Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-27 / 22. szám

1982. január 27. Kelet-Magyarország Postabontás Bérlet Vaskos borítékot hozott szerkesztőségünkbe minap a posta Tiszadobról, az II- ku Pál Gyermekvárosból. Jegyzőkönyv, levelek és válaszlevelek kísérték a nekünk szóló sorokat, melyben a segítségünket kérték, hónapok óta hú­zódó ügyükben. Röviden a történet: 1981. szeptember 8-án az intéz­mény egyik alkalmazott­ját az otthon vezetője megbízta, hogy tizenegy tanuló részére váltsa meg Nyíregyházán az utazá­sukhoz szükséges tanuló­igazolványokat. Tizenegy fényképpel a Volán-pálya­udvarra ment a megbízott személy — ahol előző nap az oktatásvezető szintén bérleteket váltott az ipari tanulók részére. A pénz­tárban lévő hölgy ezúttal javasolta, hogy a Volán utazási irodába menjen. Ott elkészültek az igazol­ványok, s az iroda dolgo­zója arra hivatkozva, hogy az igazolvány csak jegy- gyei együtt érvényes, át­kísérte a, gyermekváros dolgozóját a Volán-pálya­udvarra és a bérleti je­gyek kifizetése után adta át a tizenegy bérleti iga­zolványt. Noha a bérletváltással megbízott személynél csak elszámolási utalvány volt, s így a jegyeket nem akar­ta kifizetni. Mire a Volán ügyintézője felvilágosítot­ta, hogy a gyermekváros csekkjével kifizetett bérle­ti jegyek árát legfeljebb majd a tiszavasvári ipari szakmunkásképző iskola átutalja a gyermekváros számlájára. Így történt tehát, hogy 11 gyermeknek kétszer is megvették a bérleti jegye­ket. Ezeket ugyanis a gya­korlati oktatást végző vál­lalat szokta biztosítani, er­ről viszont nem volt tudo­mása a gyermekváros megbízott személyének, aki a Volán dolgozójának jóindulatú javaslatára szintén megvette a jegye­ket. Nem volt mit tenni, minthogy az intézet né­hány napon belül megke­reste az 5. sz. Volán Vál­lalatot és kérte, vegyék vissza a felesleges jegye­ket vagy írják át a kö­vetkező hónapra. A kérést elutasították. Így került az ügy a Volán Tröszthöz. Onnan részletes tájékozta­tást kapott a gyermekvá­ros vezetősége, hogy töb­bek közt akkor válthatnák vissza a jegyeket, ha a Volán Vállalat követett volna el hibát. Illetve az 5. sz. Volán Vállalat igaz­gatója méltányosságból is engedélyezheti a jegyek árának visszatérítését. Üjabb kérelem ment te­hát a vállalat igazgatójá­hoz, de ez is elutasítást nyert: „Tekintve, hogy indoklásukban méltányol­ható okot nem talál­tunk ...” — szólt a levél. Méltányolást csak kérni lehet és mi is ezzel a cél­lal hoztuk nyilvánosságra az- esetet. Mivel több száz állami gondozott gyermek pénzéről van szó. Ez a pénz a gyerekek pénze, ezért az ügy a Vo­lán Vállalat részéről mél­tánylást érdemelne. Soltész Ágnes Családi pazarlásaink (VITA) MILYEN JÓL MEGY! A vitát olvasva jutott eszembe, hogy valamikor, ha barátainkhoz elmentünk, mindig jót beszélgettünk, s ha megéheztünk, ettünk zsí­roskenyeret hagymával, s it­tunk rá jó hideg vizet, vagy éppen szörpöt, ha volt ott­hon. Az utóbbi időben más­ként mennek a dolgok. Nem az együttléten van a hang­súly, hanem a közös evésen. Mert éppen uzsonna, vagy vacsora ideje van, s a felesé­gek hamarosan kötényes, fej­kendős konyhatündérekké változnak. Nyitják a konzer- vet, verik a habot, szeletelik a kenyeret, paníroznak, re­szelnek, sóznak. Előkerül a hófehér abrosz, az örökölt porcelánok, holott a családi körben nem flancolunk, jó ha a konyhaasztalon megte­rítünk. De ha vendég jön, be­mutatjuk: milyen jól megy nekünk. S elmaradnak a meg­hitt beszélgetések, az önfe­ledt nevetgélések, mert mire a közös evésnek vége, fe­jünkhöz kapunk: mindjárt megy az utolsó busz, és ro­hanunk haza. Mi értelme en­nek? Az idő- és pénzpazar­lásnak? Megmutatni, ha nála­tok csak három fogás volt, akkor nálunk legalább négy lesz. S ha ti csak bort kínál­tatok, mi minimum kétféle italt. Mert mi is vagyunk olyan tehetősek... Ez a vir­tuskodás is pazarlás. Veres