Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-12 / 291. szám
4 Kelet-Magyarország 1981. december 12. (Folytatás az 1. oldalról) vannak a termékpályák megszervezésénél, emiatt különösen sok a veszteség. Szabó István utalt arra, hogy az élelmiszeriparban bekövetkezett szervezeti változások, több tröszt vál-illatainak önállósodása kedvező a termelőszövetkezetek számára. Egyebek között azért, mert a decentralizáció erősítheti a termelők és a feldolgozó ipar kapcsolatának kooperációs vonásait és emelheti a kétoldalú szerződések rangját. Foglalkozott a termelőszövetkezeti beruházások helyzetével, a gazdaságok közötti együttműködés fokozásának jelentőségével, majd szólt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek túlzottnak fíinő differenciálódásáról. Hangot adott annak: a jó termőhelyi adottságú, eredményesen gazdálkodó termelőszövetkezetnek sem ígéretesebb eleve minden vállalkozása, mint esetleg egy-egy kedvezőtlenebb adottságú és eszközökben szegény gazdaságé. A támogatások, a hitelek odaítélésénél hiba lenne kizárólag a vállalkozó gazdaság tőkeerejét és fizetőképességét vizsgálni, alapul venni. Szabó István a továbbiakban elmondotta: — A mezőgazdasági szövetkezeti tagok közérzete jó. Erről tanúskodnak az eredmények, a munkakedv, az egészséges munkaerőmozgás, a tartalmas önkormányzati élet, fiatalok érdeklődésének élénkülése, és még számos más jelenség* A munkaintenzitásról, a munkafegyelemről, a gondosságról és a szervezettségről viszont mindez nem állítható ilyen egyértelműen. Bizony, eléggé változó a kép. Egyaránt akadnak ragyogó teljesítmények és elszomorító tapasztalatok is. Mindez mindenekelőtt a vezetést minősíti. A gondok orvoslásánál is sokat segített, hogy megszilárdult a szövetkezeti demokrácia intézményrendszere. A formális elemek háttérbe szorultak és kidomborodott a lényeg: a tagok érdemi részvétele a döntésekben, az ellenőrzésben, a vezetés testületi jellege és a tulajdonosi szemlélet. A tulajdonosi jogok gyakorlását jól segítette a szövetkezeti belső ellenőrzés fejlődése, átfogó és megelőző jellegének erősödése. Fejlődött az önkormányzat, és a tsz-gazdálkodás belső szabályozása. Befejezésül • méltatta a kongresszus jelentőségét, majd a leköszönő Országos Tanács nevében megköszönte a mezőgazdasági szövetkezetek tagjainak bizalmát. Ezután megkezdődött a vita. LOSONCZI PÁL: fiz eredmények forrása a párt következetes agrár- és szövetkezetpolitikája Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke felszólalt a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusán. (Kelet-Magyarország telefotó) Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke bevezetőben átadta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét és jókívánságait a küldötteknek, s személyükben a téeszmozga- lom milliós táborának. Méltatta a termelőszövetkezetek sikereit, amelyekkel hozzájárultak a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez és a jó élelmiszerellátás biztosításához, .majd így folytatta: — népgazdaságunkban a korábban feltételezettnél kedvezőtlenebb körülmények között dolgozunk. Közös erőfeszítéseink nyomán a külgazdasági egyensúly romlását sikerült megállítani, nőtt a munka termelékenysége, gyarapodott a nemzeti vagyon és tovább szilárdultak szocialista termelési viszonyaink. A mezőgazdaságban a kedvezőtlen külső- feltételek ellensú- ly ozásár a jól érvényesülnek a kedvező belső folyamatok. Kialakult mezőgazdaságunk sajátos arculata és határozottabb lett a jó elvek alkalmazása. A társadalom értékeié- se is egyértelműen pozitív. Ezután arról szólt, hogy a mezőgazdaság jól vizsgázott az elmúlt két évtizedben, az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelés gerincét adó termelőszövetkezetek bebizonyították életképességüket és méltóak arra a bizalomra, amely velük szemben megnyilvánul. Napjainkban