászok zöme az esetek több­ségében nem hagyta el üres szákkal a tó területét. Van már leadott fogási napló, amely a nagyvadasi vizből 100 kilón felü­li összfogást regisztrál. A beszámolót követő hozzászó­lások után a vezetőség elhatá­rozta a csónakok következete­sebb rendbentartását, a csónak- park bővítését, a további fásí­tást, horgásztanya és stégrend­szer építését. Szóltak a nagyobb fokú víz- és halvédelemről. Ez utóbbit a tavaszi telepítés után háromhetes kímélési tilalmi idő­vel is segíteni kívánják. Döntöttek arról, hogy a veze­tőség elképzeléseit közgyűlésen beszélik meg az egyesület tagsá­gával. Ennek az idejét január 24- ében állapították meg. Ezt köve­tően március 6-án megtartják a horgászcsaládok hagyományos ismerkedési estjét. Az egyesület ez évi versenyére a tervek sze­rint augusztus 8-án az élő Tiszán > kerül sor Dombrádon. Jól gazdálkodtak az egyesületek Mozgalmas volt az év vége a horgászberkekben. A MOHOSZ Szabolcs-Szatmár megyei Intéző Bizottsága az év utolsó hónapjá­ban megbeszélésen találkozott az egyesületek vezetőivel. A megyé­ben működő 27 horgászegyesü­let pénztárosai részére december utolsó napjaiban szervezett ta­nácskozáson zömében azok az adminisztratív teendők szerepel­tek napirenden, amelyek a hor­gászok gazdasági teendőivel kap­csolatosak. Ezek közül legfonto­sabb a horgászjegy és a területi engedélyek kiváltása, Illetve ezek adminisztratív lebonyolítása. Ide tartozik a fogási naplók leadása, illetve azok összesítése és jelen­tése az intéző bizottságnak. Á horgászoknak a fogási naplót ja­nuár 5-ig kell leadni az egyesü­letek irodáiban. Akik ezt később teszik, azok a következő fél évre nem kaphatnak horgászenge­délyt. Szintén december utolsó nap­jaiban találkoztak Nyíregyházán az intéző bizottság mellett mű­ködő ellenőrző bizottság tagjai is. Az ellenőrző bizottság elnöke. Virág Imre jelentést tett az egye­sületeknél végzett szervezeti és gazdasági ellenőrzések során szerzett tapasztalatokról. Az el­lenőrző bizottság megállapította, hogy mind a huszonhét egyesü­let 1981-ben a szervezeti és mű­ködési szabályzatnak megfele­lően tevékenykedett. Az ellenőr­zések során egyetlen olyan gaz­dasági hiányosságot sem észlel­tek, amelyre a későbbiek során az ihtéző bizottságnak vissza kellene térnie. A megye horgász­egyesületeinek múlt évi szabá­lyos működése és rentábilis gaz­dálkodása biztosíték arra, hogy az 1982-es esztendőt jól lehessen indítani, (s. i.) Téli zsákmány nyomában Az ember azt gondolná, ha be­köszönt a rossz idő, netán be­fagynak a vizek, a horgász sut­ba vágja a felszerelését, s tava­szig felé se néz. Az igazi, vér­beli horgász nem tesz így. Azt el nem ijeszti hideg, hó, jég, zúzmara, s ha ideje engedi, ilyenkor is hódol kedvenc hob­bijának. Jól is teszi, mert jég ide, jég oda, a téli horgászat is tartogat örömöket. Természete­sen ez egészen más, mint ta­vasszal, nyáron, vagy ősszel, a főszezonban. Téli csuka Télen általában a jégen, a lé­ken keresztül lehet horgászni. Nem árt azonban jól ismerni a lég horgászat minden csínját-bín- ját, mert fogás csak így remél­hető. Léken horgászni tulajdon­képpen minden befagyott vizen lehet. Nagyon fontos az elővi­gyázatosság. Mielőtt a horgász a jégre lép, óvatosan próbálja ki, hogy elég vastag-e a jégréteg, elbirja-e a súlyát. Ha recseg vagy úgy érezzük, hogy hajlik, nem szabad