Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-17 / 14. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. január 17. Báli előzetes Farsangunk divatja Dehogyis vízkeresztkor kezdődik a farsangi báli szezon! Legfeljebb a talpaié valót kezdik akkor húzni. A készülődés, a legújabb gyakorlat szerint már novembertől tart, amikor a hölgyek, számbavéve a bál helyszínét, jellegét és a társaságot, ismét megállapítják, minden évben, hogy „megint nincs egy vacak rongyom”. De félre a tréfával — jóleső érzés hallani divatszalonjainkban, hogy egyre többen szeretnek divatosan, ízlésesen, nem rongyot rázva öltözködni. Sokan kérnek egyszerűbb, takarékosabb, kevésbé feltűnő megoldásokat, még a klasszikus báli ruha sem kötelezően nagyestélyi, lehet félhosszú. Alkalmi jellegét a finom anyag és a mély kivágás hangsúlyozza. A megye „legfelkapottabb” helye az Északi alközponti szolgáltatóház — itt csináltatják a legtöbb alkalmi ruhát. Vezetőjétől, Pétervári József- nétól megtudtuk, hogy ezekben a napokban-hetekben a kifejezetten alkalmi ruhákból sok megrendelésük van. Készülnek a toalettek a MTESZ- bálra, a jogászbálra, az orvosbálra, a szalagavatóra stb. A sláger a muszlin, illetve a krepdesin, vagy kreppesített muszlin. Kedvelt még a fémszállal átszőtt kelme is, de csak a puha esésű, könnyed hatású. Visszatért a csipke és a pókhálóvékony selyem jersey. Az anyagok többnyire mintásak, nagyvirágosak. Újra hódít a francia bársony, szoknyára, kosztümre — és a nőies vonal. A képen: áttetsző muszlinból készült ruha, melyet a sávház alatti üzletben Brecs- ka Istvánné női szabó igazít a vendégre. Fácáncsibe Hencidáról Róka, vaddisznó a puskavégen %tófi yadásztársasag^té1,- védelmét, ‘az^Romany' gya-; rűlete Fülesd, Szatmárcseke, rapítását. Arról is szó esett, Kisar, Nagyar, Tiszakpród, hogy szép az őzállomány, hi- Kömörő határa. Január 14-dh szén az osztrák vadászok ta- hajnalban két fiatal, Baráth valy is gyönyörű agancsosokat Barna és Rácz Béla indult lőttek. el őzsutákat lőni. Ideális volt M. K. az idő, mínusz 21 Celsius-fok, tiszta égbolt és ropogós fehér hó, amelyben minden nyom meglátszik. ' . ^ ~i Penyigéről a Túr felé tartva az útszéli bozótban észrevették a rókát. Gyorsan puskát fogtak. A róka menekülni próbált, de ezúttal a vadászok bizonyultak ravaszabbnak. Egy rókabundáért ezer forintot is adnak, de Baráth Barna nem ezt tartja nagyra, hanem azt, hogy egy dúvaddal kevesebb. Egy-egy róka képes egy mázsányi vadat is elfogyasztani egy-egy szezonban és ez óriási kár. Találkoznak egy1 szerencsés vadásszal, Komar Andrással, akinek »«atmárcsekei portóján egy elejtett vaddisznót csodálhatnak. A példány 120 kilogrammos, a MAY AD tulajdona, a vadásztársaság kapja érte a pénzt, viszont a vadász öröme, hogy kedvére mesélhet kalandjáról. — Miként szaporítják 1982- ben a vadállományt. A Hen- cidai Állami Gazdaságból ezer fácáncsibét hoznak, ezt 8—10 hétig nevelik, majd kiengedik. Tervezik a nyulak A vadászok az elejtett rókával. r i Szeretné, hogy sportosan barna, friss és egészséges külseje legyen? Szeretné megtartani az üdülés során szerzett barnaságot vagy újból visszanyerni azt? Szeretné a napozás örömét az időjárástól függetlenül élvezni egész éven keresztül? És szeretne bámulni anélkül, hogy a bőrét károsítaná? A Klafs