egy hektár területen kétszer annyit termelnek, mint húsz évvel ezelőtt, és egy-egy mezőgazda- sági oolgozö rmfrtkája ma négyszerié termelékenyebb, mint amilyen volt egy generációval korábban. A megtermelt gabona 6,9 millió tonnáról 13,8 millióra, a vágóállat- súly 1 millióról több mint 2 millió tonnára nőtt. Az egy főre jutó gabonk- és hústermelésben a világ élvonalába küzdöttük fel magunkat. Kifejtette: az eredmények kedvező hatással voltak parasztságunk életére. A mind ésszerűbb, szervezettebb és szorgalmasabb munka nyomán fokozatosan kiegyenlítődött az iparban és a mező- gazdaságban* dolgozók jövedelme. A termelőszövetkezeti tag mind a munkában, mind a társadalmi megbecsülésben az üzemi munkás egyenrangú, azonos megítélés alá eső társává vált. A téesztagok társadalombiztosításból eredő ellátása megközelítette a más dolgozó rétegekét. Fal- vaink jellege, külső képe gyökeresen megváltozott. A közművesítés lehetővé tette az új vagy átépített otthonok, kertes családi házak korszerűsítését. A jó utak, a gépkocsik, a javuló közellátás folytán a falusi ember életmódja közel áll a városi életmódhoz, egyes helyeken pedig talán még jobb is annál. Ez igaz még akkor is, ha a sajátos helyzetből eredően falun mostanában nem lesz lehetséges nyáridőben a nyolcórás munkaidő. Az Elnöki Tanács elnöke ezután megemlékezett a termelőszövetkezeti mozgalom úttörőiről, majd a mozgalom előtt álló feladatok kapcsán kifejtette, hogy a mezőgazdaságnak meg kell küzdenie saját gyengeségeivel is; a munkafegyelem és a szervezés egyenetlenségeivel és azzal is, hogy a felhasznált anyagok és eszközök ára emelkedik, néhol még a maradi nézetekkel is; a szóciálista elvek féltésével és a yállalko- zási . kedv elgáncsolásával. Hangsúlyozta: tudomásul kell venni, hogy versenyben állunk, éspedig nemcsak önmagunk múltjával és lehetőségeivel, hanem a világpiac szigorú értékítéletével is. Mindent meg kell mozgatni ahhoz, hogy a világpiac jelzéseire gondosan odafigyelve valódi és tartós piaci és üzleti kapcsolatokat létesíthessünk, és ezeket meg is őrizzük. Igen fontos számunkra a felelősséggel kezdeményező, az értelmes, a kockázatot is bátran vállaló, alkotói szellem kibontakoztatása. A jó példát a kiváló eredményeket elérő üzemek egész sora szolgáltatja. Losonczi Pál a következőkben arról szólt, hogy az eredmények forrása a további fejlődés alap ja, a pártnak elveiben következetes és folyamatosan megújuló agrár- és szö- vetkezetpolitikája. Ez á politika mindig számolt a reális lehetőségekkel és ezt az utat követi a jövőben is. Agrárpolitikánk megvalósulásának pillérei az intenzív fejlődés hordozói, a szocialista nagyüzemek, az állami gazdaságok és téeszek, a mezőgazdasági termelés fejlesztését a jövőben is ezekre építjük, ám még több gondot kell fordítani a termelés, a feldolgozás, a kistermeié^ és a melléktevékenységek integrációjára. A nagyüzemek vezetőinek még többet kell tenniük azért, hogy a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeiket mind teljesebben kihasználhassák. Erre egyébként a beruházási lehetőségek szűkössége is ösztönöz, a háztájiban meglévő termelő berendezések pedig kínálják az alkalmat. A nagyüzemekre alapozott kistermelés és értékesítés lehet a továbbiakban is járható útja e fontos tevékenységnek. Szólt arról, hogy a jogos társadalmi igényeknek engedve, ha kanyargósán is, de utat tört magáhak a melléküzemági tevékenység. Ennek is tulajdonítható, hogy az idén mintegy 25 ezerrel nőtt a téeszben dolgozók száma. Munkájukkal valós társadalmi szükségletet elégítenek ki, s nem kell ettől félteni sem a szocializmust, sem a nagyüzemet. Foglalkozott a téesz- társulások . jelentőségével, a belső érdekeltségi rendszer korszerűsítésének igényével, majd arról szólt, hogy a szövetkezet nem csupán kollektív gazdasági vállalkozás, hanem egyben társadalmi közösség is. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a szövetkezeti tag nemcsak dolgozó, hanem tulajdonos is, aki a közös ügyekben a döntés jogát gyakorolja. Nem véletlen, hogy a szövetkezeti demokrácia a gyakorlatban szinte kézzelfogható termelési tényezővé vált. És az sem véletlen, hogy a szövetkezeti élet a maga irányítási, termelési formáival demokráciánk egyik hathatós fóruma. Az Elnöki Tanács elnöke méltatta a téeszek érdekképviseleti szerveinek korszerű munkastílusukból adódó eredményeit, egyebek között azt, hogy az utóbbi években a gondot okozó ellentmondások egész sorát vetették fel, és ériélték a megoldást, valamint a döntések meghozatalát. Ajánlásaikkal és állásfoglalásaikkal. a jó tapasztalatok közreadásával hathatósan segítették a szövetkezeteket a szigorúbbá váló gazdasági feltételekhez való alkalmazkodásban. Befejezésül kifejezte meggyőződését, hogy a mezőgazdaság, így a téeszek dolgozói továbbra is jeleskednek majd az elkövetkező és az eddigieknél semmivel sem kisebb feladatok megoldásánál. A TOT kongresszusa ma folytatja munkáját. Nyikolaj Tyihonov nyilatkozata a televízióban (Folytatás az 1. oldalról) A megbeszélések és a tárgyalások során természetesen nagy figyelmet fordítottunk az országaink közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésre, amelynek fejlődése mind magasabb szintet ér el. A Szovjetunió Magyarország legfontosabb gazdasági partnere. A magyar külkereskedelem forgalmának 30 százalékát a Szovjetunióval bonyolítja. A Szovjetunió szállításai biztosítják Magyarország importszükségleteinek nagy részét, elsősorban hengerelt árura: vasércre, kőolajra, olajszármazékokra, valamint gyapotra, faárura és egyéb termékekre gondolok. Szeretném hangsúlyozni, hogy hazánk, valamint a testvéri szocialista országok nép- gazdasági szükségleteinek kielégítése érdekében a Szovjetuniónak mind nagyobb mértékben kell az energetikai és nyersanyagtermelő ágazatokba beruháznia. Elegendő megemlíteni, hogy a termelés azonos szinten tartása és fejlesztése érdekében az új ötéves tervben ezekre az ágazatokra összpontosítjuk az iparfejlesztésre szánt összes beruházások 65 százalékát; Ez érthető is. A kőolajat, a földgázt, a szenet és az érceket most már az ország távoli, nehezen megközelíthető és gyéren lakott, északi és keleti vidékein termeljük ki. Mindez hatalmas ráfordításokat igényel. Országunk számára igen fontosak a magyar áruszállítások. Ezért is nagyra értékeljük gazdasági és kereskedelmi együttműködésünket a testvéri Magyarországgal. Ugyanakkor Magyarország számára is nagy jelentőségű az a tény, hogy a Szovjetunió vásárolja meg a magyar gépipar exportjának a felét. Országunkban számos magyar vállalat termékei igen népszerűek. A Szovjetunió útjain csaknem 70 ezer Ikarus autóbusz közlekedik és hírük kiváló. Nagy keresletnek örvendenek nálunk a különböző magyar vegyipari, élelmiszeripari, anyag- mozgatási és szállítási, valamint elektrotechnikai gépek és berendezések. Örömmel említem meg, hogy a Szovjetunióba exportált magyar televízió és rádió- technikai felszerelések magas színvonala is hozzájárult a moszkvai olimpia sikeres közvetítéséhez. Így ez az esemény Európában és az egész világon a nézők millióinak közkincsévé vált. A Szovjetunió és Magyarország között az ipar területén számos szilárd kooperációs kapcsolat jött létre. Ilyen együttműködést alakítottunk ki például az autóiparban, a vegyiparban, a szerszámgépgyártásban, valamint a közlekedési gépgyártás és az elektronika területén. Jól példázza az integráció hatékonyságának magas fokát a magyar—szovjet timföld- alumínium egyezmény, valamint az olefinprogram keretein belül kialakult együttműködés. Ezeknek a kapcsolatoknak a továbbfejlesztése lehetőséget nyújt arra, hogy még jobban kielégítsük országaink növekvő igényét számos ipari és mezőgazdasági