Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-28 / 23. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. január 28. Napirenden a lakásépítés és a felújítások ösztönzése Ülést tartott a TOT elnöksége Kommentár Szakítás Szudánban Gaafar Nimeri tábornok, Szudán államfője valameny- nyi tisztségétől megfosztotta helyettesét, Abdulmagid Hamid Khalilt. Ez a „valameny- nyi tisztségétől” kitétel ebben az esetben nem csekélység. Khalil ugyanis nemcsak az egyedül engedélyezett Szudáni Szocialista Párt főtitkára volt mostani „trónfosztásáig”, hanem — és ennek egy igen kemény katonai diktatúrában nem akármilyen súlya van — a fegyveres erők főparancsnoka, hadügyminiszter és „mellesleg” az ország alelnöke. Magában Szudánban érthető, hogy szenzációt keltett a bejelentés. De jogos a kérdés: miért tartják oly fontosnak e fejleményt Szudán határain messze túl, világviszonylatban is? A válasz lényege az, hogy Szudán nem egyszerűen egy afrikai ország a sok közül: politikai és stratégiai jelentősége rendkívül figyelemreméltó. Ez az ország nagyságából, földrajzi fekvéséből és politikai vonalvezetéséből következik. Szudán területe 2 505 724 négyzetkilométer. Ami a stratégiai helyzetet illeti: az országot északról Egyiptom, keletről Etiópia és Kenya, nyugatról pedig — a többi között — Líbia és Csád határolja. Ráadásul jó politikai és katonai kapcsolatokat tart fenn Washingtonnal. Nyílt titok, hogy a Pentagon a hatalmas szudáni felvonulási területnek igen nagy jelentőséget tulajdonít és nem véletlen, hogy az ország haderői jelentős szerepet kaptak a minapi Fényes Csillag fedőnevű, amerikai vezetésű monstre hadgyakorlatban is. Mivel a Közel-Keleten — beleértve magát Egyiptomot is — bizonyos változások, legalábbis hangsúlybeli módosulások tapasztalhatók, Washingtonban nem titkolt aggodalommal kísérik a khartumi fejleményeket. Márpedig Amerika egyik legfontosabb közel-keleti szövetségesének belpolitikai stabilitása aligha csak szudáni belpolitikai kérdés ... 15. Ki ölte meg doktor T.-t? Alajos arra hivatkozott, hogy kényszerítették a beismerő vallomás megtételére. Olyan fantasztikus kínzásokról beszélt, hogy elképzelhetetlennek látszott: ne maradt volna valami nyomuk. Ilyen sérülés azonban Alajoson egy sem volt, nemhogy több. Találtak egy horzsolást a csuklóján, de az nyilvánvalóan bilincstől eredt. Kihallgatták a cellatársait. Sérülésekről ők sem tudtak semmit. Az orvosok szerint — ha igaz lett volna a kínzásokról kitalált mese — lehetetlen, hogy a cellában Alajossal együtt „lakók” föl ne Ismerték volna ezeket. Viszont Alajos is beszélt róla, hogy miért került be, mert ott szinte senki sem hallgat. S elmondta a társaknak, hogy ő ölte meg doktor T.-t. Ami igaz, igaz: egyszer ártatlanságát is emlegette. Ebben a cellatársak sem hittek. (E nehéz fiúk aztán nem hisznek egy-két szóra a hangoztatott ártatlanságban, ők csak tudják, miért nem.) A bűntett részleteiről oly pontosan és oly élethűen értesültek, s olyan erős benyomást tett rájuk, hogy például az egyik A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdán Szabó István elnökletével megvitatta a termelőszövetkezeti tagokat, alkalmazottakat közvetlenül érintő lakásépítési, -fenntartási, -gazdálkodási és -elosztási kérdéseket. Az elnökség javasolta, hogy a lakásárak, -hitelek és -támogatások kialakításánál a városi és falusi települések között az infrastruktúrában meglévő különbségeket jobban vegyék figyelembe. A népesedéspoA külügyek irányítójaként fő feladatomnak azt tekintem, hogy szilárdan haladjunk tovább a Paasikivi és Kekkonen elnökök által kiépített külpolitikai úton — jelentette ki Mauno Koivisto, Finnország új köztársasági elnöke. A kedden államfővé