Mihályné Nyíregyháza, Jósaváros ÖSSZE LEHETNE GYŰJTENI Elnézem, mennyi drága csomagolóanyag, üveg, doboz kerül a szemétbe, s mellé mennyi használható dolog: mosógép, divatjamúlt bútor­darabok, tegnapi ruha, feles­leges rádió stb. A minap az ablakon kinézve látom, hogy a közelben lakó lakatos a ki­dobott mosógépből kiszerelte a motort. Egy másik személy az egyik divatjamúlt bútor­darabot szedte szét, mondván jól esztergálható anyag. Ebből is látható, hogy a fölösleges holmiknak is akad gazdája. Már az energiatakarékosság előtt azt diktálta a józan ész, hogy amit lehet, újra haszno­sítsunk. Most a gazdasági tör­vényszerűségek ezt szinte pa­rancsolják. Jó az évente meg­hirdetett lomtalanítási akció', de megítélésem szerint akkor lenne igazán hasznos, ha ezt egy olcsón működő hálózattá alakítanák, amely képes len­ne a jó karban lévő- Tiasz- nált holmikat összegyűjteni és értékesíteni. Krecz Imre Vásárosnamény KIDOBOTT KENYÉR Pontosan számot tudok ad­ni arról, hogy a hattagú csa­ládunkban mennyi kenyér megy veszendőbe. Központi fűtéses házgyári lakásban élünk, s ezt azért hangsúlyo­zom, mert itt — ezekben a lakásokban — hamarabb szá­rad a kenyér, még ha a mi­nősége jó, akkor is. Másnap­ra szinte éhetetlenné szárad a Kenyér. A többség bizo­nyára kidobja, én nem. A száraz kifliből prézlit csiná­lok, a száraz kenyeret pedig összegyűjtöm, s vidéki roko­nainknak adjuk, ők pedig a jószágoknak. De hát így is, micsoda pazarlás ez! Sajben Mihályné Nyíregyháza, Árpád utca Szerkesztői üzenetek Zoltai Gábor nyíregyhá­zi, Ignácz Lajosné fehér- gyarmati, Kiss Miklós ópá- lyi, Kovács József záhonyi, Szabó Istvánná nyíregyhá­zi, Sinka Miklósné balká- nyi, olvasóinknak levélben válaszoltunk. Szegedi Belőné vajai, T. G.-né nyíregyházi, Petykó Béláné kisvárdai, Kocsis Andrásné nyírtéti, Bálint Györgyné kállósemjéni, Csűrök András csengeri, Czető Árpádné varsány- gyürei, Kása József né ho- dászi, Búd István csengeri, Szabados Elemér máté­szalkai, Gercsényi László­vá szamossályi, Koleszár József tiszalöki, Végéra János berkeszi, Pataki Bertalanná ramocsaházi, Urbán Péter mátészalkai, Varga Lászlóvá aranyos­apáti, Horváth János új- fehértói, Árva Andrásné benki, Károlyi Kálmán ti- szakóródi, Czirják Mihály nyíregyházi, ifj. Bartha Pálné méhteleki, Bíró Sándor mátészalkai, Deák Ferencné aranyosapáti, Rubóczki Andrásné ófe­hértói, özv. Gajdos János­né nyírmadai, Molnár Gyula petneházi, Zsoldos Lajosné kisvárdai, Kállai István nyírpazonyi, Toma- sovszki István nyíregyházi és Helmeczi Béláné máté­szalkai lakosok ügyében az illetékesek segítségét kér­tük. Id. Kövér Sándorné nyírpazonyi, Nagy Sándor komlódtótfalui, Jámbor Gábor kemecsei, Nagy Pi­roska apagyi olvasóink kedves köszönő soraikat megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. . Jámbor Gábor kemecsei -lakos a reklamált állami támogatást megkapta. A nyíregyházi Engels utca lakói által szóvá tett ügyben a városi tanács műszaki és fenntartási iro­dája intézkedett, a felszí­ni víz elvezetését 1982. jú­nius 30-ig megoldják. GYORS INTÉZKEDÉS Nyíregyházán a Tüzép 301- es telepén szenet vásároltam. Hazaszállítás után láttam, hogy a szén minősége nem megfelelő. Reklamációmnak helyt adtak, és kártalanítot­tak. A gyors intézkedést kö­szönöm, és jó lenne, ha e pél­dából mások is tanulnának, azok, akik esetleg nem ügye­ket, hanem ügyfeleket intéz­nek el bonyodalmasán. Endrei Béla Máriapócs, Ófehértói utca 52. sz. SZEMETES KOCSIK Január 17-én Vásárosna- ményba utaztunk a Nyíregy­házáról 11,10-kor induló vo­nattal. Háromnegyed U-kor felszálltunk a szerelvény egyik kocsijába, s megdöbbe­néssel láttuk, hogy a kocsi­ban bokáig érő szemét __ van, és nincs fűtés. Mindenki di- dergett és kerülgette a sze­metet. A körülmények felhá­borították az utasokat, de hogy még a késve indítással is őket büntették, ez mégin- kább. T. G.