termékre, nyersanyagra és különböző közszükségleti cikkekre. A szovjet—magyar együttműködésben fontos új szakasz nyílik a termelés szakosítására és a kooperáció fejlesztésére irányuló, 1990-ig szóló hosszú távú programmal; az 1981—1985 évi tervegyeztetés eredményeivel, valamint az új hosszú távú kereskedelmi egyezménnyel. Célunk, hogy a szovjet és a magyar vállalatok termelési kapcsolatai hatékonyak legyenek, és megfeleljenek azoknak a feladatoknak, amelyek meghatározzák a Szovjetunió és Magyarország gazdasági fejlődését. Ez teljes mértékben megfelel azoknak a megállapodásoknak, amelyek Leonyid Brezs- nyev és Kádár János között jöttek létre ez év nyarán, a Krímben. Leonyid Brezsnyev és Kádár János találkozói és megbeszélései mindig új lendületet adnak a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság barátsága és együttműködése további fejlődésének. Mintegy kilenc évvel ezelőtt volt alkalmam első ízben Magyarországra látogatni, és ha a mostani látogatásunk nem is volt hosszú, még ilyen rövid idő alatt is tapasztalhattuk, milyen kedvező változások mentek végbe a magyar dolgozók életében az elmúlt évek során. Megszilárdult a szocialista Magyarország gazdasági ereje. Üj, hatalmas létesítmények születtek az országban, fejlődnek az ipar korszerű ágazatai és a mezőgazdaság. És nőtt a dolgozók életszínvonala. A szocializmus építésében elért sikerek magyar nép fáradhatatlan munkájának eredményei, amelyeket a magyar dolgozók a Magyar Szocia- lita Munkáspárt irányításával, a párt élén Kádár Jánossal, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő egyéniségével, a következetes internacionalistával értek el. Tiszta szívből kívánjuk a magyar dolgozóknak, hogy sikeresen teljesítsék az MSZMP XII. kdngresszusa által kitűzött új feladatokat. A Szovjetunió Kommunista Pártja tevékenységében, az egész szovjet nép életében a legfontosabb feladat a párt XXVI. kongresszusán elfogadott történelmi határozatok végrehajtása. A kongresszus új távlatokat jelölt meg a kommunizmus építésében, a béke megőrzéséért . és megszilárdításáért vívott küzdelemben. A közelmúltban tartotta ülését pártunk Központi Bizottsága. A plé- numon felszólalt Leonyid Brezsnyev. Beszédében mélyrehatóan elemezte a helyzetet és kitűzte az elsőrendű fontosságú feladatokat, megjelölve azok megoldásának1 útjait. A XXVI. kongresszuson elfogadott, országunk gazdasági-társadalmi fejlesztésére irányuló határozatok megvalósítása tervszerűen, jó ütemben folyik. A XI. ötéves terv sikeres teljesítéséért és túlteljesítéséért kibontakozott széles körű össznépi szocialista versenymozgalom jó eredményeket hoz. A kongresszus határozatainak megfelelően nagyszabású szociális programok megvalósításához láttunk hozzá. E programok teljesítése lehetővé teszi a szovjet emberek életszínvonalának emelését. Gyors ütemben halad a lakásépítés, továbblépünk az egészségügy, az oktatás és a kultúra terén. Népünk optimizmussal, a saját erejébe vetett hittel kezdte az új ötéves tervet. Természetes, hogy a szovjet emberek alkotó munkájának legfontosabb területe a gazdaság, a gazdasági építőmunka. Kulcs- fontosságúnak tartjuk- az olyan feladatok megoldását, mint a lakosság szükségleteinek még teljesebb kielégítése; a fűtőanyag-energetikai komplexum sikeres fejlesztése; a tudományos-technikai haladás meggyorsítása; a gazdaságirányítás tökéletesítése, az egész népgazdaság hatékonyságának növelése. Legfontosabb feladatunk, hogy gazdaságunk valóban gazdaságossá váljon. Pontosan ezt a célt tűzte ki pártunk XXVI. kongresz- szusán Leonyid Brezsnyev, és ennek végrehajtásán fáradozik pártunk, minden szovjet ember. Meg kell mondanom, hogy ezeket az óriási feladatokat gyakran bonyolult feltételek között kell megoldanunk; erről pártunk Központi Bizottságának novemberi plénumán is szó volt. A kedvezőtlen hatások