választott szociáldemokrata politikus szerdán a parlamentben letette a hivatali esküt. Az eskütétel után elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy a finn külpolitika sarkköve marad a Szovjetunióhoz fűződő jószomszédi kapcsolatok erősítése az 1948-ban el tudta mondani, mennyire megundorodott Alajos a saját tettétől, s hogy ezért terítette a halott ügyvédre a kabátot. A Nyíregyházi Megyei Bíróság 1958. november 24-én kezdte a tárgyalást. Alajos pedig kitartott tagadása mellett. Ehhez persze joga volt, p az is igaz, hogy a vizsgálat során viszonylag kevés bizonyíték vetődött fel vele szemben. Döntő erejű egyetlen sem. így pedig nagyon nehéz helyzetbe került a bíróság, hiszen el kellett döntenie, szolgálhat-e bizonyítékul a bűnösség megállapítására Alajos visszavont beismerő vallomása? I A bíróság szerint nem szolgálhat. Felmentette Alajost! Az ügyész megfellebbezte az ítéletet, a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte és kötelezte a bíróságot, hogy új eljárást folytasson le. És a megyei bíróság újból felmentette Alajost! Az ügyészi fellebbezést a Legfelsőbb Ügyészség visszavonta, így lett jogerős az ítélet. Ki ölte meg doktor T.-t? Vajon 'Alajos volt-e a tettes? Lehetséges, de korántsem bizonyos. Az első és legnehezebb kérdés, hogy mikor halt meg az ügyvéd ? litikai szempontok is indokolják, hogy vidéken is nagy alapterületű, kétszintes lakások épüljenek, amelyben együtt élhet több nemzedék. Ily módon egyúttal csökkennek a társadalom terhei is az öregek tartásával és a gyermekek gondozásával kapcsolatban. Javasolta az elnökség azt is, hogy ne csak az új lakások építését, hanem a meglévők megvásárlását, felújítását városon és falun egyaránt azonos feltételrendszerrel ösztönözzék. dési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés alapján. Az új államfő kifejezte reményét, hogy a finn állam életében meghatározó szerepet játszó „hármas fogat” — az elnök, a kormány és a parlament — kapcsolata „nyílt, becsületes és az együttműködésre kész lesz”. Koivisto a továbbiakban meleg szavakkal méltatta elődje, Urho Kekkonen tevékenységét. Mint mondotta: Kekkonen több mint negyedszázadon .át határozott politikával teremtette meg az ország biztonságát és belső egységét. A bíróság ezt az időpontot 1958. augusztus 12-én este nyolc órában állapítja meg. Ez azonban nem biztos. Hét óra után néhány perccel látták utoljára, a lakása közelében, hazafelé tartva. Semmi nem igazolja — amint az ügyészi fellebbezés rámutat —, hogy sokkal később történhetett a gyilkosság. Este nyolcra Alajosnak biztos alibije volt. De hamarabbra — nem! A bíróság nem vizsgálta, hogy igaz-e Alajos állítása a rendőri erőszakról, illetve az arany középutat választotta: nem foglalt állást. Ha lett volna erőszak, állást kellett volna foglalnia az ügyben, de nem volt, semmiféle bizonyíték nincs rá. A bíróság szerint sem az önkéntesség, sem az erőszak nem játszott szerepet a korábban tett beismerő^ vallomások megtételénél — hanem a félelem. Alajos ijedős volt, állítólag. Félt a különböző fenyegetésektől is. Hogy miért épp erre az álláspontra helyezkedett a bíróság? Nem tudjuk. Alajos bűnösségére is mutathatna, hogy amikor a gyilkosságot felfedezték, tetten tő ideges lett. Társaival — a zenélés szüneteiben — erről beszélgettek, s közben Alajos a remegéstől csaknem rosszul Közéletünk hírei ACZÉL GYÖRGY BARANYÁBAN Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese kétnapos látogatást tett Baranyában. A vendéget kedden délután Pécsett a megyei pártbizottság székházában Lukács János első titkár, Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke fogadta. Az eszmecsere után Aczél György megtekintette a Képcsarnok