UV-A Nyíregyházán Akar ön télen bámulni ? A kérdést a havas, ködös januárban tesszük fel, s nem alap nélkül. Nyíregyházán, a Malom utcai városi fürdőben a száraz és a nedves gőz, a szauna, a gyógy- masszázs és a kondicionáló után újabb szolgáltatás: még ebben a hónapban felszerelik az osztrák berendezést, amely mesterséges ulrtaviola sugarat bocsájt ki és D-vitamint képez. Garantált adagolás A fürdő kondicionáló termében hamarosan munkába álló készülékkel, a mesterséges nappal valóban garantált a korlátlan bámulás, ha olyan a bőr, amely a természetes napon is bámul. A készüléket a fővárosban próbálták ki, s a kísérletek szép eredményeket hoztak. Mint megtudtuk: már több mint ötven éve vannak ultraibolya sugárzást termelő berendezések, a természetes nap barnító hatását azonban i ezekkel nem lehetett elérni. > A technika fejlődése tette lehetővé, hogy a különböző sugártartományokat ma már pontosan lehet adagolni. A mesterséges nap titka A Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szakemberei szerint az új mesterséges. r„nap” megoldotta-a korábbi gondokat, s vele ; sikerült elérni az intenzív és leégés nélküli bámulást. A bámulás bőrpír nélkül marad. A titok: a berendezés speciális ultraviola fénycsövekkel felszerelt higanygőzös alacsony nyomású sugárzó, ugyanakkor gazdaságos, mert rendkívül kevés eleiktromós energiát vesz fel. A készülék számos pozitív tulajdonsággal rendelkezik: fokozza az anyagcserét, jelentősen aktiválja a szellemi és fizikai teljesítőképességet, a vörös vérj sejtek fokozott képzésével ; javul a vér összetétele, a szervezet ellenállóbb lesz a fertőzésekkel szembén. Ideális kombináció Képünk egy napozóágyat mutat, a nyíregyházi fürdő mesterséges napja azonban a mennyezetről és a terem padlózatáról szórja majd' gyógyító, barnító sugarait. Ideális kombináció a szauna, a barnító berendezés, a kondicionáló kerékpár és az erősítőalkalmatosságok együttes használata, de a fürdő gyógyvize is. A Klafs—UV—A napot a megyében elsőnek Nyíregyházán síérelik fel, de arfiénriyi*- .ben hozzájutnak.-ilyen bérén-, dezéshez és arra meg lesz a megfelelő igény, a tervek szerint Szabolcs-Szatmár egy-két nagyobb fürdőire is sor kerül. Hás kárán tanul? A15 éves menyasszony esete Az ötlet kitűnő volt: keressem meg 1981 legfiatalabb — 15 éves — menyasszonyát, pontosabban asszonyát, némely kérdések feltételére. Hiába azonban a legjobb ötlet, ha már az első lépésnél kiderül: a megírás elé elháríthatatlan akadályok tornyosulnak. • Ezúttal- így történt, mert rövid úton kiderült: az ifjú nej kevéske időn belül megvált párjától. Ez év januárjára már az elváltak statisztikáját gazdagította esete. Varga Lászlóné, a nyíregyházi anyakönyvi hivatal sokat látott tisztviselője szerint nem mondható az eset ritkának, még akkor sem, ha kor- engedményes házasság egy évben jó ha hat, vagy hét köttetik. (Aki netán tájékozatlan lenne: a menyasszonyok 16., a vőlegéhyék* 18. élétévük alatt csak gyámhatósági engedéllyel léphetnek frigyre.) — A menyasszonyok egy- harmada 20 éves kor alatt kötteti be a fejét, közülük egy, kettő pár hónapon belül ^visszajön, természetes^ ngpn ' esküdni, j^giprr^jyplni. Sokán olyan tj(bamar y^lpak, hogy tán ;még összeveszni sem volt idejük — véli Varga Lászlóné. Bizonyságként az 1979-es