Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-12 / 291. szám

1981. december 12. Kelet-Magyarország Melyiket válasszam? Ha beteg a varrógép. A mechanikai műszerész Kívülről egyszerű masiná­nak látszik a varrógép. De ha felnyitjuk, belül nagyon is bonyolult. A sok apró al­katrész között első látásra aligha lehet eligazodni. Nagy Béla mechanikai műszerész, a nyíregyházi Divat Ruháza­ti Vállalat dolgozója számá­ra gyerekjáték egy varrógép megjavítása. — Kézügyesség, jó megfi­gyelőkészség és sok-sok gya­korlat kell ehhez a munká­hoz. Nemcsak gyorsvarrógé­peket javítok, hanem szinte minden olyan gépet, amivel az üzemben dolgoznak. Bele­értve az elektronikus beren­dezéseket is. Az ezek karban­tartásához szükséges ismere­teket olvasással, a szakköny­vek forgatásával szereztem meg. A fiatalembert egy kéttűs gép javítása közben találtuk. Nem varrt egyenesen a ma­sina, ráadásul hurkolta a cérnát. Szerencsére nem kellett alkatrészt cserélni, Csak a beállítással volt baj. öt perccel később rrtár újra hibátlanul dolgozott a gép. A DIRUVÁLL üzemcsarno­kában szalagon gyártják a divatos női kabátokat, ruhá­kat. Ha egy gép elromlik, le­áll a szalag, megakad a munka. — Nagyon sokféle géppel dolgozunk. Főleg nyugatné­met gyártmányúakkal, de vannak amerikai és svéd be­rendezéseink is. A javításnál nagyon figyelni kell. Ha vé­letlenül'rossz ^ helyre rakok egy alkatrészt, s úgy indítom el a gépet, nagy kárt okoz­hatok. Nagy Béla gyerekkorától érdeklődik a műszaki dol­gok iránt. Nagyapja iparos ember volt: malomban dol­gozott. — Sokat megfordultam a malomban. Tetszett a gép, meglógott a technikája. Az iskolában legjobban a poli­technikai órákat szerettem. Legkedvesebb időtöltésem pedig rpifidig a barkácsolás volt. Az ifjú szakmunkás a múltkor jó darabig egyedül tartotta a frontot az üzem­ben. Rábíztak egy egész műszakot. Büszkén mondja: nem fogott ki rajta a nagy feladat. Egyszer sem állt le a munka az üzemcsarnokban. (házi) Hegyei úttörő alapítvány 1977. szeptember 6-án vá­lasztotta névadónak rajunk Szentpétery Zsigmondot, köz­ségünk 1798. július 31-én szü­letett neves művészét. Négy éven át . * gyűj­töttük emlékeit,' s ezek­ből az emlékekből 1980. már­cius 15-én már megnyithatták a Vay Áriám Múzeumban azt a kiállítást, amely ma is lát­ható a Rohodi Általános Is­kolában. Kérésünkre a Kép­ző és Iparművészeti Lektorá­tus ajándékban elkészíttette Tóth Júlia szobrászművésszel azt a bronz mellszobrot név­adónkról, amit 1982. március 15-én avat a Rohodi Általános Iskola- parkjában községünk ifjú és felnőtt lakossága. Rajunk tagjai 1981 nyará­val kikerültek az úttörőszer­vezet szárnyai alól. legtöbben most készülünk a Kilián-pró­bákkal a KISZ-Jagságra, de nem lettünk hűtlenek isko­lánkhoz, csapatunkhoz, név­adónkhoz sem. Egy, még út­törő korunkban készült pá­lyamunkánk „Rohod múltja és jelene” országos helyezést ért el, s a nemrégiben megka­pott magasabb összegű pálya­díjat megyei szintű úttörő­alapítványra fordítottuk a ki­váló hagyományápolással el­nyerhető „Szentpétery Zsig- mond vándorserleg” formájá­ban. Alapítványunkat a Sza- bolcs-Szatmár megyei Üttörő- elnökség elfogadta, s hamaro­san meghirdeti azt a pályá­zatot, amely