Vállalat új bemutatótermét. Aczél György szerdán délelőtt részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottságának együttes ülésén. Délután Aczél György ország- gyűlési képviselő fogadóórát tartott a szénbányák igazgatósági épületében. ÖVARI miklös A FŐVÁROS IX. KERÜLETÉBEN Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára szerdán a főváros IX. kerületének, a mintegy 90 ezer lakosú Ferencvárosnak életével ismerkedett. Délelőtt rövid látogatást tett az Iparművészeti Múzeumban, majd a Fővárosi Tanács István Kórház-Rendelőintézetébe látogatott. Ezután a Ferencvárosban működő egészségügyi intézmények vezetőivel folytatott beszélgetést. A Politikai Bizottság tagja délután aktívaértekezleten előadást tartott időszerű bélés külpolitikai kérdésekről. GYENES ANDRÄS PEST MEGYÉBEN Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán Pest megyébe látogatott. Dabason Cservenka Ferencné, a megyei pártbizottság első titkára és Mondok Pál, a megyei tanács elnöke fogadta. A Központi Bizottság titkára ezt követően meglátogatta a járási székhely közelmúltban elkészült új létesítményeit. Gyenes András látogatása befejezéseként délután a da- basi járási hivatalnál rendezett aktívaülésen a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről tájékoztatta a járás párt-, állami és gazdasági vezetőit. lett. Abba is hagyta a próbát és hazament. Ezután és később is állandóan zavartan viselkedett. Hogy mi volt ennek az oka? Aligha tudjuk meg valaha. A beismerő vallomásának pedig nem is egy hibája van. Például az időpont. Alajos beismerő vallomásában úgy adta elő, hogy a gyilkosság a szerződés megkötése után, körülbelül hat óra előtt történt. Ez nem lehetett igaz. (Ha már erőszakkal kényszerítik beismerő vallomás megtételére, nem az volna-e a legkézenfekvőbb, ha aggálytalan időpontot erőszakolnak ki belőle?) Vallomásában valószínűleg tévedett. Lefoglalták Alajos zsebkését. A késen nem lehetett kimutatni vértől eredő szeny- nyeződést. Az ügyvéd sérülései ráadásul olyanok voltak, hogy nem lehetett őket azonosítani. Elkövethették a gyilkosságot Alajos késével is, de elkövethették annál keskenyebb, vagy akár szélesebb pengéjűvel is. Nem volt vér Alajos ruházatán sem. Ez nem számított ugyan döntő bizonyítéknak, de a bíróság ítéletét alaposabbá teszi. Csaknem elképzelhetetlen, hogy olyan, szinte vérfürdőt rendező gyilkos mentes maradjon legalább néhány csepp vértől. K. I. (Folytatjuk) 7. CSODÁLATOS BAJTÁRS VOLT A nagy szerelem negyvenéves korában jött el Marlene Dietrich életében. Jean Gabin 1941-ben, a német csapatok által megszállt Francia- országból érkezett Hollywoodba. Spanyolországon keresztül menekült. Marlenet ellenállhatatlanul vonzotta Jean Gabin gyámoltalansága. Éjjel-nappal anyáskodott felette, törődött a szerződéseivel, a háztartásával. Jóban, rosszban vele volt, szerette és csodálta. Jean Gabin hollywoodi tartózkodása nem tartott sokáig. De Gaulle-hoz akart csatlakozni, és harcolni. New York közelében egy sötét kikötőben búcsúztak el, és esküdtek örök barátságot egymásnak. Marlene írja önéletrajzában, hogy sokan még ma is megkérdezik tőle Németországból levelében: Ha ön német volt, és ahogy ismételten hangsúlyozza, alapjában véve ma is az, — hogyan lehetséges, hogy az amerikai hadseregbe ment, amely Németország ellen harcolt? „Felelősnek éreztem magam azért a háborúért, melyet Hitler okozott — vallja. Segíteni akartam olyan hamar befejezni ezt a háborút, amilyen gyorsan csak lehet. Amikor Japán megtámadta Amerikát, mindent felszámoltam, eladtam az ékszereimet, és vártam a parancsot. Amerika akkor fogadott be, amikor a hitleri Németországgal leszámoltam. (Marlene Dietrich 1939 őszén kapta meg az amerikai