-né Nyíregyháza, Május 1. tér 7. sz. KITARTÓ SEGÍTSÉG Immár tíz éve, hogy az ingatlankezelő vállalat Kos­suth szocialista brigádja óvo­dánk fűtésének zavartalansá­gáról gondoskodik. Megnyug­tató a számunkra, hiszen az apróságok mindig melegben vannak, nem kell tartanunk a váratlan meglepetésektől. Ha netán hiba támad, a javítást a brigád tagjai azonnal el­végzik, így a felújításokat is. Mindezt társadalmi nautiká­ban. Ezúton is köszönjük a kitartó segítséget, gondosko­dást. Kovács Gáborné, a 12. sz. napköziotthonos óvoda vezetője, Nyíregyháza, Stadion utca 32/a. Kifizethető-e a prémium? HÁZTÁJI JUTTATÁS A TAGSÁGI VISZONY MEGSZŰNÉSE ESETÉN Jackán László bátorligeti levélírónk 1972 óta tsz-tag, 1979. októbertől 1981. augusztus 13-ig tényleges katonai szolgálati idejét teljesítette. A termelőszövetkezetben nem akar tovább dolgozni, mivel más munkaterületen helyez­kedik el. Kérdezi, hogy 1981. évre megilleti-e a háztáji föld, illetve az azt helyettesítő természetbeni juttatás? A tsz tagja tagsági viszonyának megszűnését önkén­tesen elhatározhatja, azonban azt — a jogszabályok kere­tei között, az alapszabályban megállapított idővel — a ki­lépés előtt a vezetőséghez írásban kell bejelenteni. A meg­határozott idő elteltét követő nappal a tagsági viszony meg­szűnik. A tag az alapszabályban meghatározott időtartam eltelte előtt csak a vezetőség hozzájárulásával léphet ki a tsz-ből. A tagsági viszony ilyen esetben a vezetőség hozzá­járulásával meghatározott napon szűnik meg. A meghatá­rozott idő eltelte előtt a vezetőség hozzájárulása nélkül történő kilépés „a kizárás” jogkövetkezményeit vonja ma­ga után. A tagsági viszony megszűnése azért szükséges, mert a háztáji föld ellenértékeként szolgáló természetbeni juttatás — a termelőszövetkezettel történő elszámolás so­rán — csak azt követően követelhető. A követelés alapja az, hogy a tényleges katonai szol­gálat idejét a háztáji juttatás szempontjából közös munká­ban töltött időként kell számításba venni. Az esetben tehát, ha levélírónk a leszerelést követően a tsz közös munká­jában nem vett részt, nem az egész évre megállapított, ha­nem az időarányos (7,5 hónap) természetbeni juttatásra jo­gosult. A tsz vezetőségének döntésével szemben jogorvos­latot a tsz döntőbizottságától lehet kérni. Krecz Jánosné Iónyai olvasónk férje hosszú időn ke­resztül vezető beosztásban dolgozott a termelőszövetkezet­ben, majd a gépállomáson, végül. 1968-tól nyugdíjazásának idejéig szerelői munkakörben, alkalmazotti minőségben volt foglalkoztatva a termelőszövetkezetben. Levélírónk 1977-ben 1 kh földet örökölt, emiatt a tsz a férjétől a ház­táji földet megvonta. Levélírónk arra kér választ, hogy jogszerűnek tekinthető-e a tsz intézkedése? A tsz alapszabályában rendelkezik arról, hogy a ha­tározatlan időre szóló munkaszerződéssel foglalkoztatott al­kalmazottak részére juttat-e illetményföldet. Munkaszer­ződéssel foglalkoztatott alkalmazott munkaviszonya a nyug­díjazásával megszűnik és így elveszti az illetményföldre való jogosultságát is. Az alkalmazott jogállása tehát lénye­gesen különbözik a tsz-tagétól a „föld” juttatás vonatko­zásában. A' tsz-tagnak ugyanis a háztáji földet, vagy azt helyettesítő terményt, illetőleg pénzjuttatást a tsz köteles adni, ha a részére megállapított munkaidőt a közös mun­kában teljesítette. A tsz-tagoknak a tagsági viszonyuk nyugdíjazásuk után is fennáll, és így a háztáji juttatásra — ha arra a közös munkában teljesített munkaidő alap­ján jogot szereztek — továbbra is jogosultak. Levélírónk férje jogszerűen háztáji földet nem kapha­tott a tsz-től, mert az csak tsz-tagnak adható, ezért; áz öröklés folytán használatukba került föld csak felhívhatta a tsz figyelmét a tévedésre. A tsz tehát nem követett el szabálytalanságot azzal, hogy levélírónk férjétől a háztáji földet megvonta. Varga István nyíregyházi