tartalmazza ala­pítványserlegünk elnyerésé­nek feltételeit. „Hass, alkoss, gyarapíts!” Gaál Sándor a raj egykori titkára Rohod Most láthatod a természetben Á fenyőrigó Különösen gyümölcsösök­ben, szőlőkben, de erdőkben is már jó néhány hete megfi­gyelhetők a fenyőrigók ki- sebb-nagyobb csapatai. Ha­zánk területén nem, vagy igen ritkán fészkelő madár­faj. Rendkívül éber, s az em­ber közeledtére hangos „sak- sak-sak” érdes csettegéssel röppennek a magasba. Ha távcsövet is viszünk magunkkal kirándulásainkra, alaposan szemügyre vehetjük ezt a gerlétől kisebb énekes­madarat. Begye rozsdabarna, V-alakú fekete foltokkal tar­kított. Feje, a nyak hátoldala, valamint farkcsíkja palaszür­ke, háta és szárnyai geszte­nyebarnák. Időnként több százas csapatokban jelenik meg nagyobb almáskertek­ben, s a „fehér lepel” alól szedegetik csőrükkel a kikan­dikáló gyümölcsdarabokat. Vastag hótakaró és nagy hideg esetén lakott területek­re, madáretetők közelébe is bemerészkedik, s szívesen fo­gyasztja a fák ágaira felra­kott almát, körtét.' Agárdy Sándor Petőfi-idézet Petőfi Sándor Csokonai című verséből kaptok idézetet, ha az itt felsorolt betűket az áb­ra üresen hagyott négyzetei­be, a megfelelő helyre írjátok be. A, A, A, A, A, Á, B, D, D, D, É, H, H, H, K, L, M, O, O, R, T, T, T Z. qoqeieA ejpouiezs joq 8aui peqv ‘lOjeqi pfern p2q ‘jeuieqi eq ön :sajfaj8aw Akik már jártak a fehérgyarmati Kossuth-parkban, joggal gyönyörködhettek a füvekben, fákban, cserjékben. A Pető­fi Sándor úttörőcsapat tanulószobás raja összegyűjtötte az aranyalmafa termését. Képünkön: telnek a táskák az aranyalmával. (M. K.) Á kis fenyőfa története. Egyszer volt, hol nem volt, valahol egy városka szélén egy szép nagy erdő. Ebben az erdőben nagyon sokféle fa élt. Élt-itt gesztenyefa, makk­fa, platánfa, akácfa és sok ezüstfenyő, tűlevelű fenyő. Történt egyszer, hogy favá­gók menték az erdőbe, hogy fenyőket vágjanak ki, a vá­roska piacára vigyék eladni, mert közeledett a karácsony. Sorra vágták a fenyőket, egyiket a másik után. Hát egyszer egy kis tisztáson állt egyedül egy csodálatosan szép, formás kis fenyőfa. A fenyőfa egyik ágán ringató­zott egy kismadár. Ez a kis­madár olyan gyönyörűen csi­lingelve énekelt, hogy a favá­gók sokáig hallgatták énekét és nem vágták ki a kis fenyő­fát. Eljött az este. A favágók hazamentek. Egyedül maradt a kis fenyőfa a tisztáson. A hó szépen, nagy pelyhekben esett, kellemes szép tiszta té­li éjszaka borult az erdőre. A kis fenyőfa is elszenderedett, és álmodott. Azt álmodta, hogy megint jönnek a favá­gók és őt is kivágják, majd egy nagy szánkóra rakják társaival együtt és viszik a piacra. A kis fenyőfa nagyon meg­ijedt, amikor felébredt, mert félt a favágóktól. Pedig azok MADÁR JÁNOS: PELYHEK Itt van a tél közelemben. Hófehérük a szememben. Pelyhek szállnak, szálldogálnak, fűre, fára rátalálnak. HAVAZIK Cinke szárnya fagytól rebben. Te sem dide­regnél szebben. jöttek és bizony most ki is vágták, és úgy ahogy megál­modta, vitték a piacra. A piacon megvásárolta a kis fe­nyőfát egy néni. Ez a néni egy nagyon jóságos, mosoly­gó, ősz néni volt. Ahogy haza­tért a néni, azonnal bevitte a kis fenyőfát a szobába, és az ajtót kulcsra