Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-16 / 13. szám
HÉTVÉGI MELLÉKLET ^1982. január 16. Híres káliói kapitányok Rákóczi Lajos Harminc éve Magyarországon is... A rajzfilm története A család mindenképpen ismerős. A „felsővadászi” előnevet megszerző I. Zsigmond- tól indul ez az ág. I. Zsig- mond unokái közül legismertebb II. Zsigmond, egri főkapitány. Nemcsak számos csata hőse, de három házassága révén a család vagyonának is megalapozója, erdélyi fejedelem és Rákóczi György fejedelem apja. ( Rákóczi Lajos ennek a II. Zsigmondnak volt édes unokatestvére, majd fiainak gyámja. Amikor feltűnik, Dampier- re-rel, a későbbi híres császári vezérrel, a három országrész határán kulcshelyzetben lévő Lippa várának a kapitánya. „Békében és háborúban nagyhírű vezérek, akik ... odaadó buzgósággal vigyázták,1 hög^t1'‘ kSrf 'riö szenvedjen a töröktől,” — ahogy krónikájában Böjti Veres Gáspár írja. Lényegében e kiváló végvári katona életének a megértéséhez ez a jellemzés adja meg a kulcsot. Nem zsoldosvezér, még kevésbé hajdúvezér, — ahogy néhány friss publikációban is olvasni —, hanem lelkiismerete szerint a magyar király katonája, aki a legfőbb ellenség, a török ellen harcol. 1603-ban, amikor a fejedelemségre törő Székely Mózes Brassó mellett döntő vereséget szenvedett Radu havasalföldi vajda seregétől, északról Básta — ekkor még mint mik is voltak a tennivalói? Például 1606 januárjában az egyik hajdúvezér, Szilassy hada Lengyelország felé a rézszállító szekerek elől elvitte a lovakat, „az szekerek mind rezestől azkép maradtanak a mezőben és úgy állanak”. Rákóczi gondoskodjon lovakról és kíséretről. Egy másik alkalommal a katonák elvették a lakosoktól a szárazmalmot, s a benne lévő „ingó bingó marhákat.” A főkapitány adassa vissza! A hajdúkkal különben is elég sok baj volt. Nem a kijelölt helyen mentek téli szállásra, hanem ahol bor volt, viszont mesz- szé' a ' tátároktiol: 'kaikor ugyanazon év novemberében a nagyváradi őrség megadta magát, fegyvert le kellett rakniok, de egyéb holmijukat magukkal vihették. Bocskay látta, hogy így eszményi fosz- togatási lehetőség kínálkozik. Irt tehát Rákóczi Lajosnak, hogy számukra biztosítsa a szabad elvonulást: a vár átadásakor a hajdúk Biharból elmenjenek, továbbá kap 500 székely gyalogot, 100 puskást. A Tiszáig még más főemberek is elkísérik. A kállói hajdúkkal 1608- ban, Báthori GÚbor uralmának legelején nagyobb összetűzése is támadt. Aznap törA képen: a kállói vár a XVII. században (a szerző reprodukciója) tértékor a hajdúk lest vetettek neki. Rákóczi harmadmagával részben megölte, részben megszalasztotta a támadókat, bár túlerőben voltak. Az ő emberei elestek, maga csak megsebesült. A következő évben, 1609- ben már Lónyay András a kállói vár kapitánya, s mikor Rákóczi ismét felbukkan, Forgách Zsigmond kassai főkapitány (egyébként Lo- sonczy Anna második férje volt) seregében vonul Báthori Gábor ellen. Szerdahelyen (Miercurea) találkozik' Bethlen Gáborral, de nem tudja eltéríteni Báthori iránti hűségétől. Nemsokára bekövetkezik a végzetes és megmagyarázhatatlan katasztrófa: Forgách serege a tatárok elől a hegyekbe menekül, a rendkívül szigorú télbe, éhezésbe, pusztulásba. Gyászzászlójának felirata szerint Rákóczi Lajos a mezei sereg főkapitánya, a magyar Herkules, aranysarkantyús vitéz, gyakran szétszórta, megszalasztotta az ellenséget, maga igen ritkán menekült, alighogy visszatért az erdélyi Alpokból, Mezőzombor- ban 1612. január 3-án 40 éves korában békésen