rámerészkedni. Meg­felelő vastagság esetén is körül­tekintően kell haladni rajta. Egyedül lehetőleg sohase men­jünk a jégre, mert nem tudhat­juk, hol van a fenekén hínárme­ző, korhadó 'vízinövényzet, amely fölött vékonyabb a jég, mint má­sutt. Ha többen indulunk hor­gászni, ne egy csapatban, együtt haladjunk, hanem libasorban, egymástól megfelelő távolság­ban. A terhelés így eloszlik, s ha mégis beszakad valaki alatt a jég, a többiek kisegíthetik. Jégfortélyok A lékvágásnak is fortélya van.’ Aki összevissza csapkod a fej­szével, csákánnyal vagy más jégtörésre alkalmas eszközzel, az hamar pórul jár, mert az át­lyukasztott jég alól minden to­vábbi csapásnál szertefröccsen a viz. A ruházat összefröcskölő- dik, könnyen átázik, s máris meghűl a horgász. Ezért a jég­törő szerszámmal sorjában ha­ladva kell a jégpáncélt megvé- konyitani, s csak amikor egé­szen vékony, akkor áttörni. Az ügyesebb horgász kocka vagy kör alakú, fél-egy méter átmérő­jű léket vág, a kilazitott táblát kihúzza a légből, majd odébb csúsztatja. A horgászat végén aztán visszahelyezi, nádszálak­ból kötött kis kévét szorít be mellé, hogyha bárki erre jár, láthassa: itt már valaki lékelt. Fontos, hogy a lékhorgász olyan lábbelit viseljen, amely nem szorítja a lábát, mert az össze- szoritott láb a rossz vérkeringés miatt hamarabb fázik, könnyen meg is fagy. Ezért sokan zsákba, rossz rongyokba burkolják a ci­pőjüket, amely azért is hasznos, mert igy a cipőkopogás nem za­varja el a halakat. Úszóval A lékhorgászathoz egyszerű úszós felszerelés szükséges. Le­hetőleg kemény, rövid bot, pe­remfutó orsó, legalább 35—40-es zsinór, hosszú antennájú süllőző, csukázó úszó, drótelőke, hármas­horog, de hosszú szárú, egyágú süllőző horog is megfelel. Csali­nak legjobb az élő kishal, lehe­tőleg kárász, naphal, piros szár­nyú keszeg vagy halszelet. A vastagabb zsinór azért szüksé­ges, mert a vékonyabbat a lék széle vagy a letöredezett jégszi­lánkok könnyen elvágják. Cél­szerű a damil utolsó 8—10 méte­rét olajos ruhával áthúzni, így elkerülhető, hogy a víz ráfagy­jon. Amikor a lékbe eresztett csalira a csuka rárabol, az úszó a víz alá merül, ismét feljön, majd végleg eltűnik a szem elől. Kis várakozás után, ügyelve ar­ra, hogy a zsinórunk ne legyen laza, a spiccet egészen a víz szí­néig engedjük le, egy kicsit akár a víz alá is dughatjuk, majd a húzás irányával ellentétesen, rö­vid, erőteljes mozdulattal bevá-' gunk. Ilyenkor kell ügyelni, ne­hogy a lék széle elvágja a zsi­nórt. A hal kivételéhez nem szüksé­ges merítőszák, ügyes mozdulat­tal, a bot oldalirányú emelésé­vel kicsúsztathatjuk a jégre. Sügérek A sügérlakta vizekben ezekre a kisebb testű ragadozókra is horgászhatunk. A sügér fogásá­hoz elég a 15—20 centiméter át­mérőjű lék, egyszerű, rövid, könnyű bot, 20—25-ös zsinór, csa­linak halszelet vagy bármilyen húsféleség. A csalit a légbe en­gedve, a botot állandóan le-fel mozgatva ingereljük kapásra a halat. A rávágást a kezünkben tartott zsinóron érezhetjük, s kis rántással bevághatunk. Néhány vizünkön nemcsak lé­ken át lehet horgászni télidő-1'" ben. A meleg vizű hőerőmű­tavak sosem fagynak be. Ilyen víz található például Leninváros- ban. nem messze a polgári Tisza- hídtól. Ezen a helyen — ha a víz­állás megengedi — mindenfajta hal télen is fogható. KISTERMELŐK- KISKERTEK

Next

/
Thumbnails
Contents