állampolgárságot.) Nemcsak elfogadni kell, hanem adni is”. Marlene egyik megbízatása a háborús kölcsönkötvények, a „Bond”-ok eladása volt. Gyárakat kellett látogatnia, hogy meggyőzze a munkásokat meghatározott összeg adományozására, amit aztán a fizetésükből vontak le. Ezek a körutazások nagyon fárasztóak voltak, hat-nyolc fellépés is jutott egy napra, néha éjjel is. Marlene azonban fáradhatatlan volt. Egyedül egymillió dollárt gyűjtött. Egy éjszaka Washingtonba, a Fehér Házba hivatták. Roosewelt elnök várta, amikor Marlenet bevezették az ovális terembe. Majd leereszkedett a székére, Marlenere nézett világos szemeivel és azt mondta: Hallom, mit tesz ön azért, hogy eladja a kötvényeket. Hálásak vagyunk önnel^ ezért. Később, amikor az akció véget ért, Marlene szép köszönőlevelet kapott a pénzügyminisztériumtól, és ezzel minden el volt intézve. 1944 elején Marlene Diet- rich magára öltötte az amerikai hadsereg egyenruháját és katonai gépen a frontra repült. Amerikai katonák előtt lépett fel Észak-Afriká- ban és Olaszországban. Utána Franciaországba utazott, egyenesen a frontra, és a legelső vonalban bátorította a katonákat. A harcoló hadosztályokkal együtt érkezett Németországba. Mindenki csodálta a bátorságát. „Attól nem félek, hogy megölnek, Sir” — mondta a tábornoknak, mielőtt a frontra indult — „csupán attól félek, hogy foglyul ejtenek. Az európai hadszíntéren ha elfognak, mint árulót, kopaszra nyírnak, megköveznek, és lóhoz kötve húrcolnának végig az utcákon... Ha kényszerítenének, hogy a rádióban beszéljek, kérem, ne higgye el, amit mondok’’. A tábornok végighallgatta, majd zakója zsebéből egy kis revolvert vett elő, amit ezekkel a szavakkal nyújtott át Marlenenek: Tessék, használja ezt, és nem kell megadnia magát. Kicsi, és kifogástalanul lő. A háború folyt tovább. Jeepekkel utaztak egyik harcoló egységtől a másikig, naponta négy-öt show-t csináltak, többnyire a szabadban. Csodálatos baj társ volt — emlékeznek Marlene Diet- richre volt katonatársai. Egy nap parancsot kapott, hogy jelentkezzen a hadsereg-főparancsnokságon. A tábornok így fogadta: „Holnap német földre lépünk, és ön ahhoz az egységhez tartozik, amely elsőként fogja átlépni a határt. Beszéltem erről Eisenhowerrel, és mindketten azon az állásponton vagyunk, hogy jobb lenne, ha ön visszamaradna, és a front mögötti kórházakban játszana. Ez nagyon komoly dolog. A náciknak ínyére lenne, ha a kezükbe kaparinthatnák önt”. Marlene először megdöbbent. Majd kért, kömyörgött, mindent megtett, hogy meglágyítsa a tábornok szívét, aki végül megengedte neki, hogy Németországba menjen, azzal a feltétellel, hogy állandóan két „testőr” kísérje. (Következik: Hová tartozom?) FIATALOK! Gyertek a Főv. 1. sz. ÉPÍTŐIPARI VÁLLALATHOZ szakmát tanulni. Ez évben végző 8. általános iskolás fiúk részére szakmatanulási lehetőséget biztosít a vállalat az alábbi szakmákban: kőműves, ács-állványozó, kőfaragó, épületburkoló (hideg), épületasztalos, vas- és fémszerk. lakatos, bádogos, víz-gázszerelő, vasbetonkészítő és -szerelő, szobafestő-mázolótapétázó, villanyszerelő, géplakatos (gépszerelő), tetőfedő-szigetelő. A beiskolázott tanulók részére ösztöndíjat + társadalmi ösztöndíjat, étkezést, munkaruhát, (vidéki tanulók részére) korszerű otthonelhelyezést, teljes ellátást biztosítunk. Jelentkezni lehet: Főv. 1. sz. Építőipari Vállalat, Budapest, XI., Bánk bán u. 17. Személyzeti és oktatási osztály. (Bp. 2108) H. E. aláírt barátsági-együttműköMauno Koivistónak, a most megválasztott finn köztársasági elnöknek (jobbról) átadják a államfői tisztségre vonatkozó hivatalos dokumentumokat. (Kelet-Magyarország telefotó) 'Szabolcsi bűnügyi múzeum Beiktatták a finn államfőt