elhunyt. Koroknay Gyula Harmincéves a magyar animációs filmgyártás. Mármint az a filmkészítési mód, amely a különben élettelen rajzokat, tárgyakat, úgymond meglelkesíti. (A szakkifejezés a görög anima — lélek — szóból származik.) Az embernek az a törekvése, hogy a valóságos mozgást ábrázolatokon is jelezze, igen régi keletű. Elég csupán a híres spanyolországi Altamira- barlang falfestményeire emlékeztetni, amelyek a húszezer évvel ezelőtti népesség látványemlékeit úgy örökítik meg, hogy azok szinte filmmé rendeződnek. Ezeken a sziklafalba vájt jeleneteken az egyik jószág pihen, a másik föltápászkodik, a harmadik már áll, sőt lépni, ugrani készül... Nos, maga az animációs — „lelkes” — film nem sokban különbözik ettől a- rögzítési eljárástól. A különbség csupán annyi, hogy a rajz- és tárgyfilmek alakjai tényleg mozognak: akárha élnének, úgy változtatnak helyet vagy mint Barba papa és kedves családja, szinte pillanatról pillanatra cserélnek" küllemet. Mostani ismereteink szerint az álló képek megmozgatásának érdeme egy bizonyos németalföldi Athanasius Kir- cher nevéhez fűződik, aki a XVII. század közepén a házak falára vetített ördögábrázolásokat, mégpedig úgy, hogy Belzebub öccseit és fivéreit madzagokkal rángatta. 1709-ben már hazánkban is működtettek olyan vetítőgépet, amely a mai diapozití-. vökhöz hasonló betétekkel idézte meg a mozgás képzetét. Ezt az elsősorbdfi oktatási célokra használt eszközt Simádi István, a sárospataki kollégium tudós tanára ötlöt- te ki. A francia Joseph Ferdinand Plateau 1829-ben készült Phantoscope nevű szerkezetének képkorongja már az önmagába visszatérő mozgást — például - egy bohóc labdaütögetését — is tökéletesen be tudta mutatni; a nem sokkal később született Mutoscope viszont arra is alkalmas volt, hogy történeteket meséljen el. Ez utóbbiaknak egymás után pergő lapjain ugyanis olyan ábrák sorakoztak, amelyek együttes látványa rövidke mesévé állt össze. A mai rajzfilmek hatását először a szintén francia Emil Reynaud érte el. Pra- xinnoscope nevű készüléke zselatinszalagra ragasztott — 300—700 kiszínezett ábrából álló — képsort világított át, s vetítette rá a lepedőre. Valóságos rajzfilm természetesen csak a fényképezés feltalálása után készülhetett. Azokkal a hatalmas fotóma- sinákkal előbb természetesen a valóságos mozgásokat örökítették meg, de aztán arra is rájöttek, hogy az élettelen tárgyak véletlen elmozdulásait is rögzíteni lehet, s ezekből önálló folyamat áll ösz- sze. Tulajdonképpen ez a fölfedezés a rajzfilmcsinálás alapja, hiszen a filmkockák mindegyikén mást és mást látunk. Így élednek meg a papírra vetett figurák, és ugyanígy a bábok, amelyek kezét, lábát mindig odébb és odébb igazítják, s úgy fényképezik le. Az animációs filmek készítőinek eleinte rengeteget kellett vesződniük. Az egymás után következő lapok az állandó háttér előtt gyakorta elmozdultak s a végső látvány így igencsak zavarossá vált. Később aztán lyukasztott lapokat alkalmaztak, s ezek már pontosan ráillettek a rajztáblák fémtüskéire (stiftjeire). E kezdetleges eszközökkel készült rajzfilmek a feketefehér stílus termékei voltak, vagyis mind a hátteret, mind a figurákat fehér papíron fekete tussal rajzolták meg, és ezeket filmezték le. Az amerikai Earl Hurd 1914-ben. azonban rájött, hogy a változó figurákat átlátszó celluloid lapokra is rá lehet rajzolni, és így nincs szükség az állandó hátterek újból és újból való megfestésére. Ez a látszólag egyszerű ötlet a modem rajzfilmkészítés alapja. Walt