Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-11 / 290. szám
XXXVIII. évfolyam, 290. szám ARA: 1,40 FORINT 1981. december 11., péntek □ szocialista iparosodás előrehaladásával, a mezőgazdaság aránya a népgazdaságban mind a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását, mind a foglalkoztatottak számát tekintve csökken. De hadd jelentsem ki e fórumon is nyomatékosan, hogy nem csökken, sőt növekszik a mezőgazdaság jelentősége. E szavakat Kádár János mondta öt évvel ezelőtt a termelőszövetkezetek III. kongresszusán. A mező- gazdaság jelentősége — amelynek hazánkban meghatározója a termelőszövetkezeti mozgalom — nőtt, fejlődött: politikailag, gazdaságilag egyaránt. A társadalomban mélyült a rokonszenv, nagy tisztelet övezi a mező- gazdasági szövetkezeti mozgalmat. Termelési eredményeik mellett szól a kiváló élelmiszer-ellátás, a növekvő mezőgazdasági export, de ezt tanúsítja a nagyvilágban elismert jó hírünk is. A ma megnyíló IV. termelőszövetkezeti kongresszusra nem mentek üres kéziéi a szabolcsi küldöttek sem. Nálunk is a legtöbb gazdaságban beérett az az erőfeszítés, amit a belterjesség, a minőség, a jövedelmezőség fokozásáért tettünk. Hozza gyümölcsét az a nagy munka is, amit a háztáji termelés felvirágoztatása érdekében végeztek a közös gazdaságok. Jó irányban fejlődött a mellék- tevékenység. Megyénkben is továbbfejlődött a szövetkezeti parasztság élet- és munka- körülménye, javult a munkaerő-gazdálkodás, korszerűsödött a munkadíjazás. Erősödtek a szocialista vonások, teljesebbé vált a szövetkezeti demokrácia, javult a szociális ellátottság. A kongresszust előkészítő helyi közgyűléseken, a megyei küldöttközgyűlésen megfogalmazódtak azok a gondok is, amelyek hátráltatják a gyorsabb fejlődést. Nagyon nehéz és bonyolult dolog a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek felzárkózása. Még gyorsabb ütemben kell fejleszteni a termelőszövetkezetekben a mellék üzemi ipari tevékenységet. Szükséges, — nemcsak a gyenge téeszekben — a szövetkezeti demokrácia tovább szélesítése. Fokozni kell a korszert üzem- és munkaszervezést, az érdekeltségi rendszert, és a kockázat- vállaló készséget. A népgazdasági, szövetkezeti és a tagi érdekből eredően nagyobb részt kell vállalni a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, nemzetközi versenyképességének javításában. C sak néhányat említettünk a szövetkezeti mozgalom előtt álló feladatokból. A mai kongresszuson megyénket képviselő 42 küldött mindezeknek a gondoknak tudatában vesz részt a kongresszus munkájában. Az őket küldő szövetkezeti tagok megbízásának eleget1 téve, a termelőszövetkezeti mozgalomért érzett- felelősséggel működjenek közre a kongresszus érdemi munkájában. Jó munkát kongresszus! Jó munkát szabolcsi küldöttek! NAPIRENDEN: az ötnapos munkahét Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott, Nyikolaj Tyihonovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének hazánkban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács határozatot hozott az 1982. évi nép- gazdasági tervről és a végrehajtással kapcsolatos feladatokról, valamint a terv céljait szolgáló hitelpolitikai irányelvekről. A kormány áttekintette az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatos eddigi tapasztalatokat. Megállapította, hogy az áttérés időarányos feladatait zökkenőmentesen megoldották. November végéig 900 ezer dolgozónak biztosították a heti két pihenőnapot. 1982. január 1-től további hárommillióan térnek át az ötnapos munkahétre. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a központi államigazgatási és igazságszolgáltatási szervek 1982. február 1-től térjenek át az ötnapos munkahétre. A tanácsok, valamint a többi államigazgatási szerv és intézmény a rövidebb munkahetet felügyeleti hatóságaik irányelvei alapján vezeti be. A kormány áttekintette a főváros és az öt kiemelt nagyváros tömegközlekedésének javítására hozott határozatok végrehajtásának tapasztalatait. Megállapította, hogy a tervszerű fejlesztés és a forgalomszervezési intézkedések eredményeként általában javultak az utazási feltételek, csökkent a járművek zsúfoltsága és az utazással töltött idő. Határozatban hívta fel a fővárosi és a megyei tanácsok figyelmét, hogy jelöljék ki azokat a munkahelyeket és intézményeket, amelyeket be kívánnak vonni a lépcsőzetes munkakezdésbe. E munkáltatók az érintett közlekedési vállalatokkal kötött megállapodásban rögzítik a munkakezdés és befejezés időpontját amitől egyoldalúan nem térhetnek el. MA Hir írnak rólunk? (2. oldal) A rádió és a televízió jövő heti műsora (7. oldal) Sportjelentések (8. oldal) Gazdasági feladataink a megyei pártbizottság előtt December 10-én, csütörtökön Tar Imre első titkár elnökletével kibővített ülést tartott az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága. Az ülés első napirendi pontjaként a résztvevők meghallgatták és egyetértőleg tudomásul vették Tar Imre tájékoztatóját a Központi Bizottság 1981. december 3-i üléséről. Ezt követően Hosszú László megyei titkár előterjesztésében beható vitában megtárgyalták és határozattá emelték a végrehajtó bizottság jelentését megyénk 1981. évi gazdasági eredményeiről és az 1982. évi gazdaságpolitikai feladat tokról. Az első két napirend munkájában a pártbizottság tagjain kívül részt vettek a megyei párt- bizottság osztályvezetői, a városi-járási párt- bizottságok első titkárai, Szabolcs-Szatmár jelentősebb ipari-mezőgazdasági munkahelyeinek párt- és gazdasági vezetői. A testület a következőkben Gulácsi Sándor megyei titkár előterjesztésében elfogadta a megyei pártbizottság hatásköri listáját. A pártbizottság végezetül egyéb ügyeket tárgyalt. Á HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MEGTÁRGYALTA 1981 gazdasági eredményei és az 1982. évi feladatok A Központi Bizottság 1980. december 2-án hozott határozata alapján elkészült megyei cselekvési program 1981-re a társadalmi haladás gazdasági alapjainak erősítését, a népgazdaság egyensúlyi — elsősorban külgazdasági — helyzetének javítását, az élet- színvonal megőrzését, az élet- körülmények fejlesztését tűzte ki célul. Ennek elérése érdekében a hatékonyabb termelést, az erőforrások és tartalékok feltárását, hasznosítását, az ésszerű takarékosságot, a gazdaságos export fokozását, a termékszerkezet korszerűsítését jelölte meg legfontosabb feladatként. A megyei pártbizottság határozatát Szabolcs-Szatmár pártszervei, szervezetei megMegyei parancsnoki értekezletet tartottak csütörtökön a Munkásőrség Országos Központjában. A testületnek kedves vendége volt: a tanácskozáson részt vett Kádár János. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát — akit elkísért Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Borbándi János, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese — Borbély Sándor, a Központi Bizottság tagja, a munkásőrség országos parancsnoka fogadta. Kádár János meghallgatta az országos parancsnok tájékoztatóját a testület életéről, tevékenységéről, arról, hogy a munkásőrök — már elmondható — sikerrel teljesítették 1981-es feladataikat. Az országos parancsnok elmondotta, hogy a munkásőrség megalakulásának közelgő 25. évfordulójára készülve jubileumi emlékjelvényt alapítottak a negyedszázada szolgálatot teljesítő munkásőröknek, majd a Központi Bizottság első titkárához címzett levél kíséretében — e jelvényt elsőként Kádár Jánosnak nyújtotta át. Borbély Sándor beszámolóját vita követte, melyben felszólalt Kádár János. Emlékeztetett arra, hogy az 1956 decemberében született központi bizottsági határozat a leglényegesebb foglalata annak a politikának, amely- lyel az ellenforradalommal szemben felvettük a harcot. Ez a határozat ma is érvényes, következetes, az idővel megújulásra képes politikát hirdetett meg. Amire pártunk akkor kötelezettséget vállalt a nép előtt azt beváltotta. Harcunk a munkáshatalom védelméért indult, s jogos büszkeséggel adhatunk számot az eltelt időről, pozitív mérleget vonhatunk meg a negyedszázad minden esztendejéről. Negyedszázados politikánk eredményeként — folytatta Kádár János — a magyar nép nemzetközi megítélése is megváltozott, munkával, harccal kivívott rangunk van a világban. Ez hozzátartozik munkánk értékeléséhez, még akkor is, ha tudjuk, az összkép nem mindig, s nem mindenben olyan szép, mint amilyent határainkon túl ma már alkotnak rólunk. Az azonban vitathatatlan: hazánkban szociálisa célok köré tömörült széles népi, nemzeti egység van, eredményeink az egész nép munkájának, erőfeszítéseinek gyümölcsei. Mi tagadás, ma nehezebb körülmények között kell élnünk. De társadalmi, gazdasági fejlődésünk menetét társadalmi egyetértés támogatásával alapozta meg pártunk XII. kongresszusa, s ez a társadalmi egyetértés ad jogot az optimizmusra. Terveink reálisak, komoly erőfeszítéssel, az eddiginél jobb munkával valóra válthatók. Szorosan ide tartozik: az emberek féltik-becsülik, amit elértünk, bíznak a pártban, a vezetésben. Olyan erő ez, amely a szigorúbbá vált gazdálkodási feltételek közepette is fejlődésünk motorja. Munkásőreink nagyszerű emberek — mondotta Kádár János —, nem nélkülözhetjük odaadásukat, tenniakará- sukat, tapasztalataikat. A munkásőrség szép tradíciókra tekinthet vissza, a testület erkölcsi-politikai állapota, fel- készültsége nem hagy kívánnivalót maga után. A népi hatalom védelmében született, edződött, s ezért fogalmazhatjuk meg így: a munkásőrség a magyar szocialista társadalmi rendszer intézménye. Amikor megalakult, a törvényes rend helyreállításában volt nagy szerepe. Ma már nekünk is, s azoknak is, akik feladataikat az acélkék egyenruhát viselve teljesítik, azon kell munkálkodnunk, hogy vívmányainkat megőrizzük — hangoztatta Kádár János, majd tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét, kérve a parancsnokokat, adják át egységeiknek a jókívánságokat. ismerlek, a termelő Közösségekkel megismertették, majd hatékony irányító, szervező, ellenőrző tevékenységükkel segítették idei gazdaságpolitikai feladataink végrehajtását. Ennek is tulajdonítható, hogy 1981 megyei eredményei jók, összhangban vannak a népgazdaság idei és a VI. ötéves .terv céljaival. Kedvezően hatott iparunk fejlődésére a Taurus nyíregyházi, a Kender-Juta nagyhalászi, az Üjpesti Gyapjúfonó újfehértói gyára termékeinek felfutása. Növekedett az exportértékesítés a tiszavasvári Alkaloidában, az Egyesült Izzó kisvárdai gyárában, a Csepel Szerszámgépgyár nyírbátori gyárában. Könnyűiparunkban meghaladta a tervezettet a cipőértékesítés. Az elmúlt évben befejezett beruházások nybmán növekedett a termelés a Fémmunkás