nagykönyvet üti fel, mely 1084 pár adatait tartalmazza. Némi számolás után kiderül: röpke két év együttlét után 65 házasság bomlott fel. Ez így nem tűnik soknak. Ám, kapom a felvilágosítást, ha az öt, avagy tíz év előtti házasságokat néznénk kiderülne, miért kell oly sokat beszélni a házasságok felbomlásáról. Hogy mi a tanulság a 15 éves menyasszony esetéből? Majdnem semmi. Mert úgy látszik, hogy a házasságok _ megkötésekor nem érvényes a mondás: „más kárán tanul az okos”. De komolyabbra fordítván a szót: úgy látszik túlságosan is sok az első fellángolás, mely az észnek és a valódi, mély érzelmeknek nem ad helyet És ennek a család, végső soron a társadalom látja kárát. (speidl) Mellesleg Oraga müpartolás Mellesleg meglepődtem, amikor megtudtam: a megyei-városi művelődési központ összesen harminc betűből illetve jelből álló feliratáért, illetve annak két példányáért 240 ezer (!) forintos költségvetést nyújtottak be. Nem különlegességről, csupán bronzozott alumíniumbetűkről volt szó. Szerencsére a zsűri sokallta az ősz- szeget. Hasonló volt a csodálkozásom akkor is, amikor kiderüli: a jósa városi 1. gyakorló iskola falán lévő, eredetileg sgrafittónak tervezett, majd betonba nyomogatott léccel előállított domborítás bekerülési összege eléri a 700 ezer (!!) forintot. Mindig lelkes vagyok, i ha,. arról hallok, a város, i a megye valamelyik települése gazdagodik valami széppel. A valóban szépért nem is kár a pénz. A fenti összegek azonban túlzásnak tűnnek. A negyedmilliós betűkollekció éppúgy sok, mint a lovasszobor órát kitevő feldomboritá- sé. Az arányok tévesztőd- nek el, a közpénzek iránti felelősség megcsappanása is meghúzódhat á kalkuláció, az árajánlat, a kifizetés — vagy annak szándéka — mögött. Sajnos elég régi tapasztalat: a megyébe bedolgozó művészek szoros köre, összefonódott társasága elég sokba kerül, főleg azért, mert úgy tűnik velük szemben tehetetlen a helyi művészeti irányítás. Rossz mecenatúra ez, elsősorban nem az összeg, hanem á kapott ellenérték' miatt. Hangsúlyozom: fizessünk a jóért. A művészetpártolás azonban nem azt jelenti, hogy számolat- lanul adjunk. A művészet pártfogása maga is művészet. (bürget) Molnár Imre 31 éves tisza- löki lakos hivatásos zenész Tiszavasváriban. Tavaly július 18-án is gitározott, némi szeszes italt is ivott, s így tért haza gépkocsijával Tiszalök- re, utasként az egyébként erősen ittas Kábái Sándort szállította. Este fél tizenegykor országúti világítással haladtak az úton. Ugyanebben az időben vele azonos irányban és ugyancsak a jobb oldalon haladt Veres István tiszavasvá- ri lakos kivilágított kerékpárral. Molnár — az ittasságából eredő figyelmetlensége következtében — nem vette észre a kerékpárost és elütötte. Az ütés következtében Veres a kerékpárral felborult és súlyos sérülést: lábszártörést szenvedett. Molnár az eset színhelyétől mintegy negyven méternyire megállt, de nem ment vissza a kerékpároshoz, hanem anélA tárgyalóteremből Az árulkodó díszléc kül, hogy segítséget nyújtott volna neki, visszaült a gépkocsiba és elhajtott. A gépkocsit — hogy a baleset okozását eltusolja, — egy ismerős kisiparosnál hagyta, majd lakására távozott. Másnap a rendőrök mutatták meg neki az ezerötszázas Lada díszlécét, amely gépkocsijáról hiányzott, viszont a baleset színhelyén