Disney, e művészeti ág máig legnagyobb alakja már így forgatott. így készültek egyebek között a híres Miki egér történetei is, amely mesealak azért is figyelemre méltó, mert kerek, könnyen rajzolható formáival az első eszményien tökéletes rajzfilmfigura ... Noha hazánkban csak igen későn, 1951-ben kezdődött meg a rajzfilmgyártás, azért ez a rövid három évtized is elég volt ahhoz, hogy a világ élvonalába fölzárkózzunk. A Pannónia Filmstúdióban a remekebbnél remekebb rajzfilmek készülnek — Bubó doktor és számos más figuratársa a világnak szinte minden tájára eljutott —, sőt újabban már egy Oscar-díj is fémjelzi a magyarországi rajzfilmkészítők tehetségét. Ezt a fiatal Rófusz Ferenc A légy című néhány perces, grafikai jellegű alkotása nyerte el. A. L. Az a bizonyos trükkasztal amelyen a „mozgó” alakokat az állandó háttérbe illesztik. szatmári főkapitány — szorongatta. A szétvert erdélyiek Karánsebes felé menekültek a Vaskapu szorosán át, ahol már annyi történelmi csata lezajlott. Rákóczi Lajos a hajdúkkal ezt a csapatot vette űzőbe. Hiába volt vezérük a kiváló Borbély György, a Székely Mózes menekülő párthíveire pusztulás várt, katonákra, férfiakra, nőkre egyaránt. Szamosközy történetíró ez alkalommal beszél legkeserűbben a hajdúk embertelenségeiről. Nem sokkal ezután Lippai Balázs, Rákóczi hadnagya, a kapitányokkal való tanácskozás után megtámadta Bethlen Gábor és Bektás bég csapatát. Bethlen és Bektás félálomban és félmeztelenül, egy szál karddal a szájukban átúszva a Temes folyót, tudtak csak menekülni. Mikor Bocskay szabadság- harca megkezdődött, Rákóczi Lajos csatlakozott a felkelőkhöz. Az 1606. évi dolgairól Bocskay kancelláriájának, Rákóczi Lajos kálló főkapitányhoz intézett levelei megvilágítják a helyzetet. Mert tént, mikor a kállóiak megkapták a hajdúkiváltságaifcat megerősítő oklevelet. Bátho- ^ri Gábor egy levélben a következőképp számol be hívének, Illésházynak. „Rákóczi Lajos, ki akkor otthon nem volt, találkozik haza felé jönni, melyet a hajdúk megértvén ... böcsületnek okáért kimentek eleiben és egy ideig, békességgel mentek. A kocsija Rákóczinak beérkezvén, kit elől (előbb) elbocsátott, kezdenek lőni a hajdúkhoz az álgyúkkal, az hajdúk kérdvén, mi dolog volna, Rákóczi azt mondja, hogy talán csak örömet lőnének. Azon közben közeibe menvén, jobban kezdenek hozzájuk lőni és a városban is ütnek azokra a hajdúkra, akik otthon voltának: úgy aztán a hajdúk az kik Rákóczival voltak, levágtak (!) és ő magát sebben fogták el.” A fejedelem aztán Petneházy István jenei kapitányt küldte el, hogy a feleket lecsillapítsa. Ha ugyan így történt a dolog! Ugyanis így előadva a történet a hajdúk verziójának látszik. A másik változat szerint a várbeliek lőtték a várost, ahol hajdúk laktak. A kapitány távol volt, és hazaEgy amatőr grafikus koztatott környezetbe helyezett alakok; a ma emberének ábrázolása elgondolkoztat és óvatosságra int. Kótics Ferenc eddig két országos pályázaton nyert első és második díjat. Az elmúlt esztendőben rangos helyen, a fővárosban, a Hadtörténeti Múzeumban sok ezren láthatták grafikáit. A megyeszékhelyen utcai plakátok, dekorációk, kirakattervek tanúskodnak munkájáról: az ÁFIjJSZ-nél dolgozik, mint dekoratőr. Kép és szöveg: Császár Csaba S zokatlan vonalvezetés, szuggesztív kifejezőkészség, a mitológia világa és a jelen egymásmelletisége az, ami jellemzi Kótics Ferenc nyíregyházi amatőr grafikus munkáit. A Sámson, a repülő Ikarusz, a karakterizált és elvonatKulissza Kivetkőzés KM