balkányi és a Minőségi Cipőgyár csengeri üzemeiben. Jó irányban változott a termékszerkezet. Üj termékként jelentkezett a fix- és billenőasztalos-fúrógép, a nagykocsis írógép, a Dorog „Bv nyílászáró, a fényezett és egyéb szekrények gyártása. Az ipari termelés a létszám minimális növelése mellett várhatóan 6—7, az export 8—10 (ezen belül a nem rubel elszámolású export 9—12) százalékkal növekszik. A termelékenység 85—90 százalék körül alakul. A megye ipari szerkezetének jelentős hányadát kitevő nehéz- és gépipar, illetve a könnyűipar idei tevékenységében érződik a termékek bel- és külpiaci elhelyezésének nehézsége, a nem rubel elszámolású exportot érintő devizaárfolyam megváltozása. A termelési érték — különösen a könnyűiparban — az átlagot meghaladó mértékben növekszik. A nehézipari ágazat exportnövekedése 10—14, ezen belül a nem rubel elszámolású kivitelé 12—16 százalékos. A dolgozók bére az előirányzott mértékben, 4,5— 5 százalékkal emelkedik. Az ipar termékeit gazdaságosan sikerült értékesíteni, a nyereség meghaladja a tervezettet. Megyénk szocialista építőipara 3,3 milliárd forintos .saját építési-szerelési tervét várhatóan 3 milliárd forintban teljesíti, szerződéses kötelezettségének azonban eleget tesz. A kivitelezői munkáknál előtérbe került a fenntartás, felújítás. A nyereség várhatóan 18,6 százalékkal több az előirányzottnál. A tervezettnél nagyobb eredményt produkál a közúti építő és az ÉPSZER vállalat. 1981 évre előirányzott beruházásaink megvalósulnak. Megyénkben 4100 lakás, 60 általános iskolai, 12 napközi otthoni tanterem, 740 óvodai, 90 bölcsődei hely létesül. A gimnáziumi tantermek száma 12-vel gyarapszik.. A víztermelés bővítésére, a szennyvíztisztító kapacitás növelésére, a csatornahálózat fejlesztésére, rekonstrukciójára, új utak építésére, a meglévők átbocsátó képességének növelésére, állagmegóvására 685 millió forintot fordítottunk. A záhonyi átrakókörzet áruszállítási tervét gz elmúlt évi szinten teljesíti, a népgazdaság részére érkező szovjet árumennyiség emelkedik. Szállítási vállalataink eleget tesznek a személy- és áru- szállítási igényeknek. Megyénk mezőgazdaságának termelési értéke 6,5 százalékkal növekszik annak ellenére, hogy a kedvezőtlen 1980-as ősz miatt a mélyszántás több mint 50 százaléka húzódott át erre az évre. A gabona vetésterülete az előző évhez viszonyítva 10,7 százalékkal csökkent, legnagyobb kiesés az őszi búzánál volt. A kukorica, cukorrépa, napraforgó területe növekedett. Gazdaságaink időben befejezték az aratást. Kenyérgabonából 54 ezer tonnával termett kevesebb, mint 1980- ban, takarmánygabonából viszont 103 ezer tonnával volt magasabb a termés. Búzánál, rozsnál valamelyest csökkent a termés átlaga, a minőség azonban jobb az előző évekénél. A nyári talajmunkákat és a tápanyag-utánpótlást időben és jó minőségben sikerült elvégezni. A kalászosok után 5451 hektáron került sor másodvetésre. Az őszi betakarításra gazdaságaink szervezetten készültek. A kukorica, a cukorrépa, a napraforgó, a burgonya és a dohány terméshozama kedvező. A megye legjelentősebb árugyümölcséből, az almából rekordmennyiség, összesen 55—60 ezer vagon termett. A megye szarvasmarha-állománya jelenleg 148 ezer, a sertésállomány 431 ezer. A juhállomány növekedése tovább tart, ez évben meghaladja a 306 ezret. Tejtermelésben év végére elérjük a tehenenkénti 3200 literes hozamot. Idén közel 5 ezer vemhes koca kihelyezésére kerül sor, (Folytatás a 3. oldalon) ]ó munkát! Megyei munkásör-parancsnokok KÁDÁR JÁNOS FELSZÓLALÁSA