egyike, mint önök is tudják, a nemzetközi helyzet kiéleződése. Mindez bizonyos nehézségeket jelent a XI. ötéves terv teljesítéséért folyó munkánkban. Üj ötéves tervünk feszített terv, amely kitűzi a kommunizmus építésének távlatait. De ez reális terv, és minden lehetőségünk adott ahhoz, hogy sikeresen teljesítsük. A Szovjetunió népeinek alkotó energiája, tervei és szándékai arra irányulnak, hogy az emberek a béke és a haladás körülményei között élvezhessék munkájuk gyümölcsét. Ez a magasztos, nemes cél határozza meg külpolitikánkat is. A két ellentétes társadalmi rendszer békés egymás mellett élése, a vitás kérdések tárgyalások útján való megoldása, a kölcsönösen elfogadható megoldások keresése — ez az az út, amely reményteljes távlatokat nyit az egész emberiség számára. A Szovjetunió, a szocialista közösség következetesen kinyilvánítja ezt a szándékát. Fontos lépéseket tesz az enyhülés, az igazságos és kölcsönösen elfogadható megegyezés elérése érdekében, amely a béke és az általános biztonság ügyét szolgálja. Meggyőző erővel.bizonyítja ezt Leonyid Brezsnyev legutóbbi látogatása a Német Szövetségi Köztársaságban. E látogatás során, amely az év legfontosabb külpolitikai eseménye volt, Leonyid Brezsnyev rendkívül fontos javaslatokat tett a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverzetekről. Ezeknek a javaslatoknak U megvalósítása lehetővé tenné Európa számára, hogy elinduljon a nukleáris fegyverzetek csökkentésének, mégpedig radikális csökkentésének út- ján. Mi több, a Szovjetunió síkraszáll azért, hogy Európa a nukleáris fegyverek valamennyi fajtájától megszabaduljon, mind a közép-hatótávolságú, mind pedig a taktikai nukleáris fegyverektől. Ez lenne a valódi, mindkét fél számára igazságos „nulla” megoldás. t Az új háborús tervek, amelyeket a nyugati reakciós, militarista körök dédelgetnek, mindez őrültség és az emberiség elleni bűntett. Ezért határt kell szabni az Egyesült Államok és a NATO agresszív körei által szított fegyverkezési hajszának, és arra irányuló kísérleteiknek, hogy egy nukleáris konfliktus esetén Európa a „túsz” szerepét játssza. És azt is látjuk: Európa népei nem akarják tétlenül szemlélni, hogy a kontinensünkön kialakult helyzet még veszélyesebbé váljék. Leonyid Brezsnyev NSZK-beli látogatásának széles körű visszhangja, a nyugateurópai országokban az új nukleáris rakéták telepítése ellen tiltakozó tömegmozgalmak erőteljes kiszélesedése arról tanúskodik, hogy a népek békét akarnak, nyűgödtan_akarnak dolgozni, és biztosak akarnak lenni a holnapban. Egyetlen kormány, egyetlen felelős politikai személyiség sem hagyhatja figyelmen kívül a Szovjetunió békejavaslatait, a népek szenvedélyes békevágyát. Itt a szép szavak mitsem érnek. Gyakorlati tettekre van szükség. Kontinensünk államai két különböző — szocialista és kapitalista — társadalmi rendszerhez tartoznak. Az ebből fakadó nézeteltérések ellenére Európa — Leonyid Brezsnyev szavait idézve —, közös otthonunk. Mindent meg kell tennünk, meg kéll találnunk a politikai akaratot és bátorságot magunkban ahhoz, hogy megvédjük a békét, az emberiség legnagyobb kincsét. A Szovjetunió, Magyarország, a szocialista közösség országai elkötelezték magukat a béke eszméi mellett. Terveink békés körülményeket feltételeznek. Semmi sem idegenebb tőlünk, mint az, hogy jólétünket más népek rovására hozzuk létre. Legmagaszto- sabb célunk a társadalmi haladás és a népek közötti béke. Biztosan tudjuk, hogy a Szovjetunió és Magyarország, testvéri pártjaink és népeink együtt fognak haladni e nemes cél felé. Nyikolaj Tyihonov végül kifejezte azt O. meggyőződését, hogy a szovjet és a magyar nép a jövőben is közös erővel, sikeresen halad a szocializmus és a kommunizmus építésének útján, a béke útján, s a Magyar Né~ köztársaság minden dolgozójának boldogságot, jólétet és sok sikert kívánt.