megtalálták. Erre Molnár beismerte a cselekményét, csupán azzal védekezett, hogy vezetés közben a szivargyújtóval volt elfoglalva, mert cigarettára gyújtott, és a kerékpárost nem is látta, csak a koppanást hallotta. Azt állitotta, hogy otthon átöltözött, hogy visszamegy a baleset színhelyére, azonban látta a mentőt és a rendőrséget, így ismét hazatért és lefeküdt. A bíróság még a szivargyújtóval való elfoglaltságot sem fogadta el, mert tiltva ugyan nincs ennek az eszköznek a használata, de a vezetés biztonságának rovására nem mehet. Végül a Nyíregyházi Megyei Bíróság Molnárt a súlyos testi sértést okozó ittas járművezetés és a segítségnyújtás elmulasztása miatt egy év börtönre büntette és három évre eltiltotta a járművezetéstől, emellett elrendelte az alkoholizmusa miatt a kényszergyógyítását. Az ítélet jogerős. (k) „Ég a kunyhó, ropog a nád..." Amikor a tűzoltó gyújtogat Olyan kulisszatitkokba vezetjük most be olvasóinkat, melyek a minden hájjal megkent újságírónak is különleges csemegét jelentettek. Először is tudniuk kell azt, hogy előadás alatt a. színpadra csak kivételes engedéllyel lehet bejutni, ott-tartózkodni pedig egyenesen páratlan eseménynek számít. Vegyék ehhez még azt, ami egy hírlapíróval életében legfeljebb egyszer fordulhat elő, tehát élete nagy álma: tétten érni, amikor úgymond „nem a kutya harapja meg az embert, hanem az ember a kutyát” — azaz: a tűzoltó nem tüzetolt, hanem gyújtogat. Ezek után kérem jöjjenek velem a nyíregyházi színházba, az Űri muri harmadik felvonása előtt. Azaz még egy kicsit visszább, amikor a minden esti előadás előtt 18 óra 45 perckor az ügyeletes tűzoltó tiszt aláírja azt a tűzrendészed nyilatkozatot, mely szerint aznap este tüzet lehet gyújtani a színpadon. A közönség megnyugtatására közöljük, hogy minden előadás előtt szigorúan ellenőrzik a biztonságvédelmet, a tűzcsap és a vasfüggöny állapotát, a tűzjelző-riasztó berendezést, nem történhet tehát meglepetés. S most menjünk a pincébe. Kováts István főügyelő 21 óra 40-kor elkezdi a harmadik felvonásban felgyulladó kalász „érlelését”. A kalász egy vaskeretre font gyékényszőnyeg, amit különféle acetonos gyúlékony anyagokkal átitat. Így előkészítve kerül föl a díszletkép középre, egy olyan zsinórral összekötve, mely a másodperc századrésze alatt fut végig az indító berendezéstől. Ehhez azonban gyufára van szükség. A főügyelő kihez is fordulhatna máshoz, mint az ügyeletes tűzoltóhoz: nincs véletlenül egy szál gyufája? A tűzoltónak természetesen van, ezzel gyújtják majd meg a felvonás végén a kalászt. Eközben nemcsak a tűzről, hanem a vízről is gondoskodnak. A harmadik felvonásban látható medence egész idő alatt a színpadon van, de úgy, hogy azt nemcsak a nézőknek, de még a színművészeknek sem szabad észrevenniük. A második-harmadik felvonás között hántják le fokozatosan a burkolórélegeket — míg elő nem tűnik az „aranyhalas medence”. S közben a kellékesek ácsolják az erkélyt, ahonnan a végzetes lövés majd eldördül. Ez alatt már a színpad oldalteréből egy kis kézi ventillátor segítségével fújja be a főügyelő a füstöt. A tűzoltó tiszt pedig elégedetten állapítja meg: a kalász leereszkedett, épp a medencébe, ez az este is sikeresen fejeződött be. És zsebre teszi a gyufát — hogy másnap ismét kéznél legyen. (be)