zárta, hogy a gyerekek ne menjenek be. Délután a gyerekek elmentek szánkózni, ez alatt az idő alatt-a néni gyorsan bement a szobába, a kis fenyőfát be* áhította egy fenyőfatartóba, és elkezdte felöltöztetni. Min­denféle finom csokoládék, szaloncukrok, csillagszórók, szebbnél szebb karácsonyfa- díszek kerültek a kis fenyő­re. Csak úgy tündökölt a kis fenyőfa, karácsonyfa lett be­lőle. Este, amikor a gyerekek ha­zajöttek, a néni megrázott egy kis csengőt, és a gyere­kek beszaladtak a- szobába. Körülvették a karácsonyfát és úgy csodálták. Nem győz­ték dicsérni, hogy ilyen gyö­nyörű. Mondták is egymás­nak, hogy ilyen biztosan nin­csen senkinek. A kis fenyőfa most már karácsonyfa úgy örült, hogy örömet szerezhe­tett a gyerekeknek, és kine­vette saját magát, hogy ho­gyan is félhetett ő annyira a favágóktól. Ha az erdőben maradt volna, senki sem tud­na ennyire örülni neki, itt pe­dig mindenki olyan kedves és jó hozzá. Kovács £va Úttörők rovata Miénk a szó A nyíregyházi 1. számú Kert közi Benczúr Gyula Álta­lános Iskola 7. a osztályának Makk Marci őrse felkereste Váci Mihály édesanyját. „Váci néni nagyon kedvesen foga­dott bennünket, sokat mesélt a nagy költő életéről, albumo­kat, képeket mutatott. Távozásunkkor megköszöntük Váci néninek, hogy bővítette ismereteinket, tervezzük, hogy el­beszélése alapján pályázatot írunk Váci Mihályról.”' Nyeste Zsolt, Bán Gabriella, Nyíregyháza Az idén is részt vettünk a Nyírmadai Állami Gazda­ságban az alma betakarításánál. A 235 diákot 24 pedagógus is elkísérte, ők is velünk dolgoztak. Az almaszedéssel töl­tött szabad szombaton két vagon jonatánt szedtünk le, s mintegy félvagonnyi hulló almát gyűjtöttünk be a fák alól, A legeredményesebbek az 5. a és a 7. c osztályok vol­tak. Jutalmul kaptak egy-egy tortát. A közösen keresett pénzből nyáron táborozni megyünk. Kun Csaba, Nyírmada Október 31-én szábolcs-szatmári körútra - indult az is­kolából ötven tanuló. Először Vaján, a híres Vay Ádám várkastélyt néztük meg. Ezután Vásárosnaményban a Be­regi Múzeum iskolatörténeti kiállításában gyönyörködtünk. Nem maradt ki a programból Tákps és Csaroda híres temploma, Nagy áron megnéztük a Petői i-f át, Túristvándi- ban a1 most is működő vízimalmot. Felkerestük a szatmár- csekei híres kopjafás temetőt, megálltunk Kölcsey Ferenc síremlékénél. Utolsó állomásunk Tiszacsécse volt, ahol Mó­ricz Zsigmond szülőházát néztük meg. Tompa Gizella, Tiszabercel Két hétig segítettek termelőszövetkezetünkben a be­takarítási munkákban a .katonai főiskolások. A KISZ ve­zetőivel közösen harci túrát szerveztek az általános iskola felső tagozatosainak. Az akadályverseny féladatai közt célba lövés, lajhármászás, gránátdobás szerepelt. Nemcsak ügyességünket bizonyíthattuk, de számot kellett adni po­litikai ismereteinkről. A versenyt a 7. a osztály nyerte. Ezen a napon este műsorral mutatkoztak be a katonai fő­iskolások. Beszéltek iskolájukról. Örömmel és némi izga­lommal néztük cselgáncsbemutatójukat, együtt énekeltük velük az ismerős dalokat. Kocsis Anikó, Tornyospálca Emléknapot tartottunk október 28-án községünk fel- szabadulásának alkalmából. A kisdobos őrsök olyan fel­adatot kaptak, hogy idős néniktől, bácsiktól tudják meg, hogyan szabadult fel a község, hogyan alakult a gyerekek sorsa a felszabadulás előtt és után. Syinte minden kisdobos nagy szorgalommal dolgozott. Örsünk minden tagja felkeresett egy-egy 65—70 evés‘bS-' csit, lejegyeztük elbeszéléseiket, élményeiket. Az őrsök kö­zötti versenyt mi nyertük, Szökőcs Erika, Nyírbogát A közelmúltban Nyírbátorba kirándult honismereti szakkörünk. Délelőtt a Báthori István Múzeum kiállítását tanulmányoztuk, majd megcsodáltuk a római katolikus templomban a híres Krucsay-oltárt. Szép volt a reformá­tus templom kazettes mennyezete is, és itt láttuk először, hogy milyen a történelemből jól ismert szarkofág. Fel­másztunk a fatoronyba, szép kilátás nyílt innen a városba. A székelykapu feliratát könnyedén megfejtettük, mert vittünk magunkkal rovásírásos ábécét, amit a lexikonból írtunk ki. Matyi Attila, Rohod Napközi otthoni tanácsot alapítottunk az iskolában, és itt a gyermekvezetők is leadják javaslataikat A világtaka­rékossági nap tiszteltére például négyfordulós játékot ren­deztünk, a hét versenyző csapat közül az elsők könyvju­talmat kaptak. Boda Attila, Mándok Városunk felszabadulásának évfordulója alkalmából ünnepélyes rajfoglalkozást tartottunk, amelyen dalokkal, versekkel emlékeztünk a múltra, és azokra a hős katonák­ra,- akik életüket áldozták a mi szabadságunkért. A rajfog­lalkozásunkra meghívtuk Murczkó Károly bácsit, aki el­mesélte Nyíregyháza felszabadulásának történetét, s azt is, hogy milyen körülmények között találkozott Malinovszkij marsallal. Bán Ildikó, Nyíregyháza, 4. sz. iskola ESTE Alszik a gyerek. Játszótér, kisvasút végtelen kanyargása. Szemhéja mögé bújt a tündöklő ég is, hogy álmában kitalálja. TÖRD A FEJED! Vízszintes: 1. Tett. 6. Azonos mással­hangzók. 7. Lakatféle. 8. Helyrag, a függ. 26. párja. 9. összetör. 11. Bálna. 12. Oxi­génmolekula. 14. Megfejtendő. 16. Leara­tott gabonakötegek. 18. Talmi. 20. Sütői­pari szakmunkás. 22. Vízinövény. 24. Kor­hol (utolsó négyzetben két betű). 25. Do- berdo része! 27. Megfejtendő (a vízsz. 14. folytatása). 28. Cukorgyár épült itt. 29. Kálium, lítium, nitrogén vegyjele. Függőleges: 1. Köszvény. 2. Eme. 3. Túl magas testhőmérséklet. 4. ö, németül. 5. Perecdarab! 6. Megfejtendő (a függ. 13. folytatása). 10. ...szó (panasz). 11. Réz, kálium .vegyjele. 13. Megfejtendő (a vízsz. 27. folytatása). 14. Folyó jegén vágják. 15. ... és a csodalámpa (híres arab mese). 17. Feltételez, gondol. 19. Alsó végtagja. 21. Fedi, borítja. 23. Sérülés. 24. Épületelem. 26. Helyrag. 27. Népköztársaság rövidítése. Megfejtendő: A téli ünnepkör jellegze­tes falusi elemei voltak a . . . (vízszintes 14,27, függőleges 13,6). Múlt heti megfejtés: DAMASZKUSZ— ALGÍR—TU NlS Z—ADEN. Könyvjutalom: Móricz Zsigmond, Cé- génydányád, Kerezsi Brigitta, Nyírmegy- gyes, Hegedűs Mária, Nyírbogát, Bartha Agnes Nagydobos, Varga Eszter, Nyíregy­háza, Magyar! Rita, Gelénháza, Turbucz Edit, Nyírbátor, Sebők Anrea Zita Nyír­egyháza, Tímár Zoltán, Nagykálló, Ka- nyó Marianna, Porcsalma, Kun Szilvia Varsánygyüre, Bakos Tibor, Vámosatya, Bódi Emese, Nyíregyháza, Megyesi Zsu­zsa, Vásárosnamény, n. kér., Alsós nap­közis csoport, Demecser.

Next

/
Thumbnails
Contents