levélírónk a tsz-tagsági vi­szonyát 1981. október hónapban „kilépéssel” jogszerűen megszüntette. Kérdezi, hogy követelheti-e a részére kitű­zött prémium kifizetését, ugyanis a tsz munkaügyi sza­bályzata a tagsági viszonynak év közbeni megszűnése ese­tén a prémiumfizetést kizáró okként jelöli meg. A tagsági viszony év közbeni megszűnése esetén a munkabér, a megszűnés időpontjában, az eredménytől füg­gő részesedés és a prémium arányos része pedig a zár­számadás jóváhagyását követő 15 napon belül esedékes. A jogszabályok közelebbről nem határozzák meg, hogy a pré­mium kitűzéséhez milyen csökkentő, vagy kizáró feltéte­leket kell megállapítani. E kérdés eldöntésénél a tsz-tör- vény rendelkezéseit kell figyelembe venni, amely szerint a prémium terhére a feltételek teljesítése előtt nem lehet fizetni. Vagyis a prémiumra a dolgozó akkor jogosult, ha a kitűzött feladatot a határidőre teljesítette. Ebből követ­kezik, hogy a prémiumból való kizárás csak a konkrét, munkavégzéstől, a tsz egészének vagy adott részlegének a tervteljesítésétől függhet. A bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a tagsági viszony megszüntetése a prémiumra való jogosultságot annyiban érintheti, amennyiben az olyan időpontban történt, amikor a dolgozó á kitűzött prémiumfeladat végrehajtásához még hozzá sem fogott, annak teljesítéséhez nem járult hozzá. Ez esetben sem a tagsági viszony megszüntetése miatt szű­nik meg a dolgozónak a prémiumra való jogosultsága, ha­nem azért, mert a prémiumfeladatot nem teljesítette. A jogszabály a prémium kifizetésének feltételeként nem írja elő, hogy a dolgozó arra csak akkor jogosult, ha a tagsági viszonya a kifizetés napjáig fennáll. Ilyen feltétel kiköté­sére lehetőséget sem biztosít. Levélírónk tehát a részére megállapított prémium ki­fizetését egészben, vagy időarányosan akkor követelheti, ha a prémiumfeltételként kitűzött feladatokat végrehajtot­ta, vagy annak teljesítéséhez hozzájárult. Dr. Nyitrai Zoltán TUMULTUS Örömmel kerestem fel né­hányszor az új művelődési házat, amelynek a hangver­senytermében nagyszerű ren­dezvényeken vehettem részt. Amikor erről jó érzéssel írok, azt is szeretném szóvá tenni, hogy a házban elkelne a ru­határ jobb megszervezése. A kiscsoportos foglalkozásoknál - ugyanis elég a két ruhatáros, -de egy-egy nagyobb rendel­vény után bizony ugyancsak sokáig sorban kell állni, amíg megkapja a kabátját az em­ber. Talán csak annyi kelle­ne, hogy a pár percre kapna segítséget a két ruhatáros. Reményi Gabriella Nyíregyháza, Kun Béla utca RÁNK IS GONDOLHATNÁNAK Felháborodásomban írom e levelet. S hogy miért? 168 cm magas vagyok és 40-es méretű a lábam. Gondolom a magasságomhoz nem túl nagy ez a lábméret? Mégis ilyen méretű csizma nincs a megyében. Ha véletlenül egy akad, az velúr és nem az én korosztályomhoz való, s falu­helyen nem is praktikus, ha elolvad a hó, és sár van, bi­zony gond a tisztítása. Leg­utóbb január 13-án jártam üzletről üzletre cipőügyben, eredménytelenül. Mindenütt egybehangzó válasz volt: nincs, nem is varnak. Igazán a cipőgyárak ránk is gondol­hatnának. Bálint Györgyné Kállósemjén Petőfi út 7. szám BALESETVESZÉLYES Nyíregyházán a Simái útról a II. Mandába vezető bekötő út közepe táján várakoznak a gyerekek az autóbuszra, amely viszi őket a Bálint-bo- kori iskolába. Elég forgalmas ez az út, hiszen ez vezet a Ságvári Tsz üzemegységéhez is. A siető járművek aligha veszik észre, hogy az említett helyen gyerekek esetleg tö­megesen várakoznak, hiszen számukra nincs váróhely sem, így könnyen baleset történ­het, mint ahogy — sajnos — már történt is. Ezért javas­lom, hogy az út mindkét vé­génél helyezzenek el figyel­meztető táblát, amely az út mentén tömegesen várakozó gyerekekre felhívja a gépko­csivezetők figyelmét. Garai Jánosné II. Manda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents